Karsai Judit AZ ÁLLAM SZEREPE A MAGYARORSZÁGI KOCKÁZATITŐKE-PIACON

1. Karsai JuditAZ ÁLLAM SZEREPE A MAGYARORSZÁGI KOCKÁZATITŐKE-PIACON 2014. 04. 23. A kutatás az OTKA 105581 K számú pályázata támogatásával készült. MTA KRTK KTI

2. TARTALOM • A kockázatitőke-piac felépítése • Az állami tőkebefektetések elterjedtsége • Tőkeprogramok az Európai Unióban • Az állami tőkeprogramok értékelése • Előírások a kockázatitőke-programokra • Állami tőkeprogramok Magyarországon • A Jeremie program tapasztalatai • A Jeremie programok hatása MTA KRTK KTI

3. A KOCKÁZATITŐKE-PIAC FELÉPÍTÉSE (Vég)befektetők • Nyugdíjalapok • Biztosító-társaságok • Bankok • Nagyvállalatok • Állam • Alapítványok • Vagyonkezelők • Gazdag magánszemélyek • Egyéb befektetők Befektetéskockázatitőke-alapokba Portfolió cégek Magvető tőke Induló tőke Expanzív tőke Kivásárlás Kockázatitőke-alap Klasszikus kockázati tőke Kockázatitőke-alap Esernyőalapok Kockázatitőke-alap Közvetlen befektetések Source: Federal Reserve Bank of Dallas, IFSL, EVCA/Thomson Financial/PricewaterhouseCoopers nyomán saját szerkesztés MTA KRTK KTI

4. AZ ÁLLAMI KOCKÁZATITŐKE-PIAC FELÉPÍTÉSE (Vég)befektetők EU források • CIP (EIP) • JEREMIE Magyar költségvetési források • GFP • RFP Befektetés kockázatitőke-alapokba Portfolió cégek Magvető fázis Korai fázis Expanzív fázis Kockázatitőke-alap Klasszikus kockázati tőke Privát befektetők Kockázatitőke-alap Közös alap Holding alap MV Zrt. Kockázatitőke-alap Co-Investment alap Közvetlen befektetések Privát befektetők Forrás: saját szerkesztés MTA KRTK KTI

5. Állami tőkebefektetések elterjedtsége • OECD 32 országra vonatkozó felmérése: • Kormányzati alapok közvetlen befektetései (14 országban) • Legkorábbi konstrukció, sok negatív tapasztalat • Alapok alapja (holding) konstrukció (21 ország) • Kiemelkedő szerepű az EIF alap • Privát alapkezelő kezeli az alapokat (40%) • Társbefektetési programok (21 ország) • Pari passu megoldás (83%) • Előzetes szűrése a befektetőknek (72%) • Értékelés nehézségei: • 13 ország értékelte az állami tőkeprogramját (más típusú programokat 21 ország) • Változás a végrehajtó szervezetnél, a program nevénél, a tartalmában • Adatok szűkössége (fiatal cégek, üzleti titkok, rejtőzködő privát befektetők) • Időhorizont (strukturális alapok és pénzügyi eszközök időhorizontja MTA KRTK KTI

6. Állami tőkekonstrukciók az Európai Unióban • CIP/EIP (Versenyképességi és Innovációs Keretprogram / Vállalkozás és Innovációs Program) • EU szintjén működő program • Versenyképesség, innováció, vállalkozás, techtranszfer, pénzügyi közvetítők, induló cégek finanszírozása • EIF ‚alapok alapjaként’ fektet be kockázatitőke-alapokba • EIF Kelet-Közép-Európában 30 kockázatitőke-alapot finanszírozott • Főleg növekedési szakaszban tartó cégeket finanszírozó kockázatitőke-alapok kapják • Állami és privát források azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek (pari passu) • JEREMIE (Közös Európai Források Mikro-, Kis- és Közép Vállalkozásoknak) • Kiegészítő, regionális szintű, kisméretű program, strukturális alapokból • Hitel, garancia, tőke nyújtása mikro-, kis- és középvállalatok számára • Főleg induló, korai fázisú cégeket finanszírozó kockázatitőke-alapok kapják • Jeremie konstrukció közel 50 kockázatitőke-alapot finanszírozott • EIF a Jeremie holding alapok kezelője 14 esetben • Privát források nyújtói ösztönzésben részesülhetnek • Kelet-Közép-Európa kockázatitőke-ipara számára jelentős forrás MTA KRTK KTI

