1 / 47

ÜZLETI JOG 3. óra

ÜZLETI JOG 3. óra. Kötelmi jog I. - hétfői kurzus - (Tk. 4.1.1-4.1.2, 4.1.5) Összeállította: Verebics János. Áttekintés:. 3.1 A szerződések jogának alapjai 3.1.1 A szerződés lényege 3.1.2 A szerződésre vonatkozó közös szabályok

amiel
Download Presentation

ÜZLETI JOG 3. óra

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. ÜZLETI JOG 3. óra Kötelmi jog I. - hétfői kurzus - (Tk. 4.1.1-4.1.2, 4.1.5) Összeállította: Verebics János

  2. Áttekintés: 3.1 A szerződések jogának alapjai 3.1.1 A szerződés lényege3.1.2 A szerződésre vonatkozó közös szabályok 3.1.3 A szerződéstan különös része - kereskedelmi szerződések3.1.4 A szerződési jog alapelvei 3.1.5 A szerződéses jogviszony elemei 3.2 A szerződés létrehozása 3.2.1 A szerződés, mint folyamat 3.2.2 A szerződéskötés menete3.2.3 Szerződéskötési kötelezettség. Az előszerződés3.2.4 Általános szerződési feltételek 3.3 A szerződés módosítása és megszüntetése 3.3.1 A szerződés módosítása 3.3.2 A szerződés megszűnése teljesítés nélkül

  3. 3.1 A szerződések jogának alapjai

  4. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.1 A szerződés lényegeA.) A kötelem - Kötelem: a követelés és tartozás egysége, amelyben • mellérendelt jogalanyok • többnyire relatív szerkezetű, általában pozitív tartalmú • jogviszonyban állnak egymással, és • a vagyoni értékű szolgáltatások teljesítését • vagyoni szankciókkal biztosítják.

  5. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.1 A szerződés lényegeB.) Kötelem-keletkeztető tényállások I. • - Kötelem-keletkeztető tényállások: • jogellenes károkozás • jogalap nélküli gazdagodás > szabályanyaga a múltban előállott jogellenes cselekményre reagál • egyoldalú jogügyletek (élők között és halál esetére) • közhatalmi aktusok • ha az egymástól független jogalanyok ~ gazdasági érdekeit ~ egymással egyetértésben törekszenek kielégíteni > a legjelentősebb, előremutató kötelem-keletkeztető tényállás, A SZERZŐDÉS

  6. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.1 A szerződés lényegeC.) Kötelem-keletkeztető tényállások II. - Tipizálás: • „múltba néző” reparációs jellegű > korábban fennállt, nem jogszerűen megváltozott helyzetet állít vissza ~ kártérítési kötelmek ~ jogalap nélküli gazdagodás • „ előremutató” akaratlagos jellegű kötelmek ~ szerződések ~ egyoldalú jogügyletek ~ közhatalmi aktusok

  7. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.1 A szerződés lényegeD.) A kötelmi jog elhelyezése a polgári jogban - Vagyonjog: • dologi jog (statikus) • kötelmi: vagyonmozgás - A kötelmi jog elhelyezése a polgári jogban: • a vagyoni jogok részeként • a dologi jogok mellett > a szerződések joga a kötelmi jog egyik legjelentősebb, egyben legterjedelmesebb része

  8. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.1 A szerződés lényegeE.) Az állam viszonya a szerződéshez - Elismeri: • perelhetőség • végrehajthatóság - Ha azonban a szerződés jogilag csonka, az ilyen szerződéshez fűződő joghatások beálltát tiltja ÉRVÉNYTELENSÉG • vagy lehet orvosolni • vagy nem ~ a joghatás beállását MEGTILTJA ~ ha már beállt IN INTEGRUM RESTUTIO

  9. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.2 A szerződésre vonatkozó közös szabályokA.) A szerződés fogalma - A szerződés fogalma: • két vagy több személy • egybehangzó akaratnyilatkozata • mely joghatást vált ki > többletelem a kötelem-fogalomhoz képest: az előremutató kötelmi helyzetet keletkeztető KONSZENZUS

