Szakképzés és a gazdaság kapcsolata

1. Szakképzés és a gazdaság kapcsolata

2. Megállapodás, gondozásra átadott szakképesítésekről • A duális képzés kiterjesztése érdekében a Kormány keret megállapodást, a Nemzetgazdasági Minisztérium megállapodást kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, amelyekben rögzítésre került az MKIK-nak gondozásra átadott szakképesítések és konkrét feladatok köre.

3. Szakképzés korszerűsítése • 125 szakmáról van szó, ebből 48 szakma teljesen átvilágításra került, ennek az eredménye, hogy a 48 szakmában 50 %- kal növelték a gyakorlati órák számát. • A szakképzés korszerűségét mozdítaná elő, hogy a vizsgáztatás két napos lenne,ellenben a 4-5 napos vizsgákkal. • 3 éves képzésben induló osztályokban 11000 diák venne részt . Ez az összes hallgatók egyharmada.

4. Az OKJ várható szabályozása

5. A válság hatásai. • Feltétlenül meg kell említeni a világgazdasági válság hatásait az elmúlt 3-5 évre, melynek következtében szinte minden, korábban igényelt szakmában jelentősen visszaesett a munkaerő-piaci kereslet. Ennek ellenére a munkáltatók által a prosperitás éveiben leginkább igényelt szakképesítésekből egyértelműen továbbra is képezni kell a fiatalokat, sőt a képzés volumenének növelése is mindenképpen indokolt.

6. A felnőttképzés, továbbképzés. • Az álláskeresők korszerűtlen tudását támasztja alá az is, hogy jelentős részük 40 és 50 év feletti, akik szakmai végzettségüket és szaktudásukat régebben szerezték, azt sem fejleszteni, sem karbantartani a rendszerváltás utáni időszakban nem tudták. Számukra a felnőttképzés és a továbbképzés nyújthat segítséget. Ennek reformja szintén elodázhatatlan. Annak a szakképzés elveire kell épülnie, azokkal teljes mértékben párhuzamban.

7. A pályaelhagyás, elhivatottság. • Tovább nehezíti az irányszámok meghatározását, hogy az elhelyezkedni szándékozó fiatal szakmunkások jelentős része csak átmenetileg dolgozik a szakmájában, rövid idő elteltével pályaelhagyóvá válik. A kutatási tapasztalatok szerint sokuk nem rendelkezik olyan szintű, korszerű tudással, amelyre a munkáltatónak szüksége van, ezért megválnak egymástól. Igen komoly gondot jelent a fiatal pályakezdők körében a szakmai elhivatottság hiánya is.

8. A szakmában való elhelyezkedés. • Pontatlanul ugyan, de becsülhető a szakmunkás bizonyítványt megszerző fiatalok szakmában történő elhelyezkedési aránya. Az elmúlt évek kutatásai alapján kijelenthető, hogy az általános iskolára épülő szakképesítések esetében mindössze a pályakezdők 20%-a helyezkedik el a szakmájában, illetve jelenik meg a munkaerő-piacon. A többiek szinte automatikusan bejelentkeznek álláskeresőnek.

9. A szakmában való elhelyezkedés. • Az érettségire épülő szakmát megszerző fiatalok körében sem jobb a helyzet. Körülbelül egyötödük, egynyolcaduk kerül be a munkaerő-piac aktív tagjai közé. Jelentős részük szintén munkanélküliként regisztráltatja magát, de sokan főiskolán, egyetemen tanulnak tovább. • Megállapítható, hogy legalább ötször, nyolcszor annyi szakmunkást kell képezni az iskolákban, mint amennyire a munkaerő-piacon az adott évben szükség van.

10. Duális képzés • A duális képzést megújult képzési programokkal, a gazdaság szereplőinek és a kamaráknak a nagyobb közreműködésével a gazdaság igényeihez közelítve kell megvalósítani. A fentiekben vázolt kormányzati intézkedések egyértelműen ezen irány felé mutatnak országos és régiós szinten egyaránt.

11. Szakképzés irányainak és arányainak meghatározása. • RFKB működéséhez kapcsolódóan idén is egy átfogó felmérés készült. • gazdaság igényeit . • munkaerő-piaci kereslet adatait. • országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve • megállapíthassuk a szakképzés regionális szükségleteit, a térségi integrált szakképző központ által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait.

12. A kutatás felépítése • A GVI által előre kidolgozott kérdőíveztetés a tavalyi felméréshez hasonlóan zajlott. • A megyei kamarák munkatársai központilag meghatározott terv szerint, • adott ágazatokban, • meghatározott alkalmazotti létszám kategóriájú cégeket kerestek fel,.

13. A kutatás célja és résztvevői. • A kutatás lényege a vállalkozások jövőbeni (1-3 év) munkaerő igényének felmérése, • a még tanulószerződéses diákokkal való megelégedettség mértékének, • a szakmával rendelkező pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeinek és • a diplomás pályakezdők munkaerő piaci lehetőségeinek vizsgálata volt. • A felmérést a gazdasági kamarák végezték, az adatgyűjtés pedig megyénként folyt.

14. Szakértői mélyinterjúk • Ezt a kutatási eredményt egészítette ki egy úgynevezett szakértői mélyinterjúkból álló, az • Érdekképviseletek által ugyancsak személyesen készítendő kérdőíves felmérés, előre egyeztetett szervezettel és határidővel. • GVI által meghatározott 4 kritérium valamelyikéből. Lehetett választani. • - Nagyfoglalkoztatók HR munkatárssal, • - Munkaügyi központ vezetőivel, • - Önkormányzati vezetőkkel • - Szakiskolai vezetőkkel történő lekérdezés.

