Szervezeti szocializáció kulturális alapjai az USA-ban
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 20

Szervezeti szocializáció kulturális alapjai az USA-ban Gyermekkori szocializáció PowerPoint PPT Presentation


  • 81 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Szervezeti szocializáció kulturális alapjai az USA-ban Gyermekkori szocializáció Megkülönböztető normák és értékek Felsőoktatási rendszer bemutatása, különös tekintettel a társadalmi rendszer mobilitására

Download Presentation

Szervezeti szocializáció kulturális alapjai az USA-ban Gyermekkori szocializáció

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Szervezeti szocializ ci kultur lis alapjai az usa ban gyermekkori szocializ ci

Szervezeti szocializáció kulturális alapjai az USA-ban

Gyermekkori szocializáció

Megkülönböztető normák és értékek

Felsőoktatási rendszer bemutatása, különös tekintettel a társadalmi rendszer mobilitására

http://web25.epnet.com/externalframe.asp?tb=1&_ug=sid+D33011CD%2D6029%2D42E5%2D8B3F%2DBE244977C081%40sessionmgr6+dbs+aph+cp+1+04C7&_us=frn+1+hs+True+cst+0%3B1+or+Date+ss+SO+sm+KS+sl+0+dstb+KS+mh+1+ri+KAAACBVC00014951+C09D&_uso=hd+False+tg%5B0+%2D+st%5B0+%2Ddiversity++in++context+db%5B0+%2Daph+op%5B0+%2D+mdb%5B0+%2Dimh+1AD9&fi=aph_16124219_AN&lpdf=true&pdfs=120K&bk=R&tn=20&tp=CP&es=cs%5Fclient%2Easp%3FT%3DP%26P%3DAN%26K%3D16124219%26rn%3D4%26db%3Daph%26is%3D07353936%26sc%3DR%26S%3DR%26D%3Daph%26title%3DBehavioral%2BSciences%2B%2526%2Bthe%2BLaw%26year%3D2005%26bk%3D&fn=1&rn=4

http://web4.epnet.com/citation.asp?tb=1&_ug=sid+9A4D4213%2D1EC5%2D4353%2DBDB2%2D47F7C061E38C%40sessionmgr6+dbs+aph+cp+1+3EAE&_us=hs+True+cst+0%3B1%3B2%3B3+or+Date+ss+SO+sm+KS+sl+0+ri+KAAACBYA00065125+dstb+KS+mh+1+frn+11+7954&_uso=hd+False+tg%5B0+%2D+st%5B0+%2Dsecret++of++success+db%5B0+%2Daph+op%5B0+%2D+mdb%5B0+%2Dimh+52A4&cf=1&fn=11&rn=15

http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/aetas/1996_1/racz.htm

http://web4.epnet.com/citation.asp?tb=1&_ug=sid+9A4D4213%2D1EC5%2D4353%2DBDB2%2D47F7C061E38C%40sessionmgr6+dbs+aph+cp+1+3EAE&_us=frn+1+hs+True+cst+0%3B2+or+Date+ss+SO+sm+KS+sl+0+dstb+KS+mh+1+ri+KAAACBYA00053619+D874&_uso=hd+False+tg%5B0+%2D+st%5B0+%2DA++Two%2DTiered++Education++System+db%5B0+%2Daph+op%5B0+%2D+mdb%5B0+%2Dimh+F906&cf=1&fn=1&rn=1

VIII-IX. Előadás

2005. nov. 10., 17.


N h ny ltal noss g az ide lis amerikair l

Néhány általánosság az„ideális amerikairól”

  • Független, siker és teljesítményorientált,

  • Maga irányítja „személyes viselkedését”, és annak következményeiért egyénileg felelős.

  • „A kapcsolatokra gyakran úgy tekint, hogy azok a személyes szükségletekkel versengenek, a csoportnyomásra pedig úgy, mint olyan tényezőre, amely zavarja a személyes célok megvalósítását.”

  • Mindenekfelett arra törekszik, hogy jó érzés töltse el.


Szervezeti szocializ ci kultur lis alapjai az usa ban gyermekkori szocializ ci

Egy családszerkezet kutatás:Kenyában élő nyansongói guszik és egy északkeleti kisvárosban élő amerikaiak összehsonlítása abban az értelemben, hogy milyen mértékben hathat a családszerkezet az egyéni fejlődésre (Whiting)

  • Az amerikaiak több időt töltöttek a felnőttek közelében; a házban vagy a kertben játszottak és mindig hallótávolságon belül voltak.

  • Ritkán követeltek tőlük házimunkát, inkább ők igényelték a szülők segítségét a maguk választotta tevékenységekben.

