A speciális gyermekotthonokról

1. A speciális gyermekotthonokról Részletek egy készülő módszertani levélből

2. A speciális szükségletű gyermekek és az őket ellátó intézmények Speciális igényű gyermek (Gyvt. 58. §): • Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett, tartósan beteg, ill. fogyatékos, beilleszkedési, magatartási vagy beilleszkedési zavarokkal küzdő, szenvedélybeteg, ill. koruk miatt különleges ellátást igénylő gyermekek.

3. Alapelvek • Irányadóak a: • Jogalkotásra • Jogalkalmazásra

4. Strukturális alapelvek • Diszkrimináció tilalma • Emberi méltóságra épülő alapjogok • Szociális biztonsághoz való jog

5. Gyermek-, ill. családközpontúság • Komplex rehabilitáció • A családi kötelék a gondozás minden szakaszában szoros maradjon • Biztosítani kell az örökbefogadás és a nevelőszülőhöz való kerülés lehetőségét • Amennyiben nem valósul meg a családias elhelyezés, a gyermek gondozása az arra megfelelő gyermekotthontípusban történik • A kezeléssel egyidőben meg kell kezdeni az utógondozást a mihamarabbi visszaillesztés érdekében

6. A probléma komplex megközelítése • Prevenció mint alapelv • Elsődleges • Másodlagos • Harmadlagos • Normalizációs alapelv • Integráció alapelve • Szektorsemlegesség elve

7. Funkcionális alapelvek • Közös munka • Egyértelműség • Kiszámíthatóság • Következetesség • Értékelés • Határok kijelölése

8. A speciális gyermekotthonok típusai

9. Gyvt. által nem szabályozott: • Kiskorú fogyatékosok otthonai • Javítóintézetek • Fiatalkorúak büntetésvégrehajtási intézetei • Gyvt. által szabályozott: • Koruk miatt (0-3 év) speciális ellátást igénylő gyermekotthonok • Ált. isk. és diákotthon gyermekotthona • Egyéb speciális ellátást igénylő gondozottak gyermekotthonai: ambulanter kezelést ellátó intézmény, gyógyító jellegű, rehabilitációs, intenzív foglalkoztató gyermekotthon, gyermekotthon speciális csoporttal, gondozottak integrált elhelyezése

10. Alapfogalmak

11. Deinstitucionalizáció • Az örökbefogadást, a (speciális hivatásos) nevelőszülői elhelyezést, valamint a nagyintézményekbe történő új felvételek számának csökkentésével és az eredeti lakóhely közösségben integrált ellátási alternatívák kiszélesítésével járó folyamat. • Előnye • Hátránya

12. Problémamegoldás, konfliktuskezelés a gyermekvédelemben

13. A gyermekvédelmi szolgálatok egyik alapvető feladata • A családok és valamennyi érintett szakember bevonása az adott probléma megoldásába • Két lehetősége: • Mediáció • Facilitálás

14. A felülvizsgálatok és a facilitálás

15. Mi a felülvizsgálat – facilitálás lényege? • Felülvizsgálat: olyan alkalom / fórum, ahol egy – egy gyermek sorsában történő döntések és napi beavatkozások sorát hagyjuk jóvá vagy kérdőjelezzük meg, valamint alapvető változtatások szükségességét fogalmazzuk meg • Szakmai garancia • Évente történik • Elsőrendű célja: a döntések a gyerek védelmében történjenek

16. Mit értünk facilitálás alatt?

17. A szó eredete: francia (faciler) • Jelentése: megkönnyíteni, segíteni v.mit • A facilitáló neve: facilitátor • Facilitátor feladata: a felülvizsgálat résztvevői közötti párbeszéd, kommunikáció könnyítése • Ki lehet? – Csoportvezetői tapasztalattal rendelkező, jó kommunikációs képességű, könnyítse a közös munkát és ne uralja, ne irányítsa a csoportos helyzeteket, vegyen részt a szakmai műhelymunkában, továbbképzéseken • Facilitátor típusai: • Hierarchikus • Kooperatív • autonóm

18. Mi fán terem a facilitálás?

19. Milyen funkciói vannak egy ülésnek? • Informálás • Tájékoztatás • Eszmecsere • Problémamegoldás • Döntéshozatal • Konfliktuskezelés

20. A facilitátor 2 fő feladata • Az ülés előkészítése és utánkövetése • Az ülés levezetése

21. Kommunikációs eszközök • Kérdés • Tükrözés • Csend

22. Facilitálási eszközök • Nyitókör • Zárókör (az egyenlő esélyek elvén) • Ötletbörze (brainstorming)

23. Mediáció

24. A mediáció arra tanít, hogy működjünk együtt azokkal, akikkel konfliktusunk támadt, arra, hogy megoldásokra koncentráljuk erőinket, arra, hogy a múlt sérelmei helyett a jövő lehetőségeit vizsgáljuk. • Évezredek óta jól ismert jelenség

