1 / 20

GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR BÉKÉSCSABA – SZARVAS - GYULA

GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR BÉKÉSCSABA – SZARVAS - GYULA. Vidékies járások fejlettségének vizsgálata az endogén fejlődés aspektusából. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XI. VÁNDORGYŰLÉSE Az új európai kohéziós politika Kaposvár, 2013. november 21–22. Kaposvári Egyetem

mackensie-marks
Download Presentation

GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR BÉKÉSCSABA – SZARVAS - GYULA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR BÉKÉSCSABA – SZARVAS - GYULA Vidékies járások fejlettségének vizsgálata az endogén fejlődés aspektusából A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XI. VÁNDORGYŰLÉSE Az új európai kohéziós politika Kaposvár, 2013. november 21–22. Kaposvári Egyetem Bodnár Gábor

  2. Az előadás szerkezete • A vidéki tér folyamatai • Az endogén regionális fejlődés elmélet, annak megközelítései • Vidékies járások meghatározása + Főkomponens-elemzés • Vizsgálat eredményei

  3. A magyar vidék meghatározó folyamatainak rövid áttekintése • Ahogy a falu-város dichotómia, illetve különbségeinek tekintetében Enyedi (2012) leírta, a rendszerváltás óta lezajlott társadalmi és gazdasági fejlődés sem kedvezett a kiegyenlítődésnek. • Buday-Sántha (2010) megemlíti, hogy a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben jelentősen polarizálódott a vidék egésze, valamint jelentősen megnőtt a gazdasági és szociális téren jelentkező negatív folyamatok mértéke, azok túlsúlyba kerültek. • A vidékhez kapcsolódón meg kell említeni a mezőgazdaság szerepét, amely a rendszerváltás után a gyors átmenet következtében bizonytalanság és felfordulás jellemzi annak mindennapjait (Benet 2006).

  4. A vidék meghatározó folyamatainak rövid áttekintése • Annak ellenére, hogy a magyar és a kelet-közép-európai rurális terek számos nehézséggel küzdenek, mégis a vidék egy szélesebb kontextusában számos változásról beszélhetünk. • Mindenképp meg kell jegyezni, hogy az OECD (2006) tanulmánya, már új vidék paradigmáról beszél. Ennek kapcsán a dokumentum kifejti, hogy a figyelem középpontjában már a hely áll, nem az ágazat. • További jelentős változás, ahogy Ward és szerzőtársai (2005) leírják, a legutóbbi évtizedekben a vidékfejlesztési politika az exogén modelltől elmozdult az endogén megközelítés felé .

  5. Az endogén regionális fejlődés elmélete • A gazdasági fejődés a gazdasági növekedéshez képest tágabb fogalom mert a gazdasági alapmutatókon túl más, gazdaságon kívüli jellemzőket is érdemes figyelembe venni (Lengyel 2012). • Az endogén fejlődés (Capello 2011, 14. o.) alapvetően egy térség koncentrált szerveződésének függvénye, amelynek szerves része egy társadalmi-gazdasági és kulturális rendszer, amely komponensei meghatározzák a helyi gazdaság sikerességét: • vállalkozói képesség, helyi termelési tényezők (munka és tőke), a helyi szereplők kapcsolatkezelési képességei, amelyek egyre inkább hozzájárulnak a tudásteremtés növeléséhez. • Továbbá döntéshozó képesség, amely lehetővé teszi a helyi gazdasági és társadalmi szereplők számára a fejlődési folyamatok irányítását és támogatását, amikor változás és innováció megy végbe, valamint, hogy gazdagítsák azokat külső információkkal és a tudással, amelyek azért szükségesek, hogy hozzájáruljanak a fejlődés általános folyamatához, valamint a világgazdaság társadalmi, technológiai és kulturális átalakulásához.

  6. Endogén fejlődés tőketényezői

  7. Endogén fejlődés tőketényezői

  8. Vidékies járások lehatárolása • Munkám tárgyát a vidékies járások képezik • Ezek lehatárolása: a 175 járás közül a vidékies jellegűek • Ennek módja: urbanitás/ruralitás index alapján (az adott kistérség népességének hány %-a él 120 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű településen, 2011)

  9. Vidékies járások – a 120 fő/km2 alatti népsűrűségű településeken élők aránya 100% - abszolút vidékies (52) 75-100% erőteljesen vidékies (14) 50-75% - vidékies (38) 25-50% - városias, vidékies jelleggel (45) 25% alatt – városias (26)

  10. Vidékies járások 10

  11. Adatok – társadalmi képük • 104 vidékies járás • Területük 56.363 km2 – 61% • Lakónépességük 3.056.252 – 31% • csökkenő és elöregedő népesség • még mindig a mezőgazdaság a domináns ágazat • magas munkanélküliség • alacsony az átlagos iskolai végzettség Forrás: Csatári alapján saját számítás

  12. Felhasznált adatok • KSH – Járások alapadatai és népszámlálási adatok • 2011 • Endogén fejlődési modellek felhasználása

  13. Módszertan • Főkomponens elemzés: • Lényegében dimenziócsökkentési eljárás • Mintaalkalmasság elvégzése • Mintaalkalmasság: • KMO: 0,808 • Sig.: 0,000 • Kommunalitás: 61,6% - 93,9% • Variancia: 78,2%

  14. Rotált komponens mátrix

  15. Termelő/gazdasági tőke Legfejlettebb járások (12) Fejlett járások (21) Átlagos fejlettségű járások (40) Gyengén fejlett járások (24) Fejletlen járások (7)

  16. Termelő/gazdasági tőke

  17. Humán tőke Járások legjobb értékkel (6) Járások jó értékkel (24) Járások átlagos értékkel (42) Járások alacsony értékkel (27) Járások legalacsonyabb értékkel (5)

  18. Humán tőke

  19. Összefoglalás • Vidéki tér folyamatai • Endogén fejlődés felértékelődése • Tőkék – Gazdasági és Humán tőke térbeli különbségei

  20. Köszönöm szépen a figyelmet!bodnar.gabor@gk.szie.hu

More Related