Bevezet s a bioetik ba - A hippokrat szi esk   s a modern bioetika

Bevezet s a bioetik ba - A hippokrat szi esk s a modern bioetika PowerPoint PPT Presentation


  • 115 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Mi a bioetika?. Def.: Az lettudomnyok, a biotechnolgia s a gygyts fejlodsre adott tfog etikai reflexi.Van Rensselaer Potter, 1970jdonsgok a hagyomnyos orvosi etikhoz kpest: (1) tgabb hatskr (2) j (beteg- s trsadalom-centrikus) attitud, klso szablyozs, antipaternalizmu

Download Presentation

Bevezet s a bioetik ba - A hippokrat szi esk s a modern bioetika

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


1. Bevezetés a bioetikába - A hippokratészi eskü és a modern bioetika Nemes László Debreceni Egyetem Magatartástudományi Intézet

2. Mi a bioetika? Def.: Az élettudományok, a biotechnológia és a gyógyítás fejlodésére adott átfogó etikai reflexió. Van Rensselaer Potter, 1970 Újdonságok a hagyományos orvosi etikához képest: (1) tágabb hatáskör (2) új (beteg- és társadalom-centrikus) attitud, külso szabályozás, antipaternalizmus.

3. A bioetika kialakulásának fo tényezoi A II. Világháború tapasztalatai (náci rémtettek) Társadalmi folyamatok (szabadság) Az élettudományok dominanciája Az orvosi ismeretek gyarapodása és az orvosi technikák fejlodése A tudomány természetének és társadalmi szerepének újragondolása A filozófia gyakorlatiasodása Medikalizáció Az orvoslás intézményes és gyakorlati átalakulása A vallásos szemlélet térnyerése Média

4. Nürnbergi Kódex (1947) 1. A kísérleti alany teljes tájékoztatása és a kísérlethez való önkéntes hozzájárulása elengedhetetlen. 2. A kísérlet eredménye a társadalom számára hasznos és más módon el nem érheto kell legyen. 3. A kísérleteket állatkísérletek elozzék meg. 4. Azok nem okozhatnak sem fizikai, sem mentális ártalmat. 5. Nem vezethetnek a kísérleti alany halálára vagy megnyomorítására. 6. Esetleges veszélyük nem haladhatja meg a várható pozitív eredmény értékét. 7. Az esetleges ártalom kezelésére elore fel kell készülni, 8. A kísérleteket csak tudományosan kelloen felkészült kutatók végezhetik 9. Az alany kívánságára a kísérletet bármikor azonnal abba kell hagyni. 10. Ha a kísérlet közben, annak folytatását a kutató veszélyesnek tartja, azt azonnal be kell szüntetnie.

5. Helsinki Deklaráció Az Orvos-Világszövetség Helsinki deklarációja (World Medical Association Declaration of Helsinki) Etikai irányelvek az embereken történo orvosi kutatások terén Elfogadva 1964 júniusban Helsinki városában (Finnország) az Orvos-Világszövetség (WMA) 1964.-i közgyulésén, majd módosítva: - a WMA 29. közgyulésén Tokióban (Japán) 1975 októberben - a WMA 35. közgyulésén Velencében (Olaszország) 1983 októberben - a WMA 41. közgyulésén Hong-Kongban 1989 szeptemberben - a WMA 48. közgyulésén Somerset Westben (Dél-afrikai Köztársaság) 1996 októberben - utoljára a WMA 52. közgyulésén Edinburghban (Skócia) 2000 októberben.

6. A biomedikális etika négy alapelve T. L. Beauchamp & J. Childress (1979) Ne árts! Jótékonyság (segítségnyújtás) Autonómia Igazságosság

7. „Feltuno, hogy minden orvos csodálja Hippokratészt, és mégsem olvassák, ha egyik-másik csodálója mégis így tesz, nem érti azt, amit olvas” (Galénosz, 129-199)

8. Dr. Szucs Attila „Az orvosoknak – különösen azoknak, akik egy-egy osztály, részleg vagy intézmény irányításáért felelosek - nap mint nap dönteniük kell, hogy az orvosi esküjük szerint cselekednek-e, vagy eleget tesznek az elsosorban a finanszírozási rendszerben testet ölto aktuális egészségpolitikai elvárásoknak.”

