A tőzsdei kereskedés alapjai

1. A tőzsdei kereskedés alapjai Végh Richárd Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság

2. Játék: Keynes szépségverseny hasonlatának felelevenítése Látni fogunk 12 arcot Válasszuk ki sorrendben a három legszimpatikusabbat Az lesz a nyertes, aki eltalálja a szavazatok alapján kialakuló sorrendet Nyeremény: egy tőzsde születik című könyv

3. Játék 1 2 4 3 8 6 5 7 11 9 10 12

4. A befektetési döntések • A tőzsdei kereskedés • Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén

5. Mi szükségünk a befektetésekre? Infláció – pénzünk vásárlóerejének folyamatos romlását okozza • 1995 eleje óta az árak átlagosan több mint háromszorosukra emelkedtek • Az 1995-ban a párnába tett 10 ezer forint ma már alig ér többet, mint 1995-ben 3000 Ft • Pénzünk befektetésével védekezhetünk az értékvesztéssel szemben • Önálló jövedelemforrássá válhat • Tartalék a jövőre

6. Befektetési lehetőségek Nem pénzügyi termékek Ingatlanok, arany stb. Nagy kockázatok, hozamok Bankbetét Forint, deviza Értékmegőrzés tényleges vagyongyarapodás nélkül Értékpapírok Kötvények, részvények, befektetési jegyek

7. Alapvető értékpapír típusok Részvények tulajdonosi jogokat testesítenek meg Lejárata nincsen, a papírt eladni lehet  árkockázat Hitelpapírok Fix jövedelmet nyújtanak Lejáratig megtartva nincsen árkockázat Van viszont visszafizetési kockázat Befektetési jegyek A befektetési döntésünket szakemberekre bízzuk Rövid távú spekulációs célra nem alkalmas

8. Befektetői magatartás Minden befektetőnek két kérdésre kell választ adnia mielőtt befektetne • Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? • Milyen időtávban gondolkozik? A pénzügyi piacok alaptörvénye: A nagyobb hozamokhoz nagyobb kockázatok is kapcsolódnak

9. Hozam vs. kockázatAz amerikai példa az elmúlt 80 évben Az éves hozamok eltérése az átlagtól Rövid lejáratú állampapír alacsony kockázat - 3,3% szerény hozam - évi 3,6 % Az éves hozamok eltérése az átlagtól Részvény magasabb kockázat - 20,9% jelentős hozam - évi 12,1%

10. Az ingatlanpiac árkockázata Az amerikai ingatlanárak alakulása 1972-2002 között (NAREIT Index alakulása) %

11. „Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedből, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni” (J. Kenfield Morley)

12. Milyen időtávra fektessünk? Rövid távú befektetők – spekulánsok A rövid távú befektetés jellemzője a nagy kockázat Rövid távon erősen befolyásolja a piacot a hangulat Rövid távon bármely befektetési eszköz képes nagy időarányos hozamokat adni, és viszont Hosszú távú befektetők Hosszú távon stabilabb, de ezzel együtt mérsékeltebb időarányos hozamokat lehet elérni Itt már érvényesülnek a piac törvényszerűségei Hosszú távon az eszközök tényleges értéke (a fundamentum) a döntő

13. Mi az, hogy hosszú táv? Az esetek hány százalékában bizonyult jobbnak a részvény-befektetés az adott futamidejű egyéb befektetéseknél az el-múlt 80 évben: Befektetés futamideje Forrás: NASD

14. A részvény mint hosszú távú befektetésMagyarországon is igaz

15. Hogyan lehet növelni a potenciális nyereséget?-A származékos piac és technikai daytrade

16. A határidős ügylet Jogilag kötelező érvényű adásvételi szerződés, melyben a felek az ügyletkötés pillanatában kötelezettséget vállalnak - meghatározott mennyiségű és minőségű eszköz - előre rögzített áron, - meghatározott jövőbeli napon történő adásvételére. Attól függően, hogy a szerződésben eladók vagy vevők vagyunk eladási illetve vételi határidős ügyletet kötöttünk.  A határidős eladási és vételi ügylet ugyanazon határidős szerződés két oldala

17. A határidős vételi és eladási ügylet Pozíció értéke Határidős vételi ügylet Kötési ár Alaptermék lejáratkori ára Határidős eladási ügylet

