A közgazdaságtan tablója

1. A közgazdaságtan tablója Korai szerzők Platón, Arisztotelész, AquinoSt Tamás Fiziokraták Merkantilisták F Quesnay, A.R.J.Turgot, P.S.Dupont de Nemours J.B. Colbert,, T Mun, D Defoe, J Stuart, D North Klasszikus politikai gazdaságtan A Smith, J Bentham, J.B. Say, J.C.L.S. de Sismondi, D Ricardo, T.R. Malthus, N.W Senior, J.S. Mill 1776 1780 1803 1803 1817 1820 1836 1848 Marxista politikai gazdaságtan Neoklasszikus közgazdaságtan K Marx 1867 K Kautsky 1899 E Bernstein 1899 W S Jevons 1871 C Menger 1871 L Walras 1879 Osztrák iskola Institucionalisták C Menger 1871 E von Böhm Bawerk 1889 R Hilferding 1910 R Luxemburg 1913 V I Lenin 1916 A Marshall 1890 Keynesi közgazdaságtan T Veblen 1899 K Wicksell 1898 I Fisher 1911 AC Pigou 1912 J M Keynes 1936 M Kalecki 1933 J R Hicks 1939 R Harrod 1939 F Knight 1921 C Mitchell 1913 J R Commons 1934 J Schumpeter 1912 J Robinson 193 E H Chamberlin 1933 P Samuelson1947 M Dobb 1937 P Sweezy 1942 L von Mises 1947 N Kaldor 1955 J Robinson 1956 Chicagói iskola P Baran 1957 Neoricárdiánus közgazdaságtan M Friedman 1968 G S Becker1964 P Sraffa 1960 Kortárs közgazdasági iskolák Heterodox politikai gazdaságtan Ortodox közgazdaságtan Marxisták&neomarxisták Institucionalizmus Neoricardiánus&posztkeynesi Neoklasszikus& Keynesiánus Új klasszikus makroökonómia Új osztrák iskola P S Sweezy E Mandel J K Galbraith G Mirdal A Hirschman I Steedman A Eichner F A Hayek R Lucas N Walras T Sargent P Samuelson J Tobin

2. Arisztotelész Platon tanítványa A közgazdaságtan (oikonomika) névadója „Minthogy minden városállamban egy bizonyos fajta közösséget ismerhetünk fel,s minden közösség nyílván valami közjó megvalósítására alakult…,világos, hogy noha mindenki valami jó elérésére törekszik, a legfőbb jó elérésére elsősorban mégis az a legfőbb rendű közösség törekszik, amely, a többit mind magába foglalja. Ez pedig az, amit városállamnak nevezünk, vagyis az állami közösség.” i.e.384-i.e.322 „Okvetlenül szükséges tehát, hogy egyvalamivel tudjunk mindent megmérni, ez az egy valami tulajdonképpen a szükséglet, ami mindent összetart, a pénz pedig mintegy a szükséglet helyettesítésére keletkezett megegyezés alapján.” Fő műve: Politika

3. Aquinói Szent Tamás Az igazságos árról szóló tan kidolgozásával máig hatást gyakorol a katolikus társadalom-felfogásra. „Minden embertömegben kell vezető hatalomnak lennie, mivel ahol sok ember van együtt, és mindegyik a saját érdekét nézi, felbomlana és szétesne a sokaság, ha nem létezne olyan intézmény, amely a közjóról gondoskodik.” Fő műve: Summa Teologiae A pénz szükségletet kielégítő dolog. (nem funkcionál tőkeként) XIII. szd.

4. Merkantilizmus Az állam anyagi jólétének legfőbb forrását a nemesércek jelentik. Erős állami beavatkozás, protekcionizmus, adók előtérbe kerülnek A cserearányok önkényesek: a dolgok éppen annyit érnek, amennyiért el lehet adni őket Jean-Baptiste Colbert • Cél: minél több arany kerüljön az országba. • Az állami beavatkozás teremti meg a gazdasági folyamatok • szabályszerűségét. „A merkantilizmus képviselői szerint a gazdagság nem a termelésben, hanem a forgalomban keletkezik, és csak pénzben (aranyban) testesül meg, ezért a nemzet gazdagságának forrása a külkereskedelem” XIV. Lajos

5. Fiziokratizmus 18. szd. természet+erős Tableauéconomique termékek és jövedelmek körforgása a különböző osztályok között „természetes rend” eszméje • A gazdaság, mint egy test: • Mezőgazdaság: gyomor • Főldesurak: szív • Ipar: tüdő Francois Quesnay A fiziokratizmus megteremtője A gazdagság forrása a mezőgazdaság Az ipar átalakítja, a kereskedelem elcseréli a mezőgazdaságban keletkezett többletértéket • Csak az állami beavatkozás nélküli gazdaság működőképes. • Három szektoros modelljükben a három szektort a földbirtokosok, • a bérlők és az iparosok alkotják. Közöttük lévő egyenlő értékek • cseréje spontán módon biztosítja a gazdaság zavartalan működését. Jelentősebb képviselő Anne Robert Jacques Turgot

