Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Mecsekvidék

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Mecsekvidék Képességek és kapcsolatok fejlesztése a Mecsekvidéken Budapest, 2008 Október 21. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Mecsekvidék – Összefoglaló a térségről A(z) Mecsekvidék területe 38 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 28,739 fő, a városokban élő lakosok száma 5,308 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 • A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 19 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg • A térségben összesen 20 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 30%-a, 6 db – a(z) Kereskedelem, javítás szektorhoz kapcsolódik • A térségben összesen 32 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 10 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Mecsekvidék – Általános áttekintés • Négy legnépesebb település • Vállalkozások, jelentős szektorok • Általános információk • Népesség • 28,739 • Kozármisleny • 5,308 fő • Vállalk. száma létszám szerint (db) • Legtöbb vállalk. adó szektor • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • Települé-sek száma • 38 • Pellérd • 2,104 fő • Legnagyobb fogl. szektor • Városok száma • 1 • Görcsöny • 1,696 fő • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Hátrányos helyzetű települések száma • 11 • Nagykozár • 1,647 fő • Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok • Települések száma, ahol... • ...nincs szélessávú internet • 9 • 5 • Fő fejlesztési prioritások száma • 19 • Fejlesztési intézkedések száma • ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat • 3 • 20 • Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...nincs helyközi autóbusz-megálló • 2 • 32 • Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park • 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Mecsekvidék – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 996,841 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 5 • 802,310 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 5 • 996,841 • Falumegújítás és -fejlesztés • 4 • 825,193 • A kulturális örökség megőrzése • 1 • 51,544 • Leader közösségi fejlesztés • 4 • 209,225 • Leader vállalkozás fejlesztés • 1 • 16,461 • Leader képzés • 5 • 135,295 • Leader rendezvény • 4 • 228,525 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 3 • 105,313 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 3 • 74,284 • Leader komplex projekt 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Mecsekvidék - Legfontosabb probléma és lehetőség • Legfontosabb probléma • Legfontosabb lehetőség • A közösség településein élők leszakadó térségben élnek. A közösségi közlekedés elégtelen, sok a zsákfalu, a belső utak állapota rossz. A településeken a fejlesztésekhez nem rendelkeznek elegendő forrással. A közösségi terek, ha vannak, rossz állapotúak, az elérhető szolgáltatások hiányosak. Magas az alulképzettek - munkanélküliek - száma, nincs elérhető képzés, foglalkoztatási program. Kihasználatlanok az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek. A vállalkozások száma alacsony, tőkeszegények, információhiányosak, vállalkozásfejlesztési intézmény nem segíti munkájukat. A kis lélekszámú települések kiürülnek. A falvak egy részében nincs szélessávú informatikai hálózat. • A közösség rendelkezik kihasználható adottságokkal. A terület történelmi értékekben gazdag, a nemzetiségek, etnikumok kulturális értékeket, hagyományokat őriznek. A települések színes rendezvényekkel igyekeznek vonzani a látogatókat. Az önkormányzatok sokirányú testvér-települési kapcsolatokat alakítottak ki. • A mezőgazdasági termelést jó termőföldek teszik lehetővé. Pécs, mint potenciális piac megkönnyíti a speciális helyi termékek értékesítését. A nagyváros oktatási kulturális bázis. A közösség területének megközelítését nagyban javítja az épülő gyorsforgalmi út. A térség természeti értékei, gazdag állatvilága, horgásztavai, a lovaglási lehetőségek turistacsalogatóak. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Mecsekvidék – A stratégia alapvető célja • A Mecsekvidék Helyi Közösség a vidékfejlesztésre fordítható forrásokat a térség lakossága életkörülményeinek javítására, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítésére, a helyi igényeket kielégítő és az ott élőket szolgáló, a közösségeket támogató szervező, képző és tanácsadó funkciókra kívánja fordítani felhasználva a tervezés során kialakult társadalmi együttműködést, az innovatív belső erőforrásokat. • Célunk a vállalkozás- és munkahely orientált gazdaságfejlesztés; olyan projektek életre hívása, amelyek támogatása révén a helyi vállalkozások biztos piaci szereplőkké és meghatározó foglalkoztatókká válnak, a térség speciális adottságai valódi versenyelőnnyé növik ki magukat. • A közösségi kompetenciák fejlesztése, a települések megújuló arculata, a minden igényt kielégítő helyi szolgáltatások, a megóvott vidéki örökség várhatóan felértékelik mind a közösség tagjaiban, mind az ide költözőkben és ide látogatókban e vidék vonzerejét. • A jövőorientált, közös gondolkodással biztosítjuk a fenntarthatóság környezeti, társadalmi és gazdasági feltételeinek érvényesülését annak érdekében, hogy e források hosszú távon szolgálják a térség fejlődését. Hátrányos helyzetű lakosainkat, településeinket felzárkóztató programokkal, pozítiv diszkriminációval segítjük. