A fenntartható inkluzív-adaptív oktatás-nevelés időszerű kérdései

1. A fenntartható inkluzív-adaptív oktatás-nevelés időszerű kérdései Balogh Gyula OOIH központvezető

2. 1. „Oktatás és képzés 2020” 2. PISA 20093. Az IPR alkalmazásának tapasztalatai4. A fenntartható inklúzív-adaptív nevelés-oktatás5. aktualitások

3. „Oktatás és képzés 2020”

4. Öt referenciaérték • 1. a felnőttek részvétele az egész életen át tartó tanulásban érje el a 15%-ot, -(25-64 évesek, utolsó 1 hónapban) (a magyar adat 2008-ban 3,1%) • 2. az alapkészség (olvasás, matematika, természettudomány) tekintetében gyengén teljesítők aránya csökkenjen 15% alá, (a magyar adat 2006-ban olvasás 20,6%, matematika 21,2% természettudomány 15%)

5. Referenciaértékek • 3. a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30-34 évesek aránya érje el a 40%-ot, (a magyar adat 2008-ban 22,4%) • 4. az oktatást és képzést korán elhagyók aránya (18-24 évesek) csökkenjen 10% alá, (a magyar adat 2008-ban11,7%) • 5. a kisgyermekkori nevelésben részesülő 4 éves és a kötelező iskolai oktatásba lépési életkor közötti gyermekek aránya érje el a 95%-ot. (a magyar adat 2007-ben 95,1%)

6. A PISA 2009-es vizsgálat eredményei

7. PISA 2009 I. • Nem jobbak a teljesítmények azokban az országokban, amelyekben az iskolák versengenek a tanulókért. • Azokban az országokban, ahol többen járnak óvodába jobbak, az eredmények. • Azokban az országokban, ahol többet költenek iskola előtti nevelésre, jobbak az eredmények. • Azokban az iskolarendszerekben, ahol gyakori a másik iskolába való áthelyezés, ott mind a teljesítmény, mind a méltányosság mutatói rosszabbak.

8. PISA 2009 II. • Azokban az országokban, ahol a gyerekek különböző típusú iskolákban tanulnak, a teljesítményük, képességeik szerint elkülönítve, alacsonyabb az iskolarendszer összteljesítménye. • Azok az iskolarendszerek, illetve azok az iskolák, amelyekben több tanuló ismétel évet, összességében alacsonyabb teljesítményt nyújtanak. • Sikeresebbek azok az iskolarendszerek, amelyek egyenlő tanulási esélyt biztosítanak minden tanuló számára, függetlenül azok társadalmi, gazdasági státuszától.

9. Az IPR alkalmazásának tapasztalatai

10. Az IPR eddigi eredményeinek továbbvitele, megtartása, kiterjesztése. • a szakmai tapasztalatcserék, hospitációk, az egymástól tanulás kiteljesedése, • a tanulási színterek kitágítása, gazdagítása, • a módszertani kultúra megújítása • a körültekintő input-értékelésen alapuló, tudatos, dokumentált, differenciálással segített egyéni fejlesztés területén.

11. az IPR deformitásainak és hiányosságainak felszámolása • A program megvalósítása során az intézményekre háruló dokumentációs és adminisztratív terhekcsökkentése; • a programban résztvevő tanulók körében az évismétlés, és a lemorzsolódás nagymértékű visszaszorítása; • a programban részt vevő intézményekben a továbbtanulási adatok jelentős mértékű javítása; hatékony, eredményes és mérhető pályaorientációs programok megvalósítása; • az alulteljesítők számának nagyarányú csökkentése.

12. A fenntartható inkluzív-adaptív nevelési-oktatás

13. Pedagóguskompetenciák Kiemelten fontos, hogy a pedagógusok szakmai felkészültsége megerősödjön, határozottabban vegyenek részt az egyéni és csoportos tanulói képességfejlesztésben. A fenntartható nevelési - oktatási intézmény jól definiált, értékelvű célokra alapozott program alapján, hatékonyan vezetett szervezet.

14. Pedagógiai környezet • inkluzív-adaptív szakember-képzés; • speciális intézményi tanácsadó-szolgáltató szakemberek, pedagógusok felkészítése; • osztályfőnöki képességfejlesztés; • megfelelő tananyagok, tankönyvek, inkluzív tevékenységekre alkalmas infrastruktúra és eszközpark, oktatás-módszertani szemléltető anyagok, tankönyvi források, valamint információs rendszer, • releváns civil partnerségek biztosítása.

15. Önálló életvitel oktatása • az egyéni adottságokhoz igazított tananyagátadás és képességfejlesztés, • az egyénre szabott értékelés, • a szociális kapcsolatépítési képességek fejlesztése. Ebből adódóan nemcsak a hátrányos helyzetű tanulók személyre szabott fejlesztésére alkalmas, hanem a kiemelkedően jó képességűekére is.

16. Preferált pedagógiai módszerek • 1. A gyermekek/tanulók kulturális értékeire épülő, egész életére szóló, a közösségi együttélés normáinak kialakítása. • 2. Az adaptív-inkluzív nevelés-oktatás gyakorlatának kulcskérdése a szocializáció és a reszocializáló, amelyben a módszertani hangsúly a csoportmunkán van, célja a demokratikus, befogadó közösségek kialakulásának elősegítése. • 3. Milieu-terápia, amelynek célja a gyermek/tanuló helyzetének megváltoztatása,

17. Fenntartható inkluzív-adaptív nevelési-oktatási modell:

18. Aktualitások • 1753 nyertes tagintézmény • Óvodai tagintézmény: 731 db • Iskolai tagintézmény: 1022 db • 86 511 gyermek/tanuló • 16 000 pedagógus

19. Intézményi önértékelés • 2011. Június 30-ig kell elkészíteni • Új önértékelési adatlapok lesznek kidolgozva

20. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!Balogh.gyula@educatio.huwww.sulinet/ooih