1 / 26

Minőségmenedzsment 2.előadás

Minőségmenedzsment 2.előadás. A minőség elméletei, történelmi előzményei. Kronológia. 1900-as évek eleje – tudományos menedzsment alapjai (Taylor) 1920-as évek – statisztikai folyamat szabályozás ( Shewart ) 1930-as évek – átvételi mintavételezés alapjai ( Dodge és Rooming )

kenley
Download Presentation

Minőségmenedzsment 2.előadás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Minőségmenedzsment 2.előadás A minőség elméletei, történelmi előzményei

  2. Kronológia • 1900-as évek eleje – tudományos menedzsment alapjai (Taylor) • 1920-as évek – statisztikai folyamat szabályozás (Shewart) • 1930-as évek – átvételi mintavételezés alapjai (Dodge és Rooming) • 1940-es évek – katonai szabványok megjelenése • 1950-es évek – Minőségmenedzsment Japánban (Deming és Juran) • 1960-as évek – Taguchi módszerei, minőség technikák • 1970-es évek – A minőség stratégiai jelentőségűvé válik (USA) • 1980-as évek – LEAN, TQM és BaldrigeAward (USA) • 1990-es évek – Újraszervezés (reengineering) és SixSigma, a minőség megközelítés elterjedése • 2000-es évek – A szállítóval való együttműködések, SupplyChain Management előtérbe kerülése, LEAN, SixSigma népszerűvé válása

  3. A Taylorizmus F.W.Taylor (1856-1915) - "A tudományos vezetés alapelvei" • A taylorizmus alapelvei: • a komplex munkafolyamatok felbontása standardizált, elemi egységekre, egyszerű műveletekre, • az elemi munkaműveletek optimalizálása, a műveletek során végzett fogások, mozdulatok időtakarékos racionalizálása majd – legügyesebb és leggyorsabb munkáshoz igazítva – standardizálása, és általános normává tétele (idő- és mozdulatelemzés), • a munkafolyamatok tervszerű felépítése és kijelölése, a munka megtervezése, vagyis a „feladat szerinti vezetés”, • a tervezés és az irányítás, azaz a menedzsment, valamint a kivitelezés, tehát a konkrét munkaműveletek szervezeti különválasztása, • a teljesítmény szerinti bérezés bevezetése, • a szigorú előírásokkal időben szabályozott munkarend kialakítása, valamint • a hatékony, az elemi munkaműveletekhez igazított, egyesített, szabványosított szerszámok alkalmazása. • A Taylorizmus és a minőség: • elválasztotta a tervezést a munka javításától, • elszigetelte a munkást a munka javításának felelősségétől • létrejött a produktum minőségét ellenőrző osztály (MEO) • a minőségért való felelősség szétszóródott a szervezeten belül.

  4. W.E. Deming (1900-1993) – statisztikus, A minőség létrehozásában nem csak a munkásoknak van szerepe • a menedzsment feladata a rendszer szervezése és az általános problémák kezelése, • a munkások a speciális hiba okokért felelnek, amelyeket ők okozhatnak. • A minőség javításának feladatát tehát meg kell osztani a különböző szintek között! A statisztikai minőségszabályozás megalapozója (SQC, SPC)

  5. Az alacsony minőség a tervezés nem megfelelő és nem hatékony voltából ered Hagyományos szemlélet: A tervezés során kialakítják azokat a módszereket, amivel a terméket előállítják, meghatározva a minőségét is A műveletek 20%-a veszteség, amely a folyamatokba/termékbe bele lett tervezve Minőség fejlesztés helyett ellenőrzés alkalmazása Jurantrilógia tervezés ellenőrzés fejlesztés Juran

  6. Ishikawa • A minőség 7 alapeszköze • Bármilyen más sorrendben is alkalmazhatók • Képet kapni a folyamat egészéről (folyamat ábra)) • Adatokat gyűjteni (ellenőrző lap) • Elemezni az adatokat (hisztogram, pont diagram, ellenőrző kártya) • Meghatározni a gyökérokokat (ok-okozat elemzés) • Priorizálni az okokat (Pareto elemzés) Folyamat ábra Ellenőrző lap Hisztogram Pont diagram Ok-okozat elemzés Pareto elemzés Ellenőrző kártya

  7. Folyamat ábra Döntésre van szükség A folyamatot szimbolizálja Kezdés/befejezés – a áttekinthetőségért Input/output –amikor valamilyen információ, adat, eszköz be- vagy kilép a folyamatból Lap összekötő Folyamat jelölő • Először egy általános folyamat ábrával kezdjünk és utána egészítsük ki részletekkel • Menjünk végig a folyamaton és kérdezzük meg azokat akik ténylegesen végzik azt • Határozzuk meg mely lépések teremtenek értéket és melyek azok amelyek feleslegesek