  • Az amerikai gyerekek ritkábban mutattak proszociálsi viselkedéseket, gyakrabban volt megfigyelhető, hogy figyelmet segítséget kértek, vagy uralkodni próbáltak a többi gyereken („függő-uralkodó” viselkedésnek neveztek)

  • Az ipari társadalmakban a gyerekekre kevésbé volt jellemző a gondoskodó magatartás és megbízhatóság, mert a család anyagi jóléte nem függött egyértelműen az ő otthoni munkájuktól.

  • Az amerikaiak iskolában töltött napjuk nagy részét, ahol a gyerekeket arra serkentették, hogy magukra mint egyénekre, nem pedig mint a csoport tagjaira gondoljanak.


Csal dszerkezetek s nevel si st lusok amerik ban

Családszerkezetek és nevelési stílusok É-Amerikában

  • Diana Baumrin (1967, 1971, 1980): gyerekek megszokott tevékenységük közben való megfigyelése

  • A kutatók a két szülővel együtt és külön-külön is készítettek interjút a gyermeknevelési elvekről és szokásaikról. Ezután kétszer ellátogattak otthonaikban , hogy megfigyeljék a családi interakciókat a vacsora kezdetétől a gyerek lefektetéséig terjedő időszakban. Három nevelési stílus különítettek el ennek megfelelően:

  • Tekintélyelvű nevelési stílus

  • Irányító nevelési stílus

  • Engedékeny nevelési stílus


Normaelsaj t t s i egyedis g hangs lyoz s a kontextu s t l val megfoszt s

Normaelsajátítás I.Egyediséghangsúlyozása, kontextustól való megfosztás.

  • A fejlődési szakaszokat az autonom cselekvések jelölik ki Pl. átfordulás, felülés, járás.

  • A játszótereken arra tanítják őket „álljanak ki magukért, esetleg „üssenek vissza”.

  • Folyamatos „cimkézés”

  • Dicséret, bátorítás, a „különlegesség érzete”

  • Buzdítják őket a más gyerekekkel való összehasonlításra  legyenek elégedettek, ha olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek másoktól előnyösen különbözteti meg őket.

  • Az amerikai gyereket már négyéves koruktól fogva úgy beszélnek magukról, mint akik a társaiknál minden tekintetben jobbak. (Harter, 1983)

  • Az általános iskolák célja az egyéni képességek fejlesztése –egyéni tanulási stílus, illetve tempó megtalálása.


Normaelsaj t t s ii hogyan fejezz k ki magunkat

Normaelsajátítás II.Hogyan fejezzük ki magunkat?

  • Az amerikai kisgyermekek több belső tartalmat fejeznek ki a nyelv segítségével, mint más kultúrákban (Morikava, Shand és Kosawa, 1998)

  • „Mutasd és mondd” ( A gyermekek számukra fontos otthoni tárgyakat hozzák az osztályba, és az osztály elé kiállva, mesélnek azokról egy történetet.


Normaelsaj t t s iii l gy h nmagadhoz

Normaelsajátítás III.„Légy hű önmagadhoz”

  • A meggyőződések és az elvek melletti kitartás hangsúlyozása

  • Konzisztens én iránti vágyódás

  • Az egészséges én természetszerűleg és teljesen egész, egy szilárd, állandó és integrált (nem pedig osztható és saját közegébe ágyazott)

  • Ha egy adott helyzetben kifejtjük a véleményünket, de egy másikban eltitkoljuk azt, akkor ezt mások úgy értékelhetik, hogy gyávák voltunk felvállalni a meggyőződésünket.


Normaelsaj t t s iv az egy n d nt si jog nak kihangs lyoz sa

Normaelsajátítás IV.Az egyén döntési jogának kihangsúlyozása

  • Az embereke a választás folyamatában mutatják fel egyéniségüket, fejezik ki magukat és válnak saját sorsuk aktív irányítóivá.

  • Ki hogyan és miért úgy választott, ahogy?

  • „szolgáld ki magad”

  •  világosan megfogalmazott tulajdonságok és preferenciák, megmyilvánulásaiban következetes,

  •  irányítja az életét és magas fokú önbecsülésről tesz tanúbizonyságot

  • „Doi első amerikai koktélpartija”


Njellemz s nismeret n rt kel s s nbecs l s

Önjellemzés, önismeret, önértékelés és önbecsülés

  • Amerikai diákok önjellemzésük során leginkább belső személyiségjegyeket sorolnak fel. (Bond, 1996; Cousins, 1989)

  • Felnőttek: 60-72%-ban személyiségjegyek és szerepkategóriák, fennmaradó %-ban cselekvés alapú jellemzés ( pl. mi a munkája)

  • Az alanyok általánosságban véve igyekeznek megerősíteni és fenntartani pozitív énképüket.

