1 / 23

A szociokultur á lis környezet hatása az iskolába lépő gyermek beszédére

A szociokultur á lis környezet hatása az iskolába lépő gyermek beszédére. Tudományos irányító: Végzős hallgató: Dr. Bura László Lózer (Komlódi) Ana-Enikő. Szatmárnémeti 2009. Tartalom.

mauve
Download Presentation

A szociokultur á lis környezet hatása az iskolába lépő gyermek beszédére

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A szociokulturális környezet hatása az iskolába lépő gyermek beszédére Tudományos irányító: Végzős hallgató: Dr. Bura László Lózer (Komlódi) Ana-Enikő Szatmárnémeti 2009

  2. Tartalom • Bevezetés • Elméleti megalapozás • Kutatás: cél, hipotézisek, módszerek, eljárások • A minta jellemzői • Az eredmények kiértékelése • Következtetések, összegzés • Szakirodalom • Mellékletek

  3. A témaválasztás indoklása „Szavak, csodálatos szavak. Békítenek, lázítanak. Eldöntenek egy életet. Följárnak, mint kísértetek. Szárnyalnak, mint a gondolat. Görnyedve hordanak gondokat. Világokat jelentenek.” Juhász Gyula: Szavak • A beszédkészség fejlettsége szorosan összefügg az olvasási és írás- készséggel, valamint a tanulási képességgel. • A tanulók beszédkészségének felmérése és fejlesztése minden tanító elsődleges feladata. • Sok gyermek beszédmegértése nem felel meg életkorának, a társada- lomban alkalmazott nyelvhasználati normákat alacsony szinten isme- ri és használja. • A szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek nyelvi lemaradá- sa élő, valós és sürgető probléma.

  4. Elméleti megalapozás „ A gyermekéveink úgyszólván egymásba fonódó, Okosan alkalmazott nyelvórákból állanak.” Kosztolányi Dezső • A gyermeki személyiséget befolyásoló tényezők (Fodor László) • A család • A hátrányos helyzet (N. Kollár Katalin, Papp János, Réger Zita, Várnagy Elemér- Várnagy Péter) • A nyelv szerepe (Cseresznyési László, Kiss Jenő, Meggyes Klára) • A szociokulturális környezet szerepe a beszédfejlődésben (B. Bernstein, Papp Mária- Pléh Csaba) • Az anyanyelvi oktatás fontossága

  5. Az iskolába lépő gyermek beszédének jellemzői • Beszédtechnikai jellemzők • A beszéd és gondolkodás összefüggésének jellemzői (I. Sz. Vigotszkij) • A kommunikatív beszéd jellemzői (Büky Béla) • A beszéd nyelvtani jellemzői (Bakonyi Hugó, Nagy József, Sugárné Kádár Júlia) • Beszédmegértés (Gósy Mária) • Az iskolaérettség nyelvi feltételei • A szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek beszédkészségé- nek jellemzői (Kozma Tamás, Sugárné Kádár Júlia) • „Biztos kezdet”- egy példamutató kezdeményezés (Szomor Éva)

  6. A kutatás „Keresem minden gyermek sajátos titkát, és azt kérdezem, hogyan segíthetném abban, hogy önmaga lehessen.” Janus Korczak A kutatás célja: • azonos életkorú, de eltérő szociokulturális környezetből érkező tanulók beszédfejlettségének vizsgálata, elemzése.

  7. Hipotézisek • az eltérő szociokulturális környezetből származó gyermekek teljesítménye között mennyiségi és minőségi különbségek is lesznek; • a szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek gyengébb teljesítményt nyújtanak, mint a kedvezőbb körülmények között nevelkedő társaik; • az óvodai oktatásban nem részesülő roma gyermekek beszédfejlettségi szintje lesz a legalacsonyabb.

  8. Eljárások, módszerek • Kutatás helyszíne:Nagykároly, 3-as sz. Általános Iskola. • Kutatás végzésének időpontjai: 2000 és 2008 ősze. • Anamnézis: pszicho-fiziológiai érés és a szociális háttér tájékoztató adatai. • Empirikus vizsgálat: a beszédfejlettség szintjének felmérése. • Vizsgálati forma: egyéni. • Öt feladatlap: a vizsgált képességterület egy-egy megközelítése. 1. feladat: fonémahallás és artikuláció 2. feladat: szövegértés és reprodukció 3. feladat: általános és relációs szókincs 4. feladat: fogalom-meghatározás 5. feladat: összefüggő beszéd (képleírás)

  9. A minta jellemzői • 24-24 ép hallású és ép intellektusú első osztályos tanuló • Átlagos életkor: 7,2 év. • A fiúk aránya: 62%. • 4 gyerek kivételével mindannyian 3-4 évig részesültek óvodai okta- tásban. • 27 gyermek tagja más gyermekközösségnek is. • Mindegyik szülő pozitívan értékelte az óvoda és más gyermekközös- ségek hatását. • Testvérek száma: általában 0 és 2 között, egy tanulónak van 8 testvére.

  10. A szülők iskolai végzettsége

  11. Könyvellátottság

  12. A tanulók megoszlása szociokulturális háttér szerinti bontásban

  13. Hangejtési hibák mennyiségi eltérései 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% HH KK ÁSZ ÉSZ 2000 2008 Eredmények 1. A fonémahallás és a hangzóejtés vizsgálata

  14. Miért gondolta meg magát Jancsi? Miért engedte meg az édesapja a cserét? 2000 2000 2008 2008 86% 85.0% 100.0% 100% 80% 90% 85.0% 70% 80% 50.0% 33% 33% 33% 25% 0% 0% HH HH KK KK ÁSZ ÁSZ ÉSZ ÉSZ 2. A szövegértés vizsgálata Mesemegértés

  15. 3. A reprodukciós képesség vizsgálata

  16. 4. a) Az általános szókincs vizsgálata Általános szókincs

  17. 4. b) A relációs szókincs vizsgálata

  18. Fogalom-meghatározás - 2000 2008 100% 94% 84% 83% 71% 65% 50% 44% HH KK ÁSZ ÉSZ 5. A fogalom-meghatározás vizsgálata

  19. A verbális információs alakzatok előfordulása 100% 80% 60% 40% 20% 0% HH KK ÁSZ ÉSZ 2000 2008 6. Az összefüggő beszéd vizsgálata

  20. Következtetések, összegzés • Az eredmények azt tükrözik, hogy jelentős különbségek vannak a vizsgált gyermekcsoportok beszédfejlettségi szintje között. • Valamennyi hipotézis beigazolódni látszik: az eltérő szociokulturális környezetből származó gyermekek teljesítménye között mennyiségi és minőségi különbségek egyaránt kimutathatók; az óvodai oktatásban nem részesülő roma tanulók eredményei a leggyengébbek minden vizsgálat esetében.

  21. A legnagyobb különbségek a szövegértés és reprodukciós képesség vizsgálatánál, a relációs szókincs vizsgálatánál, valamint az összefüggő beszéd vizsgálatánál mutathatók ki. • A 2008-as mérésben szereplő tanulók általában jobb teljesítményt nyújtottak. • Az anyanyelvi nevelés minden területét át kellene világítani, és folyamatos méréssel kifejleszteni olyan hatékony módszereket, amelyek hosszú távon segítik elő a szociokulturálisan kedvezőtlen környezetből származó tanulók nyelvi hátrányának kompenzációját.

  22. Köszönöm a figyelmet!

More Related