1 / 34

Abraham Maslow szükséglethierarchiája

Abraham Maslow szükséglethierarchiája. A biológiai és társadalmi lét problémái a szociális munka szemszögéből. Az emberi lét szüntelen küzdelem különböző nehézségekkel, feladatokkal, krízisekkel, amelyekkel a biológiai folyamatok és a társadalmi élethelyzet tényezői keltenek és tartanak fenn.

milek
Download Presentation

Abraham Maslow szükséglethierarchiája

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Abraham Maslow szükséglethierarchiája

  2. A biológiai és társadalmi lét problémái a szociális munka szemszögéből

  3. Az emberi lét szüntelen küzdelem különböző nehézségekkel, feladatokkal, krízisekkel, amelyekkel a biológiai folyamatok és a társadalmi élethelyzet tényezői keltenek és tartanak fenn. • Testi • Lelki egészség • Szociális • Az ember képes a problémákkal megküzdeni, ezzel megtartani különféle egyensúlyait, eleget tenni különféle funkcióinak.

  4. Emberi személyiség rendelkezik belő védekező képességgel. • A társadalom is kínál számára segítséget. • A társadalmi fejlődés lassúbb történeti szakaszaiban az egyént a társadalomba való belenövés, a szocializáció folyamata a rá tipikusan váró problémák megoldására felkészíti, illetve az őt körülvevő közösségek megfelelő támaszt nyújtanak számára.

  5. Egyéni és közösségi egyensúlytartás eszközei • Vallás • Kultúra (születés, halál) • Szociális szerepek (varázsló, pap, orvos)

  6. Modern társadalmak • Változások üteme felgyorsult. • A mai ember számára egyre inkább halványul az, ami régen az eszmélés és a saját helyzetmegítélés fő momentuma volt, a családhoz, csoporthoz, közösséghez, valláshoz és etnikumhoz (népesség-csoporthoz) tartozás.

  7. Modern társadalmak • Modern medicina • Professzionális lelki segítségnyújtás és terápia. • Legkülönbözőbb típusos egzisztenciális gondokra intézményes megoldások. • Nincs megnyugvási forrás, amit a túlvilági élet hite jelentett. • Kölcsönös segítési készség csökkent. • Meggyengültek és felbomlottak a közösségek.

  8. Az egzisztencia, a biológiai és a társadalmi lét a gondok, bajok életfeladatok, a potenciális krízisek (lappangó válságok) tömegével jár együtt. Ezekben az egyén gyakran elerőtlenül, magára marad, és a külső, professzionális segítségre szorul. A társadalomban e célból jött létre a szociális munkás szerep és feladatkör.

  9. Az életkorra jellemző biológiai betegségek • Betegség • Társadalmi réteghelyzet döntő jelentőségű. • A szociális munkás úgy segíthet a hátrányos helyzetben élő családoknak, ha odafigyel, segíti, megtanítja és figyelmezteti őket a gyermekgondozás elemi szabályaira, a szokásos gyermekbetegségek megfelelő gyógyítására, ápolására.

  10. Az életkorra jellemző biológiai betegségek • Elhanyagolja a növekvő gyermek egészségügyi károsodását (kancsalság, foghibák, gerincferdülés, látási, hallási károsodások, diszlexia) • Serdülő biológiai problémái (menstruációs zavarok, genitália fertőzései, fogamzás-gátlás)

  11. Az életkorra jellemző biológiai betegségek • Jellegzetes biológiai terhelés a terhesség, a szülés, a gyermekágy, a csecsemőellátás időszaka. • Növekvő gyermekek növekvő elfoglaltság a felnőttnek, mely súlyosbodik, egyedülálló szülő, munkanélküliség, betegség esetén. • Balesetek, idült betegségek.