  8. Folyamat ábra -példa

  9. Dátum Megj. Termék típus Ellenőrző lap • Adat gyűjtő módszer amellyel hisztogramokhoz gyűjthetünk adatokat. Alkalmazásához: • Gyakran előforduló problémák azonosítása • Ellenőrző lap elkészítése (idő intervallumok meghatározása) • A felhasználó jelölje a hibák előfordulását

  10. Hisztogram • Folytonos adatok mérésekor (diszkrét adatokhoz a gyakorisági ábra alkalmazható) • Adatok eloszlásának bemutatására • Az oszlopok szélessége legyen ugyanakkora • Az osztályok legyenek egymást kizáróak, és fedjék le a teljes intervallumot (eseményteret) • Az osztályközök száma (k) • Ahol n a megfigyelések száma

  11. Pont diagram • A változók közötti kapcsolat vizsgálatára • Határozzuk meg a változókat • Gyűjtsünk adatokat a korábban bemutatott módszerekkel • Ábrázoljuk két dimenzióban • Vizsgáljuk meg a kapcsolatot pl. korrelációs teszttel

  12. Kontroll kártya • A folyamat határok magából a folyamat jellemzőből számíthatók • A folyamat stabilitását vizsgálja, problémát jelent • Ha egy érték a szabályozó határokon kívül esik • Trendszerű megszaladás tapasztalható (7-nél több érték trendszerűen nő vagy csökken) • 7 vagy annál több érték esik a közép vonal egyik vagy másik oldalára • Túl sok érték esik a középvonal köré vagy a szabályozó határok közelébe • Periodikusság tapasztalható

  13. Ishikawa halszálka elemzés Az ok-okozati elemzés célja: egy probléma vagy állapot (vagyis az okozat) összes lehetséges okának szisztematikus, növekvő részletességgel történő meghatározása és grafikus ábrázolása. Az ISHIKAWA elemzés néhány jellemzője: • általában teljeskörűségre törekvés • hosszabb idő, alaposabb munka • jelentős erőforrás- és időigény • a probléma alapos ismeretét igényli Lépései: • 1. határozzuk meg a problémát • 2. határozzuk meg a bordákat (vagy brainstorminggal az érintettek által, vagy a 9M szerint) • Töltsük ki a halszálka diagramot a Miért kérdésre adott válaszok segítségével (5W szerint) • Határozzuk meg a gyökér okokat

  14. Ishikawa elemzés folyamata 1 Felbontási eljárások: • A diszperzió-, azaz szóráselemzést úgy végzik, hogy az egyes okokat hozzárendelik a fő okokhoz, és minden egyes oknál felteszik a kérdést: „Miért lép fel ez az ok?” Ezt a kérdést a részletezés következő szintjén megismételjük egészen addig, amíg a csapatnak nem jut eszébe több ok. Tényező csoport meghatározásának két alapvető lehetősége: • - az 9M elemei: Munkaerő (Manpower) Eszköz (machine) Anyag (material) Módszer (method) Mérés (measurement) Környezet (milieu) Ösztönzés (motivation) Pénzügyi forrás (money) Karbantartás (maintenance)

  15. Ishikawa elemzés folyamata 2 • A folyamat-osztályozás a fő okok helyett a folyamat főlépéseit használja. Az alapvető okokra való rákérdezés menete ugyanolyan mint a diszperzió- vagy a szóráselemzés esetén. • A folyamat logikai sorrendje alapján - Például: –bejövő árúk –komissiózás – előkészítés –alkatrész-gyártás –alkatrész szerelés –késztermék szerelés –kiszállítás előtti ellenőrzés –csomagolás

  16. Ishikawa halszálka elemzés - példa

  17. Paretoelemzés - példa • Döntsük el, melyik problémáról akarunk többet tudni! • Válasszuk ki ötletroham segítségével vagy meglévő adatok alapján az okokat vagy problémákat, melyeket nyomon követni, összehasonlítani és rangsorolni kell! Módszere: ötletroham vagy rendelkezésre álló adatok alapján • Válasszuk ki a legtöbbet mondó mértékegységet, például gyakoriságot vagy költséget! • Határozza meg a vizsgálat időtartamát. • Gyűjtsükössze a szükséges adatokat működés közben, vagy tekintsük át a korábbi adatokat. Módszere: adatgyűjtő lap • Összesítő adatlap készítése Az adatgyűjtő lapból kiindulva elkészítjük az összesítő adatgyűjtő lapot.

