Fels oktat si rangsorok s a nyilv noss g
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 37

Felsőoktatási rangsorok és a nyilvánosság PowerPoint PPT Presentation


  • 39 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Felsőoktatási rangsorok és a nyilvánosság. Dr. Fábri György kutatásvezet ő OFIK. avagy. Milyen utakra viszik a felsőoktatást a rangsorok?. Miért lettek rangsorok egyáltalában?. Kvantifikálható teljesítmények iránti elvárások Medializálódás Döntéshozók és döntéshozatali mechanizmusok.

Download Presentation

Felsőoktatási rangsorok és a nyilvánosság

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Fels oktat si rangsorok s a nyilv noss g

Felsőoktatási rangsorokésa nyilvánosság

Dr. Fábri György

kutatásvezető

OFIK


Avagy

avagy

Milyen utakra viszik a felsőoktatást a rangsorok?


Mi rt lettek rangsorok egy ltal ban

Miért lettek rangsorok egyáltalában?

  • Kvantifikálható teljesítmények iránti elvárások

  • Medializálódás

  • Döntéshozók és döntéshozatali mechanizmusok


A fels oktat si rangsorok rtelme s rtelmetlens ge k ros vagy hasznos volta

A felsőoktatási rangsorok értelme és értelmetlensége, káros vagy hasznos volta

  • Hogyan csináljuk mi?

  • Hogyan ne olvassák – avagy az egyfunkciós felsőoktatás mítosza

  • Hogyan ne használják – avagy a munkaerőpiaci elvárások mítosza

  • Hogyan lehet értelme a rangsoroknak?


I a felvi rangsor alapvet sei

I. A Felvi-rangsor alapvetései


El zm nyek

Előzmények

  • Az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely szakmai programja alapján indult projekt

  • Kutatási program a felsőoktatási tájékoztatásról 1999-2000

  • Pilot-projekt: hallgatói felmérés, ennek szakmai egyeztetése felsőoktatás-kutatók, intézményvezetők és felsőoktatási fórumok képviselőivel 2001-2002

  • Empirikus hallgatói felmérések:

    • 2003. tavasz – egyetemek;

    • 2005. tavasz - főiskolák

  • Folyamatos tájékoztatás:

    • Felvi.hu

    • Napilap-mellékletek

    • Egyeztetések felsőoktatás-igazgatási és intézményvezetői körben


A felvi rangsor alakul sa

A Felvi rangsor alakulása

2002: pilot-projekt: felmérés szűk körben, publikálás nélkül, csak hivatkozások

2003: adatbázisok, szűkebb körű felmérések, publikálás

2004: egyetemi rangsorok, önálló kötetben

2005: teljeskörű felsőoktatási rangsor, önálló kötetben

2006-2007: Felvi rangsor a HVG-ben


M dszertani fejleszt s

Módszertani fejlesztés:

2002-2003: hallgatói vélemények

2004: hallgatói vélemények új kérdőív alapján + intézményi adatszolgáltatás

2005: hallgatói vélemények + oktatási adatbázisok + munkaerőpiaci tájékozódás

2006: hallgatói vélemények + oktatási adatbázisok + oktatói/munkaerőpiaci felmérés + szakos keretek


K vetelm nyek

Követelmények

Szakmai érvényesség

Módszertani hitelesség

Laikus használhatóság

Intézményi elfogadottság


Szempontok

Szempontok

Hallgatói minőség

Oktatói minőség

Népszerűség

Elégedettség

Presztízs


Rangsor alkot inform ci s b zis

Rangsor-alkotó információs bázis

Adatsorok

Hallgatói vélemények

Oktatói vélemények

Munkaerőpiaci információk


Adatb zisok

Adatbázisok

az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) jelentkezési és felvételi adatai, illetve intézményi adatgyűjtése;

az intézmények saját információszolgáltatásán alapuló, oktatási és kulturális minisztériumi (OKM) adatok;

egyéb nyilvános információforrások a felsőoktatás és kutatás-fejlesztés köréből (KSH, NKTH, MTA stb.)