  12. Az életkorra jellemző biológiai betegségek • Lakáshelyzet • Közművesítettség, • Közlekedési lehetőség • Bevásárlási lehetőség • Háztartás gépesítettségi foka • Körülmények komfortfokozata

  13. Az életkorra jellemző biológiai betegségek • Idős kor • A környezet is komoly terhelés alá kerülhet. • Krónikus beteg, magatehetetlen idős ember családja külső segítségre szorul. • Haldoklás, halál

  14. Lelki betegségek • Kisgyermekek neurotikus tünetképzése (kistestvér születik, házasság megromlik, csökken irántuk a figyelem) • Serdülés (önértékelés problématételei, konfliktuskézség, beilleszkedési zavar) • Párválasztás, pármegtartás problémaköre, házasság problematikája (alkoholabúzus, alkoholizmus).

  15. Lelki betegségek • Munkakezdés, betanulás, vezető szerep. • Munkanélküliség (önbizalomvesztés). • Nyugdíjazás. • Elmagányosodás.

  16. Az elmélet és a gyakorlat integrációja Az EGYI spirál

  17. A spirál összetevői • Felidézés • Mérlegelés • Összekapcsolás • Hivatásos válasz

  18. Felidézés • A gyakorlati tapasztalat felidézése. • Kölcsönös kapcsolat a segítő tevékenység többi résztvevőjével, meghatározó tényekkel. • Körülmények, helyszín, interperszonális, kulturális, gazdasági, politikai módosító tényezők tudatosítása.

  19. Mérlegelés • Gyakorlati tevékenység megvizsgálása. • Felidézett interakció hatékonyságának vizsgálata, ennek hatása a klientúrára, a szociális munkásra. • Elvégzett munka értékelése. • Előítéletek, értékek, feltevések vizsgálata. • A mérlegelés irányított, céltudatos.

  20. Összekapcsolás • A többféle lehetséges szakmai reakcióból ki kell választani az adott helyzetben legmegfelelőbbet. • A hivatásos válasz nem ötletszerű, hanem a megfelelő elmélet alkalmazása.

  21. Hivatásos válasz • Az EGYI spirál vége, és az új szakasz kezdete. • Az eddig előkészített szakmai döntés gyakorlati alkalmazása. • A tudás és gyakorlat integrálása.

  22. Az önsegítés

  23. Indokoltság • Negatív társadalmi folyamatok • Betegség, • Munkanélküliség, • Deviáns viselkedés, a társadalom szélére sodornak embereket, az önsegítő csoportok célja ezeknek az embereknek az újbóli integrációja.

  24. A társas támogatás összetevői • Érzelmi támogatás. • Javak, szolgáltatások amikhez hozzájuthat. • Információk, amelyek rendelkezésre állnak. • Értékelés, személyes megbecsülés a környezet részéről.

  25. Definíció • Az önsegítő csoport tagjai mindig személyes kapcsolatban állnak egymással, az interakció szemtől-szembeni. • Létrejöttük spontán, nem külső erő hozza létre. • A személyes részvétel alapfeltétel. • A közösen kialakított alaptevékenységben a tagok rendszeresen részt vesznek.

  26. Definíció • A csoport szükségessége a kompetencia-hiányból adódó állapotokból indul ki, azaz olyan állapotokból, ahol az egyén egyedül nem képes uralni a helyzetet, nem tud megoldani egy problémát. • A csoportok referencia-csoport szerepet is betöltenek, önerősítés forrásul is szolgálnak, azaz olyan vonatkoztatási csoportként működnek, ahol a csoport értékrendje, véleménye mértékadó az egyén számára.

  27. Az önsegítő csoportok főbb hatótényezői • A kiszolgáltatottság csökkentése: csoporton belül mindenki egyenrangú. • Az izoláció megszüntetése: a csoport létszám 10-12 ember, mindenki személyes kapcsolatban van mindenkivel. • Az önértékelés változása: az egyén vele hasonló sorsúakkal van együtt, teljes személyiségével vehet részt a kapcsolatokban, ez elérhetővé teszi az önmagáról alkotott kép változását.

