1 / 49

Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN

Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN. Különös tekintettel a LAN típusú hálózatokra. Definíció. Számítógépes hálózatról beszélhetünk már akkor is, ha legalább két számítógép valamilyen adatátviteli csatornán (pl. vezetéken, rádió vagy műholdas kapcsolaton keresztül) össze van kötve.

leo-price
Download Presentation

Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN Különös tekintettel a LAN típusú hálózatokra Ember László 2008

  2. Definíció Számítógépes hálózatról beszélhetünk már akkor is, ha legalább két számítógép valamilyen adatátviteli csatornán (pl. vezetéken, rádió vagy műholdas kapcsolaton keresztül) össze van kötve. A rendszer tényleges működéséhez szükség van még azonban valamilyen közös nyelvre (protokollra), amelyen kommunikálnak egymással a berendezések és egy hálózati operációs rendszerre, amely koordinálja, irányítja az adatok mozgását. A kommunikációban részt vevő gépek az un. Gazdagépek (Host illetve Hosts többesszámban). Ember László 2008

  3. Elnevezések LAN: Local Area Network Helyi hálózat MAN: Metropolitan Area Network Városi hálózat WAN: Wide Area Network Nagy kiterjedésű hálózat PAN: Personal Area Network Személyes (otthoni) hálózat CAN: Campus Area Network Iskolai (egyetemi) hálózat Ember László 2008

  4. Elnevezések • LAN • Egy intézmény, vállalat telephelyén, telephelyein működő általában zárt, védett belső hálózat • Kiterjedése néhányszor 10 m és néhányszor 1000 m között lehet • Magánhálózat Ember László 2008

  5. Elnevezések • MAN • Egy önkormányzat saját számítógépes hálózata nem csupán belső használatra, hanem a lakossági használatot is megengedve. Ember László 2008

  6. Elnevezések • WAN • Nagy kiterjedésű, ha úgy tetszik világméretű hálózat • Legfontosabb mai megvalósítása az internet • A teljes glóbuszra, sőt az űreszközökkel való kommunikációra is kiterjed • A tengerek mélye még nem lefedett  Ember László 2008

  7. Adatátviteli közegek • Kábeles kapcsolatok • Elektromos jeleket továbbító kábel • Telefonkábel • Koaxiális kábel • UTP/FTP kábelek • USB kábel • Optikai jeleket továbbító kábel • Üvegszálas kábel Ember László 2008

  8. Adatátviteli közegek • Kábel nélküli kapcsolatok • Infravörös kapcsolat • Bluetooth kapcsolat • WiFi vagy WLAN kapcsolat • Mikrohullámú kapcsolat • Műholdas kapcsolat • Rádióamatőr kapcsolatok (pocketradio) • GSM, GPRS, HSDPA kapcsolatok Ember László 2008

  9. Adatátviteli közegek • Koaxiális kábel • Sheath: Műanyag burkolat (szigetelő) • Braided shielding: Árnyékoló harisnya (fém háló, jó esetben réz) • Insulation: szigetelő (PVC vagy Teflon) • Conducting core: vezető mag Ember László 2008

  10. Adatátviteli közegek • UTP kábel • Mantle: köpeny • Pair: érpár • Insulation: szigetelő • Conductor: vezető Ember László 2008

  11. Adatátviteli közegek • UTP kábel • Tipikus bekötési módja (T-568B - T-568B) úgynevezett egyenes kábel (Straight-Through) Ember László 2008

  12. Adatátviteli közegek • UTP kábel • Tipikus bekötési módja (T-568B - T-568B) úgynevezett egyenes kábel (Straight-Through) Ember László 2008

  13. Adatátviteli közegek • UTP kábel • Tipikus bekötési módja (T-568A - T-568B) úgynevezett kereszt kábel (cross-cable) Ember László 2008

  14. Adatátviteli közegek • UTP kábel • Tipikus bekötési módja (T-568A - T-568B) úgynevezett kereszt kábel (cross-cable) Ember László 2008

  15. Adatátviteli közegek UTP kábel - RJ-45 dugó szerelése - Latch – retesz (műanyag törőelem) Ember László 2008

  16. Adatátviteli közegek UTP kábel - RJ-45 dugó szerelése - „Crimper” – Krimpelő fogó Ember László 2008

  17. Adatátviteli közegek • Optikai kábel (üvegszálas) • Szerelt optikai patch kábel és szereletlen optikai kábel Ember László 2008

