Társas kapcsolatok és az iskolai szociális munka jelentősége a szociometria szemszögéből

1. Társas kapcsolatok és az iskolai szociális munka jelentősége a szociometria szemszögéből Témavezető tanár: Kerekes Noémi Készítette: Somogyi Ildikó Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Szociális munka III. évfolyam

2. A kutatás témája • Iskolai szociális munka • Kapcsolati háló föltérképezése • A szociometria mint vizsgálati módszer • Centrális elhelyezkedés • Perifériális elhelyezkedés • Megváltozott osztályszerkezet • Beavatkozási lehetőségek

3. Iskolai szociális munka • Törvényi szabályozás • Tevékenységének területei • Jelenlegi helyzet • Gyermek- és ifjúságvédelem

4. A szociális munkás feladatai → szociális helyzet feltérképezése →Marginalizálódott gyermekek visszaintegrálása →Segíti a pedagógus munkáját →Iskolai erőszak visszaszorítása →Iskolai lemorzsolódás elleni védelem →Teljesítményromlás megakadályozása →Közösségi tevékenységek szervezése →Preventív tevékenység

5. Szociometria • A csoport szerkezetének vizsgálata • Kapcsolati hálók föltárása • Szociometriai teszt • Az elemzés területei: • Kölcsönösségi táblázat • Gyakorisági táblázat • Szociogram • Szerkezeti mutatók

6. A kutatás hipotézisei • A szociometria alkalmas egy közösség mélyreható vizsgálatára • Van marginalizálódott gyermek • Ugyanazok marginalizálódnak • Szükséges a szociális szakember megjelenése

7. Mérési eredmények • Vizsgálat időpontok • Érdekes mérési tapasztalatok • Centrumban elhelyezkedő személyek • Periférián elhelyezkedő egyének • Klikkesedés folyamata • A távozó személyek problémája • Új beavatkozást igénylő esetek

8. A centrális elhelyezkedés • a centrumban elhelyezkedők aránya 54% (13 fő); 50% (10 fő)→ átlagos arány 20% • Közös tulajdonság • Kiemelkednek társaik közül • Népszerű egyének • a centrumban helyet foglalók összetétele megváltozott

10. A periférián elhelyezkedők • A periférián elhelyezkedők aránya 8% (2 fő) és 5% (1 fő) → az átlag 30% • Nincs kapcsolatuk a közösség többi tagjával • Marginalizálódottak személye • Társak befolyásoló jelenléte • különneműek barátsága • A centrumból a perifériára

12. A klikkesedés • 3 klikk • Nem jó képződmény • Szoros kapcsolat a tagok között→ új tagnak kisebb esélye van a csatlakozásra • Közös tulajdonság, teljesítmény kapcsolja össze • Nincs közvélemény az osztályban • Valószínűsíthető kiváltó ok→ a távozó tagok • A szociális munkás közösségfejlesztő tevékenysége

14. A távozó személyek problémája • szociális szakember hiánya→ a gyerek csak tünethordozó • Kezdettől problémás gyerekek • A pedagógus jelzése hatástalan • Rossz probléma megoldási forma→átmeneti megoldás • Szociális munkás megjelenése

16. A szociometria jelentősége • több szakember munkáját segíti • A módszer időigényes, de rendkívül hasznos • A negatív irányba történő változás azonnal észlelhető • Reális képet ad a közösségről • Sok esetben csak egy ilyen felmérés alkalmával derül ki, hogy a gyermek milyen problémával küzd

17. A hipotézisek igazolása • A szociometria alkalmas egy osztályközösség mélyreható vizsgálatára • Mindkét mérés alkalmával volt marginalizálódott személy, de a marginalizálódottak személye változott • Szükség van szociális szakember jelenlétére

18. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!