1 / 42

Az orvosi hivatás felelőssége

Az orvosi hivatás felelőssége. Dr. Kovács József, egyetemi tanár Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Bioetika részleg. Az orvosi hivatáshoz tartozó erények I. Altruizmus Szakmai tudás Gyakorlati készségek A betegek és családjuk iránti tisztelet

Download Presentation

Az orvosi hivatás felelőssége

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az orvosi hivatás felelőssége Dr. Kovács József, egyetemi tanár Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Bioetika részleg

  2. Az orvosi hivatáshoz tartozó erények I. • Altruizmus • Szakmai tudás • Gyakorlati készségek • A betegek és családjuk iránti tisztelet • A kollégák és más egészségügyi dolgozók iránti tisztelet • A betegek és a társadalom igényei iránti felelősségérzet

  3. Az orvosi hivatáshoz tartozó erények II. • A szakmai kiválóság és a folyamatos szakmai fejlődés iránti elkötelezettség • Lelkiismeretesség • Becsületesség • Kötelességtudat

  4. Az orvosi erények megfogalmazásának problémái I. • Férfi centrikus megfogalmazás • A tanárok példamutatása sokszor nem megfelelő • Medikusok érzelmi, pszichológiai bántalmazása

  5. Az orvosi erények megfogalmazásának problémái II. • Következmény: cinikus attitűd • Teendő: világos politika az ilyen cselekmények jelentésére, kivizsgálására és megelőzésére • A kulturális kompetencia hiánya

  6. Az orvoslás iránti bizalom történeti változása. • A XX. század eleje: a hivatások tekintélye drámai növekedésének időszaka. • Ok: a tudomány és a technológia fejlődése. • Az orvoslás ekkor rövid idő alatt elismert és tisztelt hivatás lett. • Ez a tekintély a csúcsát a XX. század közepére érte el, azóta csökken.

  7. Az orvosi hivatás tekintélyének csökkenése. • Ez az 1970-es évek elején kezdődött el. • Jele: a hivatás iránti bizalom csökkenése. • Oka: a tekintélyek iránti tisztelet általános csökkenése. • Az 1980-as évek: a deprofesszionalizáció időszaka. • Deprofesszionalizáció: a hivatás autonómiája és tekintélye együttes csökkenése.

  8. Az orvosi tekintély elemei. • Beleszólási lehetőség az eszközök elosztásába (politikai tekintély) • Döntési lehetőség egyes kezelési formák megválasztását illetően, melyet a betegek, a biztosító, elfogadnak (klinikai tekintély)

  9. A bizalom csökkenésének lehetséges okai I. • A szakértelemben való bizalom csökkenése • Ennek elemei: • az orvosi hibák, tévedések egyre szélesebb körű tudatosulása • egyes orvosi beavatkozások gyakoriságának különbségei helytől, orvosi iskolától stb. függően

  10. A bizalom csökkenésének lehetséges okai II. • A hivatás tagjai altruizmusában való kételkedés • Az orvosokat megvádolták, hogy • túl pazarlóan bánnak az erőforrásokkal (a betegek és a társadalom elleni gazdasági abúzus vádja) • túl fukarul bánnak az erőforrásokkal, s így a betegek a szükséges kezelést sem kapják meg. (az orvos nem a beteg, hanem a társadalom érdekét védi) • A kérdés: milyen arányban kell az orvosnak az egyén és a társadalom érdekét figyelembe vennie?

  11. A bizalom csökkenésének lehetséges okai III. • A medicina egyre fokozódó kommercializálódása. • Az orvosi dominancia jogosságának megkérdőjeleződése. • Az orvosi szakma ellenállása az orvos-beteg viszony szimmetrikusabbá válásával szemben

  12. Az orvosi hivatás „megszólalásának” felelőssége • Az orvosi hivatás egészének kötelessége a „szószólás” a társadalom érdekében

  13. Mit jelent a megszólalás? • Nem (teljesen) szakmai közönség felé történő megnyilvánulás • Megszólalási hajlandóság alapján kontinuum: • „Elefántcsonttorony”---”aktivista”(„szószóló”) • Ez szakmától is függ (pl. biokémia—bioetika) • A szakember morális kötelessége a „megszólalás” • Mindehhez a sajtó, a médiumok segítsége nélkülözhetetlen • Optimális esetben a médiumok és a szakemberek kapcsolata egymást kiegészítő

  14. A médiumok feladatai • Elsődleges feladatok: • A hatalom, a társadalmi intézmények (pl. egészségügyi rendszer) ellenőrzése • Elfogulatlan informálás • Segítséget nyújtani az embereknek abban, hogy a kor fontos kérdéseit megítélhessék • Szórakoztatás • A működéshez szükséges másodlagos feladatok: • A működőképesség gazdasági feltételeinek a biztosítása • Megfelelő példányszám a nyomtatott sajtónál • Hirdetések „odavonzása” az elektronikus sajtónál

