1 / 33

Immunológiai alapfogalmak. Az immunrendszer felépítése.

Immunológiai alapfogalmak. Az immunrendszer felépítése. „Az immunológia alapjai” TK 1. és 2. fejezet (3-21. oldal). Koncepció. Általános összefoglalás: az immunrendszer szerepe / működése, immunológiai alapfogalmak Az immunrendszer szervei és sejtjei Az immunrendszer sejtjeinek vizsgálata

elisa
Download Presentation

Immunológiai alapfogalmak. Az immunrendszer felépítése.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Immunológiai alapfogalmak. Az immunrendszer felépítése. „Az immunológia alapjai” TK 1. és 2. fejezet (3-21. oldal)

  2. Koncepció • Általános összefoglalás: az immunrendszer szerepe / működése, immunológiai alapfogalmak • Az immunrendszer szervei és sejtjei • Az immunrendszer sejtjeinek vizsgálata • Kommunikáció az immunrendszer sejtjei között „Az immunológia alapjai” TK 1. és 2. fejezet (3-21. oldal)

  3. Az immun-szervrendszer feladata • A szervezet identitásának fenntartása • Saját  idegen versus veszélyes  veszélytelen • Idegen anyag felismerése  immunválasz  1) elimináció • 2) immuntolerancia • 3) ignorancia] • Az immun-szervrendszer jellemzői • Specifitás • Szenzitivitás • Memória • Szelektivitás

  4. TERMÉSZETES IMMUNITÁS (veleszületett / kevésbé specifikus) ADAPTÍV IMMUNITÁS (szerzett / specifikus)

  5. MIT ISMER FEL? MIK A KÖVETKEZMÉNYEK? MIVEL ISMERI FEL?

  6. MIT ÉS MIVEL ISMER FEL? Mintázat (PAMP: pathogen associated molecular pattern) Antigén: bármely molekula, mely immunválaszt indukál. Mintázat felismerő receptor(PRR: Pattern recognition receptor) Antigénreceptor: BCR, antitest és TCR Mintázat (PAMP) felismerése Natív antigén felismerése Processzált antigén felimerése

  7. Antitest 1 Antitest 2 epitópok Ag kötőhelyek Antitest 4 Antitest 3 Antigén determináns (epitóp) az antigén T- vagy B-sejt receptor által felismert részlete • „Epitope mapping” • Diagnosztika • Terápia

  8. Ellenanyag (antitest; immunglobulin): Antigén hatására az aktivált B limfociták által termelt, nagy méretű glikoproteinek. Feladatuk a szervezetbe jutó bakteriális vagy virális antigének megkötése. Nehézlánc (H): IgG, IgM, IgA, IgE, IgD Könnyűlánc (L): k. l

  9. TCR A T-sejtek antigénfelismerő receptora.

  10. antigén peptid peptid B sejt Klonális felszaporodás Plazmasejt képződés Memória-sejt képződés MI A KÖVETKEZMÉNY? Passzív immunitás: immunológiailag kompetens sejtek és/vagy ellenanyagok átvitele. Aktív immunitás: immunogén (patogén, védőoltás) hatására kialakuló immunitás. Humorális immunválasz: ellenanyag-közvetített immunválasz. Sejtközvetített immunválasz: az effektor funkciókat sejtek végzik

  11. LOKÁLIS TERMÉSZETES IMMUNVÁLASZ Komplement rsz Vérlemezke Alvadási rsz Sérülés Hízósejt Neutrofil gr. VVT Citokinek TLR Makrofág DC DC Érpálya

  12. A felismerés és a válasz feltétele: a TALÁLKOZÁS Az antigének felismerésére képes immunsejteknek el kell jutniuk az antigénhez: „Járőrözés”, RECIRKULÁCIÓ ÉS „HOMING”

  13. ELSŐDLEGES NYIROKSZERVEK NYIROK, VÉR „extra-lymphoid” gyulladásos PERIFÉRIÁS SZÖVETEK szövet-specifikus kemokinek MÁSODLAGOS NYIROKSZERVEK Ag expozició Pl. NYCS.; PP

  14. tonsilla ductus thoracicus truncus lymphaticus dexter nycs thymus lép Peyer plakkok (PP) vékonybél Immun-szervrendszer vastagbél féregnyúlvány csontvelő szöveti nyirokerek

  15. www.bio.davidson.edu NYIROKCSOMÓ

  16. CSONTVELŐ www.bio.davidson.edu

  17. LÉP www.bio.davidson.edu

  18. THYMUS www.bio.davidson.edu

  19. MALT

  20. Az immunrendszer sejtjeinek általános jellemzői • Dinamikusan változó sejtösszetétel • Képződés: a központi nyirokszervekben (csontvelő, timusz) • Differenciálódás: • a perifériás nyirokszervekben ( nyirokcsomók, lép, bőr, nyálkahártyákhoz kapcsolódó nyirokrendszer) • az immunválasz helyszínén • Morfológiai és funkcionális kategóriák • Funkció zavar: immunhiányos állapot