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 • A Mecsekvidék Helyi Közösség Baranya megyében, azon belül a pécsi kistérségben helyezkedik el, népességszáma: 28 572 fő (2007). Az érintett terület alapvetően aprófalvas. • A települések lakosságszámát tekintve 1 település 5000 fő feletti, 1 település 2000 fő feletti, 7 település 1000 fő feletti, 29 település 1000 fő alatti, melyből 3 település 100 fő alatti lakosságszámmal rendelkezik. A zsáktelepülések száma 14. • A térség vasúti és közúti közlekedési helyzete sok szempontból rendkívül előnytelen. Nehéz és lassú a külső elérhetőség, a belső úthálózata leromlott, a zsáktelepülések száma magas. A jelenleg folyó autópálya építés (M6/M60) javíthatják a térség közúti térszerkezeti pozícióit. • A térségben élők többségének a kistérségen belül van a munkahelye. A vállalkozások és intézmények nagy többsége Pécsett összpontosult, így jellemző a településekről a megyeszékhelyre történő beutazás. A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű lakosság száma magas. • Az infrastrukturális ellátottság változó, a települések kétharmadában hiányzik a szennyvízcsatorna, részleges a szélessávú informatikai hálózat. • Természetföldrajzi adottságait tekintve a terület igen változatos, számos, csak erre a területre jellemző adottsággal bír a térség. Sok védett természeti érték is található, gazdag növény és állatvilággal. Hagyománya van a zöldség és gyümölcstermesztésnek. Jelen van a gyógynövénytermelés és feldolgozás, fejlődik a szőlő és borkultúra. • A gazdaságilag fejlettebb településeken iparterületek jöttek létre (6 település), a vállalkozások száma, a szolgáltatói ágazat aránya növekszik. A térség gazdag megőrzésre és bemutatásra érdemes történelmi és építészeti értékekben. • Az országos szinten is kiemelkedő arányú nemzetiség jelenléte nagyszámú élő hagyományt eredményez. • A Közösséget alkotó települések gazdag kulturális és turisztikai kínálattal (Pécs városa nélkül több mint 200 rendezvény éves szinten) rendelkeznek, Péccsel való határossága okán az Európa Kulturális Fővárosa program további előnnyé kovácsolható kihívást jelent. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 • Sajátos szubmediterrán éghajlatával, a szinte valamennyi településen fellelhető építészeti értékeivel, kulturális, sport- és gazdasági rendezvényeivel, nemzetiségi hagyományaival, testvérvárosi kapcsolataival a megye idegenforgalmának egyik legjelentősebb térsége. A turizmus szempontjából a térség vendégforgalma ingadozó képet mutat. A külföldi vendégek száma jelentősen csökken, ezzel párhuzamosan a hazai vendégek száma növekszik. • Összességében elmondható, hogy a hely szellemét értékekben gazdag múltja, kulturális és épített öröksége, mediterrán természeti környezete, az egyetemváros közelsége, kiemelkedő kulturális fesztiválok, az innováció és megújulás szándéka hatja át. Ugyanakkor jelen van főként a várostól távolabb eső települések vonatkozásában, a teljes magára hagyottságuk, szegregációjuk, csökkenő népességgel, kiüresedő településfunkciókkal, „életbenmaradási” törekvésükkel. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 • A Mecsekvidék Helyi Közösség területe természet-földrajzilag a Mecsek hegyvidékhez és a Baranyai dombság, illetve a Pécsi síkság kistájhoz tartoznak. A térségre jellemzőek a szubmediterrán éghajlati hatások. A tél enyhe, egyre gyakrabban hó nélküli, a tavasz korán érkezik, a nyár igen meleg, melyet hosszú ősz követ. A napsütéses órák száma magas, a csapadékeloszlás egyenletes. • A terület mind felszíni, mind felszín alatti vizekben gazdag. Természetes állóvizek nem, de találhatók itt mesterséges tavak, horgásztavak, termálvizek. A talajvíz a térség nagyobb részén szennyezett. A térségben található Fekete-víz vízminősége is kifogásolható. A mesterséges tavak nagy része az elmúlt 30-70 évben létesült, sokuk földműve erodálódott, medrük eliszaposodott. A patakok szennyezettsége is magas. A kistérségben a felhasznált víz mennyisége csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka a víz díjának emelkedése, ill. a gazdaságosabb vízfelhasználású eszközök elterjedése. • A felszíni területek harmada szántó, a többi erdő (tölgyes-kőris-szil társulások, égeresek), szőlő és gyümölcsös művelési ágú. A közösség területére a barna erdőtalajok jellemzőek (79%). Az eróziós területeket agyagos-löszös lejtőüledék takarja. A terület állat-és növényvilága gazdag. Jelen vannak a nagyvadak (szarvas, őz, vaddisznó), ragadozók közül a róka, a borz, a vadmacska. Madárvilágára jellemzőek az énekesmadarak, de nagyszámú ölyv fészkel és a sasok némely faja is megtalálható. • A levegő minősége a térségben általában megfelelő minősítésű (RIV 1994-2001). A levegő szennyezettségén javított a pécsi erőmű földgáz és biomassza tüzelésre való átállítása, de folyamatosan rontja a növekvő közlekedési terhelés. • A közösség területén zajterhelés elsősorban a közúti közlekedésből származik, jelentősebb zajkibocsátó üzem nem található. • A közösség településein szervezetten történik a szilárd hulladék gyűjtése. A településeket lefedi a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program, amely KEOP pályázati forrásból regionális léptékben kívánja megoldani a következő 25 évben a hulladékok gyűjtését, kezelését. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 • A közösség területén állati hulladék begyűjtő és átrakó állomás épül, amely két kistérség üzemeltetésében működik majd 2008. nyarától. • Az urán és szénbányászat által felhagyott területeken a környezeti károk felszámolása és a rekultiváció (tájrehabilitáció) befejezés előtt áll, az elkészült művek hosszútávú üzemeltetése a feladat (pl. bányavizek tisztítása, a földművek eróziótól való megvédése). • A közösség területét a Natura 2000 hálózat átszövi. A Mecseki Tájvédelmi Körzet csaknem teljes egészében itt fekszik. Országos védettséget élvez az Abaligeti-barlang, az orfűi Vízfő-barlang és a Pellérdi-halastavak. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület a szőkédi akácfás legelő. Természeti terület a térségben a Pécsudvard-Pogány-Szőkéd közötti nádas, a Villány-Pogányi-víz mente, illetve a gyepterületek Szemely, Pécsudvard, Kökény, Keszü, Magyarsarlós, Nagykozár és Bogád községek határában. Tájképvédelmet élvez a Jakab-hegy. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 • A Mecsekvidék Helyi Közösség területéhez tartozó települések közül tizenegy tartozik a társadalmi, infrastrukturális, vagy gazdasági szempontból elmaradott, vagy az országos átlagot 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé az erről szóló 240/2006 (XI. 30.) kormányrendelet alapján. Bosta, Kovácsszénája, Regenye és Téseny mindkét szempontból hátrányos helyzetben van. • A felsorolt tizenegy település közül mindössze egy lakosságszáma haladja meg a négyszáz főt (Ócsárd), három településen pedig százan sem élnek (Husztót, Kovácsszénája, Tengeri). • A tizenegy település összlakossága 2391 fő, ebből a munkanélküliek száma 239 fő, a rendszeres segélyezettek száma 166 fő (2008.). A lakosság száma ezeken a településeken folyamatosan csökken. A természetes fogyás mellett magas az elvándorlók száma is. A térség hátrányos helyzetű településeinek közös jellemzője, hogy a lakosság korszerkezete elöregedő, a munkanélküliség aránya 10 % körüli, hiányosak a közszolgáltatások. Az érintett településeken jellemzően alulképzett a lakosság, kevés a szakmájához értő mesterember, szakember. • A hátrányos helyzetű települések közlekedési szempontból is elmaradott területen fekszenek, közülük Bosta, Husztót, Kovácsszénája és Tengeri zsáktelepülések. A tömegközlekedés színvonala alacsony, a közutak minősége rossz. • A települések periférikus helyzetük miatt nincsenek csatornázva. A vezetékes ivóvízellátás a települések belterületén megoldott. Vezetékes gázhálózat nem épült ki Aranyosgadány, Husztót és Kovácsszénája községekben. • Az érintett településekben kevés a civil szerveződés, alacsony szintű a közösségi összefogás. Hagyományok szervezett megőrzése, ápolása, kulturális események megrendezése alig-alig fedezhető fel. Alacsony szinten áll továbbá a vállalkozási kedv, a helyi erőforrásokat sem használják ki. • A térség hátrányos helyzetű települései esetében a kedvező természeti adottságok – külső segítséggel - mind turisztikai, mind gazdasági szempontból kitörést jelenthetnek. A községek ingatlanai közül több alkalmas a turisztikai célból történő hasznosításra. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 • Az értékes gyepterületeken az extenzív állattartás az őshonos magyar haszonállatfajták megőrzéséhez, jó minőségű, bioélelmiszer előállításához vezethet. • A lakosság helyben történő megtartása érdekében fejleszteni kell a közszolgáltatások szintjét, mikrokörzetek életébe a településeket be kell kapcsolni a helyi közlekedés fejlesztésével. A településekre ki kell helyezni olyan tanfolyamokat, melyek a lakosság képzettségi szintjén javítani tudnak. A hagyományos módszerrel termelt élelmiszerek, kézműves termékek piacra jutásának segítésével a települések lakosságának alternatív jövedelemszerzési lehetőségei növekednek. • A helyi közlekedés fejlesztése — mind szolgáltatási, mint infrastrukturális szinten — a települések életképességének biztosítása szempontjából nélkülözhetetlen feladat. • Nagyon fontos továbbá a helyi lakosság közösségi életének, a közösség önszerveződő erejének fejlesztése, élhető települések megteremtése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • Kereskedelem, javítás • Építőipar • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • Pénzügyi közvetítés • Egyéb szolgáltatás • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. 2. Néhány nagy vállalat • 1. Sok kis/közepes méretű vállalat • 3. Sok kis vállalat • 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben • Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása • Aktív vállalkozások száma szektoronként • (db) • Szektorok részesedése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 4% • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 8% • 15% • Építőipar • 23% • Kereskedelem, javítás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 5% • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • 6% • 4% • Pénzügyi közvetítés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 24% • 9% • Egyéb szolgáltatás • 0% • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 25% 8% Építőipar 16% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 4% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 8% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 6% 3% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 21% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 8.0%, ami -0.9 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül • Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 8.0% • Változás 2003-hoz képest -0.9 