A biomonitoring és a környezetállapot értékeléssel kapcsolatos alapfogalmak

1. A biomonitoring és a környezetállapot értékeléssel kapcsolatos alapfogalmak Dr. Kárász Imre egyetemi tanár EKF Környezettudományi Tsz.

2. Biológiai marker Az élőlény (szervezet) alaki, működésbeli kémiai folyamataiban bekövetkező változás • ált. külső hatásra (ártalomra) gyorsan jelentkezik, • méréssel kimutatható még a maradandó károsodás (betegség) kialakulása előtt (Legegyszerűbb formája a biológiai monitorozás, amikor valamelyik egészségkárosító elem, ve-gyület (pl. vérólomszint, doppingszer) kerül kimutatásra a szervezetben.)

3. Biológiai marker (példák) • Dopping vizsgálatok-nál különböző teljesít-ményfokozó szerek kimutatása történik. • A vérólomszintnek a WHO ajánlása szerint a lakosság 98 %-ánál 20 mikrogram/liter alatt kell lennie (- ben-zin ólommentesítése)

4. Biológiai monitorozás Állati vagy emberi eredetű anyagok (vér, vi-zelet, haj, köröm, fog, toll, szövetminta) vizsgálata annak megállapítására, hogy a környezetben található szennyezőanya-gokból mennyi található egy adott időpont-ban a mintában, amely értékből következ-tetni lehet az expozíció mértékére. (Becslés).

5. Biológiai monitorozás (példa) Montánában (USA) méhek-kel monitorozzák a vegyi üzemek szennyezőanyag kibocsátásának hatótá-volságát. A méheket „be-tanítják” bizonyos vegyü-letekre, azokat felismerik és begyűjtik a virágporral. A méhek közül vett min-tákat analizálják.

6. Biomonitoring A környezet állapotának nyomon követése biológiai objektumok felhasználásával. Alapja az indikációs elv: a biológiai objektu-mok ill. azok változásai jelzik a környezet állapotát ill. annak változását

7. Indikátorszervezetek(biológiai indikátorok) Jelenlétükkel, hiányuk-kal vagy genetikai tu-lajdonságaik megvál-toztatásával jelzik (in-dikálják) a releváns környezeti tényezőket pl.: vérehulló fecskefű – nitrogéndús talaj; pl.:sziki sóvirág – szikes talaj

8. Ökológiai indikáció Az indikáció specális, a szünbiológiára alkal-mazott esete, amelynek lényege az, hogy a szünbiológiai jelenségek (pl. populációk, biocönózisok viselkedései) jelzik a létrejöt-tükben szerepet játszó, azaz ténylegesen ható tényezőket. Indikátum = indikátormintázat (maga a jelenség) Indikándum = háttérmintázat (a mintázatok létrejöttéért felelőssé tehető tényezők

9. Ökológiai indikáció (példa) Indikátor jelenség: Oázis a sivatagban Indikátum (indikátormintá-zat): az oázisban pálma-fák és a jelenlétükben megélni képes fajok vannak Indikandum (háttérmintá-zat): tartósan a pálmaliget megélhetéséhez szüksé-ges mennyiségű édesvíz van jelen

10. Indikáció A populációk jelenlétükkel ill. fenotipusos tulajdonságaikkal jelzik a környezeti té-nyezőket, ill. azok változásait. Minden fe-netikai (pl. alaktani, fejlődésbeli, táplálko-zásbeli, viselkedéstani, társulástani) jelen-ség mögött egy vagy több ökológiai jelen-ség (hatás) áll. Pl. a szobanövény levelei a fény felé fordul-nak, mert érzékelik a fény irányát.

11. Biokoncentráció és bioakkumuláció • Biokoncentráció: az a folyamat, amelynek során az élőlények különféle kémiai elemeket, vegyü-leteket, mérgező anyagokat (pl. nehézfémsók, növényvédőszerek stb.) a környezeti koncentrációnál nagyobb mennyiségben halmoznak fel a szervezetükben. • Bioakkumuláció: a környezetből valamely anyag, elem, vegyület felvétele és fokozatos felhalmo-zása a szervezetben.

12. Biomagnifikáció • Az életközösségekben lezajló olyan folyamatok sorozata, amely a tápláléklánc magasabb szintjén levő szervezetekben valamilyen kémiai anyagból magasabb koncentráció kialakulásához vezet. Példa: Minamata-betegség

13. Környezeti adat, adatbázis, adatbank, adatszolgáltatás • Környezeti adat: a környezet minőségéről vagy állapotáról szóló információ (általában mérési, felvételezési adat); • Környezeti adatbázis: adott terület környezeti adatainak összessége; • Környezeti adatbank: adott terület környezeti adatainak és információnak olyan rendszere, amely lehetővé teszi az adatok és információk kívánt szempontú tárolását, új adatok fogadását, az adatok csoportosítását, visszakeresését és feldolgozását a rendelkezésre álló műszaki és szervezési eszközökkel; • Környezeti adatszolgáltatás: a környezetről rendelkezés-re álló adatok kezelése és nyilvánosságának törvény ál-tal meghatározott biztosítása.

14. Környezetállapot • Környezetállapot: a bioszféra tetszőleges kiterjedésű részén (vagy kiválasztott területén) a természetes alkotók és a mesterséges (az ember által alkotott) létesítmények fizikai, kémiai és biológiai paramétereinek összessége, valamint ezek egymásra hatásainak rendszere.

15. Környezetállapot-felmérés • Az a folyamat, cselekvés sorozat, amellyel egy adott terület környezetállapot értékeléséhez szükséges adatokat és információkat összegyűjtik. • Állapotfelmérés: Valamely működő üzem működésének környezetvédelmi szempon-tú felülvizsgálata

16. Környezetállapot-értékelés A környezet elemeinek (föld, víz, levegő, élővilág, táj, települések) és egészének jellemzésére szolgáló paraméterek meghatározása és összehasonlítása a kívánatos és/vagy szabványokba (határértékekbe) foglalt állapotjellemzőkkel. Interdiszciplináris elemzést jelent, a környezet-állapot változását ökológiai, humánökológiai (közegészségügyi), valamint gazdasági (erő-forrás-használhatósági) szempontból egyaránt minősíti.

17. Környezetdiagnosztika A környezetállapot meghatározásának és változá-sai felismerésének tudománya ill. gyakorlata