álláshirdetések a legnépszerűbb médiafelületeken (HVG, Jobline stb.);


Mi rt lehetnek rdekesek a hallgat i v lem nyek

Miért lehetnek érdekesek a hallgatói vélemények?

  • Szemléleti alap:a felsőoktatási szolgáltatás fogyasztóinak nézőpontja

  • A vélemények esetlegességének ellensúlya: szociológiai mintaképzés által biztosított objektivitás

  • Információs legitimitás:

    • saját intézményről alkotott vélemény

    • intézményekről alkotott közvélekedés

  • + Intézményi visszacsatolás:

    • fejlesztésekhez, minőségbiztosításhoz jó alap,

    • egyedi kérések alapján speciális kérdésekkel, panelekkel kiegészíthető


Rangsort pusok

Rangsortípusok

Szakos rangsorok

Karok rangsorai képzési területen belül

Karok rangsorai a teljes képzési kínálatban


Ii mit rangsorolunk az ezredfordul talakul euroatlanti fels oktat sa

II. Mit rangsorolunk?Az ezredforduló átalakuló euroatlanti felsőoktatása

16


A k pz s alapelemeinek v ltoz sa

A képzés alapelemeinek változása

történeti visszatekintés: praktikus tudás és elméleti képzés viszonyának változásai

a kulturális funkció súlya csökken a tudástőkét adóhoz képes

a nemzeti funkció a nemzetköziesedés hatására átalakul

a versenytér részben nemzetközivé válik

az intézmények és az oktatók finanszírozásában csökken az állami felelősségvállalás

elitcsoportok érdekérvényesítő erejének módosulása, szakterületi presztízsek elmozdulása

17


Z rt k pz si keretek fellazul sa

zárt képzési keretek fellazulása:

idő

tér

hely

tematika

intézmény

18


J gazdas gi tendenci k s k pz si elv r sok

Új gazdasági tendenciák és képzési elvárások

munkaerőpiac nemzetközivé válik

termelési kultúra helyiértéke megnő, jellege standardizálódik

a politikai-társadalmi közeg kiegyensúlyozottsága elsődlegessé válik a tőkebefektetésben

a szellemi hozzáadott érték termelése átlépi a nemzeti határokat

gyakorlatias és rugalmas tudáselemeket igényel a termelés

általánossá válik az átképzési igény

a végzettségek iránti elvárások módosulnak

a diploma, felsőfokú képzettség relatív versenyelőnye megnő Európában

az egyetemek-főiskolák technológiai fejlesztő hellyé válnak

19


M sodgener ci s technik k

„Másodgenerációs technikák”

A képzés, mint szolgáltatás

Klasszikus szerveződés, mint kompetitív hátrány

Identitásőrzés az „outsourcing” segítségével

20


Mindentud kulcsszavak

Mindentudó kulcsszavak:

munkaerőpiac

?

munkaadók

?

képzési elvárások

?

Bologna

21


A munkaer piac provok ci ja

A munkaerőpiac provokációja:

„A felsőoktatási intézményeknek nem lesz helyük a ‘jövőben’, feladatukat decentralizált, skill-orientált tanfolyamok veszik majd át, amelyek közvetlenül táplálják a munkaerőpiacot.”