  10. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.2 A szerződésre vonatkozó közös szabályok B.) A szerződések jogának magyar forrásai - A szerződések jogának hatályos forrásai: • a törzsanyagot a Ptk. tartalmazza (IV. rész) ~ I cím: (a szerződés) > általános érvényű (szerződéses és egyéb kötelmi) szabályok (198-338. §) ~ III. cím: (egyes szerződések) > szerződéstípusok (365-591. §) ~ nevesített egyoldalú jogügyletek: az ingyenes szerződések között (III. cm L. fejezet, 592-596. §) > az egyoldalú jogügyletekre vonatkozó kiterjesztő jogértelmezés általános érvénnyel való kimondása: Ptk. 198. § (2) • a szerződések létrejöttére vonatkozó, külön törvényben foglalt norma (pl. koncesszió) • a szerződés teljesítését illető speciális norma: Fvtv. • a szerződésszegés jogkövetkezményei: Fvt., kötelező jótállásról szóló Korm. rendeletek • az egyes szerződésekre vonatkozó törvényi, kormányrendeleti normák > nem ritkán kogens tartalommal

  11. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.2 A szerződésre vonatkozó közös szabályokC.) A szerződés menete - A szerződés menete: • az egybehangzó akaratnyilatkozatok általában egy bizonyos előkészítő fázis után • létrehozzák a szerződést, mely ~ vagy elvezet minden szerződési szándék céljához, a TELJESÍTÉSHEZ ~ vagy valamely jogi csonkaság folytán (érvénytelenség) NEM • a szerződés „menet közben” maga is változásokon mehet keresztül ~ irányt változtat> módosítása ill. módosulása ~ a felek v. az egyik fél akaratából el sem jut a szándékolt célhoz (megszűnés teljesítés nélkül)

  12. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.2 A szerződésre vonatkozó közös szabályokD.) A szerződés teljesítése - A szerződés teljesítése: a szerződést tárgya és tartalma szerint kell teljesíteni, vizsgálandó a teljesítés • módja • helye • ideje • a feltételek és választási jog megvalósulása > a szerződésszerű teljesítés az az OPTIMUM, amire a jogosult a szerződés alapján törekszik

  13. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.2 A szerződésre vonatkozó közös szabályokE.) Helytállási kötelezettség - Ha a szerződésszerű teljesítés úgy marad el, hogy azt jogosult nem kívánta, mert • késedelemben • hibás teljesítésben • lehetetlenülésben • teljesítés megtagadásában ölt testet: SZERZŐDÉSSZEGÉS mely OBJEKTÍV vagy SZUBJEKTÍV alapú vagyoni helytállási kötelezettséget keletkeztet

  14. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.3 A szerződéstan különös része- kereskedelmi szerződésekA.) Szerződéstípusok és egyes szerződések - Szerződéstípusok és egyes szerződések: • az általánosan vizsgálandó elemek bizonyos eltérősége vezet megkülönböztetésükhöz • az egyes szerződéstípusok egymástól eltérő rendeltetés, tárgya, tartalma több-kevesebb kiegészítő szabályozást igényel > DE! a speciális szabályozás előírása/értelmezése csak annyiban helytálló, amennyiben az összhangban áll a szerződések > kötelmi jog > a polgári jog általános érvényű szabályival

  15. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.3 A szerződéstan különös része- kereskedelmi szerződésekB.) Az egyes szerződéstípusok tárgyalása - Az egyes szerződéstípusok tárgyalása: • szerződési alaptípusok, ill. főleg a magánszemélyekhez fűződő vagyoni kapcsolatokat jelentő szerződésfajták • a gazdasági élet alapvető szerződései > kereskedelmi szerződések > a TIPUSSZABADSÁG eleve kizárja az összes lehetséges szerződés rendszerbeli elhelyezését, azonban a tipizálás segítséget adhat a jogviszony tartalmát alapul vevő helyes minősítéshez

  16. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.4 A szerződési jog alapelveiA.) Általános polgári jogi alapelvek - A polgári jog általános alapelvei: a szerződések területén különös jelentőségű • a jóhiszeműség és tisztesség követelménye (4. § /1/) • az elvárhatóság követelménye (4. § /1/) • az együttműködési kötelezettség (4. § /2/) • a rendeltetésszerű joggyakorlás (2. § /2/) • a joggal való visszaélés tilalma (5. §) • az értelmezési alapelv (1. § /2/)

