Zleti gazdas gtan 4
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 34

Üzleti gazdaságtan 4. PowerPoint PPT Presentation


  • 65 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Üzleti gazdaságtan 4. Dr. Michelberger Pál [email protected] Vállalkozás alapítása. A vállalkozás alapításának lehetőségeit meghatározza: az állam gazdaságpolitikája piaci viszonyok gazdasági környezet A vállalkozás alapítása: jogi aktus tőkebefektetés

Download Presentation

Üzleti gazdaságtan 4.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Zleti gazdas gtan 4

Üzleti gazdaságtan 4.

Dr. Michelberger Pál

[email protected]


V llalkoz s alap t sa

Vállalkozás alapítása

A vállalkozás alapításának lehetőségeit meghatározza:

  • az állam gazdaságpolitikája

  • piaci viszonyok

  • gazdasági környezet

    A vállalkozás alapítása:

  • jogi aktus

  • tőkebefektetés

  • piacon történő megjelenés

  • mérlegelt gazdasági döntés


V llalkoz s l trej tt nek lehets ges esetei

Vállalkozás létrejöttének lehetséges esetei:

  • új vállalkozás előzmények nélkül

  • közös vállalat

  • meglévő vállalat szervezeti átalakulása

  • felvásárlás

  • fúzió


V llalkoz si form k

Vállalkozási formák

  • Egyéni vállalkozás

  • Szövetkezet

  • Gazdasági társaság

    • közkereseti társaság (kkt)

    • betéti társaság (bt)

    • egyesülés

    • közös vállalat (kv)

    • korlátolt felelősségű társaság (kft)

    • részvénytársaság (rt)


V llalkoz si form k k z tti v laszt s figyelembeveend szempontok

Vállalkozási formák közötti választás(figyelembeveendő szempontok)

  • jogszabályi előírások

  • alapítói vagyon (alaptőke) nagysága

  • tőkeszükséglet

  • tulajdonosi viszonyok

  • felelősségi fokozatok

  • kilépés lehetősége


Egy ni v llalkoz s

Egyéni vállalkozás

  • legegyszerűbb vállalkozási forma

  • nincs alapító okirat és alapító vagyon, a szervezet egyetlen személy tulajdonában van

  • egyedül biztosítja a tőkét és egyedül dönt

  • bármely jogszabály által nem tiltott tevékenységet folytathat

    További előnyök: alapítás és megszüntetés egyszerűsége, üzletmenetre vonatkozó nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség hiánya, adózási kedvezmények, bedolgozót, alkalmazottat és családtagot foglalkoztathat.

    Hátrányok: szerényebb profit lehetőségek, korlátozott a pénzügyi erőforrásokhoz jutás, sokoldalú követelmények a vállalkozóval szemben, vagyoni felelősség.


Sz vetkezet

Szövetkezet

  • önkéntes állampolgári társulás

  • az állampolgárok vagyoni hozzájárulással és személyes munkával vesznek benne részt

  • fő testülete a közgyűlés

  • tartozásaiért a vagyonával felel

  • tagjai a részjegyük erejéig felelősek


K zkereseti t rsas g

Közkereseti társaság

Valamennyi tag korlátlanul és egyetemlegesen – saját teljes vagyonnal – felel a társasággal szembeni minden követelésért.

Állhat jogi és természetes személyekből is (minimum két tag).

Alapításához ügyvéd vagy közjegyző ellenjegyzésével ellátott, minden tag által aláírt társasági szerződés szükséges. Alapítói vagyon nagyságára előírás nincs.

Személyes közreműködés nem kötelező, de a társasági szerződésben a közreműködés módját meg kell adni…

Legfőbb döntéshozó szerv a taggyűlés.


Bet ti t rsas g

Betéti társaság

Jogi személyiség nélküli gt.

A beltag felelőssége a társaság kötelezettségeiért korlátlan és egyetemleges, részvétele a társaság munkájában kötelező. A kültag csak a betétje erejéig felel, részvétele a társaság munkájában nem kötelező.

Alapításához a kkt-nál már említett társasági szerződés kell.

Kötelező törzstőke itt sincs.

