1 / 20

Zsidó világ Jézus korában

Zsidó világ Jézus korában. A Templom Az egyetlen törvényes kultuszhely Felé fordulva imádkoznak 20 éves kor fölött templomadót fizetnek a világ minden tájáról (didrachma, Mt 17,24) Elvileg évente háromszor kellene ide zarándokolni: húsvét, pünkösd, sátoros ünnep „Konkurens” Jahve szentélyek:

milo
Download Presentation

Zsidó világ Jézus korában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Zsidó világ Jézus korában

  2. A Templom Az egyetlen törvényes kultuszhely Felé fordulva imádkoznak 20 éves kor fölött templomadót fizetnek a világ minden tájáról (didrachma, Mt 17,24) Elvileg évente háromszor kellene ide zarándokolni: húsvét, pünkösd, sátoros ünnep „Konkurens” Jahve szentélyek: Elefantine (Felső-Egyiptom, Kr. e. 5. sz.) Garizim (Szamaria, Kr. e. 4. sz.) Leontopolisz (Alsó-Egyiptom, 164-162 között) Ezeket Palesztinában törvénytelennek tekintik. A qumráni szekta a jeruzsálemit is beszennyezettnek tartja, a főpapot és az áldozatokat illegitimnek tekinti.

  3. A templom története • Salamon építi 960 körül • 587: a babiloniak lerombolják (> Róma gúnyneve a Jelenések könyvében • Zerubbábel újjáépíti 520-515 között • IV. Antiochosz Epifánész profanizálja 167 • 164: Makkabeus Júdás nyomán újraszentelik (hanukka) • Nagy Heródes rekonstruálja, megnagyobbítja Kr. e. 20-tól (> „46 évig épült…” • Titus ostroma nyomán Kr. u. 70-ben végleg elpusztul

  4. A templom • Területe kb. 133000 négyzetméter (Akropolisz: 28800 nm) • Külső tere a pogányok udvara, oszlopcsarnokok veszik körül (bárki bemehet, tanítanak, kereskednek) • A következő udvarba csak zsidók léphetnek be • asszonyok udvara (persely) • férfiak udvara, amely körülveszi • a papok udvarát (égőáldozati oltár) • Ezen belül a szentély • oszlopcsarnok • szentély (illatáldozati oltár, kitett kenyerek asztala, hétágú gyertyatartó • szentek szentje (kettős függöny, régen benne állt a szövetség láda, eltűnésétől üres)

  5. Papság • Főpap: elvileg Cádok családjából, a szeleukida kortól az uralkodó nevezi ki • papság: Áron leszármazottai • kb. 9600-an vannak • 24 osztályba sorolják őket, kétszer egy-egy hetet szolgálnak • leviták: Lévi törzséből kultikus segédszemélyzet • az egykori vidéki szentélyek papságából

  6. Áldozat • Állatáldozat • szent étkezés • holokauszt (egészen elégő áldozat) • Étel, ital, illat áldozatok • Hivatalos • napi áldozat a nemzetért, a birodalomért és a császárért • ünnepek, szombat, újhold • Magán: a zarándokok felajánlásai

  7. Ünnepek • Sabbat (‘abbahagyni’) • pénteken az Esthajnalcsillag feljöttétől szombat estig tart • minden munkavégzés tilos: e szabályt aprólékos előírások fonják körül • Húsvét (peszah): Niszan 14. este kezdődik • pászkavacsora a családban • kovásztalanok ünnepe 7 napig • Pünkösd (pentekosztész: 50; hetek ünnepe = 7 hét) • a szövetségkötés ünnepe (a törvény kihirdetése) • egyben zsengeáldozati ünnep (új kenyér) • Sátoros ünnepe (zsidó újév) Tisri 15-től • a pusztai vándorlás emlékére sátrakban laknak • 8 napig tart, terménybetakarítási ünnep is (népszerű és vidám) • Engesztelés napja (jóm kippur): Tisri 10. (a templom pusztulása) • szigorú böjt, engesztelő áldozatok a bűnökért • a főpap ekkor lép be a szentek szentjébe, a bűnbak kiűzése a pusztába • Hanukka (a templom újraszentelése 164-ben) • fények ünnepe, Kislev 25. napjától nyolc napig (december) • Purim: ld. Eszter könyve, inkább nemzeti mint vallási ünnep

  8. Zsinagóga • gör. szünagógé: összegyülekezés • jelenti a közösséget és az épületet is • Eredete a babiloni fogság, előbb a diaspórában terjed el, később Palesztinában is • Jézus korában minden városban van • Négyszögletű terem ált. két oszlopsorral három részre osztva • Tóra fülke, felolvasó állvány (közte díszhelyek) • asszonyok hátul vagy a karzaton • oktatásra, tanulásra kapcsolódó termek • Vezetője egy közösség által választott méltóság (rabbi), mellette egy tanács és egy segédkező

  9. A zsinagógai istentisztelet • Imádság: Sema Jiszróél, 18 áldás • Felolvasás (héberül, majd arámra fordítva) • előbb a Tórából • majd a prófétákból • Magyarázat • A gyülekezet vezetője, vagy akit erre felkér • Az Írásban járatosak az írástudók • A templom 70-es pusztulása után a zsinagóga a zsidó vallás legfőbb intézménye