  18. Adatátviteli közegek Optikai kábel (üvegszálas) Ember László 2008

  19. Adatátviteli közegek • Optikai kábel (üvegszálas) • Opticcorewithcladding – védőburkolatos optikai mag (szilikonban úszik) • PVC innersheath – belső PVC burkolat • Strain relief made of aramidfibers – hőnek ellenálló, erős aramid burok (kevlár) • Outersheath – külső burok Ember László 2008

  20. Adatátviteli közegek Adatátviteli közeg rádiós adatátvitelhez Ember László 2008

  21. Adatátviteli közegek Az előző dián rádiós hálózatok adatátviteli közege volt látható Ember László 2008

  22. Hálózati adapterek - PCI 10/100 Mbps hálózati adapter - PCI 1000 Mbps hálózati adapter Ember László 2008

  23. Hálózati adapterek - WiFi, WLAN PCI adapter(Wireless-G szabványú, Linksys típusú) Ember László 2008

  24. Hálózati adapterek - WiFi, WLAN USB adapter(Wireless-G szabványú, D-Link és Belkin típusú) Ember László 2008

  25. Hálózati adapterek - WiFi, WLAN USB adapter(Wireless-G szabványú, high-gain változat) Ember László 2008

  26. D-Link Gigabit Ethernet Switch Ember László 2008

  27. Gigabit Ethernet Switch Ember László 2008

  28. WiFi Access Point és WiFi Router Ember László 2008

  29. Protokollok IPX/SPX NETBEUI TCP/IP Ember László 2008

  30. Protokollok • IPX/SPX: • A Xerox cég XNS protokolljából fejlesztette ki a NOVELL az IPX/SPX (Internetwork Packet Exchange/Sequenced Packet Exchange – hálózatok közötti adatcsere) protokollját • Az IPX datagram, azaz csomag-alapú hálózati kommunikációs protokoll. • A protokoll a csomagok céljának ill. forrásának azonosítására egy 12-bájtos címzési sémát alkalmaz • Ez a 12 bájt három részre bontható: a 4-bájtos hálózati címre (amely a hálózati szegmenst azonosítja), a 6-bájtos node-címre (ami a hálózaton belül a csomópontot azonosítja) valamint a 2-bájtos socket-címre • Ez utóbbi funkciója annak meghatározása, hogy a célállomáson futó process-ek (folyamatok) közül melyik kapja ill. küldte a csomagot. (Ezek meghatározása elvileg teljesen önkényes lehet, de érdemes a Novell ill. más gyártók által fenntartottakon kívüli egyedi azonosítót használni a más programokkal történő ütközések kivédésére.) Ember László 2008

  31. Protokollok NETBEUI: -NetBIOSExtendedUserInterface egy olyan hálózati protokoll, amelyet általában kisebb, 1-100 számítógépet tartalmazó helyi hálózatokon (LAN) használnak. -A NetBEUI gyors, kicsi és jól működik helyi hálózatokon, de nem irányítható, ami azt jelenti, hogy azok a számítógépek amelyek nem ugyanazon a helyi hálózaton vagy alhálózaton vannak nem használhatják kommunikációra. -A NetBEUI helyettesítése többnyire a TCP/IP protokollal történik. -A NetBEUI támogatása a Windows XP rendszerben megszűnt. -A TCP/IP protokoll vagy a hálózat alapvető bemeneti/kimeneti rendszere (NetBIOS) is használható, amelyek alapértelmezésben telepíthetők a Windows jelenlegi verziójában. Ember László 2008

  32. Protokollok • TCP/IP: • TransmissionControlProtocol/Internet Protocol(átviteli vezérlő protokoll/internet protokoll) • A TCP/IP nem más, mint egy protokollkészlet, amelyet arra dolgoztak ki, hogy hálózatba kapcsolt számítógépek megoszthassák egymás között az erőforrásaikat. • A fejlesztés az ARPAnet köré csoportosult kutatók munkája. Valószínűleg az ARPAnet a legismertebb TCP/IP alapú hálózat. Ember László 2008

  33. Protokollok • TCP/IP: • Mindegy, hogy minek nevezzük, a TCP/IP egy protokollcsalád. Jó néhány tagja biztosít sok alkalmazás számára szükséges alacsony szintű szolgálatokat. Ilyen például az IP, a TCP és az UDP. • Mások olyan meghatározott feladatokat látnak el, mint például a számítógépek közötti állománytovábbítás, az üzenetküldés, vagy éppen egy adott gépre bejelentkezett felhasználók lekérdezése. • A TCP/IP-t kezdetben főleg kis- és nagyszámítógépek (mainframe-ek) körében alkalmazták. Ezek a gépek saját merevlemezzel rendelkeztek, és általában teljesen önállóak voltak. Ember László 2008