  17. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.4 A szerződési jog alapelveiB.) A szerződési szabadság elve - A szerződési szabadság elve: a szerződésre lépő alanyok akarata – főszabályszerűen- nincs megkötve • a szerződéskötési szabadság ~ akar ~ nem akar ~ köteles > felek akarata (előszerződés) > törvény (pl.: közüzemi) • partnerválasztás szabadsága > kivel akar szerződni? (egyes esetekben köteles: pl. közforgalmú közlekedési eszköz) • szerződési típusszabadság > milyen szerződést? (PTK.-ban nevesített, más jsz.-ban nevesített, vegyes, nevesítetlen) • a tartalom szabadsága (diszpozíció): korlátozása ~ negatív módon: jogszabályi tilalom ~ pozitív módon: engedélyhez kötő vagy kötelező tartalmú elemeket előíró (PTK.226.§ /1/) módon

  18. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.4 A szerződési jog alapelveiC.) Az egyenértékűség elve - Az egyenértékűség mint főszabály: a szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár (PTK.201.§ /1/) • főszabály: a visszterhesség vélelme > a szolgáltatással szemben értékét tekintve vele arányban álló ellenszolgáltatásnak kell állnia • a felek akaratszabadságából kiindulva megdönthető > ezt azonban expressis verbis ki kell fejezni • az egyensúlyhiányos szerződés lehet jogszerű és jogszerűtlen > a jogszerű lehet ~ ingyenes > a felek szabad akaratából ~ kockázati elemet hordozó (tartási, biztosítási) > visszterhesek ugyan, de a konkrét szerződésben a felek által tudottan benne rejlik az aránytalanság lehetősége ~ szerencseszerződés > az elfogadott bizonytalansági elem a többlettényállás: az értékviszonyokat a szerencsefaktor fogja befolyásolni

  19. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.4 A szerződési jog alapelveiD.) A „pacta sunt servanda” elve - Pacta sunt servanda - clausula rebus sic stantibus: • a szerződésnek a felek között törvényereje van • kötelesek azt jóhiszeműen s úgy, ahogy a szerződésben rögzítették végrehajtani • kivételt a körülményekben utóbb beállt olyan változás, amely miatt a szerződés teljesítése el nem várható (amit előre látva a felek meg sem kötöttek volna) az a fél, akire nézve a változás méltánytalanul nehéz helyzetet teremt, mentesülhet a teljesítési kényszer alól ~ kezdeményezheti a bíróság előtt a szerződés módosítását ~ előre nem látható releváns változás beálltára hivatkozva a szerződést megszüntetheti (felbontás, ill. elállás) ~ jelentőséggel elsődlegesen a konszenzuális szerződések és a tartós jogviszonyok körében bír > kivételképpen alkalmazható, korrekciós elv

  20. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.4 A szerződési jog alapelveiE.) A szerződési jog speciális alapelvei - A szerződési jog speciális alapelvei: • az együttműködési alapelvből nőtt ki a szerződések körében speciális alapelvvé: ~ a szerződési szabadság elve (200. § /1/) ~ a visszterhesség vélelme (201. § /1/) ~ a pacta sunt servanda és a clausula rebus sic stantibus alapelvszerű követelménye • az általános alapelvek szerinti együttműködési kötelezettséggel találkozunk még ~ a szerződés megkötése (2005. § /3/) ~ a szerződés teljesítése (277. § /2/) • érvénytelenség jogkövetkezménye ~ nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző magatartások ~ jogszabály megkerülésével kötött jogügyletek

  21. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.5 A szerződéses jogviszony elemeiA.) Áttekintés - A szerződéses jogviszony elemei: • a szerződés alanyai (a szerződő felek), • a szerződés tárgya (a szerződésben vállalt szolgáltatás és a jogi értelemben vett dolog) és • a szerződés tartalma (szerződésbe foglalt jogok és kötelezettségek összessége)