7. Állami tőkebefektetések hatását elemző tanulmányok • Jelentős piaci elégtelenségre hibrid megoldás nem jó (Jaaskelainen és társai, 2007) • Hibrid alapok esetén van mérhető hatása állami finanszírozásnak, de is döntő az állami hányad (relatív kisebbség) és a privát alapkezelő (World Economic Forum, 2010; Grilli, Martinu, 2012) • Állami regionális alapok mérete túl kicsi a hatékony működéshez (Mason, 2003) • Állami tőkefinanszírozás hatása gyenge, kisebb a független privát alapokénál (Balboa és társai, 2007) • Állami befektetők kevésbé sikeresek: kilépés, high-tech, szabadalom, foglalkoztatottság (Brander és társai, 2010) • Állami alapoknál kevés a korai fázishoz értő alapkezelő (Cumming, 2011), • Hozzáadott érték növelését a jártasság hiánya és nem a kínálat szűkössége akadályozza, „hands-on” menedzselés kell (Grilli, Martinu, 2013) • A keresleti oldal problémáinak kezelése nélkül hatástalan az állami katalizátor szerep (Nightingale és társai, 2009) • A nem pénzügyi eredmények csak implicit módon jelentkeznek (NESTA, 2009) MTA KRTK KTI

8. Kockázatitőke-programokra vonatkozó állami előírások • 2006 óta Közösségi iránymutatás a kockázatitőke-befektetési konstrukcióknál betartandó feltételekre, mely az egyedi tőkeinjekcióra nem vonatkozik (2008 óta ideiglenes, 2013 óta végleges) • General Block Exemption Regulation (GBER) egyszerűbbé teszi az összeegyeztethetőség vizsgálatot • Összeegyeztethetőségi feltételek alapokra, kezelőkre, cégekre egyaránt vonatkoznak: • Alapok profitvezérelt privát tulajdonosokkal rendelkezzenek (50% vagy 30% ) • Alapkezelés üzleti szemléletű, teljesítményhez kötött javadalmazás, pályázat • Befektetés piacgazdasági elv szerint, profitvezérelt módon, üzleti és kilépési terv • Befektetések egyedileg is min. 50% privát befektetőtől (pari passu), támogatott területeken min. 30% és ösztönzés megengedett • Befektetések min. 70% saját tőke, kvázi saját tőke • Befektetési volumen cégenkénti részösszege max. 1,5 m €; 2011 óta 2,5 m € bármely 12 hónap alatt • Cégek mérete és életciklusa számít, támogatott területen összes KKV kaphatja, expanzív tőkét nem támogatott területen középvállalatok nem • Döntéseknél nyereségorientáltság, privát befektető képviselete MTA KRTK KTI

9. A Jeremie kockázatitőke-alapok befektetési korlátai Forrás: saját szerkesztés az üzleti sajtó anyagai alapján MTA KRTK KTI

10. Az állami szerep változása a magyarországi kockázatitőke-piacon • Hasonlóság a 2000. évi dot.com válság utáni időszakhoz: • Válság: kockázatvállalási kedv, befektethető forrás csökken, főleg korai fázisú cégeknél • Gazdaságpolitikai szándék a kockázatitőke-piac fejlesztésére: számos új állami tőkebefektető • Állami tőkebefektetések adatai nem nyilvánosak, tőkeprogramok értékelésére nem kerül sor • Jelentősebb befektetéseket kormányközelicégek illetve alapkezelők/befektetők kapják • Eltérés a 2008. évi válság után: • EU tagság jelentős uniós forrásokra jogosít (Jeremie konstrukció, SzTA) • Állami tőkebefektetésekre EU szabályok vonatkoznak • Intézményi rendszerben alapkezelői struktúra kerül előtérbe • Hibrid alapok létrehozása a privát szféra bevonásával, de van csak állami befektetés is • Privát befektetők kiválasztása a tőkekonstrukciókba pályázattal történik • Inkubációs és akcelerációs szervezetek csírái megjelennek MTA KRTK KTI

