1 / 104

Terápiás eljárások

Terápiás eljárások ápolóképzés Gyógyszertan 1-2. Készítette: Szabó Judit

hova
Download Presentation

Terápiás eljárások

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Terápiás eljárások ápolóképzés Gyógyszertan 1-2. Készítette: Szabó Judit Egészségtan tanár . 2013. 04. 20

  2. Az óra tartalmi menete 3714-10 Terápiás eljárások Gyógyszertani ismeretek – Idegrendszer gyógyszertana – Szív- és érrendszer gyógyszertana – Veseműködés gyógyszertana – Gyulladások gyógyszertana – A légző rendszer gyógyszertana – A vér- és vérképzés gyógyszertana – Az emésztőrendszer gyógyszertana – A belső elválasztású mirigyek gyógyszertana – Az anyagcsere gyógyszertana – Fertőzéses megbetegedések gyógyszertana – A daganatos betegségek gyógyszeres kezelése Gyógyszerelés – gyógyszerformák és alkalmazási módok – gyógyszeradagok kiszámítása – gyógyszerek kezelése, tárolása – gyógyszerhatások, mellékhatások – a gyógyszerek sorsa a szervezetben – gyógyszerrendelés – vényismeret

  3. Az óra tartalmi menete II – az ápoló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai: – előkészítés gyógyszereléshez – a gyógyszerelés szabályai – a készítmények szervezetbe juttatása – teendők gyógyszercsere esetén Injekciózás – az injekciózás formái (subcutan, intracutan, intramuscularis) – előkészítés injekciózáshoz (subcutan, intracutan, intramuscularis) – az injekció beadása (subcutan, intracutan, intramuscularis) – az injekciózás szövődményei, megelőzésük, ápolói teendők szövődmény kialakulása esetén Légúti váladék eltávolítása  a légzést nehezítő, a légutakban felszaporodó váladék eltávolításának módszerei: o a tapadós váladék elfolyósításának lehetőségei o párásított levegő belégzése, inhalálás (porlasztó alkalmazásával) o mellkasi fizioterápiás módszerek o a légúti váladék eltávolítását elősegítő testhelyzet o a posturalis drainag

  4. Az óra tartalmi menete III Oxigénterápia  oxigén adagolása  oxigénbevitel módja  oxigénterápia előkészítése, menete Inhalációs kezelés  kezelés célja  a belélegzés formái Légzőtorna végeztetése Fizikális lázcsillapítás – normál testhőmérséklet – a láz fogalma – a láz formái és jellemzőik – a láz megszűnésének formái – a láz hatása a szervezetre – a lázcsillapítás módszerei: fizikális – hűtőfürdő, priznic Infúziós terápia – a szervezet folyadékterei – a folyadék-elektrolit háztartás egyensúlyának zavarai – a folyadék-elektrolit háztartás egyensúly zavarainak tünetei

  5. Az óra tartalmi menete IV – parenterális folyadékpótlás – az infúzió fajtái – előkészítés infúziós terápiához – infúziós terápia kivitelezése – gyógyszeres infúzió (keverékinfúzió) alkalmazásának szabályai, tárolása – az infúziós terápia szövődményei, jellemző tüneteik – ápolói teendők szövődmények esetén Transzfúzió – a vércsoport szerológia – vércsoport – antigének – vércsoport – antitestek – antigén-antitest reakció in vitro – vércsoport rendszerek – a vércsoport meghatározás feltételei – előkészítés vércsoport meghatározáshoz – a vércsoport meghatározás kivitelezése – a transzfúzió fogalma, indikációi – vérkészítmények fajtái – a vérkészítmények tárolása, ellenőrzése – vérkészítmények igénylése, szállítása, vérellátó szolgálat – az ápoló feladatai transzfúziós terápiánál – egyéni alkalmassági próbák – a transzfúzió szövődményei, jellemző tüneteik – az ápoló teendői transzfúziós szövődmény esetén