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 • A pécsi térség egésze - különösen a centrum körüli települések foglalkoztatási helyzete - szempontjából meghatározó Pécs közelsége és foglalkoztatási potenciálja. A város közel 15 ezer főt foglalkoztat a környezetéből, ezért az itt zajló fejlesztések (EKF, pólus) jótékony hatással lesznek a térségre is, de a közlekedési nehézségek, a bejárás költségei korlátot jelentenek. Ez a Pécsre összpontosuló képzéseknél is igaz. • A 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozások jellemzően pécsiek. Kis számuk miatt a foglalkoztatásra kedvezőtlenül ható döntéseik komoly kockázatot jelentenek. • A térségben jelenlévő vállalkozások száma alacsonyabb, mint amit a lakosság száma indokolna, a működő vállalkozások 60 %-a egyéni vállalkozás. • Ugyanakkor a térség számos olyan lehetőséggel bír (pl. falusi turizmus, speciális helyi termékek előállítása), ami hatással lehet a foglalkoztatási helyzetre is. A helyi vállalkozások alapítása, fejlesztése szempontjából fontos Pécs, mint potenciális piac közelsége. A vállalkozói aktivitás növeléséhez viszont elengedhetetlen a vállalkozói ismeretek, készségek fejlesztése személyiségfejlesztéssel, menedzsment ismeretekkel, az IT és az idegennyelv-ismeret bővítésével. • Jelentős foglalkoztató a helyi közigazgatás (12 %), s az intézményi szféra 5 %, a közszolgáltatások leépítése foglalkoztatási kérdéseket is felvet. • A közösség területén viszonylag magas a munkavállalói korban lévő lakosok aránya (68,2 %), kedvező a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülőké (a térségben 28, 3%,), ugyanakkor magas köztük a nem öregségi nyugellátásban részesülők aránya (56,4 %). A munkanélküliség hosszú idejű stagnálás után valamelyest növekszik. Relatíve magas a nyilvántartott álláskeresők száma. A munkanélküliek összetételében kedvezőtlen irányú változások fedezhetők fel: nő a tartósan munkanélküliként töltött idő hossza, az idősebbek (46 év felettiek) munkanélküliek aránya; a térség jellegzetessége, hogy magasabb az egyébként is hátrányosabb helyzetben lévő romák és a nők aránya. A részmunkaidős és az alternatív foglalkoztatások nem jellemzőek. • A tartósan munkanélküliek elhelyezkedése és általában a szakmai mobilitás egyik nagy korlátja az alulképzettség. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 • Az alulképzettek által elérhető munkák sem jellegük, sem az általuk biztosított jövedelem okán nem bírnak igazi motivációval. A közhasznú foglalkoztatás elsősorban segédmunkásokra korlátozódik. Gyakran ez az egyetlen elérhető munkalehetőség az alacsony státuszú, főként a cigány lakosság számára. Az aktív korú romák többsége munkanélküli, nincs folyamatos munkaviszonya. E helyzetet konzerválja, hogy az érintettek többnyire találnak kötelezettséggel nem járó, alkalmi jellegű un. fekete munkát. E csoport tagjainak munkaerőpiaci reintegrálásához szükség lenne helyben, ismerős közegben megtartott személyiségfejlesztő tréningekre. • A tartósan munkanélküli környezetben (szülők példáján) nevelkedett fiatalok attitűdje a munkanélküliség és a gazdasági inaktivitás újratermelődését eredményezi. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése • Leírás • Érték • Legjelentősebb szektor • A(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban* működő vállalkozások száma • 4 db • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 10%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak • Legjelentősebb település • Görcsöny székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma • 3 db • Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma • 855 fő • Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül • 10% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 1 • Elcoteq • Cserkút • 3210 Elektronikai alkatrész gyártása • 400 • 8,453,680 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Szalánta Zrt. • Szalánta • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 110 • 1,150,000 3 • CFA Hungária Kft. • Görcsöny • 2451 Tisztítószer gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 80 • 1,474,338 4 • Görcsönyi Gabonatermelő és Értékesítő Zrt. • Görcsöny • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 50 • 460,036 5 • Mecsekérc Zrt. • Kővágószőlős • 7430 Műszaki vizsgálat, elemzés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 40 • 5,554,269 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 6 • Rotaqua Kft. • Kővágószőlős • 4512 Talajmintavétel, próbafúrás • 40 • 1,088,593 • Építőipar 7 • LIPID + B Kft. • Pellérd • 1511 Húsfeldolgozás, -tartósítás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 38 • 1,056,782 8 • Gazdakör Kft. • Pellérd • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 35 • 750,000 9 • JÉWÉ Kft. • Kővágószőlős • 5115 Bútor, háztartási áru, vasáru ügynöki nagykereskedelme • Kereskedelem, javítás • 32 • 2,124,922 10 • Bóly Zrt. • Görcsöny • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 30 • 359,849 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 • A térség gazdasági helyzetét tekintve a vállalkozások túlnyomó része Pécsre koncentrálódik. Pécs térségének gazdasága a rendszerváltás után alapvetően megváltozott (bányák bezárása, hagyományos ágazatok eltűnése, stb.), a szerkezetváltás pedig nem járt új, erős gazdasági alapok kiépülésével. • A közösség területén működő vállalkozásainak/vállalkozóinak tipikus problémái: • A vidéki térségekben