490 likes | 586 Views
1. A magyar neveléstörténet kiemelkedő alakjai. Neveléstörténet, 1. óra. 2. Előszó. Tanulmányaink során megismerkedünk a magyar neveléstörténet elmúlt két évszázadának történéseivel és kiemelkedő alakjaival. 3. Használat.
E N D
1. A magyar neveléstörténet kiemelkedő alakjai Neveléstörténet, 1. óra
2. Előszó • Tanulmányaink során megismerkedünk a magyar neveléstörténet elmúlt két évszázadának történéseivel és kiemelkedő alakjaival.
3. Használat • A Tartalomban található menü használatával könnyen elérhetővé válik a megtekinteni kívánt oldal.
4. Tartalom I. Óravázlat 5 II. Tevékenységformák 1. Motiváció 8 2. Korábbi ismeretek 9 3. Új ismeretek feldolgozása 10 4. Ellenőrzés 39 5. Összegzés 24 6. Értékelés 40 7. Tudáspróba 41
5. I. Óravázlat • 1. Neveléstörténet, 2. osztály • 2. A magyar neveléstörténet kiemelkedő alakjai • 3. Téma: Tavasi Lajos, Táncsics Mihály és Kármán Mór élete és munkássága • 4. Óra típusa: szöveges feldolgozás
5. I. Óravázlat 2. 5. Nevelési cél: a tanulók ismerjék meg a XIX. És XX.századi nevelés fontosabb állomásait. 6. Oktatási cél: magyar tanítók életpályájának megismertetése 7. Módszerek: szövegfeldolgozás, tanári magyarázat 8. Számítógépes prezentáció bemutatása projektor segítségével
7. Tevékenység • A számítógépes prezentációt projektoros kivetítéssel mutatjuk be a tanulóknak, melyet tanári magyarázat kísér. • Az összefoglalás után a tanulók különböző tesztek segítségével felmérhetik tudásukat, melyet utólag értékelünk.
8. Motiváció • Fontos, hogy a tanulók megismerkedjenek a régi korok oktatási, nevelési módszereivel, és ezeket a módszereket össze tudják vetni a mai kor pedagógiájával.
9. Korábbi ismeretek • Őskori nevelés • Ókori nevelés. • Középkori nevelés. • Commenius
10. Új ismeretek Táncsics Mihály Kármán Mór és Tavasi Lajos élete és munkássága
Táncsics Mihály-Tavasi Lajos • Közös törekvés: az állam és az egyház iskolai szintű szétválasztása • Józan ész-Tanoda és egyház • Tanítógyűlés:257 küldött- Petíció • Plenáris és Szekció ülések • Elemi iskolai • Nőnevelési • Tanítóképzés • Gimnáziumi sat. • Állami v. felekezeti köznevelést • A tanítók társadalmi helyzete
Táncsics Mihály 1799-1884 • Polgári átalakulás radikális plebejus programjának képviselője, a parasztság szószólója • Jobbágycsalád, takács, segédtanító, budai tanítóképző, utána gimnáziumi érettségi, majd jogi és filozófiai egyetem • Főúri udvarnál házitanító • Vasszorgalommal idegen nyelveket tanul • Tankönyvek és nyelvészeti munkák • Földrajz, természetrajz, magyar nyelv (kezdő és haladó) • Német, latin, francia grammatika • 1842 Népkönyv c. füzet sorozata (pl. A tanító)
Tavasi Lajos • Kiadta a Nevelési Emléklapok című szakfolyóiratot - legelőször 1846-ban. Az itt látható szám hasonmás kiadás, s az első egyetemes magyar tanítógyűlés jegyzőkönyvét tartalmazza.Az Iglón, 1814-ben született Tavasi (Tavassy v. Teichengräber) Lajos Sárospatakon, Lőcsén, 1839-től pedig a jénai, göttingeni, hallei és berlini egyetemeken végezte tanulmányait. Hazatértével a nevelői pályát választotta. 1843-tól a pesti evangélikus gimnázium tanára, később az igazgatója lett.
Tavasi Lajos II. • Részt vett a szabadságharcban, majd besorozták az osztrák seregbe, kivitték Itáliába. 1851-ben tért haza s folytatta nevelői pályáját . 1855-től az iglói gimnázium tanáraként, majd igazgatójaként dolgozott. Az ország egyik leghaladóbb gondolkodású pedagógusaként tartották számon, aki jelentős lépéseket tett Pestalozzi nevelési eszméinek megvalósításáért.