  15. Konfliktuslehetőség a szakember és médiumok között • Informálás versus szórakoztatás • „Laikus” versus „szakember” szerkesztő • „Laikus” versus „szakember” interjúalany • A médiumok működése keretfeltételeinek figyelmen kívül hagyása

  16. A médiumok működésének keretfeltételei • Az új hírekre való azonnali reagálás kényszere • A korlátozott idő, illetve terjedelem • A szórakoztatás kényszere • Következmények: • Egyértelmű, világos válaszok iránti igény a sajtó részéről • Szakemberek „skatulyák” szerinti kiválogatása • A „skatulyák” torzító hatása

  17. Az orvosi újságírás csapdái • A drámai „élet-halál” kérdésekre koncentrál • A kérdések mélyebb (társadalmi, etikai stb. ) elemzésére nincs idő • A médiumok okozta torzítás fontossága • A torzítás felnagyításának jelensége • Pl. HIV—magas rizikójú csoportok (magas rizikójú viselkedés helyett) • A fogyatékosok előítéletes, közhelyszerű bemutatása (pl. pszichiátriai betegek)

  18. Az orvosi hivatás kartája. • Publikálva: • Annals of Internal Medicine (5 February 2002 Volume 136 Number 3 • Tartalmaz: • 3 alapelvet • 10 kötelezettséget • Szándéka szerint kultúrától és politikai rendszertől függetlenül egyetemesen érvényes.

  19. A jelenlegi helyzet. • A fejlett országok egészségügyi ellátásában bekövetkezett változások veszélyeztetik az orvosi hivatás alapértékeit. • A jelenlegi feltételek között nagy a kísértés, hogy az orvos számára ne a beteg érdeke legyen a legfőbb szempont.

  20. A három alapelv. • A beteg érdekének az elsődlegessége. • A beteg önrendelkezési jogának a tiszteletben tartása. • Az igazságosság elve.

  21. A beteg érdeke elsődlegességének az elve I. • Ez ősi elv. Korábbi megfogalmazás: • Salus aegrotisupremalexesto! (A beteg érdeke legyen a legfőbb törvény!) • Jelentése: az orvos helyezze a betegei érdekeit saját érdekei elé. • Ez-- más szakmákhoz képest-- szokatlan altruizmust követel az orvostól.

  22. A beteg érdeke elsődlegességének az elve II. • Ellene hatnak: • a piac törvényei • a társadalmi nyomás • adminisztratív előírások • Ma—gyakorlatilag valamennyi iparosodott országban—úgy változik az egészségügy, hogy az veszélyezteti az orvosi hivatás alapértékeit.

  23. A beteg önrendelkezési joga tiszteletének az elve I. • Ez modern elv. • Eszerint az orvos a beteg tanácsadója, de a döntés a betegé. • A betegellátás központja nem az orvosi rendelő, hanem a beteg otthona és munkahelye. • Itt hozza meg ugyanis a beteg azokat a napi döntéseket, melyek egészségét alapvetően befolyásolják.

  24. A beteg önrendelkezési joga tiszteletének az elve II. • Az orvosnak őszinteségre, nyíltságra kell törekednie betegével szemben. • El kell látnia betegét minden információval, mely szükséges a számára ahhoz, hogy a kezelésével kapcsolatos döntéseket meghozza. • A beteg döntése meghatározó mindaddig, míg nem vezet etikátlan vagy szakmailag nem megfelelő beavatkozáshoz.

  25. Az igazságosság elve. • Az orvosi szakmának törekednie kell az egészségügyi ellátás során az erőforrások igazságos elosztására. • Minden orvosnak törekednie kell az egészségügyi ellátásban a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére.

  26. A szakmai kompetencia iránti elkötelezettség I. • Az orvosnak feladata: • az élethossziglani tanulás • a megfelelő szintű betegellátáshoz szükséges orvosi tudás fenntartása • a klinikai készség fenntartása • a csapatmunkában való részvételhez szükséges készségek „karbantartása”.

  27. A szakmai kompetencia iránti elkötelezettség II. • A hivatás egészének törekednie kell arra, hogy • Minden tagja kompetens legyen. • Megfelelő mechanizmusok legyenek e cél eléréséhez.

  28. A beteggel szembeni őszinteség iránti elkötelezettség I. • Az orvosnak biztosítania kell, hogy a beteg • Teljesen és őszintén fel legyen világosítva a beavatkozás előtt és után. • A tájékoztatással lehetővé kell tenni, hogy a beteg dönthessen a terápia menetéről.

  29. A beteggel szembeni őszinteség iránti elkötelezettség II. • A betegnek joga van tudni, hogy • az egészségügyi ellátás során előfordulnak a beteg károsodását eredményező hibák. • Ha a beteg ilyen hiba következtében károsodik, ezt vele azonnal közölni kell. • Ennek elmulasztása megrendíti a beteg és a társadalom bizalmát az orvosokban.

  30. A beteggel szembeni őszinteség iránti elkötelezettség III. • Az orvos által elkövetett hibák jelentése és elemzése lehetővé teszi • a hasonló hibák megelőzését. • a betegellátás javítását. • a kárt szenvedett feleknek nyújtott kártérítést.