  22. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.5 A szerződéses jogviszony elemeiA.) A szerződés alanyai I. - Az alanyok köre: mint minden jogviszonynak, a kötelmi jv.-nak is jogképességgel rendelkező jogalany lehet alanya • ember (természetes személy) • mesterséges jogalany, jogi személy (Ptk. 8. §, 28. §) • quasi jogi személy Gt. • az állam (kötelmi jogviszonyokban nem preferált) - Az alanyok érdekállása: • főszabályként kétpólusú: két különböző érdekállás (hitelező-adós) > több alany is állhat kötelemben • többpólusú: harmadik személy is jelen van (pl. harmadik személy javára szóló szerződés, engedményezés) • azonos érdekállású: több alany, de (még) nem különböztethető meg a hitelezői és adósi pozíció (gazd. társaság alapítása, közös tulajdont létrehozó kötelmi helyzet) > az alanyok elnevezése: alapvető érdekállásukhoz kötődik (jogosult-kötelezett, hitelező-adós, károkozó-károsult, eladó-vevő, örökös-hagyományos) > felekről addig beszélhetünk, amíg ennek az ügylet érdekpozíciói szempontjából nincs jelentősége

  23. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.5 A szerződéses jogviszony elemeiB.) A szerződés alanyai II. - Több alany a kötelemben: • egyidejű: az adott kötelmi pozícióban akár jogosulti, akár kötelezetti helyzetben azonos időpontban több személy áll • jogutódlás: ~ a jogutód a jogelőd jogosultságait és kötelezettségeit ~ teljeskörűen, változatlan tartalommal átvéve ~ egy bizonyos időpontban annak helyébe lép ~ típusai: > ha a jogosult személyében áll be változás: engedményezés > ha a főkötelezett személye változik: tartozásátvállalás v. tartozásátszállás

  24. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.5 A szerződéses jogviszony elemeiC.) A szerződés tárgya - A szerződés tárgya: • a szolgáltatás • a jogosult a szerződéssel létrehozott érdekét elégíti ki: > AZ A MAGATARTÁS, AMELYET KÖTELEZETT A SZERZŐDÉS ALAPJÁN TANÚSÍTANI KÖTELES - A szolgáltatás fogalma: • az a kötelmi jogviszonyban tanúsítandó magatartás, • amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet, • illetőleg amit kötelezett a kötelem alapján tanúsítani köteles • a szolgáltatás (magatartás) a kötelmi jogviszony közvetlen tárgya >> a dolog a közvetett tárgy, a szolgáltatás tárgya

  25. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.5 A szerződéses jogviszony elemeiC.) A szerződés tárgya II. - A szolgáltatások tipizálása fajlagossági szempontból: • egyedi > konkrétan meghatározott, mással nem pótolható • fajlagos > fajta és mennyiség szerint meghatározott ~ SOSEM LEHETETLENÜLHET EL ~ A LEGINKÁBB FAJLAGOS SZOLGÁLTATÁS: A PÉNZ; • zártfajú > a fajlagos szolgáltatás szűkítése - A szolgáltatások további megkülönböztetési lehetőségei: fő - és mellékszolgáltatás ~ főszolgáltatás a szerződés ennek teljesítése érdekében jön létre, rendeltetése ebben valósul meg ~ mellékszolgáltatás(ok): > a főszolgáltatás velejárói, megerősítői > az adott szerződés-típushoz tartoznak

  26. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.5 A szerződéses jogviszony elemeiD.) A szerződés tárgya III. - A szolgáltatások további megkülönböztetési lehetőségei II: • tevőleges és nem tevőleges szolgáltatás ~ tevőleges: > dare jellegű: dolog vagy más jogosultság adása más részére végelegesen vagy időlegesen > tevékenység kifejtése más részére (facere) >> vmely eredményt kell megvalósítani (eredményszerződések), vagy >> a legnagyobb gondossággal eljárva eredmény létrehozására kell törekedni (gondossági szerződések) > preastare > helytállási főkötelezettséget jelentő szolgáltatások ~ nem tevőleges > vmitől való tartózkodásra > vminek az eltűrésére

