1 / 9

Juhász Gyula, Tóth Árpád

Juhász Gyula, Tóth Árpád. Impresszionista hatások. 1. Bevezetés- impresszionizmus. A klasszikus modernség egyik irányzata Kialakulása: a 19. század második fele, francia festészet Elnevezése- Monet: A felkelő nap impressziója A szó jelentése(latin): benyomás

ludwig
Download Presentation

Juhász Gyula, Tóth Árpád

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Juhász Gyula, Tóth Árpád Impresszionista hatások

  2. 1. Bevezetés- impresszionizmus • A klasszikus modernség egyik irányzata • Kialakulása: a 19. század második fele, francia festészet • Elnevezése- Monet: A felkelő nap impressziója • A szó jelentése(latin): benyomás • Legfőbb törekvése: a pillanatnyi benyomások, a változó látvány megragadása • A festészetben: elnagyolt ecsetvonások, a kontúrok hiánya, a színek, árnyalatok sajátos összhatása (csak távolról áll össze a kép), a fény művészete • Impresszionista festők: Monet, Renoir, Degas, Rippl-Rónai József • Impresszionista líra: - pillanatnyi érzések, hangulatok, lelkiállapotok kifejezése - zenei elemek: hangulatfestő szavak, rímelés - szinesztéziák, költői jelzők - nominális stílus - képviselői: Baudelaire, Verlaine, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Babits Mihály(Messze, messze…)

  3. 2. Tárgyalása) Juhász Gyula • Költészetének általános vonásai: - nyugatos költő( később versei vidéki lapokban jelentek meg) - tragikus sorsú költő: betegség(ideggyengeség), vidéki elszigeteltség, társtalanság(Szeged!) - alaphangja: rezignált bánat, mélabú, magányérzet - formaművész: szépségeszmény, klasszikus formák(kb. 300 szonett) - képzőművészeti alkotások gyakran megihlették: Michelangelo,Raffaello, Rodin - nagy hatással volt rá Gulácsy Lajos különös festői világa - felkarolta és támogatta a pályakezdő József Attilát(l.Szépség koldusa) - szerelmes verseinek ihletője Sárvári Anna (nagyváradi színésznő) - jellegzetes tájverseiben gyakran jelenik meg az alföld, a Szeged környéki táj - versei az impresszionista hangulatlírához tartoznak

  4. a) • Tájversei:külső és metaforikus belső táj • Tiszai csönd(1910): - a Tisza-part a költő kedvenc helye - versfelütés: az este hangulata - kettős érzelemvilág: nyugalom, csönd, harmónia- fájdalom, kínzó egyedüllét, keserűség - hajó-motívum(szimbólum): a költő sorsa:”Kikötöttünk itthon, álmodók” - festői képek, hanghatások- mély magánhangzók,alliterációk- teremtenek érzelmi-hangulati egységet - a táj szépsége, mozdulatlan nyugalma oldja a mélabút, a tehetetlenség érzését - a lírai én szemlélője a tájnak, majd a vers végén azonosul vele

  5. a) • Szerelmes versei • Ihletforrás: egy plátói szerelem Sárvári Anna iránt • Emlékek, vágyak- eszményi szerelem(l.Petrarca és Laura, Dante és Beatrice) • Milyen volt…(1912):a szerelem elmúlása- ragaszkodás Anna emlékéhez; eszményített alakját a táj idézi ( nyári búzamezők, az őszi égbolt, a tavaszi szellő; a tél hiányzik!) • Anna örök(1926) - Anna idea, szimbólum(szerelem, ifjúság, nőiség) - a szerelem elmúlt, túllépett rajta:”elfakult az arcképed szívemben”, „…egy voltál a sokból…” - ugyanakkor: „egész elhibázott életemben élsz és uralkodol örökkön”

  6. b) Tóth Árpád • Költői pályája: - nyugatos költő, műfordító - nehéz sors: szegénység, betegség(tüdőbaj) - verseinek alaphangja: csüggedés, lemondás, mélabú, panasz - jellegzetes műfaja az elégia - jellemző motívuma a kozmikus magány(Lélektől lélekig) - impresszionista jegyek: - hasonlatok, jelzők - pillanatnyi érzések, hangulatok, benyomások - tökéletes zeneiség, rímelés

  7. b) • Körúti hajnal(1923) - impresszionista hangulatvers: a hajnal hangulata - a nagyvárosi hajnal „születésének” pillanatai: a derengés szürkesége, a fény felragyogásának ámulatba ejtő varázslata, az induló nappal kiábrándító valósága - a fény kelti életre a színeket:”lila dalra fakad egy nyakkendő”= szinesztézia(‘összeérzés’) - a hanghatások a látványt erősítik: a hajnali fény ragyogása csöndes, a „józan robot” hangja a gyársziréna, a villamos „jajdulása”

  8. b) • Esti sugárkoszorú(1923) - a hitvesi költészet egyik legszebb darabja - múzsája: Lichtmann Anna - versfelütés: alkonyi séta, az alkonyat pillanata - a fény eltűnése ijesztő, majd ámulatba ejtő lebegés, sejtelmesség - a látvány látomássá alakul: sugárkoszorú= szentek glóriája - az érzékletek( szín, hang, illat) eggyé válnak, egységélményt,földöntúli boldogságot adnak:”És jó volt élni, mint ahogy soha” - a költemény végén a transzcendens élmény a földi szerelemben realizálódik

  9. 3. Befejezés • Mindketten az impresszionista líra jelentős alakjai • Egyedi, sajátos költészetükkel a modern ember életérzéseit fejezik ki érthető formában • Kiváló műfordítók is(Baudelaire, Verlaine, Shelley, Keats, Goethe stb.)

More Related