Tavasi Lajos Tanítóképzési koncepciójának főbb pontjai • 30-40 hold föld a tanítóknak • Megélhetés • Mintagazdaság • Gyakorlókert • Nyáron mezőgazdálkodás, télen iskola. (elmélet - gyakorlat egysége.) • Ügyes-bajos dolgok: biztosítás, tűzoltás • Vasárnapi iskola: Újságolvasás • 3 éves Tanítóképzés
A józan ész; Életpályám(önéletírás) • Józan ész szerinti tanítás(megfelelő, helyes) • Az osztályellentétek oka a tudatlanság és a magántulajdon • Nagy külföldi utazás:Hamburg, Párizs, London • Szabadságharc: kiszabadítása, • Kossuth népiskolai programjának tovább fejlesztése • Sajtószabadság, antiklerikalizmus, röpiratok, Védegylet stb. • Iskolai társas nevelés: házasság, család, tanító megbecsülése és példamutatásuk
Kármán Mór 1843-1915 • 25 éven át vezeti az egyetem gyakorló gimnáziumát és a Tanárképzési Intézetet • Lipcsében Ziller mellett (Eötvös ösztöndíjas) • Nemcsak követője Herbartnak de tovább is fejleszti és adaptálja rendszerét
Kármán Mór II. • A pedagógia önálló tudomány= műveltségtudomány • A nevelés célja: az erkölcs kiművelése nemzeti és történeti alapon • A közös nemzeti etikai feladatok végzése érdekében szerzett műveltség elsajátítása révén részesévé válunk a nemzeti közműveltségnek=egységessé válik a nemzet
Nevelési feladatok • Értelmi • Erkölcsi • Testi • Az értelmi a vezetés és fegyelmezés egysége • Vezetés a mások általi irányítás követése • A gyermeki cselekvés szabadságának biztosítása • Formális fokozatok: • Oktatás=tapasztalás, összehasonlítás, formulázás • Az alkalmazás a döntő
1879 évi gimnáziumi tanterve • Reform tanterv • A középfok legjobb hazai szakembere • Középpontban a magyar nyelv- és irodalom • Módszertani korszerűsítés (a tanulók bevonása, gondos felkészülés, szilárd bevésés, a szellemi képességek fejlesztése, a magolás ellen
1883-as középiskolai alaptörvény • Reál és azzal equivalens • Modern nyelvek + matek.és a term. tudományok • Humán gimnázium • Klasszikus nyelvek+irodalom • Etikája:cél az erényes élet (Szükséges az akarat lélektani elemzése) • Érzékenység-tökéletesség • Motiváció-jóság • Elhatározás-személyiség • Tett-szentség
Tisztségei • Közoktatási Tanács Jegyzője • A magyar Tanügy szerkesztője • A Tanárképzési Intézet létrehozója • Egyetemi magántanár • Etika • Pszichológia • Pedagógia előadások (70 szemeszter)
A magyar közoktatás 1945 utáni fejlődése • A II. VH vége • 1944/45-ös csonka tanév • Battonyától – Nemesmedvesig • A régi tankönyvekből, de új szellemben • Nem: fasiszta, irredenta, fajgyűlölő stb.
24. Összefoglalás • A magyar reformkornak nevezett történelmi időszakban - 1830-1848 között egyrészt fölvetődött a polgári átalakulás szükségessége, másrészt erre a kihívásra különféleképpen válaszoltak az egymástól eltérő érdekű rétegeket képviselő politikai csoportok. A csoportok elképzelései többé-kevésbé megegyeztek abban, hogy az átalakulás reformok útján történik meg.
25. Összefoglalás II. • eltérőek voltak a szándékok az áldozatok, az eszközök, a folyamatot irányítói szerep és jogkör, illetve a konszolidáció időpontjának megítélésében. A politikai eseményekben végül is azok kaptak szerepet, akik a valóságos problémákhoz "legközelebb" tudták megfogalmazni programjaikat, s meg tudták teremteni tömegtámogatásukat.