  27. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.5 A szerződéses jogviszony elemeiE.) A szerződés tárgya IV. - A szolgáltatások további megkülönböztetési lehetőségei III: • egyszeri: a szolgáltatás egyetlen meghatározott aktusból áll • tartós (huzamos): a szolgáltatás nyújtása hosszabb időn át tart > ha a teljesítést már megkezdték, a szerz. felbontása vagy érvénytelenség esetén az eredeti állapot helyreállítása lehetetlen, ezért a szerződést nem lehet ~ keletkezésére visszamenő hatállyal megszüntetni (felbontani, elállni) ~ úgy tekinteni, mint ha meg sem kötötték volna • időszakonként visszatérő: > pl. bérlő bérfizetési kötelezettsége ~ az egyes szolgáltatások külön-külön is érvényesíthetők a nélkül, hogy az az egész szerződési viszonyra kihatna ~ ugyanakkor: egy-egy szolgáltatás elmaradása adott esetben az egész szerződés megszűnésére vezet

  28. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.5 A szerződéses jogviszony elemeiE.) A szerződés tárgya VI. - A szolgáltatások további megkülönböztetési lehetőségei IV: • oszthatósága v. oszthatatlansága ~ a jogosult a szerződéskötéskor fennálló és a másik fél által is ismert szerződési érdeke határozza meg ~ JOGKÉRDÉS > független attól, hogy a szolgáltatás, mint dolog egyébként osztható-e • személyhez kötött és forgalmi jellegű szolgáltatás ~ főszabály: más is teljesítheti a szerződést, mint az eredeti kötelezett ~ kivételek a forgalmi jelleg alól: személyhez kötött szolgáltatások • visszterhesség és ingyenesség ~ a polgári jogban a visszterhes szerződés a rendszerinti eset (vélelem) > DE NEM MINDEN SZERZŐDÉS ~ visszterhességről csak áruviszonyban lévő szolgáltatások esetében beszélhetünk: szolgáltatás <> ellenszolgáltatás

  29. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.5 A szerződéses jogviszony elemeiE.) A szerződés tárgya VII. - A szolgáltatások további megkülönböztetési lehetőségei V: • feltételtől és időhatározástól függő szolgáltatások ~ feltétel: olyan bizonytalan jövőbeli esemény, amelytől a szerződés hatályának beállta v. megszűnése függ ~ időhatározás: olyan később bekövetkező időpont megjelölése, amelynek beálltakor a szerződés hatályba lép vagy hatályát veszti > meghatározott, jövőbeli, biztosan bekövetkező > kezdő > a joghatás beálltára vezet > végződési > a joghatást megszünteti - A vagylagos szolgáltatás (alternativ obligatio): ha a felek két vagy több szolgáltatást úgy jelöltek meg, hogy ezek közül • valamelyik fél vagy harmadik személy meghatározhatja, hogy • melyik legyen a teljesítendő szolgáltatás

  30. 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI3.1.5 A szerződéses jogviszony elemeiF.) A szerződés tartalma - A szerződés tartalmát a szerződésben foglalt fő- és mellékkötelezettségek és a velük szemben támasztható jogosultságok összessége adja • minimális kötelező tartalmát a jogszabályi rendelkezések olyan körben határozzák meg, hogy ezek alkalmassá tegyék a szerződést a célzott joghatás kiváltására • mindenképpen tartalmaznia kell a szerződő feleket, a szerződés tárgyát és a feleknek a szerződés teljesítéséhez fűződő fő kötelezettségeit és jogait • a szerződés tartalmát alapvetően a szerződő felek állapítják meg, kivételes esetben jogszabály vagy a bíróság is meghatározhatja azt > a lényeges tartalmi kérdésekben való megállapodás nélkül a szerződés nem jön létre (Ptk. 205. §).

  31. 3.2 A szerződés létrehozása - A szerződési jogviszony: folyamat az egyes szakaszok egymástól elkülöníthetők különbségtétel: nem csak időben, hanem a szerint is, hogy előfordulásuk törvényszerű-e vagy sem

  32. 3.2 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA3.2.1 A szerződés, mint folyamat

  33. 3.2 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA3.2.2 A szerződéskötés meneteA.) Az ajánlat - Az ajánlat: • közvetlenül szerződéskötésre irányuló akaratnyilatkozat, az ezzel egybecsengő nyilatkozat kölcsönös kötelezettségeket keletkeztet • az ajánlatnak a megkötni szándékozott szerződés minden lényeges elemét tartalmaznia kell - Jogilag: a szerződéskötést megelőző utolsó előtti nyilatkozat - Felhívás és ajánlat: • a felhíváshoz nem kapcsolódik ajánlati kötöttség • jogkövetkezménye lehet „biztatási károkozás” (Ptk. 6. §)

