1 / 15

Minőségmenedzsment 3.előadás

Minőségmenedzsment 3.előadás. A minőség elméletei, történelmi előzményei. Elmélet : „általános tételek összefüggő csoportja bizonyos jelenségek elvi magyarázatára”. 1. jelenség. +. Minőség fejlesztés. Magasabb munkamorál. Mi : tényezők Hogyan : a kapcsolat iránya, előjele

lumina
Download Presentation

Minőségmenedzsment 3.előadás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Minőségmenedzsment 3.előadás A minőség elméletei, történelmi előzményei

  2. Elmélet: „általános tételek összefüggő csoportja bizonyos jelenségek elvi magyarázatára” 1. jelenség + Minőség fejlesztés Magasabb munkamorál • Mi: tényezők • Hogyan: a kapcsolat iránya, előjele • Miért: mi a kapcsolat oka • Ki-hol-mikor: a korlátok, amikor a kapcsolat fennáll;

  3. Indukció: egyedi általános adatgyűjtés elemzés állítás Dedukció: általános egyedi Már létező elmélet adatgyűjtés tesztelés Az elméletalkotás két módja

  4. Kronológia • 1900-as évek eleje – tudományos menedzsment alapjai (Taylor) • 1920-as évek – statisztikai folyamat ellenőrzés (Shewart) • 1930-as évek – átvételi mintavételezés alapjai (Dodge és Rooming) • 1940-es évek – katonai szabványok megjelenése • 1950-es évek – Minőségmenedzsment Japánban (Deming és Juran) • 1960-as évek – Taguchi módszerei, minőség módszerek • 1970-es évek – A minőség stratégiai jelentőségűvé válik (USA) • 1980-as évek – LEAN, TQM és Baldrige Award (USA) • 1990-es évek – Újraszervezés (reengineering) és Six Sigma, a minőség megközelítés elterjedése • 2000-es évek – A szállítóval való együttműködések, Supply Chain Management előtérbe kerülése, LEAN, Six Sigma népszerűvé válása

  5. A Taylorizmus F.W.Taylor (1856-1915) - "A tudományos vezetés alapelvei" • A taylorizmus alapelvei: • a komplex munkafolyamatok felbontása állandóan ismétlődő, standardizált, elemi egységekre, egyszerű műveletekre, • az elemi munkaműveletek optimalizálása, a műveletek során végzett fogások, mozdulatok időtakarékos racionalizálása majd – legügyesebb és leggyorsabb munkáshoz igazítva – standardizálása, és általános normává tétele (idő- és mozdulatelemzés), • a munkafolyamatok tervszerű felépítése és kijelölése, a munka megtervezése, vagyis a „feladat szerinti vezetés”, • a tervezés és az irányítás, azaz a menedzsment, valamint a kivitelezés, tehát a konkrét munkaműveletek szervezeti különválasztása, • a teljesítmény szerinti bérezés bevezetése, • a szigorú előírásokkal időben szabályozott munkarend kialakítása, valamint • a hatékony, az elemi munkaműveletekhez igazított, egyesített, szabványosított szerszámok alkalmazása. • A Taylorizmus és a minőség: • elválasztotta a tervezést a munka javításától, • elszigetelte a munkást a munka javításának felelősségétől • létrejött a produktum minőségét ellenőrző osztály (MEO) • a minőségért való felelősség szétszóródott a szervezeten belül.

  6. W.E. Deming (1900-1993) – statisztikus, A minőség létrehozásában nem csak a munkásoknak van szerepe • a menedzsment feladata a rendszer szervezése és az általános problémák kezelése, • a munkások a speciális hiba okokért felelnek, amelyeket ők okozhatnak. • A minőség javításának feladatát tehát meg kell osztani a különböző szintek között! A statisztikai minőségszabályozás megalapozója (SQC, SPC)