Az oktatás demokratizálása címén • A régi iskola osztályjellegének megszüntetése • A dolgozók iskolájának megalakítása • A tandíjrendszer fokozatos megszüntetése • A szélsőséges sajtótermékek kivonása • A nevelők át- és továbbképzése • A szakoktatás megszervezése • Közösségi nevelés • Egyházi iskolák államosítása • Fakultatív hitoktatás
Helyzetelemzés • Hatalmas pusztulás, károk • Az iskolák 1/3-a megsemmisült, 1/3-a megrongálódott • Aggasztó szociális helyzet • Ruha • Lábbeli • élelmezés
1945. aug. 16. • Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete: „Az egységes 8 osztályos általános és ingyenes iskoláról” • Szeptembertől megnyitni az 1. és 5. osztályokat illetve fokozatosan meg kell szüntetni a polgári iskolát
További lépések • November 21.: A dolgozók iskolája • Koalíciós Pártok: • MKP • SZDP, Nemzeti Paraszt Párt.,Kisgazda Párt • Társadalmi Szervezetek • Pedagógus Szakszervezet • MNDSZ • Függetlenségi Front • Kiküszöbölni a náci mételyt • És a faji, nemzeti gyűlöletet
1946-os új tanterv • Egységes műveltségi anyag, egyenlő feltételek • Kötelező mezőgazdasági és ipari ismeretek (választható-politechnika) • Fogyatékossága: • Egyes tárgyak korszerűtlen tananyaga • Maximalizmus • Szovjet típusú, centrális, ideológiai alapú • Az „átmenetek” problémája
Tárgyi- személyi feltételek • 7068 népiskolából 1539 állami • 4605 felekezeti, 797 községi • 1947-től 3 éves ideológiai és szakmai továbbképzés • 1947 az állami tankönyvkiadás • 1945-től szakiskolák reformja (szakminisztériumi fennhatóság) • 1947:középiskolai reform, 1év vita (Anakronisztikus) • DISZ, Úttörő, Madisz, • Régiek:Diákkaptár, Szívgárda, Mária Kongregáció, Cserkészet, Filléregylet, MEFESz • 1946-ban a NÉKOSZ (az 1933-as Győrffy-kollégisták kezdeményezésének felújítása) - falusi népművelés
Pedagógiai folyóiratok • Új Szó • Jövendő • Köznevelés • Embernevelés Szovjet Pedagógiai szakirodalom: Makarenko Szűk körű nyomdai kapacitás, papírhiány
Államosítás 1948. június 16. • A történelem folyamán először a tanítóképzés is • 9274 iskolát (2/3-uk) és 20 e nevelőt ebből 18 e volt felekezeti, továbbá 639 e tanulót (61 %-uk) érintett • 1948 a fordulat éve volt a közoktatásban, pl. 2500 iskola is épült
IV. Egyetemes Nevelésügyi Kongresszus 1948. július 20. • Lukács Sándor Pedagógia Szakszövetség Főtitkára. • 19 szakosztály • 1948 ősze a NÉKOSZ fordulata • 1948 SZMK • 1949 VKM megyei tankerületek • 1949-ben fel is oszlatják • 1950 DISZ • 1950 megyei művelődési osztályok • 1951 VKM megszűnése • Állam – és egyházügyi hivatal • Közoktatásügyi Minisztérium • 1952 szakérettségi • 2 év, heti 40 ó „gyorstalpaló” • 17-32 év közöttiek kb 20 e fő
Jellemzőik • Központi • Voluntarista • Ideológiai alapú • Maximalista • Az 1951-es pl. bevezetette az osztályvizsgát • 1956-ban új gimnáziumi tanterv
Oktatási Törvények • 1961. évi III.-as tc. • Ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági ismeretek • 16 évre emelt tankötelezettség • Iskola és az élet kapcsolatának szorossá tétele • Politechnikai nevelés • 5+1, a szocialista eszmeiség biztosítása • 1985-ös • Áttérés a centralizált oktatásirányításról a decentralizáltra • A helyi társadalmi autonómia biztosítása • Rendtartás helyett, SZMSZ
Egyéb adatok • 1961 Felsőfokú Technikumok • 1962 • OPI • Magyar Pedagógiai Társaság • 1964 ITV • 1970 V. Nevelésügyi Kongresszus • 1972 „Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai” c. párthatározat • 1985. Oktatási tc. • NAT-1989, 1992, 1995.okt. 05-én Egerben elfogadva • 1993. Oktatási törvény LXXIX • 1995-CXXI, 1996-LXII, 1999-LXVIII-ben módosítva