  34. Protokollok • TCP/IP szolgáltatások: • Az állománytovábbítási protokoll (File Transfer Protocol, azaz FTP) segítségével bármely számítógépen lévõ felhasználó bármelyik másik gépre küldhet és onnan beszerezhet állományokat. • A hálózati terminál protokoll (TELNET) a felhasználók távoli gépekre való bejelentkezését kezeli. A távoli viszonyt (session) annak a gépnek a megadásával kell kezdeni, amelyhez csatlakozni szeretnénk. Attól kezdve bármit is gépelünk be, minden adat a megadott géphez kerül a viszony befejeződéséig. Ember László 2008

  35. Protokollok • TCP/IP szolgáltatások: • Számítógépes levelezés (e-mail): Ez a szolgáltatás arra való, hogy a felhasználók üzeneteket küldjenek egymásnak. Az emberek kezdetben csak egy-két számítógépet használtak. Ezeken a gépeken aztán mindenki a saját levelezési állományát tartotta fenn. Levél, illetve üzenet elküldésekor annyi történik, hogy az egyszerűen a címzett megfelelő állományához fűződik. Az olyan környezetben azonban, ahol mikroszámítógépeket használnak, ezzel gond van. A legalapvetőbb probléma abból fakad, hogy a mikroszámítógépek nem a legmegfelelőbbek üzenetek fogadására. Levél küldésekor a levelezést végző program kommunikációs csatornát akar megnyitni a címzett géppel. Ha ez a gép történetesen egy mikroszámítógép, akkor lehetséges, hogy éppen ki van kapcsolva, vagy esetleg nem az üzeneteket kezelő alkalmazást futtatja. Ennek a problémának a megoldására az üzeneteket kezelését egy állandóan futó kiszolgáló (mail server) végzi el. A mikro gépeken futó levelező program pedig egy felhasználói interfészt alkot a kiszolgáló felé. Ember László 2008

  36. Protokollok • TCP/IP szolgáltatások: • Hálózati állományrendszer (NFS - network file system) • A hálózati állományrendszer azt az illúziót kelti, hogy az egyik rendszer lemezei vagy más egységei közvetlenül más rendszerekhez tartoznak. Nincs szükség külön hálózati alkalmazásra ahhoz, hogy az állományokhoz hozzá lehessen férni. Az adott számítógép egyszerűen úgy viselkedik, mintha plusz egységeket kapott volna. • Távoli nyomtatás • Itt arról van szó, hogy a más számítógépekhez csatlakoztatott nyomtatókat sajátként tudjuk elérni. • Távoli futtatás • A szolgáltatás megengedi programok másik gépen való végvégrehajtását. Ez akkor hasznos, ha a munka nagy részét kisebb teljesítményű gépen el lehet végezni, de néhány feladat nagyobb rendszer erőforrásait igényli. Ember László 2008

  37. Protokollok • TCP/IP szolgáltatások: • Névkiszolgálók (name servers) • Nagy kiterjedésű rendszerek működése során rengeteg név keletkezik, amit valahogy adminisztrálni kell. Ide tartoznak a felhasználók és a jelszavaik, az azonosítók és a számítógépek nevei és hálózati címei. Ha mindezeket minden számítógépen naprakészen akarnánk tartani, akkor elvesznénk az információ dzsungelében. Ennek elkerülése végett az adatbázisokat nem mindegyik, hanem csak egy pár rendszeren tartják fenn. A többi rendszer az adatokhoz a hálózaton keresztül fér hozzá. • -Terminál szerverek • Rengeteg rendszerben előfordul, hogy a terminálokat nem csatlakoztatják közvetlenül a számítógépekhez. Ehelyett ezek úgynevezett terminálszerverekhez csatlakoznak. A terminálszerver nem más mint egy kisteljesítményű számítógép, amely csak a telnet (vagy más, bejelentkezést végrehajtó protokoll) futtatására hivatott. Ember László 2008

  38. Protokollok • TCP/IP szolgáltatások: • Hálózat alapú ablakos rendszerek • A nagy teljesítményű grafikai programok régebben olyan számítógépeket igényeltek, amelyekhez közvetlenül csatlakozott bittérképes grafikus képernyő. A hálózati ablakos rendszerek megengedik, hogy az ilyen programok más számítógéphez csatlakoztatott kijelzőt használjanak. Ezek a rendszerek biztosítják, hogy a különböző feladatokat a legmegfelelőbb rendszerek végezzék, miközben végig egyetlen grafikus felületet mutatnak a felhasználó felé. • A legelterjedtebb megvalósítás a UNIX / LINUX rendszereken futóXWindow System Ember László 2008

  39. X Window System Ember László 2008

  40. X Window System Ember László 2008

  41. Protokollok TCP/IP cím osztályok 1981 óta: Ember László 2008

  42. Protokollok TCP/IP cím osztályok 1981 óta: Ember László 2008

  43. Protokollok TCP/IP cím osztályok 1981 óta: Ember László 2008

  44. Protokollok TCP/IP cím osztályok 1981 óta, privát tartomány „A” osztály: 10.0.0.0/255.0.0.0 – 10.255.255.255/255.0.0.0 privát címek, ahol a 10.0.0.0 és a 10.255.255.255 az IP cím (IP address), míg a 255.0.0.0 az alhálózati maszk (Mask) Ez a címtartomány egy privát tartomány. A címek csakis helyi hálózatban fordulhatnak elő, az internetre nem kerülhetnek ki. Példa a címkiosztásra: 10.0.0.0 : a hálózat címe 10.0.0.1 : a szerver címe 10.0.0.128 : a munkaállomás 1 címe 10.0.0.129 : a munkaállomás 2 címe 10.0.0.130 : a munkaállomás 3 címe … 10.255.255.253 : a munkaállomás „utolsó” címe 10.255.255.254 : Gateway cím 10.255.255.255 : Broadcast cím Ember László 2008

  45. Protokollok TCP/IP cím osztályok 1981 óta: 127.0.0.0/255.0.0.0 – 127.255.255.255/255.0.0.0 Localhost Loopback címek, ahol a 127.0.0.0 és a 127.255.255.255 az IP cím (IP address), míg a 255.0.0.0 az alhálózati maszk (Mask) Ez a cím csak a Loopback cím lehet (visszacsatolási cím), azaz a host saját címe, amely hálózati adapter nélkül is létező virtuális egység címe. Példa a címkiosztásra: 127.0.0.0 : localhost vagy localhost.localdomain Ember László 2008

  46. Protokollok TCP/IP cím osztályok 1981 óta: 169.254.0.0/255.255.0.0–169.254.255.255/255.255.0.0 Zeroconf címek, ahol a 169.254.0.0 és a 169.254.255.255 az IP cím (IP address), míg a 255.255.0.0 az alhálózati maszk (Mask) Ezt a címet DHCP (Dynamic Host Configuration Protocol) dinamikus állomáskonfiguráló protokoll használata eredményezheti sikertelen DHCP címkérés esetén. Példa a címkiosztásra: 169.254.0.0 : nem sikerült a DHCP kérést teljesíteni Ember László 2008

  47. Protokollok TCP/IP cím osztályok 1981 óta, privát tartomány „B” osztály: 172.16.0.0/255.240.0.0 – 172.31.255.255/255.240.0.0 privát címek, ahol a 172.16.0.0 és a 172.31.255.255 az IP cím (IP address), míg a 255.240.0.0 az alhálózati maszk (Mask) Ez a címtartomány egy privát tartomány. A címek csakis helyi hálózatban fordulhatnak elő, az internetre nem kerülhetnek ki. Példa a címkiosztásra: 172.16.0.0 : a hálózat címe 172.16.0.1 : a szerver címe 172.16.0.128 : a munkaállomás 1 címe 172.16.0.129 : a munkaállomás 2 címe 172.16.0.130 : a munkaállomás 3 címe … 172.31.255.253 : a munkaállomás „utolsó” címe 172.31.255.254 : Gateway cím 172.31.255.255 : Broadcast cím Ember László 2008

  48. Protokollok TCP/IP cím osztályok 1981 óta, privát tartomány „C” osztály: 192.168.0.0/255.255.255.0 – 192.168.255.255/255.255.255.0 privát címek, ahol a 192.168.0.0 és a 192.168.255.255 az IP cím (IP address), míg a 255.255.255.0 az alhálózati maszk (Mask) Ez a címtartomány egy privát tartomány. A címek csakis helyi hálózatban fordulhatnak elő, az internetre nem kerülhetnek ki. Példa a címkiosztásra: 192.168.0.0 : a hálózat címe 192.168.0.1 : a szerver címe 192.168.0.128 : a munkaállomás 1 címe 192.168.0.129 : a munkaállomás 2 címe 192.168.0.130 : a munkaállomás 3 címe … 192.168.0.253 : a munkaállomás 252 címe (pl. Proxy szerver) 192.168.0.254 : Gateway cím 192.168.0.255 : Broadcast cím Ember László 2008

  49. Protokollok Ember László 2008

More Related