  6. Az óra tartalmi menete V Port-a-cath tű beszúrása Irrigálás Terápiás meleg és hideg alkalmazása Fénykezelések Sugárterápia A sugárterápia lényege, indikációi A besugárzás formái (külső sugárforrás, belső sugárforrás; ionizáló illetve nem ionizá-ló sugár) A sugárkezelés mellékhatásai (általános reakciók, helyi reakciók) A sugárkezelés körüli ápolói feladatok A betegkövetés szempontjai Biológiai terápia A terápiás eljárások körüli ápolói teendők: A beteg pszichés és szomatikus előkészítése Ápolói tevékenység a terápiás eljárás során Az ápolói tevékenység dokumentálása A beavatkozás utáni ápolói feladatok Különbségek a terápiás eljárás kivitelezésében gyermekkorú és felnőtt korú betegnél A terápiás eljárásokhoz kapcsolódó ápolásetikai normák Diétás terápia Fogalma A diéta fajtái: mennyiségi, minőségi Konyhatechnikai eljárások: sűrítési eljárások, pépesítés, párolás A szervrendszerek betegségeiben alkalmazott diéták jellemzői Az ápoló feladatai a diétás kezelésben

  7. 2.0/3714-10 Terápiás eljárások Az óra tartalmi menete:1 Gyógyszerelés – gyógyszerformák és alkalmazási módok – gyógyszeradagok kiszámítása – gyógyszerek kezelése, tárolása – gyógyszerhatások, mellékhatások – a gyógyszerek sorsa a szervezetben – vényismeret – az ápoló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai: – előkészítés gyógyszereléshez – a gyógyszerelés szabályai – a készítmények szervezetbe juttatása – teendők gyógyszercsere esetén

  8. 2.0/3714-10 Terápiás eljárások Az óra tartalmi menete 2: – Idegrendszer gyógyszertana – Szív- és érrendszer gyógyszertana – Veseműködés gyógyszertana – Gyulladások gyógyszertana – A légzőrendszer gyógyszertana – A vér- és vérképzés gyógyszertana – Az emésztőrendszer gyógyszertana – A belső elválasztású mirigyek gyógyszertana – Az anyagcsere gyógyszertana – Fertőzéses megbetegedések gyógyszertana – A daganatos betegségek gyógyszeres kezelése

  9. Az óra tartalmi menete A központi idegrendszer gyógyszertana Perifériás idegrendszer gyógyszertana A szív és érrendszer gyógyszertana A veseműködés gyógyszertana

  10. Az óra tartalmi menete A központi idegrendszer gyógyszertana Perifériás idegrendszer gyógyszertana A szív és érrendszer gyógyszertana A veseműködés gyógyszertana

  11. Felhasznált irodalom 1. Rigó János: Dietetika. Budapest, Medicina, 2000. 2. Smith–Temple–Johnson: Gyakorlati ápolástan. Budapest, Medicina, 1997. 3. Vágvölgyi Ágnes: Gyógyszertan. Budapest, Kádix Bt., 2001. 4. Zsúdel László: Biofizika: Moduláris tankönyvek. Budapest, ETI, 2006. 5. Dr. Oláh András (szerk.): Diagnosztika-terápia. Budapest, ETI, 2009. 6. Szabó Dénes: Biokémia ápolástan hallgatók számára. Pécs, POTE Főiskola, 1994. 7. Bokor Nándor (szerk.): Általános ápolástan és gondozástan. Budapest, Medicina, 2009. 8. Baukó Mária–Kujalek Éva–Wetzelné Gál Anna: Az ápolás alapjai (2. kiadás), Budapest, ETI, 2008.

