1 / 36

A GAZDASÁG ÉS A KÖZLEKEDÉS KAPCSOLATA, KÖLCSÖNHATÁSA

A GAZDASÁG ÉS A KÖZLEKEDÉS KAPCSOLATA, KÖLCSÖNHATÁSA. Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ <tfleisch@vki.hu>.

bela
Download Presentation

A GAZDASÁG ÉS A KÖZLEKEDÉS KAPCSOLATA, KÖLCSÖNHATÁSA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A GAZDASÁG ÉS A KÖZLEKEDÉS KAPCSOLATA, KÖLCSÖNHATÁSA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ <tfleisch@vki.hu> KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON – AKTUALITÁSOK „A közlekedés helye, szerepe, feladata – a kapcsolódó ágazatok elvárásai” Konferenciaa MMK Közlekedési Tagozata szervezésében Balatonföldvár, 2011 május 11-13.

  2. A gazdaság és a közlekedés kapcsolata, kölcsönhatása • Egy év fontos, közlekedést érintő dokumentumai • (1) Új Széchenyi Terv • (2) Széll Kálmán Terv • (3) EU Duna Régió Stratégia • (4) EU Közlekedési Fehér Könyv • [Nemzeti Összközlekedési Stratégia / + alágazati] • * (A kihalványított diákat az előadás átugrotta)

  3. Új Széchenyi Terv Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, 2011. január. 330 p.

  4. Új Széchenyi Terv • Három kihívás: pénzügyi stabilitás, versenyképesség, gazdasági növekedés • A gazdaságpolitika három pillére: egyensúly + növekedés, foglalkoztatás • Fejlesztési irány: a vállalkozók helyzetbe hozása, üzleti környezet javítása • Duális gazdasági szerkezet: „egy viszonylag szűk, multinacionális nagyvállalati kör állítja elő a GDP, az export és a K+F tevékenység meghatározó hányadát,” (22. old.) • „Az üzleti sikerhez szükséges együttműködés keretei és feltételei” (23. old.) „…saját termelési tényezőinek a hozadéka…” (24. old.) „a foglalkoztatást ösztönző gazdasági környezet megteremtése” (25. old) • Hét kitörési pont, vagy program – ezek egyike a Közlekedésfejlesztési program

  5. Új Széchenyi Terv • Vitairat Új Széchenyi Terv: Vitairat. A talpraállás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Nemzetgazdasági Minisztérium, 2010. július 28. 200 p. (2010. szeptember 15-ig várták a hozzászólásokat a aszechenyiterv@ngm.gov.hu e-mail címre.) • A közlekedési program címe ez volt: „Tranzitgazdaság” A fejezet célkitűzése az ország fekvéséből adódó kiemelkedő földrajzi adottságok megragadása, azaz a nemzetközi hálózatokba való beépülés javítása (+ az intermodális, integrált szolgáltatások) volt • ÚSzT: mint láttuk, a hazai vállalkozások közötti együttműködés fejlesztését, illetve a foglalkoztatás bővítését a célkitűzése fókuszába állító terv • Ehhez logikusan kapcsolódó közlekedési feladat a vállalkozások együttműködését biztosító belső kapcsolatok javítása, erősítése lenne. • Hiába fejlesztjük a külső kapcsolatokat, ha a hazai termelő nem válik versenyképessé, akkor ezeken a pályákon nem lesz képes eredményesen megjelenni, és akkor ezek a kapcsolatok valóban a tranzitgazdaságot fogják szolgálni: azokat, akik itt átszállítják, vagy ide hozzák az árujukat.