  21. Az immunrendszer sejtjeinek képződése VÉRALVADÁS IMMUNITÁS O2 SZÁLLÍTÁS

  22. SEJTTÍPUSOK Cluster of Differentiation = CD(Differenciálódási markerek) Immunfenotipizálás: sejttípusok azonosítása a sejtfelszíni fehérjemintázatuk alapján (Lásd az Áramlási citometria prezentációban!) 1. Leukocyta szubpopulációk azonosítása 2. Leukocyták érési / funkcionális állapotának meghatározása „Az immunológia alapjai” TK Függelék 1. táblázat

  23. CD3- CD56+ Ly NK CD3+ CD56+ CD3+ CD19+ NKT T B1 CD5+ B CD3+ CD4+ B2 gdT Tc Th Plazmasejt CD3+ gdTCR+ CD4- CD8- CD3+ CD8+ ic könnyűlánc+ Th1 Th2 Th17 IL-17+ TGFb+ IL4+ IL-5+ IL-10+ IL-13+ IFNg+ IL-12+ TNFa,b+ Lymphocyta alcsoportok Funkcionális és morfológiai (immunfenotípus) kategóriák (További részleteket lásd az Áramlási citometria prezentációban!)

  24. Az immunrendszer sejtjeinek vizsgálata Quantitativ és qualitativ vérkép Csontvelő kenet ill. biopszia Cytokémia Flow cytometria, immunhisztokémia Cytogenetika, molekuláris genetika

  25. Vérkép vizsgálatok Perifériás vér és csontvelő kenet Normál perifériás vér Normál csontvelő A vizsgálat célja: Sejttípusok jelenlétének / hiányának vizsgálata Sejtarányok meghatározása Kóros sejtalakok kimutatása

  26. Cytokémiai vizsgálatok Mo Neu Ly Sudan black B++ + - MPO+ + - Nem spec. észteráz++ + - a-naftilbutirát észteráz++ + - a-naftilbutirát észt. NaF gátlással ++ - - PAS- - +

  27. Eosinophil granulocyta granuláltság Neutrophil granulocyta Monocyta Lymphocyta Basophil granulocyta méret Flow cytometriaSejttípusok méret és struktúráltság szerint

  28. Immunhisztokémia a) b) a) A normális boholystruktúra (hematoxilin-eozin festés, 200-szoros nagyítás), b) Gluténszenzitív enteropathia szövettani képe: megnövekedett számú intraepithelialis lymphocyta látható (CD3-reakció) LAM 2005;15(3):210-3.

  29. Direkt sejt-sejt interakciók • Partnermolekulák (receptor – ligand; adhéziós fehérjék)  átmeneti sejtkölcsönhatások kialakítása: • a sejtek ismerkedése /találkozása, • fajlagos sejtkölcsönhatások létrejötte  aktiváció / gátlás / differenciálódás / klonális felszaporodás / sejtkárosodás, • „homing”, a sejtek – mint egy jól megcímzett postai küldemény – e molekulák révén jutnak el a nekik aktuálisan megfelelõ helyre. • Szolubilis hírvivők (citokinek; kemokinek; a plazma „nagy fehérje kaszkád rendszerei”; hormonok) • Mikrovezikulák Kommunikációs lehetőségek az immunrendszer sejtjei között

  30. Direkt sejt-sejt interakció T lymphocyta és APC kapcsolódása T sejt

  31. Kommunikáció szolubilis hírvívőkön keresztül:CITOKINEK Peptidek, proteinek, glikoproteinek Membránreceptorokon keresztül hatnak Autokrin, parakrin és endokrin hatás Hatásuk gyakran átmeneti Funkcionális redundancia Antagonista, additív, szinergista hatások Pleiotrópia parakrin

  32. sejt MIKROVEZIKULÁK Új kommunikációs útvonal? CELL • Kétrétegű lipidmembránnal körülvett részecskék • 30 nm – 1000 nm • sejtkultúrában a sejttípusok többsége szecernálja • Specifikus, komplex FEHÉRJEMINTÁZATOK „stimuláció és kostimuláció” • Elnyújtott hatás „membránhoz kötött stimuláló ágens” • Csomagolt üzenetek nukleinsavak – „idegen anyagok” • Izolálás: centrifugálás, ultracentrifugálás • Kimutatás: FACS, ELMI

  33. Irodalom • Fülöp A. K. (Szerk.): Immunológiai szemináriumok, 1. fejezet. • Falus A, Buzás E., Rajnavölgyi É. (Szerk.): Az immunológia alapjai, 3-21 old. Következő hét: Antigén-antitest alapú módszerek • Fülöp A. K (Szerk.): Immunológiai szemináriumok, 2. fejezet. • Falus A, Buzás E., Rajnavölgyi É. (Szerk.): Az immunológia alapjai, 14. 5-6. fejezet

More Related