  10. Szanhedrin • Num 11,16-17.24-25: hetven vén • A perzsa korban a főpap körül kialakuló tanácsadó testület • A 3. század végén már biztosan létezik • Alexandra idején (76-67) a papi arisztokrácia mellé az írástudók is bekerülnek • Heródes visszaszorítja őket, de a prokurátorok idején (Kr. u. 6-tól) ismét jelentős a szerepük • 70 tag + 1 elnök (a főpap) • Csoportjai: főpapok, vének (szadduceusok), írástudók (farizeusok)

  11. A szanhedrin joghatósága • A törvény és a hagyomány őrei • Törvényhozók, végrehajtók (saját őrség, rendőrség), bírák • Szerte a zsinagógák körül vannak szanhedrinek, ezek a jeruzsálemi nagy szanhedrin joggyakorlatát követik • A halálbüntetés végrehajtásához a prokurátor engedélye kell (ius gladii)

  12. Írástudók • Héb. sófer, gör. grammateusz • nomikosz, didaszkalosz, mester, tanító, rabbi • a szokásjogban jártas ember • Eredetileg a papok végzik, később (főleg a Kr. e. 1. századtól) laicizálódik • Két fő iskola • Hillél (engedékenyebb), unokája Gamáliel (Pál nála tanult) • Sammaj: szigorúbb törvényértelmezés • Kerítést fonnak a törvény köré

  13. Farizeusok • perusaja = elkülönültek • az ‘am ha arec-től: a föld népétől • egymást haberim-nak = testvéreknek nevezik • Eredetük a haszidok (jámborok) csoportja • Később vallási párttá lesznek: törekvésük a törvény érvényre juttatása • Heródes idejében kb. hatezer tag • Politikájuk a passzív rezisztencia

  14. Farizeusok 2. • Vallási gyakorlatuk pillérei • a szombat aprólékos megtartása • a rituális tisztaság • a tized • Hisznek a feltámadásban, angyalokban, messianizmusban • Vallásosságuk, politikai függetlenségük miatt kedveltek, nagy szerepük van a zsidóság túlélésében • Jézussal szemben állnak, bár vannak barátai is közülük (Nikodémus, Simon) • szőrszálhasogató törvénymagyarázatuk időnként formalizmusba vezeti őket

  15. Szadduceusok • Nevük Cádok-ból a főpapság eredetétől származik • Tagjaik a papi arisztokrácia és az előkelő laikusok • Szervezett pártként Johannes Hyrcanus alatt jelennek meg (130-120 körül) • Politikájuk engedékeny a hódítókkal • Flavius: kemények és gőgösek másokkal, elnézőek magukkal, földi sorsukkal elégedettek, nem várják Isten országa eljövetelét • Elvetik az új vallási tanokat: feltámadás, angyalok

  16. Zelóták • Kr. u. 6/7: Quirinius népszámlálásával szemben Sadduq és Gamalai Júdás szervezi • A farizeusok nacionalista ága • helyenként terroristák (sicarius-ok) • Zsidó háború idején a fő ellenállók • Hadrianus alatt Bar-Kochba lázadás • Simon apostol mellékneve

  17. Heródes-pártiak • Galileában Heródes Antipász szimpatizánsai • Júdában a Heródes dinasztia visszatérését kívánók csoportja • Politikai értelemben alkalmazkodnak a római uralomhoz

  18. Szamaritánusok • Az asszír hódítás (8. sz.) után kevert nép jön létre az egykori északi országban • A babiloni fogság után kiéleződik az ellentét a júdaiakkal • A 4. században konkurens szentélyt építenek Garizim hegyén • Johannes Hyrcanus 128-ban lerombolja • Messiás várásuk: Ta’eb: Moses redivivus

  19. Esszénusok • A qumráni közösség körül létrejött mozgalom • Eredetük a makkabeus háborúk idejére tehető • Oka valószínűleg a haszidok szakítása a makkabeusokkal • Vezetője az Igazság Tanítója (talán cádoki pap?), aki szembenáll a hasmoneusok főpapi törekvéseivel • Qumrán: a település Kr. e. 140-130 körül alakult ki

  20. Esszénusok 2. • Qumrán első virágkora: 110-31 között • Sokan csatlakoznak, feltehetően Johannes Hyrcanus üldözése miatt • Kr. e. 31: tűz és földrengés pusztítja el • Qumrán második virágkora: 1-68 között • Róma-ellenes szektaként alakul újjá? • A zsidó háborúban pusztítják el (előtte az irataikat elrejtik) • Elkülönülnek a társadalomtól • a templomi kultuszt törvénytelennek tekintik: papi messiás fogja megújítani • a Tóra értelme szerintük eltorzult: az Igazság Tanítója visszatérésével helyreáll az igazi kinyilatkoztatás • eszkatologikus beállítottság: nőtlenségben élnek • A közösségen kívül is élnek követőik, szimpatizánsaik

More Related