  6. Új Széchenyi Terv • Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, 2011. január. 330 p. • Közlekedésfejlesztési program lett a vonatkozó fejezet címe. Árnyaltabb, de még mindig erős célkitűzés: „földrajzi elhelyezkedés… a legmeghatározóbb elem: […] Ny–K és É–D irányú közlekedési tranzit tengelyek metszéspontjában fekszik […] előnyei csak akkor érvényesíthetők, ha a tranzitforgalom egy részét […] képesek vagyunk megállítani és hozzáadott értéket biztosítani.” (300. old.) „2020-ra hazánk […] logisztikai fejlesztések révén megalapozza transzfergazdaságát, így a térségben regionális központi szerepet alakít ki,” (326. old.) • Még mindig a tranzitra felfűzött gazdaság, másoknak kiszolgáltatott tevékenység – nem mondja ki a hazai belsőhálózat-képzés fontosságát a hazai együttműködések, termelési, szolgáltatási stb. kapcsolatok elősegítésében, abban, hogy az ország célponttá váljon, ne átjáróházzá • A korrektség kedvéért: korszerű elvek is: közút súlypont-áthelyezés meglévő utak fenntartása és elkerülő főutak, + vasútnál magas minőségi, kiszolgálási követelmények, >6000 km hálózaton.

  7. Széll Kálmán Terv Széll Kálmán Terv (2011-2014) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, 2011. március 1. http://www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf

  8. Széll Kálmán Terv • Széll Kálmán Terv (2011-2014) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, , 2011. március 1. 37 p. http://www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf • Cél az államadósság lecsökkentése (a GDP 50%-a alá) • A terv azokra a lehetőségekre koncentrál, ahol az állam (a) speciális bevételre tud szert tenni (b) képes a jelenlegi kiadásait csökkenteni. • Célba vett területek: foglalkoztatás, nyugdíj, közlekedés, oktatás, egészségügy, vállalkozások, államapparátus, kamatok, adók. • Közlekedés (a tervben hibásan „4. Adósság és a közösségi közlekedés”21. old.). • Ad (a)„…komoly veszteség éri Magyarországot azért, amiért a gyorsforgalmi úthálózatokat igénybevevő tranzit-teherforgalom, a sok külföldi kamion nem a használattal arányosan fizet az utak igénybevételéért.”(21. old.) • Terv: elektronikus útdíj-rendszer 2013. január 1-től. • Az intézkedés egybevág a korszerű közlekedéspolitikai célokkal (a [közúti] szállítás valós költségeinek megfizettetése) – még akkor is, ha a bevételeket (100 Md Ft/év) az állam adósságrendezésre fordítja. (pl. egy Össz-közlekedési Alap kialakítása helyett)

  9. Széll Kálmán Terv • Széll Kálmán Terv (2011-2014) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, 2011. március 1. 37 p. http://www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf • Ad (b) „A közösségi közlekedés a legtöbb területen válságban van Magyar-országon, mivel átgondolatlanul és felesleges terhek mellett működnek a szol-gáltató vállalatok, így finanszírozásuk csak hitelből volt megoldható.” (21. old.) • Terv: integráció, egy nagy közlekedési holding, a Nemzeti Közlekedési Társaság létrehozása. • Az egymással versengő, a közös elszámolási és közlekedési rendszer kialakítását eddig lényegében akadályozó vállalatok szabályozási kereteinek megváltoztatása mindenképpen indokoltnak mondható – hasonlóképpen a kedvezmények rendszerének újragondolása is. • Az a várakozás viszont, hogy a közforgalmú közlekedésből jelentős összegeket lehetne kivonni (2012-14 között 45 + 60 + 60 Md Ft-ot) megítélésem szerint félreértés, az össz-közlekedési szempontok figyelmen kívül hagyása. Egy ilyen akció ellentmond a korszerű közlekedéspolitikai elveknek, és hozzájárul a forgalom egyéni közlekedés irányába tereléshez. A minőségi szint emelése a járható irány, ez mind az utastól, mind a fenntartótól többlet ráfordítást kíván, nem is 0-összegű játszma (főleg nem negatív-összegű). • Kiruházás?