  7. Deming 14 alapelve: • Célok állandósága • Új filozófia elsajátítása • Az ellenőrzéstől/vizsgálatok sorától való függés megszűntetése • Kizárólag az árat figyelembe vevő üzletpolitika megszűntetése • Az eljárások folyamatos fejlesztése • A munkaerő folyamatos képzése • Felvilágosult vezetés

  8. A félelem megszüntetése • A különböző részlegek közötti korlátok áttörése • A szlogenek és jelmondatok, amelyek a 0 hibára és a termelékenység növelésére szólítanak fel meg kell szűntetni • A munkanormák korlátozó hatásának megszüntetése • A színvonalas munka eredményének elismerése - ösztönzési rendszerek • Folyamatos önfejlesztő program megvalósítása • Mindenki vegyen részt az átalakításban

  9. Az alacsony minőség a tervezés nem megfelelő és nem hatékony voltából ered Hagyományos szemlélet: A tervezés során kialakítják azokat a módszereket, amivel a terméket előállítják, meghatározva a minőségét is A műveletek 20%-a veszteség, amely a folyamatokba/termékbe bele lett tervezve Minőség fejlesztés helyett ellenőrzés alkalmazása Juran trilógia tervezés ellenőrzés fejlesztés Juran

  10. Ishikawa • A statisztika demokratizálása: mindenki készítsen statisztikai elemzéseket • A munkások elkötelezettsége a minőségfejlesztés iránt • A minőség 7 eszköze • Folyamatábra – flow chart, a folyamat lépései • Ellenőrző lap – az elemzéshez szükséges adatok összegyűjtése (minőségi problémák) • Hisztogram – az adatok grafikus megjelenítésére • Pontdiagram – a változók közötti kapcsolat megállapításához (mi okozza a problémát) • Kontroll kártya – a folyamat stabil-e vagy sem • Ok okozat elemzés (Ishikawa) diagram – a probléma okának szisztematikus feltárása • Pareto elemzés – a probléma okainak rangsorolására, mely oko megszüntetésére célszerű koncentrálni

  11. ATotal Quality Control (TQC) atyja a teljes szervezet felelős a minőségért nem születhet minőség a gyártás terén, ha a termékeket rosszul tervezték, kevéssé átgondolt módon, nem megfelelő piacokon hozták forgalomba, és nem volt megfelelő a vevőkapcsolat. A minőségfejlesztés három lépése A négy halálos betegség Feigenbaum

  12. Crosby 4 abszolútuma: a minőség definíciója: az igényeknek való megfelelés és a saját szervezet olyan alakítása, hogy ezeknek az elvárásoknak megfeleljen. a minőségi rendszer a megelőzés és nem az ellenőrzés. A teljesítmény szintje a nulla hiba. A minőség a profit forrása lehet. A minőség költségeit mérni kell. Ezek alapján kerülhet sor a fejlesztési döntések meghozatalára. Crosby

  13. Taguchi • A minőség definíciója: A minőség a társadalomnak okozott veszteséggel mérhető, ha például a szolgáltatás észlelt és elvárt minősége között különbség van. (negatív minőség) • Minőség Veszteség: A célértéktől való eltérés a társadalomnak okozott veszteség. • Robosztus tervezés: a termék oly módon való megtervezése, hogy hibamentes legyen • Koncepció tervezés (technológiai és folyamattal kapcsolatos döntések) • Paraméter tervezés (a különböző kontroll paraméterek kiválasztását és optimális szintjének a meghatározását jelenti – a képzés mennyisége, a papír nagysága) • Tolerancia tervezés (a specifikációs határok csökkentésére irányul , annak érdekében hogy megfeleljünk neki – magasabb minőségű alapanyag használata)

  14. Kontingencia elmélet • Nincsenek sémák, a vállalatoknak nem egyféle minőség megközelítést kell alkalmazniuk • A sikeres vállalatok mindegyik megközelítésből alkalmaznak egy keveset, ami segít a minőségfejlesztésben, megértik és kreatívan alkalmazzák ezeket a megközelítéseket. • A szituációtól függ, hogy melyik a legjobb megközelítés

  15. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

More Related