1 / 127

SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA

SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA. Követelmények. Kötelező irodalom: Estefánné V. M. - Hatvani A. – Taskó T.: Személyiség- és szociálpszichológia i alapsimeretek Előadás anyaga Ajánlott irodalom: Aronson: A társas lény Forgas: A társas érintkezés pszichológiája

fred
Download Presentation

SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA

  2. Követelmények Kötelező irodalom: • Estefánné V. M. - Hatvani A. – Taskó T.: Személyiség- és szociálpszichológiai alapsimeretek • Előadás anyaga Ajánlott irodalom: • Aronson: A társas lény • Forgas: A társas érintkezés pszichológiája • Mészáros Aranka: Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága

  3. A szociálpszichológia mint tudomány Szociálpszichológia: A pszichológiának az az ága, amely a társadalmilag meghatározott, illetve befolyásolt valamennyi személyes, társas, csoportos és tömeges lélektani jelenséget vizsgálja. Feladata megérteni, hogy az egyénnel mi történik a társadalomban. Sok más tudományterülettel kapcsolatos. A szociálpszichológia területei: - Társas befolyás alatt álló lelki folyamatok jellemzői az egyén szintjén (pl. attitűd, énkép)- Társas érintkezések jellemzői, dinamikája (pl. vonzalom)- Emberi csoportok jellemzői, dinamikája- Tömegjelenségek, kollektív tudatjelenségek

  4. A szociálpszichológia módszerei 1. Terepkutatás (megfigyelés, esettanulmány, tartalomelemzés) 2. Terepkísérlet 3. Kísérleti szimuláció 4. Laboratóriumi kísérlet 5. Megítélési feladatok 6. Mintavétel (közvélemény-kutatás, attitűdmérés) 7. Formális elméletalkotás 8. Számítógépes szimuláció

  5. Szocializáció

  6. Fogalma: • Társadalmi beilleszkedés folyamata • Egyén elsajátítja a normákat, értékeket, hagyományokat, nézeteket, szokásokat, nyelvet stb. • Nem azonos fogalom a fejlődéssel

  7. Intézményei: • Totális • Kevésbé merev szabályozású • Rendszerei: • Nevelési célzatú • Reszocializációs • Színterei: • Elsődleges • Másodlagos • Harmadlagos

  8. Szociális tanulás formái • Utánzás • Azonosulás, identifikáció • Belsővé tétel, interorizáció

  9. Családi szocializáció • Kozma: • Beszéd megtanítása • Első interakciós tér • Modellnyújtás • Érzelmi biztonság • Érték és norma közvetítés • Éntudat, identitás megszilárdítása

  10. Magatartási és szocializációs zavarok jelentkeznek, amennyiben a családi szocializáció „rosszul működik” • Oki tényezők: • Családi minta hiányosságai • A család rejtett, vagy nyílt diszharmonikus működése • A szülő személyiségzavara • „A gyermek a szülő önmegvalósítója” • Jóvátétel korábbi büntetésekért • Család társas viszonyainak rendezetlenségei • Szülők deviáns magatartása

  11. Az iskola szocializációs funkciói • Manifeszt szinten: iskolai szabályzat, szociális megerősítés (dicsére, elmarasztalás, jutalmazás, osztályozás) • Implicit szinten:tanár (hat a személyiségével, akaratlanul közvetíti annak a társadalmi rétegnek az értékeit, attitűdjeit, ahová tartozik) Kortáscsoportok hatása (viselkedés, elköteleződés, kölcsönösség, összetartás stb.)

  12. Szociális szerepek

  13. Szerep =az adott státusszal, a státuszt elfoglaló személlyel kapcsolatban megnyilvánuló társadalmi elvárások összessége • Szerepelvárás =azok az elvárások, amelyeket a kultúra az egyes szerepek számára előír • Szerepelképzelés= azok az elképzelések, hogy a környezetünk mit vár tőlünk az adott szereppel kapcsolatban • Szerepmagatartás= ahogyan az adott szerepet betöltjük • Szerepkészlet = a státuszhoz kapcsolódó szerepek sorozata • Szerepkomplexum = az egyén által betöltött számtalan pozícióval járó szerepek összessége ( férj, apa, mérnök, szerető stb. )

  14. Adott szerep Kivívott szerep spontán szerep Szereptípusok

  15. Típusai: Szerep-személy Szerepek közti Szerepen belüli Feloldása: Figyelem megosztása Ideológiakovácsolás, racionalizálás, önigazolás Kompromisszumképzés Kábítás Kilépés(Sarbin és Allen nyomán) Szerepkonfliktus

  16. Szociális szerepek

  17. Énfunkciók: • Éntudat • Énkép: • Kognitív kép • Testkép • Szociális kép • Énideál