6. Klasszikus közgazdaságtan 18-19 szd. Thomas Malthus David Ricardo 1776 David Ricardo nevével fémjelzett munkaérték-elmélet szerint a javak értékét és árát az előállításukhoz szükséges munka mennyisége határozza meg. Adam Smith - láthatatlan kéz - a gazdagság forrásának elsősorban a munkát tekinti A piacimechanizmusok tökéletes működésében való hit. A tökéletesen versenyző piac alapelveinek megfogalmazása . Az állam feladata mindössze az éjjeli őr szerep és a közjavak előállítása. Jean-BaptisteSay John Stuart Mill A Say-dogma szerint minden kínálat megteremti a maga keresletét; a gazdaságban a piac mechanizmusai automatikusan egyensúlyt alakítanak ki. Marx és Keynes is elutasítja a Say-dogmát

7. Karl Marx „értéktöbblet elmélete szerint a tőkés nem annyit fizet a munkásnak, amennyit munkája hozzátett az áru értékéhez, hanem csak annyit, amennyi munkaerejének újratermeléséhez elegendő” – többlet kisajátítása a profit – kizsákmányolás A gazdaságot periodikus ciklikusság jellemzi, amelynek a csúcspontja az általános válság A tőkés gazdaság bukása szükségszerű A munkanélküliség szükségszerű Nincsenek önszabályozó mechanizmusok A gazdaság mikro- és makro-szemléletű vizsgálata Engels Friedrich

8. Neoklasszikus közgazdaságtan Amikroökonómia, mint tudomány Fogyasztói többlet Termelési tényezők Megcáfolták David Ricardo munkaérték-elméletét, amely szerint a javak értékét és árát az előállításukhoz szükséges munka mennyisége határozza meg. A piaci mechanizmusok működése tökéletes Alfréd Marshall Egy jószág értéke a fogyasztójában keltett hasznosság függvénye. Az érték szubjektív kategória. Leon Walras

9. Hermann Heinrich Gossen I.Egy adott élvezet nagysága csökken, ha ezt az élvezetet megszakítás nélkül, folyamatosan elégítjük ki addig, amíg telítettség nem lép fel.” II: „Egy embernek, aki több élvezet közül választhat, viszont nincs elegendő ideje, hogy mindet kielégítse, annak érdekében, hogy élvezeteinek összessége a lehető legnagyobb legyen, ahelyett, hogy csak a legnagyobb élvezetet elégítené ki, célszerű mindet csak részben kielégítenie, méghozzá olyan arányban, hogy abban a pillanatban, amikor a rendelkezésére álló idő lejár, minden egyes élvezetének nagysága azonos legyen.”

10. John Maynard Keynes C(Y)=C0+ Fogyasztási határhajlandóság Beruházási multiplikátor ĉY Válság idején az állam képes arra, hogy fiskális eszközökkel, például infrastrukturális beruházásokkal, de mesterségesen fenntartsa a hatékony keresletet, ezzel az egyensúlyhoz közelítse a gazdaságot és csökkentse a munkanélküliséget A monetáris politikát Keynes nem tartotta annyira megbízható keresletszabályozó eszköznek, mint a fiskálisbeavatkozást.

11. George W. Bush amerikai elnök köszöntötte a 90. születésnapjához közeledő közgazdászprofesszort: „Milton Friedman soha nem állította, hogy a szabad piac tökéletes dolog. De bebizonyította, hogy a tökéletlen piac is jobb eredményeket hoz, mint a nagyképű szakértők és a mohó bürokraták" - Milton Friedman Az államnak elsősorban a monetáris politika eszközeivel kell hatnia a gazdasági folyamatokra, s az állami beavatkozásnak kizárólag a forgalomban levő pénzmennyiség szabályozására kell korlátozódnia. Nixontól Reaganig több amerikai elnök, 1973-74-ben Pinochet chilei elnök gazdasági tanácsadójaként is dolgozott. Friedman nemcsak a gazdaságpolitikában hirdette liberális elveit, hanem az élet más területén is: támogatta a prostitúció és a drogok liberalizácóiját, és kiállt a távoktatás bevezetése mellett. Legfontosabb tettének a kényszersorozás vietnámi háború utáni megszüntetése melletti lobbizást tekintette 1976-ban kapta meg a közgazdasági Nobel-díjat

12. Paul Anthony Samuelson A közgazdaságtant alapvetően matematikai oldalról közelítette meg. Nobel-díj: Első amerikaiként, és a világon másodikként a statikai és dinamikai közgazdaságtani elmélet kidolgozásáért, és a közgazdasági elméletben való tudományos elemzések szintjének növeléséért folytatott tevékenységéért 1970 1945 és 1952 között kormányhivatalnokként többek között Eisenhower, majd 1968-tól Kennedy elnök gazdasági tanácsadója volt.