  12. A gyógyszertan tárgya és ágai A gyógyszertan (farmakológia) az élő szervezetek és az élő szervezetek működését befolyásoló anyagok (farmakonok) között fellépő kölcsönhatásokat tanulmányozó tudományág. Legfontosabb ága az orvosi gyógyszertan, amelynek tárgya az ember, és a betegségek megelőzésére (prevenció), felismerésére (diagnosztizálás), gyógyítására (szanálás),használt anyagokkal foglalkozik. A pharmacon (gör.) gyógyszert, mérget, kábítószert egyaránt jelent, ezért használata nem azonos a magyar gyógyszer szóval.

  13. A gyógyszertan tárgya és ágai A gyógyszertan magában foglalja az alábbi ágakat: - Farmakodinámia: a gyógyszerek hatásait, hatásmechanizmusait elemzi, vagyis azokat a folyamatokat, amelyeket a gyógyszer indít meg a szervezetben . - Farmakokinetika: Követi a gyógyszerek sorsát az emberi szervezeten belül. - Kísérletes(experimentális) gyógyszertan: a laboratóriumi körülmények között végzett kísérletek összességét öleli fel - Klinikai farmakológia: a gyógyszertani ismeretek emberre való alkalmazásával foglalkozik.

  14. A gyógyszertan tárgya és ágai - Toxikológia (méregtan): a farmakonok által az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásokkal foglalkozik. Az orvosi toxikológia feladata a gyógyszerek káros mellékhatásainak a tanulmányozása. A gyógyszerészet (farmácia) a gyógyszertantól (farmakológia) eltérően, nem a gyógyszerek és az élő szervezet kölcsönhatásaival, hanem a gyógyszerek anyagi (fizikai, kémiai) tulajdonságaival foglalkozó tudomány

  15. A gyógyszer fogalma A gyógyszer olyan anyag, amelyet betegségek megelőzésére, gyógyítására vagy diagnosztizálására használhatunk. A gyógyszerek lehetnek: - mesterségesen előállított vegyi anyagok vagy - természetes eredetű (általában növényi) anyagok. A gyógyszerek előírásának módszereit a farmakográfia foglalja magában. Gyógyszerelésnek a gyógyszer szedésének előírását nevezzük

  16. Gyógyszertani ismeretek A legtöbb gyógyszer kizárólag orvosi rendelvény (recept, vény) alapján szedhető. Az előírt szer lehet - gyári vagy - magisztrális készítmény. A magisztrális gyógyszer felírása az orvos feladata. A magisztrális recept megírásakor meg kell adni a hatóanyag és a vivőszer megnevezését, ezek adagjait, az adagolásmódját és időtartamát. A gyári gyógyszerek törzskönyvezett, ipari mennyiségben, ellenőrzött körülmények között gyártott készítmények.

  17. A gyógyhatású szerek osztályozása A gyógyszereket számos szempont figyelembevételével különböző csoportokba sorolhatjuk, így figyelembe vehetjük - az előfordulást, - eredetet, - a hatásmechanizmus helyét, - a hatás irányát, intenzitását, idejét és célpontját

  18. A gyógyhatású szerek osztályozása A magisztrális és gyári készítményeket gyógyszerformák szerint is osztályozhatjuk: I. Szilárd készítmények: 1) Osztatlan porok: kanállal adagolhatóak, erős hatású szert nem tartalmazhatnak. Léteznek külsőleges és belsőleges alkalmazású készítmények. 2) Osztott porok: pontos adagolásuk lehetséges. 3) Granulátum: nagyobb porszemcsét jelent. Általában kanállal adagolják, de létezik tasakban kiszerelt formában is 4) Pellet: szabályos gömb alakú szemcsékből álló készítmény. 5) Tabletta: a porok préselése során nyert készítmények. A tabletták léteznek orális,sublinguális, vaginális vagy implantációs bejuttatási formákban

  19. A gyógyhatású szerek osztályozása 6) Drazsé: bevont felületű tabletta. A bevonat általában cukor tartalmú, íz javítószereppel rendelkezik, de a modern készítmények esetében a felszívódás szabályozásában, késleltetésében is szerepe van. 7) Pilula: galenikai laborokban előállítható gyógyszerforma. 8) Kapszulák: gyógyszertokban található (általában rossz ízű) porok, granulák vagyfolyadékok