  18. Énfunkciók II.: • Identitás • Önellenőrzés –önértékelés • Önkontroll • Pozitív önkontroll: magasabb rendű célokra törekvés pl. késleltetés, frusztrációs tolerancia stb. • Negatív önkontroll: társ. tiltott vis.formák elkerülése pl. lelkiismeret

  19. Attitűdök

  20. Attitűdök – kapcsolódó fogalmak • Vélemény: egy-egy dologra vonatkozó speciális alkalmi megnyilvánulás • Nézet: stabilizálódott, különböző helyzetektől független vélemény. • Nézetrendszer: személy nézeteinek összessége

  21. Attitűd fogalma: • „Valamely személlyel, tárggyal, jelenséggel, szituációval, emberek csoportjával kapcsolatos értékelő beállítódás, amely viszonyítási alapul szolgál, aminek alapján az ember véleményt alkot, viselkedik viszonyul.” (Szabó I.)

  22. Attitüd összetevői: • Kognitív • Érzelmi • viselkedéses

  23. Attitűdök funkciói: • Alkalmazkodás elősegítése • Önvédelmi (énvédő) f. • Értékkifejező f. • Tudás f.

  24. Az attitűdök mérése • az önregisztrálás, ilyenkor a személyt magát kérik fel arra, hogy attitűdjeiről számot adjon. • külső elbírálók alkalmazása, ilyenkor külső megfigyelőket kérnek fel arra, hogy a vizsgálati személy attitűdjeit megfigyelje. • a kérdőíves vizsgálat, az ún. attitűdskálák alkalmazása. Az idők során számtalan attitűd skálát készítettek, a legismertebbek a Bogardus, a Thurstone, a Lickert, és az Osgood féle skálák.

  25. Az attitűdök megváltoztatása • Minél központibb, fontosabb egy attitűd az ember számára, annál nehezebb őket megváltoztatni • Fritz Heider – az egyensúly elve: • Ezen elv szerint az emberek arra törekszenek, hogy a kognitív (megismerési) folyamataink egyensúlyba legyenek egymással. • Heider abból indul ki, hogy az emberek számára fontos, hogy a szeretett személyekkel hasonló attitűdjeik legyenek.

  26. Osgood – az összhang elve • Heiderrel szemben nem kognitív (megismerési) egyensúlyról, hanem kognitív (megismerési) összhangról beszél, ezt nevezzük kognitív kongruenciának. • Ha a kognitív összhang hiányzik, a következő folyamatok jöhetnek létre: • Átértékelés: Ilyenkor az erősebb intenzitású elemhez igazítjuk a kapcsolatot. • Védelmezés: vádaskodó, mentegető ideológia beiktatása, hogy a számunkra fontos kapcsolatot nézeteink különbözősége ellenére is fenntarthassuk. • Kétségbevonás: Ilyenkor az állítás forrását vonjuk kétségbe.

  27. Festinger – kognitív disszonancia elmélete • Szerinte az emberek ellentmondásmentes világképre törekszenek. • A világkép kognitív elemei (tudás eleme) kapcsolatba kerülve egymással lehetnek ellentmondásmentesek (konszonancia állapota) vagy ellentmondásosak ( disszonancia). • Disszonancia leginkább olyankor lép fel, ha döntéshelyzetbe kerül az ember, különösen, ha vonzó alternatívák közt kell választanunk.

  28. Előítéletek

  29. Fogalma: • Sztereotípia: • Lippmann: egyoldalú sematikus kép egy adott embercsoportról, annak bizonyos jellemvonásainak, motívumainak általánosítása, leegyszerűsítése. • Hatásai: • Jobban figyelünk a sztereotípiával egybecsengő, mint az eltérő jellemzőkre • Meghatározza, hogy hogyan viselkedünk a másik csoport tagjaival szemben • Meghatározzák másokkal kapcsolatos elvárásainkat („önbeteljesítő jóslat”) • Kétértelmű információ esetén befolyásolja az értelmezést.

  30. Előítélet: • Ellenséges, negatív attitűd, amely téves vagy nem teljes információból származó általánosításon alapul.

  31. Okai: • Önigazolás • Státusz és hatalom szükséglet • Gazdasági-politikai konkurencia • Előítéletes személyiség (Adorno) • Konformitás

  32. Az előítéletek fajtái • Egyéni előítéletek: ezek az egyes emberre jellemző előítéletek. Társadalmilag determináltak, mégis alapvetően egyéni attitűdök. • Társadalmi előítélet: az egész társadalomra jellemző, a társadalom legtöbb tagja által osztott attitűd, amelyeket nem az egyes egyén alkot, hanem készen kap a társadalomtól. • Csoportítélet: nemzeti, vallási, faji előítéletek.