15. Kérdőívezés iskolai végzettség szerinti megoszlása(Tolna megye). • A kérdőívezést minden esetben személyesen végeztük, kivéve • pályakezdő szakmunkások (140 fő) tekintetében telefonos kérdezést engedélyezték a tavalyi tapasztalatok alapján. A döntésre szükség is volt, mert ezt a célcsoportot nagy számban kellett megkeresni, elérhetőségük viszont igen bizonytalan volt. • diplomás pályakezdőknél (28 fő)

16. Létszám kategóriai megoszlás • A mikro vállalkozások körében (47 db) céget kerestünk fel, betartva az ágazati felosztást is. • A 10-249 főt foglalkoztatottaknál (74 db) • A legnagyobb létszámú cégeknél (8 db) nincs több 250 fő feletti foglalkoztató. • Idei évben közszférás interjúból (3 db) elkészítésére is kaptunk felkérést, amit ugyancsak határidőn belül teljesítettünk.

17. Kérdőívek megoszlása

18. Munkaerőtöbblet • A válság hatására megváltozott a szakképzés iránti igény. Az álláskeresők közül a legtöbben még most is az • eladó, • irodai adminisztrátor, • felszolgáló, • kőműves, • lakatos, • szabó-varrónők, • szakács, • festő-mázoló és • vagyonőri állásokban szeretnének elhelyezkedni.

19. Munkaerőhiány • Ezzel szemben munkaerő hiányt a korábbi évektől eltérően a régiónkban nem az építőiparban és a gépészetben jeleztek a vállalkozások, hanem a következő szakmákban: • - egyéb erdőgazdálkodási foglalkozások, • - ügyintéző • - tartósipari munkás • - gyümölcs-zöldségfeldolgozó • - biztosítási ügyintéző • - erdész • - hírközlési foglalkozások • - egyéb szociális foglalkozások.

20. Szakiskolai ösztöndíjra javasoltak Dél- Dunántúl

21. A DDRFKB. által elfogadott Hiány szakképesítések • Mezőgazdaság: - kertész, - erdészeti szakmunkás, mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító, - gazda - növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó • Közlekedés: - járműfényező, - karosszérialakatos, • Könnyűipar: bőrdíszműves, - cipész, - cipőjavító, • Gépészet: - szerszámkészítő, - géplakatos - szerkezetlakatos , gépi forgácsoló, - hegesztő, • Építészet: - épület- és építménybádogos, • Élelmiszeripar: - borász, - pék, - húsipari termékgyártó, • Elektrotechnika: - elektronikai műszerész, - villanyszerelő

22. Szakképzés az Európai Unióban • A szakképzés színvonala alapozza meg azt a tudás alapú társadalmat és gazdaságot. • Az EU fejlettebb országaiban sokféle szakoktatási rendszer működik, ezek közös jellemzőjük: • gazdasággal igen szorosan együttműködnek • munkaerő-piaci igényekre épülnek, és • a helyi szociológiai, földrajzi sajátosságokat markánsan figyelembeveszik, • decentralizált módon funkcionálnak.

23. Hazai rendszer • Ezekkel szembeállítható a magyar szisztéma, mely • folyamatosan változik • rendkívül drága • gazdaság igényeit csak kis mértékben és jelentős fáziskéséssel követi. • Alapvetően centralizált irányítású, így a helyi sajátosságokat is csak kevésbé veszi figyelembe.

24. A Régió szakképzés helyzete • A Dél-dunántúli Régió munkaerő-piacára különösen jellemző az igen kis mobilitás. Ezért különösen fontos, hogy a szakemberképzés elsődlegesen helyi szinten történjen. • Az oktatási intézmények irányítását eddig a megyei és a települési önkormányzatok, mint fenntartók látják és látták el. • A jövőben a szakképzés irányítása állami kézbe kerül, és várhatóan a minisztérium fennhatósága alatt fog állni.

25. Összegzés • A 2008. őszén kezdődő kedvezőtlen gazdasági változások jelentős részben azokat a vállalkozókat érintették, akik a legnagyobb fejlesztésekben gondolkodtak. Rövid időn belül azonban a fejlesztési elképzelések helyébe a fennmaradásért való küzdelem lépett.

26. A gazdasági válság általánosan rontja a munkaerő-piaci pozíciókat, viszont nem jelent érdemi befolyásolást az utóbbi években feltárt munkáltatói elvárásokra. • Közép- és hosszú távon a gazdaság mindenképpen nagy számban igényli a szakképzett, jól felkészült fizikai dolgozókat.

27. A prognózisok alapján az iskolarendszer várható kibocsátása nem fogja fedezni ezeket az igényeket. A szakképzési rendszer korábban feltárt anomáliáit érdemben nem módosítja a jelenlegi gazdasági visszaesés. • Nincs semmi arra mutató jel, hogy a remélt növekedési szakaszban más ágazatok vennék át a vezető szerepet az építőipar, fémfeldolgozás, gépipar, elektronikai iparágaktól.

28. Kialakult az a vélemény, hogy a válságot követő gazdasági helyzetre kell koncentrálni és olyan szakmákat kell preferálni szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal és a szakképzésben résztvevő gazdálkodókat decentralizált alappal, melyek a gazdaság fellendülését segítik. • A szakképzést egyébként sem rövidtávon lehet meghatározni, hanem hosszú távú stratégia mentén.

29. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! • Dr. Fischer Sándor