18. A származékos ügylet lejárata Fizikai szállítás - Az ügylet lejártakor az eladó fél leszállítja az alapterméket, melyért a vevő a szerződésben vállalt árat fizeti. Pl. Határidős ügyletben vásárolt 100 db MOL részvényt a lejáratkor ténylegesen ki kell fizetni és megkapjuk a részvényeket Pénzügyi elszámolás - Az alaptermék ténylegesen nem cserél gazdát. Lejáratkor a kötési ár (lehívási ár) és az éppen aktuális azonnali piaci ár közti különbséget kell megfizetni Pl. A határidős ügyletben vásárolt 100 db MOL részvényt nem kell kifizetni. Megkapjuk a határidős ügylet ára és a lejáratkori ár közti különbséget (ha a lejáratkori ár a magasabb, ellenkező esetben mi fizetjük a különbséget)

19. A tőkeáttétel 1. Nap MATÁV ára 880 Ft MATÁV hat. ára 900 Ft MATÁV határidős vásárlása 10 000 db 900 Ft-on Kifizetés: - MATÁV részvény vásárlása 10 000 db 880 Ft-on Kifizetés: 8,8 millió Ft MATÁV határidős eladás 10 000 db 920 Ft-on Bevétel: (920 – 900)*10 000 = 200 000 Ft 2. Nap MATÁV ára 900 Ft MATÁV hat. ára 920 Ft MATÁV részvények eladása 10 000 db 900 Ft-on Bevétel: 9 millió Ft 8,8 millió Ft  9 millió Ft 0 Ft  200 000 Ft A gyakorlatban a határidős szerződés megkötésekor biztosítékot kell lerakni. Ennek összege az alaptermék értékének töredéke

20. Az azonnali és a határidős ár kapcsolata

21. Az eredmény alakulása

22. Miért jó eszköz a származékos ügylet? • Hatékonyan használja a tőkét – kis tőkével nagy portfoliót lehet mozgatni (tőkeáttétel) • Az alaptermék áralakulását használhatjuk ki maximálisan • Olcsó • Egyszerű • Rövidre eladás - short selling

23. Daytrade • Napon belüli vétel és eladás (díjkedvezmény) • Technikai daytrade • Ötszörös tőkeáttétel érhető el • Valódi short pozíció is felvehető • Kötelező nap végén lezárni • Swing trade – rövid távú, max 1 hetes időhorizonton történő befektetés

24. Mit szeretne mindenki? Jövedelemre szert tenni

25. A tökéletes befektető esete A tökéletes befektető 1900-ban 1 dollárt befektet Minden évben átcsoportosítja a befektetést abba a piacba, ami a legjobb hozamot fogja adni (tökéletesen jövőbe lát) Mekkora lett a vagyona 1999 végére? 9 607 190 781 673 150 000 - azaz 9,6 kvintillió Ha adózik is, akkor „csak” 1,3 kvadrillió a vagyona

26. Mi alapján hoznak befektetési döntést? Alapvetően három irány A múltbeli áralakulás elemzésével jó becslést lehet adni a jövőbeli áralakulásra – technikai elemzés Az értékpapírok valós, belső értékét meg lehet határozni – fundamentális elemzés Csak a véletlen – az árfolyamokat eltalálni olyan könnyű, mint megtalálni egy mező közepén letett, majd összevissza bolyongó részeg embert – mindenki csak az átlagot tudja hozni

27. Most mit csináljunk? Richter részvény áralakulása  

28. Utólag könnyű

29. A valós, belső érték meghatározása A részvény reálértékének meghatározása gyakorlatilag kísérlet a jövőbeli események becslésére Túl sok a bizonytalan tényező, így nem lehet pontos számításokat végezni Pl. OTP egy éves célárfolyamának becslése 2003 tavaszán (OTP ára ekkor: 2400 Ft) Merrill Lynch – 2900 Ft Morgan Stanley – 2600 Ft Citigroup – 2963 Ft K&H – 3329 Ft (OTP ára 2004 tavaszán: 4000 Ft)

30. Mit jelent a bolyongás? Az egyik napi árfolyamalakulás semmit sem mond a következő napi árfolyamalakulásról, azaz teljesen függetlenek T napi hozam T+1 napi hozam

31. Néhány alapvető befektetői gyakorlat Vedd és tartsd – 1 dollárból 15 ezer dollár 100 év alatt (US részvények) Vedd és tartsd stratégia Magyarországon 1990-től: 1 forintból több mint 25 forint Ami az előző évben csökkent, az idén fel fog menni - 1 dollárból 1730 dollár Néhány elvetemültebb módszer Szuperkupa indikátor Piaci bessz és szoknyahossz „A pénz elvesztésének legbiztosabb módja, ha elméleteket gyártunk magunknak, ami megmagyarázza számunkra a részvények mozgását”