  34. 3.2 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA3.2.2 A szerződéskötés meneteB.) Az ajánlati kötöttség - Ajánlati kötöttség (PTK. 211. § /1/-/2/): függő jogi helyzet • kezdete, vége ~ jelenlévők közt megszűnik, ha nyomban nem fogadják el ~ távollévők (PTK. 214.§ /1/) > kezdete (hatályosulás): tudomásszerzés > vége: elvárható időn (2 nap) belül válasz nem érkezik • a még nem hatályos nyilatkozat visszavonható (214.§/2/-/3/) • az ajánlati kötöttség megszűnésével az ajánlattevő visszanyeri cselekvési szabadságát

  35. 3.2 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA3.2.2 A szerződéskötés meneteC.) Az ajánlatra adott válasz - Az ajánlatra adott válasz: • eltérő tartalmú: ÚJ AJÁNLAT(PTK.213§/2/) • egybecsengő: ELFOGADÁS, PTK. 205.§ > szerződést másképp is lehet kötni, például oly módon, hogy a felek közösen szerződés tervezetet készítenek, azt megvitatják, majd elfogadják - A létrejött szerződés alapján: • a felek kölcsönösen követelhetik a másik fél szolgáltatásának szerződésszerű teljesítését, és • annak felróható elmaradása esetén kártérítési igényt is támaszthatnak.

  36. 3.2 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA3.2.3 Szerződéskötési kötelezettség. Az előszerződésA.) Szerződéskötési kötelezettség - Szerződéskötési kötelezettség: • a vagyoni forgalomban általában a szerződéskötési szabadság érvényesül • kivételes esetben azonban a jogszabályok (vagy a felek) szerződés megkötésének kötelezettségét is előírhatják • szerződéskötési kötelezettséget az esetek többségében olyankor határoz meg a jogszabály, amikor ~ a szolgáltatást nyújtó monopolhelyzetben van, vagy ~ a szolgáltatás kapacitása szűkebb, mint a szolgáltatásra vonatkozó igény, illetve ~ ha azt a fogyasztóvédelem vagy a társadalom tagjainak védelme megkívánja > az a fél, akinek javára a szerződéskötési kötelezettség fennáll, a gazdasági szerződés megkötésére felhívhatja a kötelezettet

  37. 3.2 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA3.2.3 Szerződéskötési kötelezettség. Az előszerződésB.) Az előszerződés I. - Fogalma, előfeltételei (Ptk. 208. §): • a felek megállapodhatnak abban, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek • az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni • az előszerződés alapján a felek kötelesek a szerződést megkötni • jogszabály az előszerződés kötését kötelezővé teheti > az előszerződésre egyébként az annak alapján megkötendő szerződésre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók

  38. 3.2 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA3.2.3 Szerződéskötési kötelezettség. Az előszerződésC.) Az előszerződés II. - Jogkövetkezménye: a szerződéskötési kötelezettség; elmaradása esetén a bíróság • bármely fél kérelmére a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja • AKKOR IS, HA ~ az előszerződés a szerződés lényeges kérdéseiben való megállapodást nem tartalmazza, ~ DE a nemzetgazdaság, a felek érdekeinek figyelembevételével, a felek tárgyalásai, korábbi szerződései és az eset összes körülménye alapján a szerződés tartalma meghatározható • KIVÉTELESEN az előszerződésben megállapított feltételek módosításával is, ha a nemzetgazdasági érdek vagy a felek különös méltánylást érdemlő érdeke indokolja

  39. 3.2 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA3.2.4 Általános szerződési feltételekA.) Az ÁSZF alkalmazása - Általános szerződési feltételek: előzetesen kialakított feltételrendszer, mely meghatározatlan számú jövőbeni szerződés részévé fog válni - A hatályos szabályozás a Ptk.-ben megadja • az ÁSZF és a tisztességtelen feltételek fogalmát (Ptk. 205/A. §, 209. §) • a tisztességtelen általános szerződési feltétel jogkövetkezményeit (Ptk. 209/A. §) • megtámadhatóság kritériumait és jogkövetkezményeit (Ptk. 209/B. §) - Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni > a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet

  40. 3.2 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA3.2.4 Általános szerződési feltételekB.) Általános szerződési feltételek – tisztességtelen feltétel - Általános szerződési feltételnek minősül • az a szerződési feltétel • amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, • a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és • amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg Ptk. 205/A. § (1) bek. - Az ÁSZF csak akkor válik a szerződés részévé, ha • alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és • azt a másik fél kifejezetten v. ráutaló magatartással elfogadta - Tisztességtelennek az a kikötés minősül, amely • a jóhiszeműség és tisztesség elvét sérti azáltal, hogy • az egyik fél jogai és kötelezettségei egyoldalúan és • indokolatlanul hátrányosan kerülnek meghatározásra Ptk. 209. §

  41. 3.2 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA3.2.4 Általános szerződési feltételekC.) Megtámadási lehetőség - Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést • a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja (Ptk. 209/A. §) • a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés 209/A. § (2) bekezdése szerinti érvénytelenségének megállapítását a külön jogszabályban meghatározott érdekvédelmi szervezet is kérheti a bíróságtól - Ha a bíróság megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét • azt alkalmazása esetére (a jövőre nézve) • a kikötés nyilvánosságra hozójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal • érvénytelenné nyilvánítja (Ptk. 209/B. §).

  42. 3.3 A szerződés módosítása és megszüntetése

  43. 3.3 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE3.3.1 A szerződés módosításaA.) A módosulás és a módosítás - Módosulás: olyan jogi tény, amely a szerződést valamely lényeges elemében megváltoztatja - Módosítás: az az akaratlagos magatartás, mely a felek akaratából vezet ugyanilyen következményre

  44. 3.3 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE3.3.1 A szerződés módosításaB.) A módosítás lehetősége - A szerződés módosítása: • az alanyi kör tekintetében ~ engedményezés ~ tartozásátvállalás ~ kezesi szerződés ~ társasági szerződésben (ki- belépés, jogutódlás) • a szerződés tárgyában >vagylagos kötelem (PTK. 230.§) • a szerződés tartalmában >a felek közös megegyezéssel, lényeges kérdésekben (pl. vételár, részletfizetés, idő, hely, mód) • a szerződés jogcímében >kizárólag a felek közös megállapodásával (pl.: vételár tartozás > kölcsöntartozás, kölcsön visszafizetése pénz helyett természetben) > a tartalmában vagy jogcímében megváltozott (módosított) szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad.

  45. 3.3 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE3.3.2 A szerződés megszűnése teljesítés nélkülA.) Áttekintés - A megszűnés lehetséges okai: • a felek akaratából ~ szerződéssel > megszüntetés > felbontás ~ egyoldalú jognyilatkozattal > felmondás > elállás • közhatalmi aktussal • egyéb ok(confusio, halál, lehetetlenülés) > a szerződés megszűnésével a kötelezettek szabadulnak a szerződéses kötelemből, és –attól függően, hogy a szerződés a jövőre nézve vagy visszamenő hatállyal szűnik meg – kötelesek egymással elszámolni

  46. 3.3 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE3.3.2 A szerződés megszűnése teljesítés nélkülB.) Szerződés alapján történő megszűnés - Megszüntető szerződés: • a szerződés megszűnése a felek közös megegyezésén alapul • a szerződés ex nunc hatályú megszüntetésére irányul - Felbontó szerződés: • szintén a felek közös megegyezésén alapul • a felek közti viszony a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő (ex tunc) hatállyal szűnik meg

  47. 3.3 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE3.3.2 A szerződés megszűnése teljesítés nélkülC.) Felmondás és elállás - Felmondás (Ptk. 321. §): • az egyik félnek a másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozatán alapul • a felmondással a szerződés a jövőre nézve szűnik meg. - Az elállás (Ptk. 320. §): • szintén az egyik fél egyoldalú nyilatkozata eredményezi a szerződés megszűnését, • de az elállás a szerződést annak megkötési időpontjára (keletkezésére) visszaható hatállyal szünteti meg > Mind a szerződés felmondásának mind az elállásnak alapvetően két – jogcíme alapján elkülöníthető - esete van a rendes, illetve a rendkívüli felmondás illetve elállás.

More Related