  10. Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EUDRS) COM(2010) 715/4 Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Brüsszel, 2010. dec. 8.http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/communic/danube/com2010_715_danube_hu.pdf

  11. Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EUDRS) • Miről beszélünk? • EU STRATEGY FOR THE DANUBE REGION (2010. december 8.) • AZ EU DUNA RÉGIÓRAVONATKOZÓ STRATÉGIÁJA (2010. december 8.) (EUDRS) (COM(2010) 715/4 végleges) • EURÓPAI UNIÓ DUNA MAKRO-REGIONÁLIS STRATÉGIA (DMRS) (2011. január 14.) [1001/2011. (I. 14.) Korm. határozat] • Korábban volt Európai Duna Régió Stratégia (EDRS) is… • Ami közös, és világos: térséggel, és nem a folyóval („Duna Stratégia”) való foglalkozásról van szó, bár természetesen a Duna jelentős közös elemként van jelen a térségben • Ami kevésbé világos: több, mint egy éven át a balti mintáról és a makro-régióról folyt a szó. Most a COM(2010) 715/4 EU dokumentumban 99 region /126 régió/ és 3 macro /3 makro/ szó található (utóbbiakat feltételezem benne felejtették) • Ehhez képest meglepő, hogy a hazai kormányzat (uniós elnökség) leragadt a makro-régiónál, és a januári, hazai teendőket kijelölő kormányhatározat makro-regionális stratégiáról beszél

  12. Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EUDRS) • COM(2010) 715/4 Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Brüsszel, 2010. dec. 8.http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/communic/danube/com2010_715_danube_hu.pdf • A Kormány 1001/2011. (I. 14.) Korm. Határozata az Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia magyar programjának előkészítésérőlhttp://www.terport.hu/download.php?ctag=download&docID=9563

  13. Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EUDRS) • A hivatalos ismertetőben „kapcsolatok, környezet, jólét, közszolgáltatások javítása” is

  14. A Rajna, mint kapocs az Európai Közösségek alapítói között

  15. A Rajna, mint kapocs az Európai Közösségek alapítói között

  16. Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EUDRS) Adatok forrása: Europe in figures - Eurostat yearbook 2010A népességi adatok 2010. jan. 1-re, a GDP értékek 2008-ra vonatkoznak.GDP per capita in Purchasing Power Standards (PPS) (EU-27 = 100)

  17. Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EUDRS)

  18. Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EUDRS) DUNA GDP per capita in Purchasing Power Standards (PPS) (EU-27 = 100)Adatok forrása: Europe in figures - Eurostat yearbook 2010A népességi adatok 2010. jan. 1-re, a GDP értékek 2008-ra vonatkoznak.

  19. Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EUDRS) 2 3 1 • Különböző kohéziót segítő uniós beavatkozási politikák • 1 CBC Lépcsők finomítása, éles határ tompítása • 2INTERREG multilaterális funkcionális térségi együttműködés • 3 A fő kohéziós cél: a lejtő kiegyenlítése, „felzárkóztatás” a ‘növekedési’ dimenzióban, összekapcsolással • Fenti 1–3 beavatkozások csak kis különbségek esetén működnek • 4 Makro régió: különböző régiók eltérő fejlődési útja több dimenziós értékrend, eltérő aktuális célok

  20. Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EUDRS) • Kohézió! • Mindenki támogatja, de mit jelent ma? • „Kohéziós országok” idejében cél a felzárkóztatás volt, gazdasági-társadalmi kohézió biztosítása, azaz az uniós területi különbségek csökkentése (Ma régiós szinten 1:7 és nőtt) (TEN) • Új felismerések: a cél nem lehet jövedelem-kiegyenlítés, nem lehet redisztribució; minden térség jó valamire, a területi politika célja, hogy az egyes régiók rátaláljanak a saját legjobb lehetőségeikre. A cél a területi sokféleség, a kohézió a térségen belüli harmonikus létet célozza, ágazatközi koordináció területi alapon • De: ha jövedelemben nem lehet megcélozni azonos szint elérését – vajon előírásokban indokolt-e uniformitásra törekedni?