A legfőbb döntéshozó szerv a taggyűlés.


Korl tolt felel ss g t rsas g

Korlátolt felelősségű társaság

A tagok csak a bevitt törzsbetét erejéig felelősek a társaság tartozásaiért, azonban ez bizonyos esetekben korlátlanná válhat.

A törzstőke összege min. 500.000,- Ft.

Egyszemélyes kft. esetében könyvvizsgáló kötelező!

A bejegyzést követően a tagokat a társasági vagyonból rájuk eső üzletrész illeti meg.

Legfőbb döntéshozó szerv a taggyűlés.


R szv nyt rsas g

Részvénytársaság

  • a legfejlettebb gazdasági társasági forma

  • személytelen

  • tulajdonosai a társaság működéséért és tartozásaiért részvénytulajdonukon túl nem tartoznak felelősséggel

  • mindenképpen szétválnak a tulajdonosi és menedzseri funkciók

  • a részvénytársaság működhet zártkörűen (ZRt.) vagy nyilvánosan

  • a részvénytársaság alaptőkéje min. 20.000.000,- Ft

  • a pénzbeli hozzájárulás az alaptőke 30%-a, de min. 10.000.000,- Ft

  • a legfőbb döntéshozó szerv a közgyűlés


Egyes l s s k z s v llalat

Egyesülés és közös vállalat

Az egyesülés jogi személyiséggel felruházott gt. Csak jogi személyek alapíthatják.

Célja: a tagok saját gazdálkodási eredményességének előmozdítása, tevékenységük összehangolása.

A működéshez szükséges költségeket a tagok évente biztosítják. Legfőbb szerv az igazgatótanács.

Az egyesülés tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

Közös vállalat olyan gt., amely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. Ha vagyon a tartozásokat nem fedezi, akkor a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában kezesként felelnek.

A kv. lényegében tőkeegyesülés, amelyet a gazdálkodási cél elérése érdekében alapítanak a tagok. Legfőbb szerv az igazgatótanács.


Gazdas gi t rsas gok el nyei s h tr nyai

külső befektetők bevonásának lehetősége

tulajdonlási lehetőség nagyobb tőke nélkül

jelentősebbek az elérhető hitelforrások

a nyereség a tagok megegyezése alapján kivonható

személyi konfliktusok lehetősége

nem mindig egyértelmű a menedzseri felelősség

jogi személyiségű gt-nél nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség

bonyolult és költséges az alapítás és a megszüntetés

Gazdasági társaságok előnyei és hátrányai


T rsas v llalkoz sok alap t sa

Társas vállalkozások alapítása

Valamennyi tag aláírásával ellátott társasági szerződés megkötése vagy alapító okirat szükséges ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzéssel.

Az alapítást 30 napon belül a cégjegyzékbe be kell jegyeztetni (cégbíróság). A gt. a cégbejegyzés napjával jön létre, addig ún. előtársaságként működhet.

A cégbejegyzést követően 15 napon belül kötelező bejelenteni a megalakulást:

  • a Társadalombiztosítási Igazgatóságnál

  • az Adóhatóságnál

  • és a helyi önkormányzatnál

    Számla-nyítás a cégbejegyzés után a megválasztott bankfióknál…


Kis s k z pes v llalkoz sok meghat roz sa

KIS- ÉS KÖZÉPES VÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA

Közepes vállalkozás:

  • az összes foglalkoztatotti létszám 250 főnél kevesebb, és

  • az éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió euró vagy a mérleg-főösszege legfeljebb 43millió eurónak megfelelő forintösszeg és

  • megfelel a függetlenségi kritériumnak.


Kis s k zepes v llalkoz sok meghat roz sa

KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA

Kisvállalkozás:

  • az összes foglalkoztatotti létszám 50 főnél kevesebb és

  • az éves nettó árbevétele legfeljebb 10millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy a mérleg-főösszege legfeljebb 10millió eurónak megfelelő forintösszeg és

  • megfelel a függetlenségi kritériumnak.