9. Dr. Végh Éva „Mindig voltak és lesznek olyan korlátok, amelyek keretet szabtak, szabnak a gyógyításnak, az orvosok egymás közötti kapcsolatainak. A külso tényezok ugyanakkor nem mentenek fel senkit az alól a kötelezettség alól, hogy esküjének szellemiségét szem elott tartva, mások munkáját is elismerve, tisztességgel dolgozzon betegeiért.”

10. Dr. Kaizer Zsuzsanna „Az eskü nemcsak kötelezettség: abból erot is lehet meríteni. Kezdo orvosként évekig használtam egy könyvjelzot, amelyen az eskü egy mondata állt: akkor megtapasztaltam, hogy a mindennapi gondok közepette nem árt olykor újraolvasni a fogadalmunkat, hogy idorol idore felidézzük magunknak azt, miért is választottuk hivatásunkat.”

11. Dr. Somfay Attila „Hippokratész esküjének mai korra adaptált változata ugyanúgy eligazítást ad a mindennapokra, mint évezredekkel ezelott: a betegek érdekeinek mindenekfeletti képviselete vagy az elodök tisztelete olyan örök érvényu erkölcsi imperatívuszok, amelyektol a felgyorsult világ orvosai sem függetleníthetik magukat, dolgozzanak bármelyik szakterületen is. Sokkal nehezebb a helyzet akkor, ha az orvosi eskünknek nem a szellemiségét,hanem konkrét tartalmát vesszük górcso alá.”

12. Dr. Bóna Attila „Talán a mi generációnk az utolsó, amelynél a döntéshozók vissza tudnak élni az eskünkkel, azzal, hogy munkánkat és betegeinket tartjuk a legfontosabbnak, s emiatt mindent elviselünk, elturünk. A frissen végzett, nyelveket beszélo, mobil pályakezdok már nem sokat vacillálnak: leteszik az esküt, majd külföldre mennek, vagy otthagyják az orvosi pályát.”

13. Dr. Szabó László „Az eskü legmarkánsabb változását talán az adja, hogy a mai orvosok egyfajta ateista esküt tesznek. Hippokratész a maga idejében még vallási fogadalmat tett, hiszen a szent hivatása felett orködo istenei elott esküdött arra, hogy mindig betegei javát szolgálja és megorzi titkaikat. Kinek is ígérik meg ezt a ma orvosai? Hiszen az esküben sem Istenrol, sem magasabb hatalmakról, de még csak ’anyám életérol’ sem esik egyetlen szó sem.”

14. Dr. Dósa Ágnes „Az egyetemen orvostanhallgatóknak etikát tanítok. Nem kódexetikát tanítunk, tehát nem leírt deklarációk lexikális ismeretét várjuk el a hallgatóktól – az orvosi eskü szövege például nincs is benne az általunk használt tankönyvben. Az etika oktatása nem az ideális, tehát a mindennapos gyakorlatban gyakran akadályokba ütközo, ezáltal csak a tankönyvekben létezo magatartást tanítja meg, hanem gondolkodni tanít arról, milyen érveket és ellenérveket kell mérlegelni, amikor egy orvos döntési helyzetbe kerül.”

15. Hippokratész (kb. i. e. 460-377)

16. Az eredeti hippokratészi eskü Történeti aspektusok Ki volt Hippokratész? A püthagóreánus iskola Az eskü-szöveg szerzosége A szerzoség általános kérdései A szöveg eredetisége Nyelvjárások Változtatások a szövegben Különbözo interpretációk, fordítások A szövegek tagolása Az utókor szelektív figyelme

17. Az eredeti hippokratészi eskü Esküszöm az orvos Apollónra, Aszklépioszra, Hügeiára, Panakeiára, az összes istenre és istennore, oket híva tanúul, hogy eromhöz és belátásomhoz mérten teljesíteni fogom eskümet és alábbi kötelezettségeimet. Az orvostudományban mesteremet ugyanolyan tiszteletben részesítem majd, mint szüleimet; megosztom vele megélhetésemet, és ha nélkülöz, gondoskodni fogok ellátásáról; fiait saját fivéreimnek fogom tekinteni, és ha ok is el akarják sajátítani az orvostudományt, fizetség és szerzodés nélkül megtanítom majd nekik. Gondom lesz rá, hogy a tudományt, a szóbeli és minden más felvilágosítást ismertessem fiaimmal és mesterem gyermekeivel, valamint azokkal a tanítványokkal, akiket szerzodés és az orvosi törvény alapján tett eskü kötelez, de [rajtuk kívül] senki mással sem.