  21. Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EUDRS) • Az unió Duna-régió stratégiájának az előkészületi szakasza adós maradt a régió uniós szinten releváns térségi problémáinak az érdemi elemzésével, következésképpen stratégiai válaszokat sem tudott kidolgozni e problémák megoldásra => beleértve a közlekedés szerepét • Irányadó stratégiai elképzelés hiányában a EUDRS régi projekt-álmok összegyűjtésévé válik, ahelyett, hogy stratégiai célok elérésére irányuló programokból levezetett projektek születnének („alulról építkezés”) • A makro-régió, ez a hiányosan definiált egység csak zavart kelt. Amegoldás eszközének a kiválasztása és a térség lehatárolása megelőzte a stratégia kialakítását, holott előbbieknek kellett volna a stratégiából következniük • Az óriási különbség, ami a térség gazdag és szegény része között fennáll, uniós szintű probléma, és az Európai Unió nem háríthatja át a megoldás felelősségét azokra a régiókra, amelyekben az összes felzárkózási problémával küzdő ország megjelenik (Mi uniós szint, mi makro-regionális?) • [A Magyar Elnökségnek nem kellene küzdenie, hogy mindenáron áterőltessen egy ilyen stratégiát az elfogadási procedúrán]

  22. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közleke-dési rendszer felé COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF

  23. …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé • A fő megjegyzéseim négy pontban (1) A 2050-re szóló környezeti cél (60% kibocsátás csökkentés, olaj-függés csökkentésestb.) nagyon progresszív jövőkép, világos cél. (2) A célok elérésének az eszközei ugyanakkor esetenként ellentmondásosak, hiányosak a Fehér könyvben (3) Nincs világos kép arról, mit is kell tenni e célokért az első tíz évben, 2020-ig, (amikortól minden bizonnyal egy új Fehér könyv készül). Hiányzok a jövőképet követő „hátrabecslés”. (4) A Stratégia fejezet nem nagyon támaszkodik a 2050-es jövőképre, inkább az egységes európai közlekedési tér kialakításával foglalkozik.Ez releváns cél volt az EU-6-ok, 9-ek 12-ek idején, – de vajon ma is releváns cél-e az EU-27-ek idején, vagy inkább csak egy mítosz kergetése?

  24. …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé • Uniós közlekedéspolitika 1990 előtt csak elemeiben létezett és a versenypolitikai szabályozás szempontja volt a döntő. • 1992-től az egységes belsőpiacot lehetővé tevő egységes szabályozás akadályainak a leépítése és a közös uniós hálózat megteremtése (TEN-T) került a szakpolitika fókuszába. • 2001 fontos előrelépés volt a környezeti célok szempontjából, a forgalom és a közúti forgalom visszafogása explicit célkitűzéssé vált. • A 2006-os felülvizsgálat jelentős fuvarozói ellentámadás volt, és finoman érvénytelenítették a közút rovására meghirdetett célokat. • Az új, 2011-es közlekedéspolitika (egy helyett négy évtizedes távlatra tűzve ki célokat) 2050-re ismét nagyon progresszív módon számol környezeti korlátokkal, és 60 %-os széndioxid-kibocsátás csökkentést, továbbá a hagyományos meghajtású gépkocsiknak a városközpontokból történő kitiltását tűzi ki. Ugyanakkor a dokumentum egyes megfogalmazásaiban ellentmondani látszik e határozott céloknak.

  25. …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé • Négy dokumentum • COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28.http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF • SEC(2011) 358 final Commission Staff Working Paper: Impact Assessment European Commission, Brussels, 28.3.2011.http://ec.europa.eu/transport/strategies/doc/2011_white_paper/white_paper_2011_ia_full_en.pdf • SEC(2011) 359 végleges Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum: A hatásvizsgálat összefoglalása. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28.http://www.europarl.europa.eu/RegData/docs_autres_institutions/commission_europeenne/sec/2011/0359/COM_SEC(2011)0359_HU.pdf • SEC(2011) 391 final Commission Staff Working Document: Accompanying the White Paper – Roadmap to a Single European Transport Area – Towards a competitive and resource efficient transport system. European Commission, Brussels, 28.3.2011http://ec.europa.eu/transport/strategies/doc/2011_white_paper/white_paper_working_document_en.pdf

  26. …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé • Fehér Könyv: Útiterv az egységes közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. 1 Az európai közlekedési térség előkészítése a jövőre (Jelenlegi trendek és jövőbeli kihívások: kifogyóban a kőolaj) 2 A versenyképes és fenntartható közlekedési rendszer jövőképe (Jövőkép 2050-re: egy integrált, fenntartható és hatékony mobilitás-hálózat) 3 A stratégia – mi a teendő (Stratégia: szakpolitikák a változás kormányzására)

  27. …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé • Helyzetértékelés • (§12) Sikerek -- az eltervezett akciók közül a piacnyitás, az áruvédelem, az utas-jogok, a közlekedésbiztonság, a TEN hálózati elemek kiépítése, a közlekedés környezeti mutatóit javítani hivatott lépések megtétele terén • (§13) Az energiafelhasználás, a kibocsátások, vagy a kohézió terén nem, hogy a változások mértéke nem éri el a kívánatost, de a változások előjele sem a kívánt irányba mutat • (Háttértanulmány) 2008. évi kibocsátásértékek utazás-kategóriák szerint

  28. …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé • Helyzetértékelés Az összes uniós kibocsátás a 100 %; – a táblázat ehhez viszonyít. 23 % városi/környéki, 56 % makro-regionális és 21 % interkontinentális. Személyközlekedés 60 % teherforgalom 40 % A közút adja az összes kibocsátás 70 %-át (*A villamosenergia-termelés az energia szektornál szerepel: kb.2%)

  29. …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé • Jövőkép – célok • Átfogó cél: fenntartható közlekedési rendszer • Három specifikus cél: -60% széndioxid-kibocsátás, olajfüggőség csökkentése, torlódások növekedésének megakadályozása • (Háttértanulmány) elérhetőség, méltányosság, szolgáltatás-minőség, jó ellátottság, megfizettetett társadalmi költségek ! • (Hatástanulmány) Három forgatókönyv: (1) jm / üa technológia (2) mobilitás-menedzsment és árképzés (3) vegyes 1+2 • FK három vezérfonal (1) jm-üa technológia, (2) szállítási lánc menti, (3) info-forgalomirányítási+ piackonform • *FT „implicit cél” …egységes közlekedési térség megvalósítása” • *Egységes és homogén-e a 27-ek Európája? Ki lehet-e egyenlíteni összenyitással 2-szeres, 3-szoros, 4-szeres fejlettségi különbségeket?

  30. …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé

  31. …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé • Stratégia • * (A jövőképbeli célokhoz kellene szakpolitikai akciókat, eszközöket és ütemezést társítani) • Helyette: egységes unió, országok közötti piaci akadályok lebontása, egységes európai közlekedési térség létrehozása; ezt tekinti keretnek • Ennek a stratégiájába kívánja beépíteni a szociális, biztonsági, védelmi, környezeti követelményeket • Ez a fenntarthatósági logika megfordítása • Szociális, környezeti, biztonsági megfontolások alapján kellene az európai közös társadalmi célokról, az egységesség szintjéről / határairól dönteni, és ennek a stratégiájába lehetne beépíteni a célok elérését akadályozó korlátok lebontását, a szükséges mértékű kapcsolatok elősegítését.

  32. …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé • Stratégia • * (def) A jövőképbeli célokhoz kellene szakpolitikai akciókat, eszközöket és ütemezést társítani. • Helyette: egységes unió, országok közötti piaci akadályok lebontása, egységes európai közlekedési térség létrehozása; ezt tekinti keretnek • Ennek a stratégiájába kívánja beépíteni a szociális, biztonsági, védelmi, környezeti követelményeket • Ez a fenntarthatósági logika megfordítása • Szociális, környezeti, biztonsági megfontolások alapján kellene az európai közös társadalmi célokról, az egységesség szintjéről / határairól dönteni, és ennek a stratégiájába lehetne beépíteni a célok elérését akadályozó korlátok lebontását, a szükséges mértékű kapcsolatok elősegítését.