  20. A gyógyhatású szerek osztályozása II. Félszilárd készítmények 9) Kúpok: végbélkúp és hüvelygolyó formájában léteznek. Vivőanyaguk testhőmérsékleten olvad (általában kakaóvaj vagy Adeps solidus). 10)Kenőcsök, krémek: bőrfelületek vagy nyálkahártyák kezelésére használhatóak. A krém vízzel lemosható, olaj/víz típusú, míg a kenőcs zsírosabb, víz/olaj típusú. A szemkenőcsöket aszeptikus körülmények között készítik

  21. A gyógyhatású szerek osztályozása III. Folyékony készítmények 11) Oldatok: alapkövetelmény, hogy a hatóanyagoknak tökéletesen kell oldódniuk, és állás közben sem válhatnak ki. Ha ennek a feltételnek nem felelnek meg, segédanyag hozzáadással szuszpenzió vagy emulzió készíthető. Az oldatok közül a cseppek jelentik a legpontosabb adagolást. Létezik szemcsepp, fülcsepp és orrcsepp. IV. Gázhalmazállapotú készítmények 12)Aerosolok: porlasztó segítségével belélegezhető porok vagy folyadékok.

  22. A gyógyhatású szerek osztályozása V. Egyéb 13) Injekció: steril por vagy folyadék állagú ampullába/fiolába zárt anyag. Pontos adagolást, gyors hatás elérését biztosítja. Fontos az aszepszis-antiszepszisszabályainak a betartása. 14) Gyógyszerterápiás rendszerek: programozott hatóanyag-leadást biztosítanak. Lehetnek szisztémás vagy helyi hatású szerek. Léteznek transzdermális tapaszok(TTS), infúziós rendszerek és per os rendszerek. 15) További készítmények a főzet (decoctum), forrázat (infusum), tinktúra (alkoholos növényi kivonat), toroköblögetők (gargarismata), mosások (lotiones), öblögetések (irrigationes)

  23. A gyógyszer kötődése A gyógyszer kötődése A szervezetbe bejutott gyógyszermolekula akkor fejti ki hatását, ha talál egy receptort (kötődési helyet) a szervezetben. Kötődési helyek: Elsődleges ~: ahol a szer a fő hatását kifejti, azaz a legnagyobb mértékben megváltoztatja a szerv működését; ez a hely a gyógyszer támadáspontja

  24. A gyógyszer kötődése Másodlagos~: a gyógyszer anyaga a szervezet más helyén is kötődhet; ezek felelősek a gyógyszer szedésekor fellépő mellékhatásokért. Gyógyszerek hatásideje: Gyógyszerhatás időtartamát a gyógyszer és a receptor közötti idő tartama határozza meg. Hatásidő lehet: rövid hosszú elhúzódó (retard) hosszan tartó (depó)

  25. Gyógyszer adagja A gyógyító hatás eléréséhez megfelelő mennyiségű gyógyszermolekulára van szükség. Gyógyszeradag=dózis Lehet: Gyógyító adag: gyógyító hatást kifejtő legkisebb gyógyszermennyiség Tűrt adag: a gyógyító adagnál nagyobb, de még károsodást nem okozó gyógyszermennyiség Halálos adag: a túlzottan nagy gyógyszeradag mérgezést ill. halált okozhat

  26. Gyógyszer adagja A kezelőorvos a gyógyszerrendeléskor megszabja azt a mennyiséget, amely az eredményes kezeléshez szükséges: pl.: naponta 2x1 tbl vagy 3x1 ek oldat A gyógyszerben levő hatóanyag mennyiségét többnyire grammban (g) adják meg. 1mg= 0,001 g  NE = nemzetközi egység >> a hatóanyagból nagyon kis mennyiség van a szerben

  27. Gyógyszer adagja Oldatoknál:  1 kk= 5 g  1 gyk = 10 g  1 ek = 15 g Folyékony gyógyszerek egy részéhez adagoló kanalat adnak.

