ALTERNATÍV PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK A ZENEI TEHETSÉGGONDOZÁSBAN

1. ALTERNATÍV PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK A ZENEI TEHETSÉGGONDOZÁSBAN Mezei Rita zongoraművész-tanár tehetségfejlesztő szaktanácsadó 2010

2. Tartalom • Alternatív, alternatíva • Pillanatképek a nagy zenei géniuszok tehetséggondozásából. • Az én zenepedagógiai irányelveim. • Milyen kihívást tartogathat a zenepedagógusok számára a XXI. század? • Szükséges-e vagy nem az alternatív zenepedagógiai módszerek alkalmazása? Aktív zenepedagógusok véleményeinek összegzése rövid interjúk alapján. • Jó gyakorlat- a Zene ABC tehetséggondozó szakkör rövid bemutatása. • Zárszó helyett... • Kapcsolat • Bibliográfia

3. 1. Alternatív, alternatíva→ • Alternatív: kettős, vagylagos, kétféle lehetőséget felvető vagy megengedő (kérdés, indítvány, terv) • Alternatíva: olyan eset, amelyben két lehetőség között lehet választani vagy az egyik lehetőség kettő közül. (1) ? Milyen formában, hogyan alkalmazhatjuk mindezeket, ha szükségessé válik a pedagógiai munka során?

4. 2.Pillanatképek a nagy zenei géniuszok tehetséggondozásából. A klasszika és romantika korszakának két meghatározó zeneszerzőjének kora gyermekkori zenei/ művészeti élményei. • Wolfgang Amadeus Mozart( 1756-1791) • Fryderyk Chopin ( 1810-1849)

5. A fiatal Mozart Nagy tehetsége már gyermekkorában megnyilvánult. A zenén kívül a matematika és az idegen nyelvek is érdekelték. 4 évesen testvére (Nannerl) számára írt, apja Leopold Mozart által komponált darabjait játszotta. Gyorsabban haladt tanulmányaiban apja tanítványaként, mint az iskolába küldött gyerekek.

6. A fiatal Mozart 5 évesen már azelőtt játszani próbált, mielőtt hegedűórákat vett volna, így buzgón kereste a lehetőséget, hogy a felnőttek kamarazene próbáin részt vehessen. Mivel a többiek mindig elzavarták, egy alkalommal apja megengedte neki a közös muzsikálást. A kis Mozart játéka meggyőzte mindannyiukat, és apja elhatározta, hogy ezt a csodát egész Európának meg kell mutatnia. Ezután Wolfgang 6 évesen, Nannerl 10 évesen európai turnéra indult édesapjával.

7. A fiatal Chopin Fryderyk sokoldalú tehetsége korán megmutatkozott. Már a zenetanulása előtt is duetteket játszott Ludwiga nővérével. Gyakran rajzolt karikatúrákat, verseket írt és a családi évfordulókra vígjátékokat állított össze lánytestvéreivel.

8. A fiatal Chopin 6 évesen kezdete meg zenetanulmányait. Idős zongoratanárnője a klasszikus német repertoáron kívül a korabeli népszerű zeneszerzőkkel is megismertette, melyek a korai szerzeményeire nagy hatást gyakoroltak. Első improvizációit tanárnője jegyezte le. g-moll polonézét 1817-ben jelentették meg. 8 évesen Gyrowetz zongoraversenyével debütál és ezután második Mozartként ünneplik.

9. 3.Az én zenepedagógiai irányelveim • Motiváció az egyéni eredmények elérésére, megtartására és a további fejlődés érdekében. • A kreativitás fejlesztése a művészi kifejezés, a technikai nehézségek áthidalására és a művészetek iránti nyitottság kapcsán. • Problémaérzékenység, egyéni fejlesztés a tanórákon. • A zenei kifejezés gazdagítása, az elméleti tudás mélyítése. • A zeneszerzői attitűd gyakorlati módon való átélése. • Esztétikumra való nevelés más művészeti terület megismertetése kapcsán. • Szociális kompetenciák növelése különböző kamarazenei formációkon keresztül.

10. 4. Milyen kihívást tartogathat a zenepedagógusok számára a XXI. század? • Haladjunk a korral vagy maradjunk az eddigi bevált pedagógiai módszereink mellett? • A klasszikus repertoár mellett milyen újdonságokkal érdemes megismertetni a zene iránt elkötelezetteket? • Milyen innovatív módszereket érdemes alkalmazni a mai kor gyermekének zenei tehetséggondozásában?

11. 5. Szükséges-e vagy nem az alternatív zenepedagógiai módszerek alkalmazása? Aktív zenepedagógusok véleményeinek összegzése rövid interjúk alapján. Igen, szükségszerű az alternatív pedagógiai módszerek alkalmazása→ • alkalmanként, • a gyerek egyéni haladási ütemének érdekében, • a differenciálás miatt, • a korai tehetséggondozásban, • új utak feltérképezése kapcsán, • különböző motivációs háttér adta lehetőségek kibontakoztatására, • a zenei kreativitás fejlesztésére, • az összművészetre való nyitottságra nevelés miatt.

12. 6. Jó gyakorlat – a Zene ABC tehetséggondozó szakkör rövid bemutatása Résztvevői→ 7-11 éves korú általános iskolás gyerekek, akik nem vesznek részt zeneiskolai képzésben. Célja → - a zene megszerettetése, a zenei írás-olvasás alapjainak elsajátítása játékos formában, a kreativitás fejlesztése, társművészetekkel gyakorlati úton való ismerkedés, közös munkára nevelés, szociális kompetenciák fejlesztése.

13. 6. Jó gyakorlat – a Zene ABC tehetséggondozó szakkör rövid bemutatása Elvárt eredménye → a gyerekek zene iránti érdeklődésének, szeretetének elmélyítése, zenei alapok elsajátítása, a társas –szociális kompetenciák fejlődése, a művészetek iránti nyitottság megteremtése.

14. Zárszó helyett.... J. Sinor, az IKS elnöke az USA-ból rajzolta meg az ezredforduló európai mércével mért jó zenetanárának portréját: • Tartsuk éberen magunkban a muzsikust! • Pallérozzuk intellektusunkat! • Érdeklődjünk a világ dolgai iránt! • Éljünk harmóniában a természettel! • Vállaljuk meggyőződésünket! • Sose elégedjünk meg azzal, amit elértünk! • Éljünk lehető legteljesebb életet! (2)

15. Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Kapcsolat: r.mezei.piano@t-online.hu Mobil: +36/30/347-8307

16. 9. Bibliográfia • Jegyzet (1)Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára Budapest: Akadémiai Kiadó, 1973 (32. o.) ISBN 963 05 4262 5 (2)L. Nagy Katalin: Az ének zene tantárgyak helyzete és fejlesztési feladatai Hozzáférés módja: www. Oki.hu/cikk.asp?Kod=tantargyak-Nagy-Enek.html „EU-csatlakozás és a magyar zenepedagógia”(4.,5.,8.,9.bek.) • Felhasznált irodalom (1) Nagy zeneszerzők Etűd Könyvkiadó, 1995 (46-47.o., 150-151.o) ISBN 963 85164 3 7