18. Az eredeti hippokratészi eskü Az életmódra vonatkozó szabályokat a betegek hasznára kamatoztatom majd erom és belátásom szerint, megóva oket a bajtól és a kártevéstol. Senkinek sem adok majd mérget, még ha kéri is; sot még csak ilyen tanácsot sem adok neki. Hasonlóképp egyetlen asszonynak sem adok magzatelhajtó méhgyurut. Tisztán és szeplotelenül fogom eltölteni életemet, gyakorolni mesterségemet. Nem alkalmazok vágást még akkor sem, ha az illetok kotol szenvednek is; az ilyen feladatot azoknak hagyom meg, akik ebben szakemberek. Bármely házba lépek is be, azért megyek oda, hogy hasznára legyek a betegeknek, tartózkodva minden szándékos jogtalanságtól és kártevéstol, foleg attól, hogy nemi visszaélést kövessek el nok vagy férfiak testén, legyen szó akár szabadokról, akár rabszolgákról.

19. Az eredeti hippokratészi eskü Foglalkozásom gyakorlása közben vagy azon kívül bármit is látok, illetve hallok az emberekkel való érintkezés során, aminek nem szabad nyilvánosságra kerülnie, arról hallgatni fogok, és azt mint titkot orzöm. Ha teljesítem és nem szegem meg eskümet, adassék meg nekem, hogy örömömet lelhessem életemben és hivatásomban, mindig elismerésben részesüljek minden ember részérol; ha viszont fogadalmamat megsértem és hamisan esküszöm, akkor az ellenkezo sors jusson nekem osztályrészül.

20. Néhány történeti adalék Az elso regisztrált hippokratészi eskütétel: Wittenbergi Egyetem, 1508 Az elso alkalom, amikor a hippokratészi eskü bekerült az orvosképzés formális rendszerébe: Montpellier, 1804 1928-ban az Észak-Amerikai orvosi egyetemeknek csupán 19%-án tettek esküt Napjainkban (’90-es évekbol származó adatok alapján) az amerikai egyetemek 98%-án, míg a brit egyetemek közel 50%-án tesznek esküt (& valamennyi hazai orvosi egyetemen) Egy 1989-es felmérés (Crawshaw) szerint a 119 vizsgált amerikai egyetem közül az esküszövegek a következoképpen álltak össze: Genfi Deklaráció (33), az eredeti hippokratészi szöveg (3), módosított hippokratészi esku (67), Maimonidész Imája (4), egyéb eskük (9), ismeretlen eskü (1), nincs eskü (2) Salus aegroti, suprema lex esto A Primum non nocere (Ne árts!) elve nem szerepel közvetlenül az eredeti hippokratészi szövegben

21. A hippokratészi esküvel kapcsolatos problémák A ‘hippokratészi eskü’ megnevezés bizonytalanságai Az eskü státusza Pszichológiai aspektusok Új tudományos és társadalmi kihívások Jogok és erkölcsök (redundancia-érv) Lokális varianciák Multikulturalizmus Dogmatizmus (a viták hiánya) Belso/külso morális szabályozás Erkölcsi univerzalizmus vs. partikularizmus Egyéni lelkiismeret vs. engedelmesség Az újabb verziók általánossága (‘üressége’) Az esküszövegek nem kello ismerete