  28. Pozitív szerepmodell: a változást célzó csoportokban a gyógyult tagok szerepmodellként is szolgálnak. • Ideológia: minden csoport valamilyen ideológia alapján dolgozik, kognitív változást ér el az értékekben, elvárásokban. Tervet kínál a változáshoz, értelmezi a valóságot, kezelt problémát. • A stigma érvényességének megszüntetése. A csoport tagjai a normál társadalomban a perifériára szorultak, a stigma határozza meg a kapcsolataikat, csoporton belül azonban a stigma nem érvényes.

  29. A társadalmi helyzet és megítélés javítása: egy-egy stigmatizált kategória képviselője elérhet nagyobb társadalmi interakciót. • Pszichoterápiás hatások: a csoport arra ösztönzi tagjait, hogy megfigyeljék saját magukat, viselkedésükről új képet alkossanak, felelősséget vállaljanak, türelmesek legyenek. • A tagok ellátása információval, tanáccsal: a tagok bőven ellátják egymást tanácsokkal egy-egy probléma jobb kezeléséhez.

  30. Értékteremtő – értékőrző funkció: az önsegítő csoport hangsúlyt helyez a személyes, emberséges kapcsolatokra, egymás iránti elkötelezettségre. • Univerzális élménye: a tagok átélik, hogy problémájukkal nem állnak egyedül. Megtanulják problémáikat szélesebb társadalmi összefüggésben látni, rájöhetnek, hogy meg nem felelés érzésüknek a társadalmat jellemző szociális és politikai okai is vannak.

  31. Önsegítő csoportok szervezése • A szakember szerepe: a szakembernek csak csoport létrejöttéig van „dolga” hiszen megszokta, hogy dönt, irányít, így akaratlanul is átveszi a döntéseket a tagoktól. • Kapcsolat keresés: fontos, hogy aki önsegítő csoportot szeretne létrehozni, személyesen nyerjen meg 2-3 embert az ügynek. • Propaganda: plakátok, hirdetések megjelenítése orvosi rendelőkben, ABC-ben, szórólapok elhelyezése is segíti a szervezést.

  32. Taglétszám, csoport összetétele: 6-12 tagú csoportok működése a legideálisabb, nagyobb csoportban nincs lehetőség a személyes kapcsolattartásra a csoport minden tagjával. • Az összejövetelek gyakorisága: hetente-kéthetente. Az együttlét időtartama 2-3 óra. • A részvétel teljesen önkéntes, azonban elvárják általában- hogy aki jelentkezik, legalább egy évig többé-kevésbé folyamatosan járjon.

  33. Helyszín: első ízben szükséges lehet, hogy valamelyik tag lakásán rendezzék az összejövetelt, később szerencsésebb klubok- tanácsadók helyiségeiben tartani a találkozókat. Egyházi intézményben, párt helyiségben, pszichiátrián nem javasolt. • Alapvető magatartás formák: • Önirányítás: a csoport maga határozza meg az összetételt, mindenki saját magáért felelős, hogy aktívan kezdeményezze a problémái megoldását. • Szolidaritás: egymás között kölcsönös és teljes elismerésen alapul, mélyebb az összetartozás „sorstársak” között. • Nyíltság és őszinteség mindenkien törekendie kell, hogy ne csapja be a többieket, ne akarjon mást mutatni magáról, mint amilyen.

  34. A csoport fejődés-menete • Kapcsolatok kiépítése – kezdeti szakasz, ekkor a csoport még nyitott új tagok számára is. • Hatalmi harc fázisa – a rivalizálás felerősödik. • Intimitás – a csoport nehezen tud új tagokat befogadni, felmerül a zártság igénye. • Differenciálódás időszakában mindenki önálló individumként vesz részt a csoportban, elfogadva a másság tényét. Innentől ismét képessé válik a csoport új tagok felvételére. • Leválás-függetlenedés – attól függően, hogy fokozatosan lépnek ki a tagok, vagy az egész csoport szűnik meg, a tagoknak át kell élnie a leválás-függetlenedést.

More Related