(Peter Drucker; Forbes 1997)

22


Iii a munkaer piaci elv r sok m tosza

III. A munkaerőpiaci elvárások mítosza

23


Elvi probl m k

Elvi problémák:

Munkaerő-szükséglet korlátozott tervezhetősége

Szaktudások piaci értékének változékonysága

Kompetenciák elsajátításának többféle útja

Akadémiai és praktikus képzési logika eldöntetlen versenye

Egyéni életstratégiák sokfélesége

24


Tapasztalatok a munkaad i v lem nyalkot sr l

Tapasztalatok a munkaadói véleményalkotásról

kiérleletlen

ismerethiányos

cég- és munkakör-specifikus

ellentmondásos

25


Szem lyes adatk zl s tapasztalatai ltal noss gok

Személyes adatközlés tapasztalatai: általánosságok

nyelvtudás,

informatikai ismertek

felkészültség,

használható tudás

gyakorlatiasság

26


Relev ns konkr tumok

Releváns konkrétumok

Habituális elvárások feltűnő hangsúlyossága

Szakterületi fókuszálás

Munkahely típusa meghatározóbb, mint a szakterület

27


Bologna bels ellentmond soss ga a munkaer piaci ig nyek szempontj b l

„Bologna” belső ellentmondásossága a munkaerőpiaci igények szempontjából:

Alapképzés tartalma:

általános tájékozódás, alapismeretek

vagy

munkaerőpiacon használható praktikus képzettség

?

28


Iv mire s hogyan haszn ljuk j l a rangsorokat

IV. Mire és hogyan használjuk jól a rangsorokat?


Kiindul pontok

Kiindulópontok

Többfunkciós felsőoktatás

Tudástőke átadása

Szakértelmiségi képzés

Szocializáció

Értelmiségi közeg önépítése

Munkaerőpiaci zsilip

Pályamódosítás, önfejlesztés bázisa

Többrétegű szolgáltatási kereslet

Gyors munkaerőpiaci érvényesülés

Társadalmi pozícionálás

Szociális-szubkulturális sajátosságok megélése

Hosszútávú életpálya-építés


Alapfunkci k a fels oktat s sz m ra

Alapfunkciók a felsőoktatás számára

Intézményi önértékelés, stratégiák, ehhez mélyelemzések

Idősorok áttekintése

Sokszempontúság mint szemléleti elem

Intézményi PR

Felsőoktatás-politikai elemzések


Alapfunkci k a hallgat k sz m ra

Alapfunkciók a hallgatók számára

Egyéni és közösségi informáltság növekedése

Hallgatói véleményezés speciális formája

Intézményi PR: felemás hallgatói érdekeltség


T bbszempont rangsor olvas s sz ks ges

Többszempontú rangsor-olvasás szükséges!

Szakmai jellemzők

Népszerűség

Karrier-szolgáltatások

A hallgatói élet szolgáltatásai


Mire j k a rangsorok

Mire jók a rangsorok?

Mekkora a valóságos motivációs erejük?

Továbbtanulás

Intézményi stratégiák

Felsőoktatás-irányítás

Mennyire megalapozottak?

empirikus bázis

adatszerűség

Követelmény: módszertani előfeltevések felfedése!

Ebből következő értelmezési lehetőségek

Jó és rossz percepciójuk, annak következményei


A hasznos rangsorm k d s

A hasznos rangsorműködés:

  • Az információ demokratizálása

  • Nyilvánosság a felsőoktatáson belül

  • Nyilvánosságban tematizálás

  • Medializálás veszélyeinek megelőzése

  • Megoldás: viszonylagosság hangsúlyozása, szakmai hitelesség, konszenzus, elkötelezettség, értékvilág


Diskurzus s nyilv noss g ig ny

Diskurzus- és nyilvánosság-igény:

  • az akadémiai értelmiség

  • a média

  • a forrás-menedzsmentek

  • a döntéshozók

    folyamatos egyeztetés teremti meg azt a nyilvánosságot, aminek közegében a rangsorok értelmesen lesznek használhatók

  • a továbbtanulási döntésekhez

  • az intézményi stratégiákhoz

  • a felsőoktatás-politikai döntésekhez!


K sz n m a figyelm ket

Köszönöm a figyelmüket!

Budapest, 2007. november 28.

Dr. Fábri György

www.fabrigyorgy.hu


  • Login