Kis s k zepes v llalkoz sok meghat roz sa1

KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA

Mikrovállalkozás:

  • az összes foglalkoztatotti létszám 10 főnél kevesebb és

  • éves nettó árbevétele legfeljebb 2millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy a mérleg-főösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg és

  • megfelel a függetlenségi kritériumnak.


F ggetlens gi krit rium

FÜGGETLENSÉGI KRITÉRIUM

Az állam, az önkormányzat vagy KKV-en kívüli vállalatok tulajdoni részesedése (jegyzett tőke vagy szavazati jog alapján) nem haladja meg a 25%-ot.

Az előző 3 dia forrása:

Az Európai Bizottság által megfogalmazott a egységes fogalmi keret (1996).

Magyarország: 2004. évi XXXIV. törvény Kis- és közepes vállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról, 2005. jan. 1-jén módosítva.


V llalati szervezet kialak t sa

Vállalati szervezet kialakítása

Cél => Folyamat => Szervezet

A szervezeti felépítést befolyásoló tényezők:

  • a termékek termelésének, ill. a szolgáltatások volumene,

  • termék és szolgáltatás jellemzők,

  • a termékek termelésének és a szolgáltatás nyújtásának technológiai, információtechnológiai jellemzői,

  • szervezet méretjellemzői (iparáganként differenciált),

  • a vállalat működésének földrajzi kiterjedése, ill. elhelyezkedése,

  • outsourcing lehetőségei, kooperációs kapcsolatok,

  • egyéb tényezők (tradíció, vezetési módszerek, kommunikáció technikai lehetőségei


V llalati szervezet jra

Vállalati szervezet (újra…)

Tipikus szervezeti formák:

  • lineáris

  • törzsegységi

  • funkcionális

  • mátrix

  • divizionális

    A divizionális szervezetet önálló szervezeti egységekre bontják termék és/vagy piac szerint => stratégiai üzleti egységek (költségközpont v. nyereségközpont v. beruházásközpont…)


Outsourcing er forr s kihelyez s

Outsourcing (erőforrás kihelyezés)

A vállalat profiljába nem eső tevékenységeket külső vállalkozásoknak ad át, ill. azok segítségével lát el (pl. csomagolás, vámügyintézés, takarítás, információs rendszer üzemeltetése, bérelszámolás…).

Előnyök: magasabb szakmai színvonal, költségcsökkenés és/vagy beruházások elmaradása, stratégiai partnerkapcsolatok kiépítésének lehetősége

Hátrányok: visszafordíthatatlanság, kiszolgáltatottság, hosszú távú elkötelezettség, bizalmas vállalati információk kiszivárgása


V llalatok kapcsolatrendszere

Vállalatok kapcsolatrendszere

  • inkubátorházak

  • franchising

  • ipari parkok

  • stratégiai szövetségek

  • disztribúciós láncok létrehozása (pl. kiskereskedelmi egységek, beszállítók felvásárlása)

  • holding szervezetek, vállalatcsoportok

  • klaszterek


A magyar v llalkoz si szf ra jellemz i 1990 ut n

A magyar vállalkozási szféra jellemzői (1990 után)

  • privatizált állami vállalatok

  • átalakult vagy megszűnt szövetkezetek

  • állami tulajdonú vállalatok teljesítmény- és munkavállalói létszám csökkenéssel

  • beáramló külföldi tőke

  • nagyszámú, erősödő (?) magánvállalkozás

  • nagy szervezetek decentralizálása, dezintegrálódása (small is beauty…)

  • megmaradtak belső rendszerének átalakulása, divíziók és profitcenterek létrejötte…


V llalati k telezetts gek

Vállalati kötelezettségek…

  • teljesítés (határidő, mennyiség, minőség)

  • kellékszavatosság

  • jótállás

  • termékfelelősség

  • minőségbiztosítás, minőségvédelem

  • vevőszolgálati feladatok


Fontosabb fogyaszt i jogok

Fontosabb fogyasztói jogok

  • választás/elutasítás joga

  • információhoz való jutás joga

  • biztonság elvárásának joga

  • véleménynyilvánítás és érdekvédelem joga

  • arányos kompenzáció joga


J t ll s

Jótállás

Kereskedelmi forgalomba kerülő (import és hazai előállítású) új termékre terjedhet ki. A tartós használatra szolgáló termékek rendeltetésszerű használata során, meghibásodás esetén a forgalmazó köteles a termék díjmentes javítására az általa vállalt ideig…