32. Elmélet és valóságValóban ennyire racionális a piac?

33. Mi a baj az elméletekkel? Azok a fránya feltételezések: Két azonos kockázatú portfolió közül a magasabb hozamút választják a befektetők A befektetők kockázat elutasítóak: azonos várható hozam mellett az alacsonyabb szórást választják A befektetők várakozásai homogének A BEFEKTETŐK RACIONÁLISAN VISELKEDNEK

34. Van-e a piacnak memóriája? Légvárak és buborékok A részvényárak alakulását esetenként pusztán a befektetői hangulatváltozásokkal, a tömegpszichológiával lehet magyarázni. A befektetők légvárakat építenek. Néhány híresebb légvár: Tulipánhagyma őrület Hollandiában „Tronikus” felvirágzás „.com”, „e-”, „@” stb

35. Játék - eredményhírdetés Látni fogunk 12 arcot Válasszuk ki sorrendben a három legszimpatikusabbat Az lesz a nyertes, aki eltalálja a szavazatok alapján kialakuló sorrendet Nyeremény: egy tőzsde születik című könyv

36. Néhány további kísérlet 1. Az elveszett pénz/színházjegy esete 2. A befektetők inkább veszteségkerülők, mint kockázatkerülők Biztosan kapni 850 ezer forintot, vagy 85 százalék valószínűséggel nyerni 1 milliót? Biztosan veszíteni 850 ezer forintot, vagy 85 százalék valószínűséggel veszíteni 1 milliót?

37. Néhány piaci anomália • Január effektus • Mikulás rallie • Mark Twain hatás • Péntek hatás • Kisvállalati hatás

38. „Minden dolog annyit ér, amennyit más hajlandó fizetni érte”

39. A régiós indexek együtt mozognak Korrelációs együttható bármelyik két index esetében 0,9 és 1 közötti értéket vesz fel

40. A tőzsdei kereskedés

41. Miért érdemes tőzsdén üzletelni? • Tőzsdén kívüli ügyletkötés (OTC – over-the-counter piac) • a partner felkutatása nehézkes lehet • partnerkockázat • az árak megbízhatóságát nehezen lehet ellenőrizni • Tőzsdei ügyletkötés • az árak nyilvánosak, megbízhatóak • nem kell partnert keresni • nincs partnerkockázat • kevesebb tőkét igényel (pl. napon belüli üzletkötés) • gyorsaság

43. megbízások Box Box Box Box Box Parkett Üzletkötők Box Box Box Box Box megbízások Kereskedési technikák, rendszerek I. Nyílt kikiáltásos kereskedés

44. Kereskedési felület Kereskedési munkaállomás Telefonon Személyesen Brókercég Interneten Ajánlat Kötés visszaigazolás Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Központi rendszer Kereskedési technikák, rendszerek II. Elektronikus távkereskedés

45. Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén

46. A piac szerkezete B e f e k t e t ő k Felügyeleti szervek (PSZÁF, BÉT) B e f e k t e t ő k ajánlatok ajánlatok Szekció tagok Szekció tagok Budapesti Érték-tőzsde Bankok, brókercégek Bankok, brókercégek Kereskedési adatok KELER Elszámolási szolgáltatások

47. Azonnali piaci termékkör • Részvény Szekció • 44jegyzett részvény • kárpótlási jegy • befektetési jegyek • Hitelpapír Szekció • állampapírok • vállalati kötvények • jelzáloglevelek

48. A BÉT hivatalos részvényindexe, a BUX • a képlet: • Bázis: 1991. január 2. 1000 pont • 1997. április 1.-től folyamatos (5mp-kénti) számítás Osztalék miatti korrekciós tényező mai részvényár Korrekciós tényező n å p * q * D it it i Bevezetett részvény darabszám (közkézhányad) = = 1 i BUX K * * 1000 t n å p * q 0 i it = 1 i Részvény bázisár

49. Származékos piac a BÉT-en Deviza termékek Futures 10 devizára és 33 crossokra + opciók Részvény index BUX és BUMIX futures,BUX opció Árupiac Gabona, Arany határidős és opciós ügylet Egyedi részvények Minden A kategóriás részvényre, opciók a blue-chipekre A BÁT termékek az integráció után lesznek elérhetőek Futures a bankközi ka- matra, kincstárjegy-re és államkötvényre Kamat termékek

50. Szekiótagok Határidős forgalom: egyedi részvény, index 2006 jan-ápr Részvény Szekció 2006 jan-ápr