25. Tanács típusok • Az önérvényesítésre, a saját érdekek védelmére biztató viselkedés • Az elkerülésre, a konfliktus megelőzésére vagy kivédésére biztató viselkedés • A megegyezésre, a megoldás megtalálására törekvő viselkedés

26. Családtípusok • Nyomornegyedek családja • Szakképzetlen családok • Folytonos krízisben élő családok • Sokproblémás család • Sokproblémás, sok intézményt foglalkoztató családok (Vogelgang) • Feloldódott családok • Krízisről – krízisre élő szegény családok

27. Szakképzetlen, szegény családok • Biztonság hiánya • Lakóhely szegregáció • Életmód • Rokoni kapcsolatok fontossága • Alacsony szintű iskolázottság • Kevés esély a mobilitásra • A családban a nő jelenti az állandóságot

28. Az ideiglenes hatályú elhelyezés gyakorlati problémái

29. A gyermekvédelmi rendszer történeti leírása • 1969-1986: a gyermek kiemelés csak Korm. Rendelet • 1969: 2 lehetőség: • Állami gondozás • Azonnali intézmény a kiskorú elhelyezése érdekében (előzménye az állami gondozásnak) • Nincs lehetőség a gyermeket az intézményes gyermekvédelmen kívüli helyre beutalni

30. Község: Ha már a védő – óvó intézmények nem vezettek eredményre» iratokat megküldték a járási gyámhatóságba» állami gondozás Elmaradt a személyes kapcsolat Csak a valóban súlyos helyzetű gyermekeket emelték ki Város: Döntés, a gyereket állami gondozásba kell adni» beutaló, beszállítják a gyereket A szülő már csak akkor tudta meg, amikor a határozatot megkapta Beutalások

31. 1986: Családjogi tv. módosítása • Alternatív megoldás: a gyermeket különálló másik szülőnél vagy személynél helyezzék el • 60 napos határidő • Nem tisztázta a súlyos veszélyhelyzet fogalmát • Megszűnt a családbafogadás jogintézménye • 1990-1998: gyerek 3. személynél: 28, ideiglenes hatályú intézménybe utalás: 101

32. 1997. évi XXXI. tv. • Egyre fontosabb a családon belüli nevelés elsődlegessége • A családból való azonnali kiemelés feltételei konkrétabbak: • A gyerek felügyelet nélkül maradt • Testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődését a családi környezet súlyosan veszélyezteti és emiatt azonnali elhelyezése szükséges • Nem muszáj a gyermeket a legközelebbi intézménybe elhelyezni • Rendezi az ideiglenes hatályú elhelyezés ideje alatt a szülői felügyeleti jogokat • Cél: rövidebb a bizonytalan idő

33. Gyámhivatal • Dönt a védelembe vétel melletti hazaadásról • Pert indít a szülői felügyeleti jog megszüntetésére • Megváltoztatja az elhelyezést ha van 3. személy • Átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket

34. Átmeneti nevelésbe vételi eljárás • Jegyző beutaló határozata • Iktatott határozat • Gyámhivatal megkereséseket küld: oktatási int.-nek, védőnőnek, jegyzőnek, gyermekjóléti szolgálatnak, szakaszolgálatnak, társhatóságnak, stb. • 15 napos határidő, közben KT, meghallgatják az ügyfeleket • Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal • Megyei TGYSZ vizsgálatok: eü.-i, pedagógiai, pszichológiai • Elhelyezés értekezlet • Tárgyalás • Eljárás • Gyámhivatali döntés: 99% - átmeneti nevelésbe vétel

35. 2 lehetőség a határidő betartására • Gyakorlati határidő csökkentése • A gyámhivatal nemcsak a saját, hanem más gyámhivatal illetékességi területén is végezhessen feladatokat • Van személyes kapcsolat • Nevelőszülőhöz kihelyezés: • Minden előtt összeismerkedik a gyerek és a nevelőszülő • Tárgyalás: megfelel- e az elhelyezés • Gyám meghallgatása, KT • Felülvizsgálat – személyesen • Ha a szülők, rokonok a gyermek érdekében együttműködésre hajlandók. Hazaadással, családbafogadással, perrel 30 napon belül rendezni lehet.

36. Rövid határidő 2 következménye • Törvénysértő, nem megalapozott és nem a gyermek érdekét minden szempontból jól körüljárt döntések fognak születni • Vagy egy állandó bűnbakot állítanak a gyámhivatal személyében, akik nem képesek a Gyvt. betartására

37. Esetek • 3 • 11