22. Egy amerikai felmérés eredményei az orvosok esküvel kapcsolatos ismereteirol (E. C. Halperin, 1989) Duke University Medical Center 50 alany: 45 orvos, 5 orvostanhallgató 6 kérdés (válaszok: igen, nem, nem tudom): (1) tett (fog tenni) orvosi esküt? (72%, 22%, 6%) (2) abortusztilalom (46%, 46%, 8%) (3) a szándékok tiszteletben tartása (56%, 42%, 2%) (4) igazságmondás (24%, 74%, 2%) (5) halálos gyógyszerek tilalma (76%, 22%, 2%) (6) titoktartás (56%, 42%, 2%) A 2-6. kérdésekre helyesen válaszolók: 10%

23. Néhány adat a mai esküszövegekkel kapcsolatban (R. D. Orr & N. Pang, 1993) A 157 U. S. és kanadai vizsgált orvosi egyetem közül csupán egyetlen egyen alkalmazták az eredeti hippokratészi esküt 68 egyetemen a hippokratészi eskü módosított verzióját alkalmazták A betegek iránti elkötelezettség: 100% Felelosségre-vonás: 43% Eutanázia-tilalom: 14% Istenségre való hivatkozás: 11% Abortusz-tilalom: 8% Páciensekkel való szexuális kontaktus tilalma: 3%

24. Genfi Deklaráció (WMA, 1948, 1968, 1983, 1994, 2005) Ünnepélyesen fogadom, hogy életemet az emberiség szolgálatára szentelem; Tanítóimmal az oket megilleto tisztelettel és hálával viselkedem; Hivatásomat lelkiismeretesen és méltó módon fogom gyakorolni; Betegeim egészsége (és élete /1968/) lesz a legelso szempontom; A rám bízott titkokat a beteg halála után is megorzöm (1968); Az orvosi hivatás becsületét és nemes tradícióit minden rendelkezésemre álló eszközzel fenntartom; Kollégáimmal testvérként (sisters /1994/) viselkedem; Nem engedem, hogy életkor, betegség vagy fogyatékosság, (hit /1994/), etnikai származás, nem, nemzetiség, (politikai elkötelezettség /1994/), szexuális irányultság, szociális helyzet vagy bármely más tényezo (2005) betegeim iránti kötelességeimben befolyásoljanak; Az emberi életet (a kezdetétol fogva /1994/ fenyegetés esetén is /2005/) a legteljesebb tiszteletben tartom; És orvosi tudásom nem fogom az emberiesség törvényeivel szembenálló módon felhasználni. Ezeket az ígéreteket ünnepélyesen, szabadon teszem, becsületemre fogadom.

25. A Debreceni Egyetem orvosi esküje (1993; SE, 1997) Én ................. esküszöm, hogy orvosi hivatásomhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítok. Orvosi tudásomat a betegségek megelozésére, a betegek testi-lelki javára, betegségük gyógyítására fordítom. A hozzám fordulók bizalmával, kiszolgáltatott helyzetével visszaélni nem fogok, titkaikat fel nem fedem. Egyenlo figyelemmel és gondossággal gyógyítok minden embert. Tudásomat és gyakorlati ismereteimet állandó képzéssel magas szinten tartom, de ismereteim és képességeim korlátait is tudomásul veszem. Az orvosi muködésemmel kapcsolatos etikai követelményeket tiszteletben tartom. Arra törekszem, hogy az orvostudomány, valamint a Debreceni Egyetem jó hírnevét öregbítsem és megbecsülését elomozdítsam.

26. A Magyar Orvosi Kamara által javasolt orvosi eskü (1998) Esküszöm, hogy orvosi hivatásomhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítok. Legfobb törvénynek tekintem a beteg testi-lelki gyógyítását, a betegségek megelozését. Az emberi életet minden megkülönböztetés nélkül tisztelem. Orvosi tevékenységem soha nem irányul az emberi élet kioltására. A betegek emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartom, bizalmukkal nem élek vissza és titkaikat haláluk után is megorzöm. Tanítóimnak megadom a kello tiszteletet, orvostársaimat megbecsülöm. A betegek érdekében ismereteimet, tudásomat folyamatosan gyarapítom. Minden erommel arra törekszem, hogy megorizzem az orvosi hivatás tisztaságát, tekintélyét. Az...... Egyetem hírnevét öregbítem, és megbecsülését elomozdítom.

