1 / 23

ÖKOLÓGIA (A környezetbiológia alapjai)

ÖKOLÓGIA (A környezetbiológia alapjai). KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc. A KLIMATIKUS FAKTOROK ÖKOLÓGIAI JELENTŐSÉGE A FÉNY ÉS A HŐMÉRSÉKLET. HEFOP 3.3.1. AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Az abiotikus (élettelen) környezeti tényezők ismertetése

harva
Download Presentation

ÖKOLÓGIA (A környezetbiológia alapjai)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. ÖKOLÓGIA(A környezetbiológia alapjai) KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

  2. A KLIMATIKUS FAKTOROK ÖKOLÓGIAI JELENTŐSÉGE A FÉNY ÉS A HŐMÉRSÉKLET HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

  3. AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • Az abiotikus (élettelen) környezeti tényezők ismertetése • A fény jelentőségének tárgyalása • Az élőlények fényhez való alkalmazkodási típusainak bemutatása, példákkal • A hőmérséklet, mint abiotikus környezeti tényező bemutatása • A növények és állatok hőmérséklethez való alkalmazkodásának tárgyalása HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

  4. ABIOTIKUS KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK • az ökológiai folyamatok élettelen tényezői: fizikai és kémiai hatások Az élettelen környezeti tényezők közül a szárazföldi élőlényekre hat: • napfény • hőmérséklet • víz • levegő • talaj tápanyagtartalma • Az élettelen környezeti tényezők közül a vízi élővilágra hat: • a vízbe lehatoló napfény • vízhőmérséklet • víz oxigénellátása • víz sókoncentrációja HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

  5. A FÉNY, MINT ABIOGÉN TÉNYEZŐ • A Napból érkező fénysugarak folyamatosan elérik a földfelszint. • A sugárzás direkt és indirekt (szórt) sugarakból áll. • A besugárzás mennyisége a domborzati kitettség szerint változik. • A látható hullámhossz: a 400-800 ηm közötti tartomány – élővilág alkalmazkodása! HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

  6. borostyán Hedera helix csorbóka Sanchus oleraceus csomós ebír Dacytlis glomerate odvas keltike Corydalis cava erdei szellőrózsa Anemone silvestris forrás:http://www.terra.hu/haznov/htm/latidx.html#H A FÉNY, MINT ABIOGÉN TÉNYEZŐ HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

  7. Fénykedvelő (heliofil) • pl.: tavaszi hérics • • Fény-árnyékkedvelő (helio-skiofil) • pl.: kéküstökű csormolya • Árnyékkedvelő (skiofil) • pl.: gímpáfrány A NÖVÉNYEK FÉNYTŰRÉSE HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

  8. A megvilágítás ideje szerint: • rövidnappalos • (pl.: téltemető) • hosszúnappalos • (pl.: réti margaréta) • fotoperiodikusan közömbös • (pl.: napraforgó) A NÖVÉNYEK FÉNYTŰRÉSE HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

  9. AZ ÁLLATVILÁG ALKALMAZKODÁSA A FÉNYHEZ •  Az aktivitás alapján: • nappal aktív (pl.: nappali lepkék) • éjjel aktív (pl.: denevérek, baglyok) • teljes sötétségben élők • (pl.: talajlakók, barlanglakó vagy mélytengeri • fajok) HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

  10. FÉNYSZENNYEZÉS • A földfelszínt elérő természetes fény mennyisége régiónként változik. • A nappalok és éjszakák változása az élőlények számára természetes feltételeket jelent. • Az urbanizáció jelentősen növeli a fénykibocsájtást. •  A fényszennyezés különösen nagyobb települések, agglomerációk térségében jelentős. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

  11. FÉNYSZENNYEZÉS • A fényszennyezés következményei: • az egyes élőlények biológiai órája változik • navigációs nehézségek (pl.: madárvonulás) • vegetáció kitolódása • jelentős pusztulás • (pl.: rovarok) – világítótestek (hő- és fény) HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

  12. A FÖLD FÉNYSZENNYEZÉSE AZ ŰRBRŐL NÉZVE forrás:http://www.geocities.com/kayleelayne/images/earthlights_dmsp_big.jpg HEFOP 3.3.1.

  13. A HŐMÉRSÉKLET, MINT KÖRNYEZETI TÉNYEZŐ • egyenetlen eloszlás • Egyenlítőnél évi legkisebb hőingás • sivatag: évi hőingás kicsi, napi nagy • tajga, tundra: évi hőingás itt a legnagyobb HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

  14. A HŐMÉRSÉKLET, MINT KÖRNYEZETI TÉNYEZŐ •  Az élőlények hőmérsékleti igénye eltérő •  A növények és az állatok hőtűrése is lényegesen eltérő •  A növényi élet számára a kardinális pont a 0°C. • Ez alatt nincs aktív növényi élet. •  A növények hőigényük szerint: • melegkedvelők (pl.: trópusi fajok, szőlő, gyapot) • hidegtűrők (pl.: fenyőfélék, magashegyi fajok) • tág hőmérsékleti tűrőképességűek (pl.: gyomok) HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