  33. Fokozatai (Allport) • Szóbeli előítéletesség • Elkerülés • Hátrányos megkülönböztetés, • Elkülönítés, koncentráció • Fizikai agresszió • Üldöztetés és kiirtás

  34. Személypercepció

  35. Képalkotás elemi mechanizmusai: • Projekció • Időbeli általánosítás • Sztereotipizálás • Analógiás átvitel • Analógiás-metaforikus következtetés • Énközpontúság

  36. Központi vonás hipotézis ( Asch) • Kétféle vonás van: • Központi • Perifériás • Függ a képalkotás céljától, a kontextustól és a személyiségtől. • Vizsgálata: tulajdonságlista • ügyes, igyekvő, MELEGSZÍVŰ/HIDEGSZÍVŰ, határozott, gyakorlatias, körültekintő

  37. Aritmetikai ( matematikai) modellek • Összegzési modell ( Fischbein, Hunter) • Megismert jó és rossz tulajdonságokat számtanilag összegezzük. • Átlagolási modell (Anderson) • Benyomás szerveződés alapja a jó és a rossz tulajdonságok átlagolása. • Kritika • tulajdonságoknak nincs állandó szeretetreméltósági értéke • A személypercepció sokszornem kognitív és racionális folyamat.

  38. Hozzáadódás elve ( Brunner, Tagiuri, Shapiro) • Ha az ember valakiről már kialakított valamilyen képet, akkor azt nem szívesen változtatja meg. • De a kialakult kép belső ellentmondásait is nehezen viseli el. • Az újonnan megismert tulajdonságokat úgy próbáljuk a már kialakult képhez alakítani, hogy az összbenyomás ne változzon meg .

  39. A burkolt személyiségelméletek • Definíció:bizonyos személyiségvonások összefüggéséről alkotott nézeteink • Ezek adják meg azokat a főbb dimenziókat, amelyek mentén megítélünk másokat • Példa: szorgalmas, tisztelettudó, rendes, okos, megbízható stb.

  40. Személyészlelés pontosságát torzító tényezők: • Holdudvarhatás • Elsőbbségi hatás • Újdonsági hatás • Előzetes elvárások • Sztereotípiák, előítéletek • Torzítás negatív irányba • Elnéző irányú torzítások

  41. Attribúció

  42. Attribúció • Definíció: oktulajdonítás, az az alapvető emberi törekvés amellyel az ember próbálja megérteni mások és saját maga viselkedésének hátterében meghúzódó okokat. • Elméletei • Heider • Jones, Davis • Kelley

  43. Heider attribúcióelmélete • Az oktulajdonítás folyamán az első lépés annak eldöntése, hogy a viselkedés vajon belső (személyes) vagy külső (szituációs) okokra vezethető-e vissza • Először mindig a külső okokat keressük, ha ilyet nem találunk, akkor belső okot keresünk (pl.: a tanuló nem készíti el a házi feladatot)

  44. Jones-Daviskorrespondáló következtetés elmélete • Szándékosnak tekintünk egy cselekvést, ha • társadalmilag nemkívánatos, • kis hatása van, • korlátozott • a személy saját érdekei ellenére cselekszik.

  45. Az attribúció többdimenziós modellje ( Kelley) • Dimenziói: cselekvő, akció tárgya, helyzet (kontextus) • Ezeknek az okoknak lehet tulajdonítani a cselekvést. • Amit vizsgál a személy: 1 – konszenzus ( egybehangzóság): más emberek ugyanígy viselkednek-e?( ha erős, szituációs okok) 2 – konzisztencia ( állandóság): máskor ugyanígy reagál-e a személy? (alacsony – külső okok) 3 - megkülönböztethetőség: más emberrel, más helyzetben ugyanígy viselkedik-e? ( nagy - külső okok)

  46. Kelley • Pl. Miért nevetett a barátunk múlt héten a Banánhéjon? • 1 2 3 Következtetés • M M M Bagi-Nacsáék viccesek • A M A A barátunk nevetgélős • A A M A múltkori rész jó volt

  47. Attribúciós torzítások A) Kognitív torzítások (hibás infofeldolgozás miatt): - Okozás irányában történő torzítás (véletlen esemény mögött is okot tételezünk fel) - Torzítás belső attribúciók irányában (alapvető attr. hiba) - cselekvő-megfigyelő torzítás: saját viselkedésnek külső, mások viselkedésének belső okot tulajdonítunk inkább (Nisbett)

  48. Attribúciós torzítások II. B) Motivációs torzítások (jutalom maximalizálása miatt): - Önkiszolgáló torzítások (siker-kudarc attribúciója) - Hamis konszenzus- az a feltételezés, hogy mások ugyanazt gondolják, mint mi. (Ross) - Igazságos világba vetett hit (Lerner)

  49. Társas helyzetek

  50. Ember társas természete • Hedonizmus (Thibaut, Kelley) • Hatalom, ellenőrzés, tekintély iránti igény • Altruizmus • Racionalizmus • Pszichoanalízis (S. Freud)

More Related