  • Irreális optimizmus –énerősítő tendenciák: saját csoportot fel, kivülálló csoportokat lebecsülnek.

  • Az amerikai felnőttek énfogalmában négyszer-ötször annyi pozitív tulajdonság van, mint negatív. ázsiai kultúra (inkább negítív énjelelmzés, ha egyáltalán vlamilyen pozitívumot mondtak, az általában tagadó alakban hangzott el pl: „Nem vagyok lusta”). (Holmberg, 1995)


Alapvet attrib ci s hib k

Alapvető attribúciós hibák

  • A viselkedést inkább belső, mint külső háttértényezőknek tulajdonítják  a személy cselekedetei egy konkrét kontextusban van leírva (pl. hinduknál: Nincs földje amit megművelhetne, de mások földjét szívesen műveli -budhista gondolkodás)

  • Hinduk: társadalmi kötelezettségek, szerepek és egyéb kontextuális tényezők

  • Morris és Peng (1993) kísérlete:

    „Egy kínai Ph.D. hallgató feldühödött és megölte konzulensét, ugyanekkor Amerikában egy detroiti postai alkalmazott megölte felettesét”

    Mi történhetett?


Kognit v konzisztencia f gg s gre s f ggetlens gre t rekv kult r k k z tti l nyegi k l nbs g

Kognitív konzisztenciaFüggőségre és függetlenségre törekvő kultúrák közötti lényegi különbség

  • Az egyensúly helyreállítása másokkal való nézetkülönbség esetén (meggyőzés versus egyetértés színlelés)

  • A kelet ázsiaikat kevésbé zaklatja fel, ha viselkedésük nem felel meg valamely konkrét attitűdjüknek, ezért náluk nem is mutathatjuk ki a a kognitív disszonancia szokásos hatásait.

  • Heine és Lehman (1997): CD választás

     a belső konzisztencia követelménye sokkal gyengébb az én kölcsönös függésén alapuló modelljét fenntartó embereknél.


Harm nia versus auton mia

Harmónia versus autonómia

  • A környezet feletti uralom – „a társas környezet önérvényesítéssel megszerzett aktív uralma”

  • A reklámok az egyéni hasznot és preferenciákat célozzák meg, míg pl. a Koreában megjelenő hirdetések a saját csoport hasznát, a harmóniát és a család egységét hangsúlyozzák (Han, Shavitt, 1994)

  • Japán egyetemisták az amerikaiaknál kevésbé érvelők, töbre értékelik a csoport harmóniáját, és jobban kerülik a vitákat. (Prunty, Kloppf1990)

  • Alsóéves egyetemisták az USA-ban a konfliktusmegoldásban gyakran tekintették ellenfélnek a másikat, akaratuk érvényesítésére törekednek. (Leung, Lind (1986)

  • A hongkongi felnőttek szerint a közvetítés és az alkudozás csökkentheti az ellenségeskedést a felek között, és jobban is preferálták ezek a módszereket, mint az amerikai felnőttek. (Leung, 1987)


K z ss gi kontroll

Közösségi kontroll

Def.: az egyén egy csoport vagy közösség tagjaként kívánja befolyásolni a környezetet, a kontroll gyakorlója a csoport vagy a közösség.

  • A japánok túlbecsülik a közösségi hatékonyságukat, míg az amerikaiak az egyéni hatékonyságukat becsülik felül.

  • Yamaguchi, Gelfand, Mizumo és Zemba (1997) kísérlete: „Kelletmetlen élmények hatása az azt követő feladatban nyújtott teljesítményre.

  • Kontroll versus kísérleti csoport (keserű ital)

  • Bekerülés csoportosan vagy egyénileg számhúzással

    Független változó: kísérleti személy milyen valószínűséggel becsülte meg azt, hogy melyik kísérleti feltételbe kerül.

    Eredmény: a japán kísérleti személyek a csoportos feltételben kisebbnek becsülték a kellemetlen feladat esélyét, mint az egyéni feltételben. Az amerikai nők ugyanígy, de az amerikai férfiak fordítva.


Erk lcs

Erkölcs

  • Legfontossabb erkölcsi értékek:

  • Szabadság

  • Fügetlenség

  • Énmeghatározás

  • Egyéni jogok

  • A gondoskodás moralitásának egy individuális irányultságú formája alakult ki. (az egyéni orientáció és közösségi érdekek közötti állandó feszültségéből fakad)

  • Kötelességen alapuló morális gondoskodás (buddhizmus, hinduizmus)

  • Amerikaiakkal összehasonlítva az indiaiak gyakrabban ítélték meg úgy, hogy az egyén felelőssége másoknak segíteni.