található vállalkozások sokkal tőkeszegényebbek, hitelhez, profi vállalkozásfejlesztési programokhoz, szolgáltatásokhoz jutásuk szinte reménytelen, véletlenen múlik. A pénz- és tőkepiacokhoz való hozzáférés korlátozott, a bankok rugalmatlanok, a „kicsiket” nem szívesen fogadják. • A vállalkozók számottevő része nem ismeri az adott térség adottságait, fejlesztési lehetőségeit, a térségben nincs megoldva a széleskörű piaci ismeretek, információk megjelenítése, nincs elérhető, megfizethető, rugalmas vállalkozásfejlesztési intézmény- és szolgáltatási rendszer. • A településeknek nincs összehangolt elképzelése a térség vállalkozásainak fejlesztésére, ha van, akkor azt nem népszerűsítik, az érdekeltek jellemzően nem tudnak róla. • A vállalkozók kb. 30%-ának megfelelő a felkészültsége és tapasztalata, kb. 70%-uknak azonban a szakmai, piaci ismeretei és készségei hiányosak, üzleti tervet csak kis számban készítenek, jellemző az ösztönösség, kevésbé veszik figyelembe a makro környezetet. Vidéken, a centrumoktól távol eső településen megoldatlan a szakmai képzés, átképzés, személyiség és készségfejlesztés, holott ez gazdasági fellendülést hozna, és van is rá igény. • A vidéken élő vállalkozók - akik a támogatások jelentős hányadának potenciális kedvezményezettjei - nem járatosak pályázatkészítésében, nem ismerik a terminológiát, így jelentős támogatásoktól eshetnek el. • Az EU-s csatlakozás újabb problémákat hozott felszínre. A gazdasági környezethez való nem elégséges adaptációs készség miatt a vállalkozások jelentős része megbukik, vagy csak súlyos áldozatokkal tud a piacon maradni (pl.: nem ismeri az EU-s bürokráciát, szabványokat, minőségbiztosítást, nincs nyelvtudás, korszerűtlen az infrastruktúra, vállalkozói kultúra hiányos, stb. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 • ) fokozottan igaz ez a vidék vállalkozóira. • A vállalkozói attitűd nem ”piac és EU-komform”; alacsony az informatikai kultúra, nehézkes a kommunikáció, emiatt a vállalkozások nem tudják érdekeiket hatékonyan érvényesíteni. • A munkaerő költsége magas, az innovációs képesség alacsony, nem tud megfelelő munkaerőt alkalmazni, nem képes új munkahelyeket teremteni. • Kevés a vállalkozásbarát, valódi inkubáció – vidéken szinte elenyésző. • A vidéki ember és környezetének általános elmaradottsága miatt a vállalkozások esetében nagyon erős a család visszahúzó hatása – különösen a nők esetében. • A népességbeli arányaihoz képest kevés a roma vállalkozó, illetve önfoglalkoztató. • A helyi vezetés részéről nemegyszer gyenge az akarat a változtatásra, amíg e téren szemléletváltás nem következik be, csak nagy erőfeszítéssel lehet a eredményeket elérni. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben • Számuk a térségben • Számuk a térségben • Non-profit szervezet típusa • Non-profit szervezet típusa • Kultúrával kapcsolatos tevékenység • 11 • Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 5 • Vallással kapcsolatos tevékenység • 3 • Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység • 21 • Sporttal kapcsolatos tevékenység • 22 • Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység • 2 • Szabadidővel kapcsolatos tevékenység • 30 • Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 4 • Oktatással kapcsolatos tevékenység • 9 • Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység • 1 • Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység • 9 • Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység • 0 • Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység • 2 • Nemzetközi kapcsolatok • 1 • Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység • 3 • Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység • 0 • Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység • 0 • Politikai tevékenység • 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 • A közösség tagjai között fennálló együttműködési készséget, a civil szerveződések mértékét a térség egyik potenciáljának, társadalmi lehetőségének tartjuk. • A Mecsekvidék Helyi Közösség 38 településén közel 123 nonprofit szervezet működik, mely a megyében működő civil szervezetek számának 9 %-a. Kilenc településen nem működik bejegyzett, intézményesült nonprofit szervezet. A szervezettel nem rendelkező települések kivétel nélkül a kistérség perifériáján találhatók, 500 lélekszám alattiak, alacsony népességmegtartó képességgel rendelkeznek, lakosaik társadalmi, gazdasági, szociális problémákkal küzdő emberek. A térség településeinek közel felén egy és öt, hatodán hat és tíz közötti a civil szervezetek száma. • A Baranya megye egyesületeinek jegyzéke alapján (Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei 1887-1914) megállapítható, hogy a múlt század elején a legkisebb településen is volt civil élet, a mainál erősebb volt a helyi lakosság önszervező ereje, a faluközösség együttműködési készsége. 1945 után a cél a civil szervezetek megszüntetése volt, a rendszer félt a polgárok szabad gyülekezeteitől. A jelenleg működő civil szervezetek jellemzően két időszakban jöttek létre, kisebb részük az 1980-as évek közepén, nagyobb számban pedig a rendszerváltást követően. Tevékenységük alapján elsősorban a helyi értékeket, érdekeket védő, hagyományőrző, kulturális, településfejlesztő szervezetek. A térség néphagyományai, ha megváltozott formákban is, de a civil szervezeteknek köszönhetően máig élnek, s egymást kiegészítve, erősítve segítenek megőrizni a magyarság, a nemzetiségek identitástudatát. A legerősebb a hagyományápolás a nemzetiségek lakta településeken. A térség településeinek mindegyike rendelkezik valamiféle közösségi színtérrel, az épületek állaga, felszereltsége azonban nagyon változó színvonalú. 