  15. melegkedvelőkhidegtűrők kora tavasszal, illetve késő ősszel virágzó növények; nagy és színes virágzat pl. hangafélék, primulák állandóan időszakosan pl. ananász, pl. termesztett kakaó, növények kávé védekezés: inaktív állapot A NÖVÉNYEK ÉS A HŐMÉRSÉKLET HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

  16. változó testhőmérsékletállandó testhőmérséklet (polikiloterm) (homoioterm) sztenotermeuritermtökéletlen hőregulációvaltökéletes hőreg. pl. fiatal madarak, kifejlett madarak, méhlepény nélküli méhlepényes emlősök és téli álmot alvó emlősök hidegmeleghőreg. nélkülhőreg-val pl. mélytengeri szirtkorallok, vízi állatok, állatok melegvízi talajlakóktökéletlenfakultatív tökéletes szervezetek,pl. cserebogár, szender felmelegedést korlátozó berendezés nélkül berendezéssel pl. bogarak, hüllők vándorsáskák, némely hüllő AZ ÁLLATOK HŐREGULÁCIÓ SZERINTI FELOSZTÁSA HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

  17. AZ ÁLLATOK ALKALMAZKODÁSA A HŐMÉRSÉKLETHEZ •  Bergmann-szabály: közelrokon fajok esetében a hidegebb • égövön élők tömege nagyobb • Allen-szabály: közelrokon fajok közül a hidegebb égövön élők külső szervei kisebbek • Gloger-szabály: közelrokon fajok esetében a hidegebb égövön élők színe (általában) világosabb • hermelin: télen fehér, nyáron barna  mimikri!!! HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

  18. pl.: sarki róka, vörös róka, sivatagi róka forrás:http://animaldiversity.ummz.umich.edu/site/accounts/classification/Vulpes.html#Vulpes pl.: jeges medve, grizzli medve, barna medve forrás: http://animaldiversity.ummz.umich.edu/site/accounts/classification/Ursus.html#Ursus AZ ÁLLATOK ALKALMAZKODÁSA A HŐMÉRSÉKLETHEZ HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

  19. AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA A levegő, a fény, a hőmérséklet, a víz és a talaj élettelen (abiotikus) környezeti tényezők, amelyek hatását a domborzati viszonyok jelentősen befolyásolhatják, így a domborzatot is az abiotius környezeti faktorok között tárgyaljuk. A Napból érkező sugárzás fény- és hősugarak formájában éri el a Földet. A fény kiemelkedő fontosságú, hiszen a fotoszintézishez alapvetően szükséges élettelen környezeti tényező. A fényszennyezés jelensége kevésbé ismert, ám súlyos környzeti probléma, ami káros hatású mind a növény- és állatvilágra, mind az emberiségre. Az élőlények hőtűrése nagymértékben eltérő, elterjedésükben a hőmérséklettel szembeni toleranciájuk nagy szereppel bír. HEFOP 3.3.1.

  20. AZ ELŐADÁS ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEI • Ismertesse az abitokus környezeti tényezők rendszerét! • Ismertesse a fényt, mint abiotikus környezeti tényezőt, valamint a növények és állatok alkalmazkodását az eltérő fényviszonyokhoz! • Ismertesse a fényszennyezés jelenségét és ökológiai következményeit! • Ismertesse a hőmérsékletet, mint abiotikus környezeti tényezőt, valamint a növények és állatok alkalmazkodását a hőmérséklethez! • Ismertesse az állatok hőmérséklethez való alkalmazkodásának szabályait! HEFOP 3.3.1.

  21. AZ ELŐADÁS FELHASZNÁLT FORRÁSAI • Szakirodalom: • Arday, I. (1993): Bolygónk sorsa a kezünkben van. Calibra Kiadó. Budapest • Fekete, G. és Varga, Z. (2006): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ. Budapest • Heinrich, D. és Hergt, M. (1995): Ökológia SH Atlasz. Springer Verlag. Budapest • Kárász, I. (1996): Környezetbiológia. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest • Lányi, Gy. (1998): Ökológia tényről tényre. Környezet és Fejlődés Kiadó. • Wackernagel, M. és Rees, W. (2001): Ökológiai lábnyomunk. Föld Napja Alapítvány. HEFOP 3.3.1.

  22. AZ ELŐADÁS FELHASZNÁLT FORRÁSAI • Egyéb források: • A felhasznált kép-, illetve ábraanyag forrásait ld. az • előadás anyagában. • A forrásmegjelölés nélküli valamennyi fotót • Dr. Juhász Lajos készítette. HEFOP 3.3.1.

  23. A KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME A KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME • A levegő, mint abiotikus ökológiai tényező. A levegő összetételének változása, ökológiai következményei. • Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: • légkör, ózon, ózonlyuk, szmog Az előadás anyagát készítették: Antal Zsuzsanna doktorandusz Dr. habil. Juhász Lajos egyetemi docens HEFOP 3.3.1.

More Related