  31. A titoktartás iránti elkötelezettség. • Ez alapelv, de lehetnek kivételek. • Pl. mikor a titok megtartása másokat veszélyeztet.

  32. A beteggel való megfelelő kapcsolat fenntartása iránti elkötelezettség. • A betegek, helyzetükből adódóan • Sérülékenyek • Az orvostól függő helyzetben vannak. • Az orvos a beteg kiszolgáltatott helyzetét nem használhatja ki, s ezért bizonyos fajta kapcsolatok a beteggel kerülendők. (Pl. szexuális-, üzleti jellegű-, s egyéb magánelőny szerzésére alkalmas kapcsolatok.)

  33. A betegellátás minőségének javítása iránti elkötelezettség I. • Cél: a minőség folyamatos javítása. • Ennek módszerei: kollektív erőfeszítések • a hibák számának csökkentésére • a beteg biztonságának a növelésére. • az egészségügyi erőforrások felesleges felhasználásának a megszüntetésére. • az ellátás eredményének az optimalizálására.

  34. A betegellátás minőségének a javítása iránti elkötelezettség II. • Az orvosoknak aktívan részt kell venniük • az ellátás minőségét kifejező mutatók kifejlesztésében. • az ellátást nyújtó minden személy, intézmény és ellátórendszer munkája minőségének rutinszerű ellenőrzésében. • Az orvosok egyénileg és szakmai szervezeteiken keresztül is felelősek a betegellátás minősége folyamatos fejlesztését lehetővé tevő mechanizmusok kidolgozásáért és alkalmazásáért.

  35. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás javítása iránti elkötelezettség I. • Minden egészségügyi rendszer célja: a megfelelő és egységes színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása. • Az orvosoknak mind egyénileg mind testületeiken keresztül törekedniük kell az igazságos egészségügyi ellátás akadályainak a megszüntetésére.

  36. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás javítása iránti elkötelezettség II. • Törekedni kell az • iskolázottság, anyagi helyzet, földrajzi elhelyezkedés, törvényi korlát, társadalmi diszkrimináción alapuló hozzáférést akadályozó tényezők megszüntetésére. • Minden orvos nyilvános szószólója kell legyen az igazságosságnak tekintet nélkül egyéni vagy kollektív szakmai érdekeire.

  37. A véges erőforrások igazságos elosztása iránti elkötelezettség. • Ez szükségessé teszi • az eszközök költség-hatékony elosztását s erre vonatkozóan irányelvek kidolgozását. • a felesleges beavatkozások és vizsgálatok elkerülését. • A felesleges beavatkozás • a beteget elkerülhető kockázatnak és költségeknek teszi ki • csökkenti a mások számára elérhető erőforrások mennyiségét.

  38. A tudományos ismeretek iránti elkötelezettség. • Az orvosnak kötelessége • a kutatás elősegítése • új ismeretek létrehozása • azok alkalmazásának biztosítása. • A hivatás felelőssége az ismeretek tudományos megbízhatóságának garantálása, mely • a tudományos bizonyítékok figyelembevétele • a klinikai tapasztalat segítségével biztosítható.

  39. Az érdekkonfliktusok kezelése révén a bizalom fenntartása iránti elkötelezettség I. • Az orvosok egyénenként és szakmai szervezeteiken keresztül is kapcsolatba kerülnek profit-orientált intézményekkel. (pl. orvosi műszerek gyártóival, biztosítótársaságokkal, gyógyszergyárakkal.) • Ilyenkor fokozott a veszélye annak, hogy egyéni vagy szervezeti előnyök háttérbe szorítják a hivatásból fakadó kötelességeiket.

  40. Az érdekkonfliktusok kezelése révén a bizalom fenntartása iránti elkötelezettség II. • Az orvosok felelőssége a szakmai tevékenységük közben felmerülő érdekkonfliktusok • felismerése • nyilvánosságra hozatala • megfelelő kezelése

  41. Az érdekkonfliktusok kezelése révén a bizalom fenntartása iránti elkötelezettség III. • Az ipar és a véleményformáló orvosok (opinion leader) közötti kapcsolat nyilvánosságra hozatala különösen fontos akkor, amikor az utóbbiak • meghatározzák a klinikai kutatás végzésének és jelentésének kritériumait. • szerkesztőségi cikkeket, szakmai irányelveket írnak. • tudományos folyóiratok szerkesztői.

  42. A hivatás felelőssége iránti elkötelezettség. • Az orvosoknak törekedniük kell– az önszabályozás keretében-- • A hivatás szabályai ellen vétők figyelmeztetésére és a szabályszegés orvoslására. • Meghatározni a hivatás jelen- és jövőbeli tagjai számára az oktatás és a hivatás tagjaira vonatkozó szabályok tartalmát és ezek átadásának folyamatát. • A hivatásnak el kell fogadnia a szakmai tevékenység minden elemének belső értékelését és külső vizsgálatát.

More Related