  • A testvérek és a kollégák felé tanúsított felelősség megítélése annak függvénye volt, hogy kedvelték-e őket, vagy éreztek-e velük kapcsolatban személyes vonzalmat (Miller, Bersoff, 1998)


Az amerikai fels oktat si rendszer mely utat biztos t a t rsadalmi felemelked shez

„Az amerikai felsőoktatási rendszer, mely utat biztosít a társadalmi felemelkedéshez”

  • Középosztály jövedelme 1979 óta 18 %-kal, a felső 1%-nak 200%-al nőtt

    1970-ben az alsó 1/5 5.4%-os részesedés a nemzeti jövedelemből a felső pedig 1/5 40.9%-os

    1995-ben 4.4% és 46.5% volt ugyanez az arány.

  • A fokozattal rendelkezők és a nem rendelkezők bevételének különbsége 20 év alatt (1979-1997) megduplázódott.

  • Összehasonlító vizsgálat 1913-1998 között UK, Fr.o., USA vagyoni gyarapodásra vonatkozóan

  • Téves optimizmus a társadalmi mobilitásról (University of Michigan)

  • Ivy League   állami iskolák


Fels oktat s i v s rl s vagy fogyaszt s

Felsőoktatás I. „Vásárlás” vagy „fogyasztás”?

Állami egyetemek   Magánegyetemek

Vásárlói attitűd (magánegyetemek):

  • Diákok igényeihez való alkalmazkodás pl. esti oktatás

  • „Consuler” rendszer

  • Számonkérés:

  • Írásbeli dolgozatok

  • Prezentációk (!)

  • Teszt

  • Étékelés: sylabus (jelenlét, teszt, dolgozat, prezentáció)

  • Transcript

    Felsőoktatásban való részvétel:

    1979: 31%, 1997 66%


Fels oktat s ii a k pzetts get meghat roz t nyez k

Felsőoktatás II. A képzettséget meghatározó tényezők

  • Szülők alacsony jövedelme

  • Esetleges kisebbségi háttér

  • Elégtelen egészségügy

  • Szülők iskolázottsága

  • Tv nézés

  • Nyelvi készségek


Fels oktat s iii a sz l k j vedelm nek lakhely nek determin l ereje

Felsőoktatás III. A szülők jövedelmének (lakhelyének) determináló ereje

  • A jövedelmi megoszlás és az „elit” egyetemeken való részvétel:

    3% -”legalsóbb rétegekből”

    10%- „alsó 50%”

  • A helyi adók – iskolai színvonal

    NCTAF felmérése (National Comission on Teaching and America’s future; 3336 kérdőív)

  • Felkészületlen tanárok - tanári fluktuáció

  • Nem adekvát készségek

  • Koszos hiányos, nem megfelelő mellékhelyiségek

  • „élősködők” az iskolában

  • Limitált computer és Internet hozzáférés

  • Tudományos ismeretek hiányossága

  • Elégtelen iskolai felszereltség


Fels oktat s iv a t rsadalmi h tt r s a k pzetts g k z tti kapcsolat es lyegyenl s g egyenl tlens g

Felsőoktatás IV.A társadalmi háttér és a képzettség közötti kapcsolat (esélyegyenlőség/egyenlőtlenség?)

  • A családi szerkezet jelentősége

  • A verseny és a standardok gyengítik a legelmaradottabb iskolákat.

  • A demokraták nagyobb hangsúlyt helyeznek az oktatásra, de hogyan?

    Iskola vagy család „fejlesztés”?

  • Az elit iskolák érvényesítik hagyományos jogaikat (New-York Times Sunday felmérése)

  • A privilégiumok a gyerekekre tovább szállnak. (Pl. Harvardon ugyan ki kell hagyni egy évet, de az „adományozók” gyerekei felvétel nélkül bejutnak.)

  • 2001- 2004 költségmegszorító intézkedések  növeli a két rendszer közötti különbséget (a „főiskolák” a diákjaikra hárítják a költségeket, így a szegényeknek kisebb esélyük van a felsőoktatásba bekerülni.)


Finansz roz s

Finanszírozás

  • Tulajdon utáni adófizetés mely a felsőoktatásba kerül  gazdagabb környékeknek jobb iskoláik vannak.

  • 150.000 dollár az átlagos jövedelme annak a családnak, aki a Harvardra adja a gyerekét.

  • A leggazdagabb negyede a populációnak 39%-ról 50%-ra nőtt az elit egyetemeken


  • Login