11. Állami kockázatitőke-befektető szervezetek forrásai és befektetései, 2002-2013 *A HVCA és az EVCA nyilvántartása szerint, mely a befektetők önkéntes adatközlésén alapul, a bevallott állami és privát, klasszikus kockázatitőke-befektetések értéke 2002 és 2013 között 209 milliárd forintot tett ki. Forrás: az NGM, az MV Zrt. kiadványai és üzleti sajtó alapján saját számítás MTA KRTK KTI

12. A Jeremie kockázatitőke-alapok forrásai és típusai, a pályázati fordulók szerint Forrás: az üzleti sajtó alapján saját számítás MTA KRTK KTI

13. A klasszikus kockázatitőke-befektetések GDP-hez viszonyított aránya Európában MTA KRTK KTI

14. A Jeremie program néhány tapasztalata A pályáztatási rendszer anomáliái • Új, kipróbálatlan konstrukció miatti tapasztalatlanság a hatóságok és a pályázók részéről • Várakozáson felüli számú pályázó, nagyarányú érvénytelen pályázat • Eredményhirdetés többszöri elhalasztása, eredménytelenné nyilvánítás, kiírási feltételek módosítása, pontozásnál szóbeli prezentáció súlyának növelése, zsűritagok lecserélése, keret megemelése A finanszírozásba bevont privát tulajdonosok köre • Nem nyilvános adat, alapkezelő és alap tulajdonosai a híradásokban nem válnak szét • Jelentős érdeklődés, a kockázatitőke-piac szempontjából sok új befektető megjelenése • Különösen népszerű a hazai nagytőkések és tőzsdei befektető csoportok körében (profilbővítés) • Magánszemélyek főleg bankárok, vállalatvezetők, üzleti angyalok, befektetési szakemberek (a 100 leggazdagabb magyar közül 13 vesz részt 18 alapban) • Egy bank 2 alapban, pénzügyi befektető csoportok 7 alapban, külföldi kockázati befektető 1 alapban • Nyugdíjpénztárak, biztosítók, nagyvállalatok nincsenek a befektetők között MTA KRTK KTI

15. A Jeremie program negatív hatása a magyar kockázatitőke-piacra • Forrásellátás erősen függ az EU finanszírozástól, hazai intézményi finanszírozók alig • Hibrid alapok mérete kicsi (kockázat, újabb kör, kiszállás gond lesz) • Önfenntarthatóság kérdéses • Állami hátterű befektetők egymással versenyeznek • Befektetésre rendelkezésre álló időkeret szűk • Pályázatkezelő szervezet átszervezése • Pályázatok nem transzparensek • Állami tőkebefektetések adatai, értékelése nem nyilvános • Keresleti oldalon késve induló intézkedések ( pl. Gazella pályázat) MTA KRTK KTI

16. A Jeremie program kockázatitőke-piacra gyakorolt pozitív hatása • Megnövekedett tőkekínálat induló, korai fázisú, innovatív cégeknek • EU források mellett hazai vagyonos privát befektetők növelik a kockázatitőke-piac forrásait • Láthatóbbá válik az üzleti angyalok tevékenysége • A piac több szegmensét ellátni képes alapcsaládok jönnek létre • Tapasztalatot szerző új alapkezelők nevelődnek ki • Javul a kockázati tőke ismertsége, elfogadottsága • Vállalatok transzparens működése terjed • Megjelennek a befektetéseket előkészítő szereplők (tanácsadó, inkubáció, akcelerátor) • Állami tőkeprogramok korszerűsödtek, a piacgazdasági feltételek között hatékonynak bizonyult konstrukciókat vették át MTA KRTK KTI

17. Dr. Karsai Judit tudományos főmunkatárs MTA KRTK KTI Tel: +36-30-8164269 E-mail: karsai.judit@krtk.mta.hu MTA KRTK KTI