1995 és 1996-ban elsősorban az önkormányzatok által alapított közalapítványok, és közhasznú társaságok jöttek létre nagyobb számban. Napjainkban a településfejlesztés, az oktatás, és a gazdaságfejlesztés területén alakulnak új non-profit szervezetek. A közösség területére általánosan igaz, hogy a szervezetek több mint 80%-át magánszemélyek hozták létre, tehát alulról szerveződőek, a fennmaradó részt magánszemélyek és önkormányzatok együtt, illetve non-profit szervezetek alapították. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 • A térségben a civil szervezetek többsége rossz anyagi helyzetben és nagyon egyedül van. Fenntartásukat tagdíjakból, pályázati támogatásokból, illetve önkormányzati támogatásokból próbálják megoldani. • Összegezve megállapítható, hogy a térség civil szervezeti élete elsősorban a nagyobb településeken fejlett és sokszínű. Fontos volna, hogy közös programok szervezésével, együttműködési formákkal máshol is megerősödjenek, működésük hatása váljék érezhetővé térségi szinten is. Ösztönözni és támogatni szükséges a kistelepülések civil szervezeteinek létrejöttét, működését, hogy célkitűzéseikkel, programjaikkal távlatot nyissanak a település lakói előtt, fékezve az elvándorlást. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

30. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 3,902 fővel nőtt, ami arányosítva 16%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 24,837 25,419 26,095 26,813 28,739 Éves változás 718 1,926 582 676 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3,902 fővel nőtt • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 16%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben az aktív korú lakosság aránya 66%, ami 6 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben • Aktív korú lakosság • Lakosság kor szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 3% • 3% • 0-2 év • 3% • 3% • 3-5 év • 11% • 13% • 6-14 év • 66% • 60% • 15-59 év • 17% • 21% • 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele • 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 2% • 2% • 0 általános • 9% • 9% • 1-5 általános • 10% • 9% • 6-7 általános • 29% • 26% • 8 általános • Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül • 5% • 4% • Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel • 22% • 17% • Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel • 7% • 9% • Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel • 10% • 12% • 1% • 2% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül • 6% • 10% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 1/2 • Baranya megye népességének az országoshoz hasonló, fogyó tendenciája folytatódik. A 2006. január 1-jei 398 355 fős lélekszám 2 %-kal kevesebb, mint öt évvel ezelőtt volt. • A közösség településeinek együttes lakosságszáma 27 774 fő. Lélekszáma Tengeri községnek a legkevesebb (57 fő), a legmagasabb állandó népességgel Kozármisleny (5131 fő) rendelkezik. Lakosságszámot tekintve 1 település 5000 fő feletti (Kozármisleny), 1 település 2000 fő feletti (Pellérd), 7 település 1000 fő feletti (Keszü, Nagykozár, Kővágószőlős, Pogány, Szalánta, Egerág és Görcsöny), 28 településen 1000 fő alatti a lakosságszám, ebből 21 településen 500 fő alatti, 3 településen 100 fő alatti (Tengeri, Kovácsszénája, Husztót). Az 500 fő alatti települések egy része, különösen a 200 alattiak, csökkenő lélekszámmal és elöregedő lakossággal rendelkeznek. • Mindazonáltal a közösség teljes területén a demográfiai folyamatok kedvezőbbek, mint a megyében, mind az élve születések ezer lakosra jutó számában (kistérségben 9,4, a megyei adat 9,2), mind a halálozások számában (ezer lakosra vetítve 12,4 fő a térségben, a megyei adat pedig 13,4 fő). Ennek ellenére a természetes szaporodás egyenlege itt is negatív marad, de a bevándorlási különbözete pozitív, ezer lakosra 4,2 fő, a megyei negatív (-0,3 fő) bevándorlási különbséggel szemben. A megyében ez csupán erre a térségre jellemző, és a kisebb települések populáció gyarapodásának köszönhető. Jellemző a Pécsről való kitelepülés is a közeli településekre. • Itt is megjelenik az elöregedés folyamata. A közösség településein a 15-64 éves korúak aránya 67,8 %-os. A térségben élők közel egyharmada (28,4 %) nyugdíjban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül. • Az egy (10%) vagy kétfős (26%) háztartások együtt 36 %-ot tesznek ki. Több generáció együttélése (5 fő – 12 %, 6 fő – 4 %, 7 fő – 2 %, 8 fő – 1 %) meglehetősen ritka. Az egy vagy két gyermekes családmodellek túlsúlyban vannak a 43, ill. 40 százalékkal. • A térség erősségének tekinthető a kulturális értékek ápolásában meghatározó szerepet játszó nemzetiségek nagyszámú jelenléte. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. A térség demográfiai helyzete 2/2 • A roma kisebbség mellett a horvát és német nemzetiségiek számottevőek a térségben. A horvát nemzetiség főként Kökény, Pécsudvard, Szalánta településeket, míg a német nemzetiség nagyobb számban a térség déli településeit lakja, de jelen vannak szinte minden településen. A demokratikus szerveződések magas szintjét mutatja, hogy a roma kisebbség és a nemzetiségek külön önszerveződése nem figyelhető meg, képviseletüket megtalálják az önkormányzatokon keresztül. • Magas a szakmunkás végzettséggel rendelkezők aránya, ami a térség erősségét jelentheti a tőke bevonás szempontjából, míg a diplomások esetében a pécsi koncentráció figyelhető meg, ezért számuk nem túl magas – ez a mozgósítható munkaerő potenciálban hátrányt jelent. Az inaktív munkaképes korú csoportnak valószínűsíthetően nincs napra kész szaktudása, így csak töredék részüket számíthatjuk azonnal mozgósítható munkaerőnek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

35. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége • Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) • Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) • Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet • 9 • 24% • A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a • 8% • Mindhárom mobilhálózat • 3 • Helyközi autóbusz-megállóhely • 2 • 5% • Közművesített, közúton elérhető ipari park • 31 • 82% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen • 0 • 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Középiskola • Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely • Kollégiumi feladat-ellátási hely • Felnőtt átképzési központ Ipari parkok Kultúra • Filmszínház Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Mentőállomás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 • A közösség területén a közúti közlekedés az országoshoz képest elmaradott, a leromlás folyamatos. A fővárossal való összeköttetést a túlterhelt 6-os főközlekedési út biztosítja. A térség közlekedés-földrajzilag peremhelyzetben van, az országos hálózathoz való kapcsolata kedvezőtlen, a bekötőutak aránya az országos átlag kétszerese. Főként a mellékutak burkolatjellemzői az országos átlagnál lényegesen rosszabbak, emellett az utak fenntartására fordítható összegek 2001 – 2005 között 41 %-al csökkentek, mára szinte elenyésztek. • Még a fővárosinál is rosszabb a térség kapcsolata a többi magyar nagyvárossal és más országokkal. Mind Szeged, mind Nagykanizsa, vagy a Balaton irányába csak másodrendű utak biztosítják az összeköttetést. A környező államok közül elsőrendű főúton csak Horvátország érhető el, de Ausztria vagy Szlovénia (és rajta keresztül Olaszország) már nem. A térség jelenlegi kapcsolatai a határokon átnyúló gazdasági együttműködés számára elégtelenek. • A fővárosi közúti kapcsolat a közeljövőben gyorsforgalmi szintre emelkedik. Az M6-os fejlesztés a horvát autópálya hálózattal való összekapcsolása sajnos későbbi ütemben valósul meg. • A közösség területén belüli úthálózatot főleg négyszámjegyű és egyéb utak alkotják. Az aprófalvas településszerkezetben minden település elérhető kiépített úton, de a 38 település közül 7 zsáktelepülés (Áta, Bosta, Husztót, Kisherend, Kovácsszénája, Kökény, Tengeri). Az ilyen településeken különösen alacsony a gazdasági aktivitás, ritka a tömegközlekedés és magas a munkanélküliség. A közúti hálózat fejlesztése késik, a burkolat romlik, a rendelkezésre álló állami források szétaprózódnak. • A térségen áthaladó vasútvonal Szentlőrincen és Dombóváron keresztül kapcsolódik a fővároshoz, kisebb jelentőségű pályák haladnak Szigetvár, Barcs és Nagykanizsa irányába, Pécsről déli irányban Villányra, Siklósra és Eszékre, keletre pedig Bátaszékre. A vasúti áruszállítás jelentősége csökkent. • A térség közepén az 58-as főút mellett helyezkedik el a nemzetközi járatok fogadására alkalmas Pécs-Pogányi repülőtér, de ez a kapacitás még kihasználatlan. • Az ivóvíz ellátottság a települések belterületein szinte teljes körű, ez megyei, regionális és országos léptékben is kedvezőnek mondható. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 • 11 településen épült ki szennyvíz közcsatorna-hálózat. A lakások 67%-a rendelkezik vezetékes gázhálózattal, ez megfelel az országos szintnek. A kisebb települések gázellátottsága viszont nem megoldott. • A kistérség minden településén kiépült a vezetékes telefonhálózat, továbbá a mobiltelefonok hálózati lefedettsége is biztosított. Bár az internet kapcsolatok létrehozása napról-napra növekszik, a felhasználók aránya a térségben még az lemaradt országos szinthez mérten is alacsony, mind a lakosság, mind a vállalkozások tekintetében. Így az info-kommunikációs lehetőségek többnyire adottak, de az idősek, az aprófalvas településeken élők, a romák gyakran kimaradnak a közösségi életből és tájékoztatásból, a közlekedési nehézségek fokozottan sújtják őket. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus • Egy főre jutó szálláshelyek száma • (db/fő) • Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Térségi adat • 0.02 • 0.09 • 0.92 • 1.01 • Országos átlag • 0.02 • 0.04 • 1.81 • 0.68 • Térségi adat az országos átlag százalékában • 93% • 228% • 51% • 149% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

41. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/6 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Abaliget • Község • 657 • Közszféra • 20.00% • 387,765 • 3.473 • 3.298 Aranyosgadány • Község • 397 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.12% • 249,959 • 0.000 • 0.000 Áta • Község • 224 • 2.00% • 453,550 • 0.000 • 0.000 Bakonya • Község • 379 • 4.50% • 298,806 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Baksa • Község • 827 • 11.40% • 398,805 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Birján • Község • 515 • 4.79% • 361,189 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bogád • Község • 1,009 • 3.54% • 514,869 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

42. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/6 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Bosta • Község • 139 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 9.43% • 312,308 • 0.000 • 0.000 Cserkút • Község • 516 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 1.00% • 663,081 • 0.000 • 0.000 Egerág • Község • 1,062 • 4.55% • 468,974 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Ellend • Község • 251 • 7.00% • 389,256 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Görcsöny • Község • 1,696 • 7.00% • 499,909 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Gyód • Község • 670 • 4.40% • 501,588 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Husztót • Község • 87 • 8.33% • 184,440 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

43. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/6 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Keszü • Község • 1,263 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.10% • 638,501 • 0.000 • 0.087 Kisherend • Község • 221 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.12% • 347,528 • 0.000 • 0.000 Kovácsszénája • Község • 80 • 14.89% • 180,011 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Kozármisleny • Város • 5,308 • 3.29% • 714,120 • 0.273 • 0.000 Kökény • Község • 635 • 2.00% • 470,512 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kővágószőlős • Község • 1,380 • 5.92% • 383,518 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kővágótöttös • Község • 338 • 11.60% • 289,200 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

44. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 4/6 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Lothárd • Község • 285 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 7.07% • 379,805 • 0.000 • 0.000 Magyarsarlós • Község • 337 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.00% • 361,670 • 0.000 • 0.000 Nagykozár • Község • 1,647 • 0.00% • 621,389 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Ócsárd • Község • 443 • 13.15% • 374,038 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Orfű • Község • 877 • 6.20% • 531,834 • 25.733 • 29.507 • Közszféra Pécsudvard • Község • 717 • 6.17% • 503,031 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pellérd • Község • 2,104 • 4.49% • 535,507 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

45. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 5/6 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Pogány • Község • 1,182 • Közszféra • 3.00% • 533,903 • 0.000 • 0.647 Regenye • Község • 168 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 22.90% • 267,845 • 0.000 • 1.417 Romonya • Község • 442 • 3.73% • 514,994 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szalánta • Község • 1,228 • 5.25% • 477,091 • 0.000 • 0.000 • Kereskedelem, javítás Szemely • Község • 485 • 4.58% • 392,002 • 0.285 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szilvás • Község • 173 • 1.85% • 271,627 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szőke • Község • 152 • 17.00% • 280,769 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

46. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 6/6 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Szőkéd • Község • 421 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 9.15% • 399,332 • 0.000 • 0.000 Tengeri • Község • 77 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 25.00% • 211,445 • 0.000 • 0.000 Téseny • Község • 347 • 24.55% • 226,801 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

47. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Szennyvíz-hálózat kiépítése, autóbusz közlekedés (közvetlen járat hiánya).” • „Idegenforgalom, turizmus, gyógyturizmus.” • Abaliget • „A település ellátatlansága a tömegközlekedés szempontjából, valamint a szennyvízhálózat kiépítetlensége, és a két falurész közötti villamosvezeték, illetve a közvilágítás hiánya. Probléma még a magas munkanélküliség, valamint a közösségi terek hiánya.” • „A település festői környezete, több turisztikai lehetőség van, így pl.: két horgásztó, vadászterület. Befejezésre és hasznosításra vár egy megkezdett összeszerelő műhelynek tervezett épület.” • Aranyosgadány Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Nincs vegyesbolt, zsáktelepülés, nincs vállalkozási lehetőség.” • „Összekötő út megépülése.” • Áta • „Utak helyzete, rossz elérhetőség, megközelíthetőség.” • „Az elérhetőség, megközelíthetőség javítása, megoldása.” • Bakonya Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Iskola felújítás; tornaterem építés; kultúrház felújítás; víz elvezetés; orvosi rendelő felújítása.” • „Pályázatok benyújtása; együttműködés a Kistérséggel és a társtelepülésekkel.” • Baksa • „Szennyvízcsatorna hiánya, sportlétesítmények, szabadidőpark, óvóda hiánya.” • „Óvoda építése.” • Birján Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Csatorna-hálózat hiánya, iskolai infrastruktúra fejlesztése, tornaterem létrehozása.” • „Falusi turizmus.” • Bogád • „A munkanélküliség aránya a településen igen magas, a roma lakosság körében a településen belül pedig kiemelkedően magas.” • „Nagy segítséget jelentene a falugondnoki szolgálat beindítása.” • Bosta Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis