Integritás szemlélet szerepe a belső kontrollrendszerekben

1. Integritás szemlélet szerepe a belső kontrollrendszerekben Simonné Hábencius Gizella főosztályvezető 2012. március 20.

2. Államháztartási kontrollok rendszere Jogszabályi háttér: • 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) VIII. fejezet 61. §, 62. §, 69. § • 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 3. pont • A pénzügyminiszter 1/2009. (IX. 11.) PM irányelve az államháztartási belső kontroll standardokról • Pénzügyminisztérium – Belső Kontroll Kézikönyv minta

3. Cél: Az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása. A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő eredmények: • a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan hatékonyan, eredményesen hajtsák végre, • az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék és • megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól.

4. Államháztartási belső kontroll standardok I. • Kontrollkörnyezet Célok és szervezeti felépítés Belső szabályzatok Feladat- és felelősségi körök Folyamatok meghatározása, dokumentálása Humánerőforrás Etikai értékek, integritás • Kockázatkezelés A kockázatok meghatározása felmérése Kockázatok elemzése A kockázatok kezelése A kockázatkezelés teljes folyamatának felülvizsgálata Csalás, korrupció

5. Államháztartási belső kontroll standardok II. • Kontrolltevékenységek Kontrollstratégiák és –módszerek Feladatkörök szétválasztása A feladatvégzés folytonossága • Információ és kommunikáció Információ és kommunikáció Iktatási rendszer Hiányosságok, szabálytalanságok, korrupció jelentése • Monitoring A szervezeti célok megvalósításának monitoringja A belső kontrollok értékelése

6. INTOSAI ellenőrzési standardjai szerint: „Minden szervezet kötelessége, hogy erőforrásai védelme érdekében megfelelő kontroll rendszert alakítson ki. A szervezet kötelessége az is, hogy biztosítsa a kontrollok jelenlétét és megfelelő működését, annak érdekében, hogy a szervezet megfeleljen a törvényben meghatározott feladatkörének és a reá vonatkozó szabályozásoknak, valamint, hogy a döntéshozatali folyamatban érvényesüljön a feddhetetlenség, korrektség.”

7. Belső kontrollrendszer kialakítása: A költségvetési szerv vezetője felelős a belső kontrollrendszer keretében – a szervezet minden szintjén érvényesülő – megfelelő • kontrollkörnyezet • kockázatkezelési rendszer • kontrolltevékenységek • információs és kommunikációs rendszer, és • nyomon követési rendszer (monitoring) kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért.

8. Kontrollkörnyezet • A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben • világos a szervezeti struktúra, • egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok, • meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén, • átlátható a humánerőforrás-kezelés. • A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését.

9. Kockázatkezelés • A költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni és kockázatkezelési rendszert működtetni. • A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. • A kockázatkezelés keretében meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket és azok teljesítésének folyamatos nyomon követésének módját. • A szervezet működésében rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni.

10. SZABÁLYOZÁS A költségvetési szerv vezetője köteles a belső szabályzataiban a felelősségi körök meghatározásával az alábbiakat szabályozni: • engedélyezési, jóváhagyási és kontrolleljárások, • a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférés, • beszámolási eljárások. Követelmény: • Egymással összhangban álló, • Helyi viszonyokat vegye figyelembe, • Biztosítsa a rendelkezésre álló források szabályozott felhasználását, • Vagyon és személyvédelem előtérben, • Mérhetőség és számon kérhetőség biztosítva legyen.

11. Információ és kommunikáció • A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. • Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy azok hatékonyak, megbízhatóak és pontosak legyenek, a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva.

12. Vezetői felelősség • Átfogó felelősség a belső kontroll rendszer kialakításáért, megvalósításáért, megfelelő működésének és karbantartásának felügyeletéért és dokumentálásáért. • A költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. • A költségvetési szerv vezetőjének felelőssége érvényre juttatni a költségvetési szerv működésében a szakmai felkészültség, a pártatlanság és elfogulatlanság, az erkölcsi fedhetetlenség értékeit, valamint biztosítani a közérdek előtérbe helyezését az egyéni érdekkel szemben.

13. Fogalmak • Szabálytalanság (szabálytól való eltérés): A korrigálható kisebb mulasztások, munka közben előforduló hiányosságok, büntető szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás, vagy hiányosság. • Csalás: Olyan szabálytalanságot, illetve törvénytelen tevékenységet jelent, amely hátterében szándékos megtévesztés áll. Munkahelyi csalás: „munkahelyi pozíció felhasználása az elkövető személyes haszna érdekében, a munkáltató eszközeinek és erőforrásainak kihasználásával végzett szándékos és titkolt, jogellenes tevékenységre”. • Korrupció: (a latin rontás, romlás szóból ered) Közhatalommal való visszaélés privát haszonszerzés céljából. Olyan törvénybe, vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, aminek során valaki pénzért, vagy más juttatásért, vagy juttatásra való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. Minden olyan cselekedet, amikor egy döntési pozícióban lévő személy az adott téren meglévő hatalmát nem az általa képviselt szervezet, hanem személyes céljai érdekében használja fel.

14. 4. Integritás (emberek vonatkozásában): latin eredetű szó, jelentése érintetlen, sértetlen, épség, csorbíthatatlanság. Mai értelmezés szerint: feddhetetlen, becsületes, tisztességes, megvesztegethetetlen, megbízható, objektív, ügyfélcentrikus. Korrupció – Integritás Szűkebb értelemben – Btk. Elnyomás – Bíróság – Büntetés - Eseti Tágabb értelemben – Integritás Megelőzés – Vezetői felelősség – Etikus magatartás – Folyamatos Megelőzés és elfojtás megfelelő egyensúlya

15. Csalási háromszög: A csalási háromszög fogalma Dr. Donald R. Cressey, csalási kutatótól származik. Lsd. „A csalástól történő elrettentés kézikönyve” Lehetőség Racionalizálás Pénzügyi nyomás

16. Integritás Szabálytalanság Korrupció Közélet tisztasága elleni bűncselekmény Csalás

17. Integritás meghatározása Integritás „negatív” meghatározása (integritást sértő tevékenységek): Korrupció, megvesztegetés, kenőpénz, piaci verseny korlátozása, Nepotizmus, Protekció, kliensrendszer, Csalás, a források eltulajdonítása, Összejátszás, Források pazarló felhasználása, Diszkriminatív bánásmód, Összeférhetetlenség a közszolgálati munkakörben, Információval való visszaélés, információ manipulálása.

18. Integritás a kormányzat minden egyes tevékenysége, mind a szervezetek, mind a munkavállalók részéről, amelyet a korrupció mentesség, az őszinteség és a megbízhatóság jellemez és amely biztosítja a közszolgáltatás legitimitását. Az integritás idő, hely és feladatok által definiált olyan értékek és normák gyűjtő fogalma, amely sok esetben dilemma tárgyát képezi, hiszen nem mindig lehet pontosan tudni, hogy mi a jó. Az integritás megsértése előbb-utóbb korrupcióhoz vezet, ezért kell vele kiemelt figyelemmel foglalkozni. A szervezet integritása meghatározza az egyén integritását és fordítva. Integritásért való felelősség: • A szervezetnél zajló folyamatokat úgy kell megszervezni, hogy a dolgozók ne legyenek kísértve. • Nem szabad túlzott, vagy lehetetlen követelményeket támasztani a dolgozókkal szemben. • Biztosítani kell, hogy a vezetők jó példával járjanak elől. • Nyitott és átlátható kultúrát kell teremteni a szervezeten belül, ahol szabad kritikát gyakorolni, hibát elkövetni és ahol nehéz kérdéseket is meg lehet vitatni.