27. Egyéb modern orvosi esküszövegek (Maimonidész Imája, 12.sz.) Louis Lasagna, Tufts University, 1964 AMA Code of Ethics, 1980 Louis Weinstein, Arizona College of Medicine, 1991 BMA, 1990-es évek (BMJ, E. Robin, 1994) verses változat (D. Hart, 1997) Sritharan et al. (R. Gillon), Imperial College, 2001 Antonio Gotto, Weill Cornell Medical College, 2005 Egyéb vallásos (pl. iszlám) orvosi eskük

28. Louis Lasagna (1923-2003) (Tufts University, College of Medicine)

29. Louis Lasagna, 1964 Esküszöm, hogy minden erommel és tudásommal azon leszek, hogy a következo iránymutatásokat betartsam: Tisztelni fogom azoknak az orvosoknak a fáradságos munkával elért eredményeit, akiknek a nyomába eredek, s készséggel megosztom az elsajátított ismereteimet az utánam következokkel. Minden szükséges lépést megteszek a betegek üdvéért, elkerülve a túlkezelés és a terápiás hanyagság kettos buktatóját. Soha nem feledem, hogy az orvoslás éppannyira gyakorlati jártasság, mint tudomány, és hogy az emberi jóindulat, az együttérzés és megértés fontosabb lehet a sebészi szikénél vagy a gyógyszereknél. Amennyiben a páciensem felgyógyulása azt kívánja, nem fogom szégyelleni azt mondani, hogy „nem tudom”, mint ahogy azt sem, hogy olyan kollégáimhoz folyamodjak segítségért, akiknek gyakorlati képességei meghaladják az enyémet.

30. Louis Lasagna, 1964 Tiszteletben fogom tartani pácienseim magánszféráját, mivel bizonyos problémáik feltárulatlanul maradhatnak elottem. Különös elovigyázatossággal kell eljárnom az élet és halál kérdéseit illetoen. Ha rám bízzák egy élet megmentését, hálával fogadom. Ám hatalmamban állhat elvenni valaki életét is, eme félelmetes felelosséggel pedig hatalmas alázattal és esendoségem tudatában kell szembenéznem. Mindenekelott, nem szabad Istent játszanom. Soha nem feledem, hogy nem lázlapot vagy daganatot kezelek, hanem beteg emberi lényt, akinek betegsége kihatással lehet családjára és gazdasági helyzetére is. Felelosségem magába foglalja ezen problémákat is, amennyiben megfelelo gondossággal kívánom gondját viselni a beteg embereknek. Amennyire képes vagyok rá, megkísérlem megelozni a betegségeket, lévén a megelozés elobbre való, mint a kezelés.

31. Louis Lasagna, 1964 Emlékezetemben fogom tartani, hogy továbbra is a társadalom tagja maradok, különös kötelességekkel felruházva valamennyi embertársammal szemben, legyenek akár testileg és szellemileg épek, akár betegek. Ha nem szegem meg eskümet, adassék meg nekem, hogy örömömet lelhessem életemben és hivatásomban életem során és azt követoen jóérzéssel emlékezzenek meg rólam. Úgy éljek, hogy hivatásom legszebb hagyományainak megfeleljek és hosszan élvezhessem azt az örömet, amit a rászorulókon való segítségnyújtás okozhat.

32. A modern orvosi eskük problémái Általánosság, üresség Az orvosi specificitás hiánya A tradícionalizmus hiánya Autoritás-elv Redundancia-argumentum Változatosság Az eskü helytelen kezelése Dogmatizmus A szövegek nem kello ismerete

33. A modern orvosi eskük elonyei Pszichológiai hatás Közösségi hatás Tradícionalizmus Független erkölcsi elvek A kommercionalizálódó medicina korszakában fontos szerepet tölthet be a szakmai integritás megorzésében

34. Howard Markel, 2004, NEJM „Ám a hippokratészi címszó alá sorolt szövegek százainak nyelvezetétol és eredetétol függetlenül az avatási nap mindenképpen visszahozza a bennem élo történészbol az orvost. Idézzem fel akár a megtisztított vagy kiegészített verzióját az eredeti görög szövegnek, esküre emelkedve évfolyamtársaimmal, szívem mindig megtelik az általam választott hivatással szembeni mélységes hódolattal.”

  • Login