Szavatoss g

Szavatosság

Rejtett gyártási hiba esetén lehetőség van a jótállási idő lejárta után is a termék díjmentes javítására a szavatosság alapján. Csak olyan hiba esetén alkalmazható, amely már a megvásárláskor is fennállt. A szavatosság 3 évig érvényesíthető…


Term kfelel ss g

Termékfelelősség

A termék gyártója, import esetén annak importálója, vagy ha ők nem találhatók meg a forgalmazók felelnek a termék hibája által okozott kárért. Ez alapján kell megtéríteni a termék hibája folytán előállt halál, testi sérülés v. más egészségkárosodás következtében előállt vagyoni és nem vagyoni kárt. A hiba és a kár közötti összefüggést a károsultnak kell bizonyítania. A termékfelelősség 10 évig terheli a gyártót…


V ls got kiv lt okok

Válságot kiváltó okok

Belső okok:

  • vezetési hiányosságok, gyenge menedzsment

  • nem megfelelő munkaerő-állomány

  • nem megfelelő termékek

  • likviditási problémák

  • nem elégséges innováció

  • kapacitás kihasználatlanság

  • jogi ütközés, előnytelen szerződések

  • túl magas v. túl alacsony készletszint

    Külső okok:

  • piaci helyzet romlása (piacvesztés, konkurencia megerősödése, megváltozott vásárlói szokások)

  • felgyorsult műszaki fejlődés

  • társadalmi-gazdasági események, kormányzati intézkedések


V ls g kezel se r vidt von

Válság kezelése rövidtávon

  • likviditásnövelő intézkedések (követelések behajtása, kötelezettségek átütemezése, értékesíthető eszközök eladása, hitelfelvétel…)

  • költségcsökkentés (nélkülözhető tevékenységek felfüggesztése, bércsökkentés, beruházások visszafogása…)

  • munkaerő leépítése

  • bizalomerősítés

  • esetleg csődeljárás…


Likvidit si probl m k

Likviditási problémák

A vállalat zavarait leggyakrabban a fizetésképtelenség jellemzi…

Fizetésképtelen egy vállalat, ha:

  • elismeri tartozását, amit a lejáratot követő 60 napon belül nem egyenlített ki

  • a hitelező fizetési felszólítására 30 napon belül nem tudja tartozását kiegyenlíteni, és ezt érdemben nem vitatja

  • a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen maradt

  • a csődeljárás során kötött egyezségben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette


V ls g kezel se hossz t von

Válság kezelése hosszútávon

  • feltáró analízis

  • nem hatékony divíziók eladása

  • új technológia vagy új termék

  • K+F kiadások növelése

  • költségszerkezet átalakítása

  • hosszú távú pénzügyi terv

  • esetleg negatív konklúzió

    Amit nem szabad: termelő berendezéseket eladni, értékes munkaerőt elbocsátani, hosszúlejáratú hitel törlesztését rövid lejáratú hitellel finanszírozni, készleteket túlbecsülni…


Cs delj r s

Csődeljárás

  • talpra állítási program (profilváltás, felesleges eszközök hasznosítása, szervezet átalakítása, vezetőcsere)

  • fizetési haladék (moratórium)

  • vagyonfelügyelő kinevezése

  • egyezség a hitelezőkkel (követeléseik átütemezése, esetleg elengedése)


V llalat megsz n se

Vállalat megszűnése

A vállalat megszűnik, ha az fizetésképtelen és a lefolytatott csődeljárás eredménytelen => felszámolás

A vállalat megszűnik, ha teljesülnek azok a célok, amelyekért létrehozták, vagy a tulajdonosoknak megszűnik az érdekeltsége => végelszámolás

A vállalat (gazdasági társaság) megszűnhet jogutóddal v. jogutód nélkül…

A megszűnéskor a gazdasági társaságot a Cégbíróság a cégjegyzékből törli…


  • Login