19. Integritás szemlélet alappillérei a közigazgatásban: • Átláthatóság • Jó irányítás, szabályozottság • Kötelességmulasztás megelőzése, teljesítés és ellenőrzése • Beszámoltathatóság, szigorú elszámoltathatóság (közpénzek) • Korrupt eljárások kockázatának csökkentése • „Értéket a pénzért” elv betartása • Ellenőrzés fontossága

20. Integritásra irányuló erőfeszítések alapvető elemei: • Megfelelő szabályozási keretek • Megfelelő intézményi és közigazgatási infrastruktúra • Megfelelő felülvizsgálati és felelősségre vonási rendszer • Megfelelő szankcionalizálási rendszer • Megfelelő humán, pénzügyi és technológiai források

21. Korrupciós kockázatok felmérése a szervezetnél (önértékelés) • A vizsgálandó/értékelendő terület/folyamat kiválasztása, meghatározása • A terület/folyamat kitettségének/érzékenységének felmérése, a tevékenységben rejlő veszélyeztetettség • A veszélyeztetettséget fokozó körülmények beazonosítása • Az integritás-irányítási rendszer fejlettségének értékelése • Eltéréselemzés • Értékelési jelentés, javaslatok

22. Kérdőív I. I/1. Európai Uniós támogatások I/2. Közbeszerzések I/3. Hatósági hatáskörök Jogalkotással közvetlenül összefüggő hatáskörök Igazságszolgáltatási tevékenység, Egyedi hatósági jogkörök, Hatósági jogalkalmazás I/4. Közvagyonnal gazdálkodás, közpénzek kezelése I/5. Közszolgáltatások nyújtása I/6. Egyéb veszélytényezők (alárendelt szervek, háttérintézmények, tulajdonosi részesedés gazdasági társaságban)

23. Kérdőív II. • II/1. Külső szabályozási környezet • II/2. Szervezeti struktúra • II/3. Szervezeti kultúra, szervezeti értékek (stratégia, érdekképviseleti szerv) • II/4. Működési jellemzők • Szabályozási környezet • Kiszervezett feladatok • Szervezeti átalakítások • Kapott adományok • Felső vezetői változások • II/6. Egyéb tényezők • Közbeszerzési eljárok miatti elmarasztalások • Fegyelmi ügyek • Munkaügyi bírósági jogviták

24. Kérdőív III. • III/1. Belső szabályozottság • III/2. Belső ellenőrzési rendszerek, módszerek (Belső kontrollrendszer?) • III/3. Speciális korrupcióellenes rendszerek és eljárások • III/4. Külső ellenőrzöttség

25. Ajánlások • Dolgozók integritásának növelése • Korrupciós kockázatok módszeres értékelése és erre épített prevenció • Korrupciós kockázati térkép elkészítése • Korrupció-ellenes szabályok konzisztens keretbe foglalása • Magatartási kódex kialakítása • Integritás politika fejlesztése

26. Etikai értékek és integritás • Etikai kódex • az elvek többsége jogszabályi kötelezettségeken alapul, • (pl.: alkotmányhűség, pártpolitika-semlegesség, összeférhetetlenség) • a normák a közszolgálatból adódnak, • általános értékűek, • mindenki által követendőek, • mindenkivel szemben azonos elvárások, • kötelező jogszabályi ereje nincs, • szankcióval nem kikényszeríthetőek.  Követése önkéntes

27. Hogyan mérhető? (kikövetkeztethető) • az ügyfelek, partnerek véleményéből, vissza-jelzéseiből, • a dolgozók csoportmegbeszéléseinek, munka-értekezleteinek tapasztalataiból. • „Kikényszerítés”: • Etikai Bizottság létrehozása, • feladat- és hatáskör, eljárásrend meghatározása • egyedi etikai szabálysértések felléphet. • Teljesítményértékelés

28. Belső kontrollrendszerek szerepe az Integritás szemléletben Integritás Belső kontrollrendszer „Mi volt előbb a tyúk vagy a tojás?”

29. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!