  18. 7. Pareto diagram adatlap készítése - Nagyság szerint sorba állítjuk az adatokat, és elkészítjük a Pareto diagram adatlapját. Hibatípusonkénti darabszám mellett feltüntetjük a hiba százalékot, a kumulált hibaszámot és a kumulált hiba százalékot. 8. Készítsük el az oszlopdiagramot - A Pareto diagram adatlap első - harmadik oszlopait ábrázoljuk 8.1. A diagram skálabeosztását úgy tervezzük meg, hogy az oszlopok egy négyzet alakú területet foglaljanak el. 8.2. Rajzoljunk egy vízszintes tengelyt, melyen a hibafajtákat ábrázoljuk. A tengelyt annyi részre osztjuk, ahány hibafajtánk volt. 8.3. Két függőleges tengelyt rajzoljunk be a vízszintes tengely jobb és bal oldalára. A baloldali tengely a hiba számot jelöli, a jobb oldali a hibaszázalékot. Mindkét tengelyen jelöljük be az osztástávolságot!

  19. 9. Rajzoljuk meg a kumulatív görbét- Itt a Pareto diagram adatlap második és negyedik oszlopát ábrázoljuk a vízszintes, függőleges tengelyen. A pontokat folyamatos vonallal összekötjük. A kumulált %-ot kivetítjük a jobb oldali függőleges tengelyre. 10. Határozzuk meg a legnagyobb fejlesztési lehetőségeket A 80%-os értéknél egy vízszintes vonalat húzunk és ahol az metszi a kumulált görbét egy függőlegest állítunk. A függőleges bal oldalán találjuk a legnagyobb fejlesztési lehetőségeket. 11. A diagram jellemző paramétereinek feltüntetése Minden lehetséges és szükséges adatot rögzítsünk a diagramon. Pl.: dátum, elemző neve, adatok száma, egysége stb. Írjuk az ábra alá a levont konklúziót. Függőleges tengely: Olyan mértékegységet válasszunk, amely a legkifejezőbb számunkra (gyakoriság, hiba-arány, ppmérték, költség) Vízszintes tengely: Lehetőség szerint csökkenő sorrendben minden elképzelhető hibaok szerepeljen, a hasonló jellegű hibaokok együtt szerepeljenek. „Egyéb hibaokok” kategória külön kezelendő (utolsó oszlopként

  20. ATotal Quality Control (TQC) atyja a teljes szervezet felelős a minőségért nem születhet minőség a gyártás terén, ha a termékeket rosszul tervezték, kevéssé átgondolt módon, nem megfelelő piacokon hozták forgalomba, és nem volt megfelelő a vevőkapcsolat. A minőségfejlesztés három lépése A négy halálos betegség Feigenbaum

  21. Crosby 4 abszolútuma: a minőség definíciója: az igényeknek való megfelelés és a saját szervezet olyan alakítása, hogy ezeknek az elvárásoknak megfeleljen. a minőségi rendszer a megelőzés és nem az ellenőrzés. A teljesítmény szintje a nulla hiba. A minőség a profit forrása lehet. A minőség költségeit mérni kell. Ezek alapján kerülhet sor a fejlesztési döntések meghozatalára. Crosby

  22. Taguchi • A minőség definíciója: A minőség a társadalomnak okozott veszteséggel mérhető, ha például a szolgáltatás észlelt és elvárt minősége között különbség van. (negatív minőség) • Minőség Veszteség: A célértéktől való eltérés a társadalomnak okozott veszteség. • L=K*V2 • K – konstans • 2- szórásnégyzet • K=C/T2 • C – egy termék javításának költsége • T – tolerancia intervallum LSL célérték USL

  23. Robosztus tervezés – hibamentes termék • Robosztus tervezés– a technológia megválasztása • Parameter tervezés – azon paraméterek megválasztása, amelyek befolyásolják a minőséget (nem változtatja meg a gyártási költséget) • Tolerancia tervezés – a minőség fejlesztésére, ha a paraméter tervezés nem megfelelő eredményű (növeli a gyártási költséget)

  24. TAGUCHI kísérletterv • 1. probléma meghatározás • 2. Brainstorming • A faktorok, az értékek és a kapcsolatok meghatározása, • Szabályozó faktor • Zaj faktor • Célok meghatározása • Minél kisebb, annál jobb • Konkrét célérték • Minél nagyobb, annál jobb • A kísérlet megtervezése • Offline kísérletek (az ismétlések számának meghatározása) • Kísérlet lefuttatása • Ortogonális tömbök (a faktorok száma és értékeinek függvényében) • Eredmények rögzítése • A faktorokhoz kapcsolódó átlagos eredmények rögzítése • a kedvezőbb érték kiválasztása • Elemzés (faktorok értékének megválasztása) • A kísérlet megerősítése (az eredmények validálása)

  25. Kontingencia elmélet • Nincsenek sémák, a vállalatoknak nem egyféle minőség megközelítést kell alkalmazniuk • A sikeres vállalatok mindegyik megközelítésből alkalmaznak egy keveset, ami segít a minőségfejlesztésben, megértik és kreatívan alkalmazzák ezeket a megközelítéseket. • A szituációtól függ, hogy melyik a legjobb megközelítés

  26. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

More Related