  28. Gyógyszer sorsa a szervezetben A bejuttatott gyógyszer a véráramba jut. Az emésztőrendszeren keresztül bekerült gyógyszeranyag a májon halad át és a májsejtek méregtelenítő hatása folytán átalakul:  több gyógyszer itt válik hatásos anyaggá  mások viszont veszítenek hatásosságukból  Nem mindegy, hogy a májsejtek működése ép-e. Felszívódás = az a folyamat, amelynek során a gyógyszer a beadás helyéről a vérbe jut.

  29. Gyógyszer sorsa a szervezetben Gyógyszerhatás A szervezetbe bejutott gyógyszer kifejti hatását:  helyi hatás: kültakarón, felszínen vagy belső szerveken • általános hatás: a vérbe jutott gyógyszermolekulák a célszerv receptorain kívül eljutnak más receptorokhoz is, sőt hatást fejtenek ki az egész szervezetre (védekezőrendszer mozgósítása, annak támogatása stb.)

  30. A gyógyszerhatást befolyásoló tényezők Életkor (újszülött, csecsemő, gyermek, felnőtt, idős) eltérések a felszívódásra, mint az eloszlásra, a metabolizmusra és a kiválasztásra vonatkozóan, gyerekeknél a felszívóhámok még kevésbé fejlettek. Az időskori farmakokinetikát az jellemzi, hogy minden fázisában lassúbb és kevésbé hatékony, mint felnőttkorban, és nő a zsírszövet mennyisége is. Ezért főként a toxicitás, a túladagolás jelentenek komoly veszélyt ebben a korosztályban.

  31. A gyógyszerhatást befolyásoló tényezők Betegségek- pld. A májbetegségek gátolják a gyógyszerek Lebontását és így fokozzák a gyógyszerek íránti érzékenységet. Hormonok: nemekben eltérő lehet bizonyos gyógyszerek hatása. Táplálkozás: tartós éhezés- csökkenhet a gyógyszerek metabolizációja, táplálékok anyagai befolyásolhatják egyes gyógyszerek felszívódását. Genetikai tényezők: genetikusa meghatározott enzimműködési zavarok esetén minőségileg eltérő gyógyszerhatások alakulhatnak ki.

  32. A gyógyszerhatást befolyásoló tényezők A gyógyszerhatás időszakos ingadozásai: évszaki, napszaki ingadozások pld. a hörgőtágítok délután a leghatékonyabbak.

  33. Együttes gyógyszerhatások 1. Gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatás Az együtt alkalmazott gyógyszerek nagyon gyakran kerülnek egymással kölcsönhatásba. Az együtt adott gyógyszerek a lebomlásuk során megváltoztathatják a másik szer lebomlását, enzimaktivitást módosíthatnak, ezért valamelyik, vagy mindkét szer felszívódása, hatása változhat, nő vagy csökken, esetleg a hatás elhúzódóvá válik. Pld. Fájdalom – és lázcsillapítók és nem steroid gyulladásgátlók együtt adása gyomorvérzést, gyomorfekélyt okozhat.

  34. Együttes gyógyszerhatások 2. Gyógyszer- táplálék kölcsönhatások a gyógyszer és a táplálék együttes bekerülése megváltoztathatja a gyógyszerek hatását. A kölcsönhatás eredménye többféle lehet: 1. csökken a gyógyszer felszívódása , vagyis nem éri el azt a szintet a vérben, ami szükséges lenne a megfelelő hatás kialakulásához.Pl. bizonyos antibiotikumok + táplálék 2. Növekszik a gyógyszer felszívódása, vagyis a szükséges koncentrációnál nagyobb koncentrációt ér el a véráramban. Ezzel toxikus tünetek is előfordulhatnak. Pld. epilepszia elleni szerek + szénhidrát gazdag táplálék