  33. …úton egy versenyképes és erőforrás- hatékony közlekedési rendszer felé • A lefektetett céloknak ellentmondó, nehezen védhető mondatok • § 18 „A mobilitás visszaszorítása nem tekinthető megoldásnak.” • § 36 „Az egységes európai közlekedési térség megkönnyítené […] az európai közlekedés fenntarthatóságának a növelését.”(Egy valós fenntarthatósági logikában teljesen abszurd elgondolás, hogy a kontinensen átívelő szállítások megkönnyítésével az európai társadalom a fenntarthatóság irányába mozdulna el ahhoz képest, mintha az együttműködés a kisebb távolságban lévő termelőket és fogyasztókat kapcsolná szorosan és sok szállal össze.) • § 36 „A közúti árufuvarozás piacainak további integrálásával hatékonyabbá és versenyképesebbé tehető a közúti közlekedés.”(Vajon minél akarja a Fehér könyv versenyképesebbé tenni a közúti áruszállítást, amelyet egyébként deklaráltan vissza akar szorítani 300 km alatti távolságokra?) • § 51 „Európának infrastruktúra tekintetében is egységet kell alkotnia”

  34. A gazdaság és a közlekedés kapcsolata, kölcsönhatása Forrás: KHEM honlap Gyorsforgalmi úthálózat 1963-2010. http://www.khem.gov.hu/data/cms1558708/gyorsforg_k.jpg

  35. A gazdaság és a közlekedés kapcsolata, kölcsönhatása • A hazai közlekedéstervezésben még mindig él a tranzit mítosza: miszerint az átáramló nagyobb forgalom teszi majd gazdagabbá az országot. Az ÚSzTgazdasági programja éppen ennek az ellenkezőjét, a hazai vállalkozások és ezek kapcsolatrendszerének fejlesztését tűzi ki célként, amivel tehát a közlekedési elképzelés nem harmonizál, sőt annak ellene dolgozik. • „…komoly veszteség éri Magyarországot azért, amiért a gyorsforgalmi úthálózatokat igénybevevő tranzit-teherforgalom, a sok külföldi kamion nem a használattal arányosan fizet az utak igénybevételéért.”A SzKT kimondja a tranzit káros voltát, igaz, csak a díjszedés indoklását alátámasztani kívánó érvelés keretében. Az intézkedés egyaránt előnyös gazdasági és környezeti szempontból • Az EUDRS jelentősen eltérő adottságú országokat akar az unión belül egységes makro-régióként kezelni, olyan kohéziós logikára támaszkodva, ami valójában csak hasonló kiinduló helyzetű országok összecsiszolásában működőképes, nagy különbségeket nem tud összesimítani. Viszont megint a Ny–K irányt erősíti • Ugyanez az implicit, nem kifejtett szempont, az egységes európai térség kapott központi szerepet az új közlekedési EU WP2011-ben, a dokumentum valódi érvényessége, azaz az első tíz év programjában; – lényegében függetlenül a jövőképben megállapított céloktól. E feltételezett egységesség az alapja az egységes európai közlekedési tér érdekében épülő folyosóknak, melyek gazdasági hatása nem esik egybe a politikailag hangoztatott kohéziós célkitűzéssel, hanem éppen a gazdaság dualitását erősíti meg.

  36. A GAZDASÁG ÉS A KÖZLEKEDÉS KAPCSOLATA, KÖLCSÖNHATÁSA KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ <tfleischer@vki.hu> KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON – AKTUALITÁSOK „A közlekedés helye, szerepe, feladata – a kapcsolódó ágazatok elvárásai” Konferencia a MMK Közlekedési Tagozata szervezésében Balatonföldvár, 2011 május 11-13.

More Related