39. Ellenőrzés • Mik voltak Tavasi Lajos tanítóképzési koncepciójának főbb pontjai?
40. Értékelés Próbálja ki tudását! A következőkben 10 db tesztkérdést válaszolhat meg. Először feleletválasztós kérdéseket, majd párosításos kérdéseket, végül pedig eldöntendő kérdéseket tölthet ki. • 5 Feleletválasztásos kérdések értéke egyenként 3 pont, összesen: 15 pont • 4 Párosításos kérdés egyenként 2 pont, összesen: 8 pont • 4 Eldöntendő kérdések egyenként 2 pont, összesen: 8 pont
41. Feleletválasztós feladatok 1. Mikor volt az Egyetemes Nevelésügyi Kongresszus? (Döntse el az alábbi állítások helyességét!) a) 1940.július 20. b) 1948.július 20 c) 1945.július 20 2. Ki volt A Magyar Tanügy szerzője (Döntse el az alábbi állítások helyességét!) a) Herbert b) Táncsics Mihály c) Kármán Mór 3. Mikor szünt meg a VKM? (Döntse el az alábbi állítások helyességét!) a) 1941 b) 1961 c) 1951 4. Hol született Tavasi Lajos? (Döntse el az alábbi állítások helyességét!) a) Budapesten b) Iglón c) Sárospatakon 5.Ki volt a Tanárképzési Intézet létrehozója? (Döntse el az alábbi állítások helyességét!) a) Táncsics Mihály b) Commenius c) Kármán Mór Megoldás:1: b, : 2: c, 3: c, 4: b, 5: c
42. Párosításos kérdések 1) Új gimnáziumi tanterv 2) Felsőfokú technikumok 3) Nevelésügyi Kongresszus 4) Áttérés a centralizált oktatásirányításról a decentralizáltra 5) NAT Párosítsa az alábbiakat! A) 1970 B) 1989 C) 1985 D) 1956 E) 1961 Megoldás: A: 3, B: 5, C: 4, D: 1, E: 2
43. Eldöntendő kérdés Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak! 1. Tavasi Lajos adta ki a Nevelési Emléklapok című szakfolyóiratot (igaz-hamis) 2.Kármán Mór 1855-től az iglói gimnázium tanára(igaz-hamis) 3. 1944/45 csonka tanév(igaz-hamis) 4. Táncsics Mihály élt 1799-1882(igaz-hamis) Megoldás: 1: igaz, 2: hamis, 3: igaz, 4: hamis
44. Értékelés • 0-50% Tudása nem megfelelő vagy nagyon figyelmetlen volt a megoldás alatt • 51-65%Tudása nem elég alapos,ismételje meg a tesztet • 66-79%Tudása közepes, több odafigyeléssel javíthat a teszten • 80-90%Megfelelő tudással rendelkezik, de ez még mindig nem elég • 90-100%Gratulálok, ez a tudás elegendő a továbblépéshez
45. Irodalmi források • Pukánszky Béla – Németh András: Neveléstörténet Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. • Képek: • www.an-no.hu/index.php?cikk=2013 • www.sk-szeged.hu/.../frankfurt99/nemet35.html • www.sk-szeged.hu/.../neveles6/valogatas6.html • mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07445.htm • www.sk-szeged.hu/.../neveles6/valogatas6.html • www.heinrich-pestalozzi.de/.../pics/herbart.jpg • http://antikva.hu/onan/reszletek.jsp?katalogus_
46. Egyéb közölnivalók • A prezentáció a magyar neveléstörténet néhány kiemelkedő alakját s annak életpályáját mutatja be. A bővebb ismeretek felkutatása kiegészítő szakirodalom használatával lehetséges.
47. Képek • 1. Táncsics Mihály • 2. Kármán Mór • 3. Emléklapok • 4. Tanítóképzés • 5. Herbart • 6. I.világháború • 7. Első osztály a háború idején • 8. Folyóiratok • 9. Neveléstörténet
47. Készítette Név: Képes Miklós Ped.lev.III.évf.1cs.Eger E-mail:plomba@t-online.hu