  35. Együttes gyógyszerhatások 3. Késleltetett hatás esetén a gyógyszer időben csak később éri el a terápiás vérszintet, egyszeri adáskor nem érünk el terápiás eredményt. Pl. omeprazol 3. Gyógyszerek- gyógynövények kölcsönhatása: A betegek a gyógynövényeket magukban vagy gyógyszerek kiegészítésére használják. Nagyobb mennyiségben fogyasztva, illetve a gyógyszerekkel együtt beszedve okozhatnak nemkívánatos mellékhatásokat. Pld. Fokhagyma Gátolja a gyógyszerek átalakulását, lebomlását, ezért erősebb gyógyszerhatás érvényesül. Pl. fájdalomcsillapítóknál (paracetamol) vagy véralvadásgátlók esetében, ahol véralvadási zavarokat okozhat, vérzékenység fokozódik http://www.czompo.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=34

  36. A gyógyszerek mellékhatása =nemkívánatos hatás  Pl.: hányinger, hányás, fejfájás, kipirulás, verejtékezés, hasmenés stb.  a gyógyszerek leírása = betegtájékoztató tartalmazza Gyógyszerallergia A szervezetbe jutott gyógyszer olyan anyagok keletkezését indíthatja el, amelyek ismételt gyógyszerbejutás esetén érzékenységi reakciót váltanak ki. Ilyenkor a szervezet a szokásostól eltérő reakcióképességgel lép fel, néha életveszélyes lehet, pl.: Penicillinnel szembeni allergia

  37. A gyógyszerek mellékhatása Tünetei:  enyhébb:  bőrviszketés, csalánkiütés stb. súlyosabb (életveszélyes):  gégevizenyő, tüdővizenyő, sokk stb.) Kétfajta gyógyszer a szervezetben kiegészítheti vagy ronthatja egymás hatását – erre figyelni kell.  Egyes gyógyszerek károsíthatják a fejlődésben lévő magzatot>> fejlődési rendellenességet okozhatnak  Bizonyos gyógyszerek az anyatejjel kiválasztódhatnak.

  38. GYÓGYSZERMÉRGEZÉS Fogalma:a gyógyszer okozta betegség Bekövetkezhet:  szándékosan (öngyilkosság)  véletlenül Oka:  az előírt adagnál nagyobb mennyiségű gyógyszer bevitele a szervezetbe  valamely ok folytán lelassul vagy egyáltalán nem következik be a kiürülés  a szervezet túltelítődik a gyógyszer anyagával

  39. GYÓGYSZERMÉRGEZÉS Veszélyeztetettek: gyermekek, idősek  Kiváltója:  gondatlan tárolás/gyermekeknél  feledékenység/időskorúban  a gyermekek érdeklődését felkeltik a különböző színű, mintázatú tabletták, sokszor hasonlítanak bizonyos cukorkákhoz

  40. Gyógyszer-felhalmozódás =a tartósan, hosszú időn át szedett gyógyszerek hatóanyagának felhalmozódása  Telítő adag: a gyors gyógyszerhatás elérése céljából bizonyos gyógyszerek esetében kezdetben alkalmazott nagyobb adag  Fenntartó adag: a továbbiakban, csökkentett adag

  41. Gyógyszerek kiürülése a szervezetből veséken keresztül vizelet formájában  bélrendszeren át, részben felszívódással, részben széklettel  mirigyek termékeivel verejték, nyál útján  tüdők működése során a kilélegzett levegővel  bőrön keresztül párolgással Gyógyszerérzékenység csökkenés folyamatos adagolás során a gyógyszer nem tud olyan hatást kifejteni, mint a kezelés elején ill. bizonyos idő után csak nagyobb adagban fejti ki a kellő gyógyító hatást

