1 / 28

Szerzői jogi útkeresés a digitális környezetben Dr. Kiss Zoltán (Magyar Szabadalmi Hivatal)

Szerzői jogi útkeresés a digitális környezetben Dr. Kiss Zoltán (Magyar Szabadalmi Hivatal). MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN Zsigmond Király Főiskola 2008. szeptember 25-26. Regulare necesse est A szerzői jog válaszai a virtuális térben zajló műfelhasználásokra

maude
Download Presentation

Szerzői jogi útkeresés a digitális környezetben Dr. Kiss Zoltán (Magyar Szabadalmi Hivatal)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szerzői jogi útkeresés a digitális környezetbenDr. Kiss Zoltán (Magyar Szabadalmi Hivatal) MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBANZsigmond Király Főiskola2008. szeptember 25-26.

  2. Regulare necesse est • A szerzői jog válaszai a virtuális térben zajló műfelhasználásokra • A szabad felhasználásról általában és konkrétan (oktatás, kutatás, könyvtár, archívum, magánszféra)

  3. A jog és az internet viszonya • Szabályozzunk, ne szabályozzunk vagy önszabályozzunk? • Ha szabályozunk, akkor mit, hogyan és mennyiben? • Nemzeti jog vagy nemzetközi jog? • Létezik-e „internetjog” mint külön jogág?

  4. Szabályozzunk! -         elektronikus aláírás (2001. évi XXXV. tv.) -         elektronikus kereskedelem (2001. évi CVIII. tv.) -         elektronikus információszabadság (2005. évi XC.tv.) -         elektronikus ügyintézés [193/2005. (IX. 22.Korm.r.] -         egyéb életviszonyok (adatvédelem, reklám, sajtótevékenység, szerzői jog)

  5. Önszabályozzunk! • A domain-nevek nemzetközi és nemzeti rendszere • Nemzetközi szinten: Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN). • Magyarországon: Internet Szolgáltatók Tanácsának (ISZT) szabályzata

  6. A szerzői jog forrásai – Nemzetközi szerződések (BUE, WIPO-szerződések) –  Uniós jog (INFOSOC-irányelv) –  Nemzeti jogalkotás: szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.)

  7. Az internet szerzői jogi megközelítésben • Egyfelől egy kommunikációs eszköz, felhasználási mód (művek, adatok, információk nyilvánossághoz közvetítésének sajátos formája) • Másfelől önálló műtípus mint internetes honlap

  8. A szabad felhasználás, mint a szerzői jog egyik korlátja • csak a vagyoni jogokat érintik és kizárólag nyilvánosságra hozott művekre vonatkozik • sem a szerző engedélye, sem díjfizetés nem szükséges • „háromlépcsős” teszt: (1) nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsíthatja a szerző jogos érdekeit (2) meg kell felelnie a tisztesség követelményeinek (3) nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra • egyes esetei (pl. oktatás, tudományos kutatás, információs szabadság céljából)

  9. Idézni „…csak pontosan,szépen, ahogy a csillag megy az égen..." -         műcím, szerző, mű megjelenési helye, ideje -         csak önálló műben, annak részeként -         szerves kapcsolat a művel (pl. értékelő-bíráló) -         lényeges tartalom tiszteletben tartása -         honlapokról idézés (internetes honlap címe és az idézés kelte)

  10. Átvétel a hatályos jogban -    iskolai oktatás és tudományos kutatás céljából -     forrás/szerző megnevezésével -      üzletszerűség kizárása -      idézést meghaladó terjedelemben

  11. Átvétel – a tervezett módosítás -   háttere: értelmezési problémát okoz a gyakorlatban, hogy a képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás milyen feltételekkel használható fel átvételként, - egységes szabályok alkalmazását írja elő az átvétel tekintetében az irodalmi és zenei művekkel

  12. Papíralapú kiadványok többszörözése iskolai célból -   az átvételnél is szélesebb körű szabad felhasználás - kizárólag könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek - az iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban - tervezett módosítás: kizárólag jogszerűen létrejött műpéldányról történhet a többszörözés

  13. Átdolgozása hatályos jogban - a szerző kizárólagos joga arra vonatkozóan, hogy művét átdolgozza, vagy erre másnak engedélyt adjon - átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeként az eredeti műből származékos mű jön létre