  42. Gyógyszerfüggőség formái 1.Lelki (pszichés) = gyógyszeréhség: a beteg a gyógyszer hatását szeretné megismételni azért,hogy átélje ugyanazt az élményt 2. Testi (szomatikus) = gyógyszerhozzászokás: a hosszan tartó gyógyszeres kezelés után az illető gyógyszer szedésének elmaradásakor testi elvonási tünetek is társulnak a lelki mellé  Rezisztencia: a baktériumok elleni indokolatlan gyógyszerszedéssel járó veszély, hogy a szervezetben kialakul a kórokozó ellenálló képessége

  43. Gyógyszerek csoportosítása 1.alkalmazás helye, bevitel módja szerint: Külsőleges: ·Bőrfelületen alkalmazandó:kenőcs, krém, hintőpor, tapasz, oldat, lakk, hab ·Nyálkahártyákon alkalmazandó: oldat, krém, kenőcs, film,kúp, tabletta, hab, pálcika, emulzió, szuszpenzió 2. Enterális: oldat, tabletta, filmtabletta, drazsé, szuszpenzió, emulzió, mixtúra, kapszula, végbélkúp, klizma Inhalatív: oldat, por, füst Parenterális: injekciók, infúziók, parenterális tápláló oldatok, implantációs tabletták

  44. Gyógyszerek csoportosítása Csoportosítás adagolás szerint · Egyadagos– pld. X-Prep oldat · Többadagos osztatlan: kenőcsök, hintőporok, kanalas oldatok ·Osztott: osztott porok, tabletták, injekciók, kúpok

  45. A gyógyszerek alkalmazásának módjai Orális adagolás: Ez a legegyszerűbb és leggyakrabban használt alkalmazási mód, szájon át, folyadékkal juttatjuk be a gyógyszert, de csak együttműködő betegnél szabad alkalmazni. Orálisan alkalmazott leggyakoribb gyógyszerformák: Tabletta, drazsé, pilula, pirula, kapszula, filmtabletta, pezsgőtabletta, folyékony alapanyagú gyógyszerek.

  46. A gyógyszerek alkalmazásának módjai Szublingvális adagolás: A gyógyszer a szublingvális nyálkahártyáról gyorsan felszívódik, a nyelv alá helyezett gyógyszert lenyelni nem szabad, mert akkor nem éri el a kívánt hatást. Légutakon át történő adagolás (inhaláció): Gáznemű vagy folyékony, porlasztható anyagok helyi és általános hatás érhető el.

  47. A gyógyszerek alkalmazásának módjai Nyálkahártyán keresztül történő adagolás (instillatio): Valamely folyékony gyógyszernek a nyálkahártyára csepegtetésével helyi hatás érhető el. - szemcsepp ( occulogutta) - szemkenőcs - fülcsepp (otogutta) - orrcsepp ( nasogutta

  48. A gyógyszerek alkalmazásának módjai Bőrön keresztül történő adagolás (cutan): Többnyire helyi, de általános hatást is kifejtenek. Használatuk előtt a bőr épségét mindig ellenőrizni kell, csak ép területen alkalmazható gyógyszer. kenőcs, krém (unguentum) paszta, hab, oldat, hintőpor, transzdermális tapasz

  49. A gyógyszerek alkalmazásának módjai Végbélen át történő adagolás (rectalis): Helyi és általános hatás érhető el. végbélkúp (suppositorium) gyógyszeres beöntés

  50. A gyógyszerek alkalmazásának módjai Hüvelyen át történő adagolás (vaginalis): Helyi hatás érhető el. hüvelykúp, hüvelygolyó Parenterális adagolás: Tápcsatorna megkerülésével juttatjuk a szervezetbe a gyógyszert, invazív beavatkozás, melyet az aszepszis elveinek figyelembe vételével kell végezni. Leggyakoribb parenterális beviteli módok: intracután – a bőr rétegeibe, az epidermisz alá, subcután – bőr alatti kötőszövetbe (az inzulint dörzsölni tilos!!!), intramusculáris, - izomszövetbe, intravénás injekció - vénába adjuk

More Related