  14. Átdolgozás – a tervezett módosítás 1. - háttere: az Szjt. jelenleg nem ismeri az oktatási célú, oktatási óra keretében a hallgatók aktív bevonásával megvalósuló átdolgozást, mint szabad felhasználást, ami pedig az új típusú (interaktív, multimédiás) oktatási módszerek alapeszköze

  15. Átdolgozás – a tervezett módosítás 2. - a módosítás kizárólag az iskolai oktatás célját kívánja segíteni, vagyis az ilyen módon létrejött mű – az egyébként rendelkezésre álló szabad felhasználásokon túl – az oktatási órán kívül nem használható fel az eredeti mű szerzőjének engedélye nélkül - a szabad felhasználás nem érinti az eredeti mű alkotója személyhez fűződő jogainak érvényesülését sem

  16. Intézményi célú többszörözés1. • meghatározott feltételekhez kötött szabad felhasználás • meghatározott intézmények: könyvtárak, oktatási intézmények, múzeumok, levéltárak, kép- és hangarchívumok

  17. Intézményi célú többszörözés 2. • meghatározott cél: tudományos kutatás, vagy saját példányról archiválásként tudományos célra, illetve nyilvános könyvtári ellátás céljából, vagy megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről készül • meghatározott tevékenységi kör: közvetve sem irányulhat haszonszerzésre

  18. Intézményi célú többszörözés – a tervezett módosítás 1. • háttere: értelmezési nehézségek a gyakorlatban • a módosítás tisztázza, hogy milyen speciális célok teljesülése érdekében végezhetnek a kedvezményezett intézmények szabad felhasználásként többszörözést: (1) megszűnik a saját példányról való többszörözés megszorítása, (2) elválik egymástól az archiválási és a tudományos kutatási célú többszörözés

  19. Intézményi célú többszörözés – a tervezett módosítás 2. - kiterjesztése a művek szabad megjelenítésére intézményekben [38. § (5) bek.] -  kizárólag jogszerűen létrejött műpéldányról történhet

  20. Magáncélú másolás 1. -meghatározott feltételekhez kötött szabad felhasználás - csak természetes személyek -jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás céljátközvetve sem szolgálhatja -kivétel: építészeti mű, műszaki létesítmény,szoftver, számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázis, a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítése

  21. Magáncélú másolás 2. -    kották reprográfiával magáncélra sem másolhatók -   teljes könyv, folyóirat vagy napilap egésze csak kézírással vagy írógéppel másolható -  tilos, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra

  22. Magáncélú másolás – a tervezett módosítás • háttere: a jelenlegi szabály eltérő értelmezése abból a szempontból, hogy a jogsértő forrásból való többszörözés is a magáncélú többszörözés szabad felhasználásának hatálya alá tartozik-e vagy sem • a rosszhiszeműen jogsértő forrásból való többszörözés tilalma • a nyilvánossághoz nem jogszerűen közvetített műről való többszörözés tilalma

  23. Művek szabad megjelenítése -       meghatározott intézményi kör -       tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljából -       gyűjteményeinek részét képező művek -       intézmények helyiségeiben (NAVA-pontok) -       számítógépes terminálok képernyőjén -     non-profit jelleg (jövedelemszerzés vagy –fokozás kizárt)

  24. Könyvtári kölcsönzés -    műpéldány szabad nyilvános haszonkölcsönbe adása -    nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár - nem vonatkozik a szoftverre és a számítástechnikaeszközökkel működtetett adatbázisra -   tervezett módosítása: országos szakkönyvtárak

  25. Árva művek felhasználásának engedélyezése (2010-től)1. • fogalma: azok az alkotások, amelyeknek a jogosultja ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik; • lehetősége: ha a felhasználó a szerző fellelésére megtette az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket; • engedély: legfeljebb öt évre szól, nem kizárólagos, át nem ruházható, további felhasználási engedély adására nem jogosít;

  26. Árva művek felhasználásának engedélyezése (2010-től)2. •   díjfizetés: ha a jogosult személye még a felhasználási engedély hatálya alatt ismertté válik, joga feléled, és meg is tilthatja a felhasználást, illetve meghatározhatja a felhasználás méltányos díját (nem üzletszerű felhasználás esetén), •   üzletszerű felhasználás: a megállapított díjat az MSZH-nál letétbe kell helyezni, és csak ennek megtörténte után lehet megkezdeni a felhasználást, •   ára: a kérelemért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, •   részletszabályai: Korm. rendeletben (pl. díjazás mértéke).

  27. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

More Related