Eur pai alkotm ny s integr ci t rt net 2
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 42

Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 PowerPoint PPT Presentation


  • 62 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Európai alkotmány- és integrációtörténet 2. A brit gyarmatok jogállása. A korai monarchikus alkotmányok: Franciaország (1791), Norvégia (1814), Belgium (1831). 29. A brit koronagyarmatok és a domíniumok jogállása [ Tk . 456-458. o.]

Download Presentation

Európai alkotmány- és integrációtörténet 2

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Eur pai alkotm ny s integr ci t rt net 2

Európai alkotmány- és integrációtörténet 2

A brit gyarmatok jogállása. A korai monarchikus alkotmányok: Franciaország (1791), Norvégia (1814), Belgium (1831)

29. A brit koronagyarmatok és a domíniumok jogállása [Tk. 456-458. o.]

5. A Nagy Francia Forradalom kezdeti periódusa és az Ember és Polgár Jogainak Deklarációja [Tk. 250-253. o.]

6. Az 1791-es francia alkotmány [Tk. 253-255. o.]

7. A Belga Királyság 1831. évi Alkotmánya [Tk. 282-284. o.]

9. A Norvég Királyság 1814. évi alkotmánya [Tk. 305-307. o.]

Forrás:

Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.

Hahner Péter (szerk.): A Nagy Francia Forradalom dokumentumai. Budapest: Osiris, 1999. 84-86.


29 a brit koronagyarmatok s a dom niumok jog ll sa

29. A brit koronagyarmatok és a domíniumok jogállása


1 alapt pusok

1. Alaptípusok

  • Katonai függőség (pl. Gibraltár, Hongkong)

  • Koronagyarmat (pl. Jamaica, Bermuda) – némi saját képviselet, de Londonból irányított kormányzat

  • Domínium (pl. Kanada, Ausztrália, Dél-Afrika, Új-Zéland): jelentős önkormányzat (de a korona befolyása mellett: Governor-General, westminsteri törvények felsőbbsége, PrivyCouncil)


2 kanada

2. Kanada

  • 1791: CanadaAct: két koronagyarmat jelentős autonómiával

  • 1850: a helyi TH-nakfelelős kormányzat

  • 1867: domíniumi jogállás (British NorthAmericaAct), egyúttal alkotmány (ConstitutionAct)

  • 1911: saját hadsereg, az I. vh-t lezáró béketárgyalásokon már önálló külpolitika (quasi független – ezt megerősíti 1931-ben a Westminsteri Statútum)


3 ausztr lia s j z land

3. Ausztrália és Új-Zéland

  • Ausztrália:

    • 1842: képviseleti kormány

    • 1900: AustralianCommonwealthAct (az ausztrál kolóniák egyesítése a Brit Nemzetközösségen belül – szövetségi alkotmány)

  • Új-Zéland:

    • 1852: felelős kormány

    • 1907: önkormányzattal rendelkező domínium

    • 1931: a Brit Nemzetközösség egyenrangú tagja


4 d l afrika

4. Dél-Afrika

  • Egyes részei külön fejlődtek:

  • CapeColony és Natal tartományok a 19. sz. utolsó harmadában kapnak képviseleti kormányzatot

  • A független búr köztársaságokat Nagy-Britannia 1902-ben annektálja koronagyarmatként (II. angol-búr háború: 1899-1902)

  • 1909: Dél-Afrikai Unió (Fokföld, Transvaal, Oranje és Nataldomíniumok) – 1926-tól a Brit Nemzetközösség tagja

  • 1961: függetlenség kikiáltása: Dél-afrikai Köztársaság


5 k z s jellemz k

5. Közös jellemzők

  • Brit-típusú kabinet-kormányzás

  • Kétkamarás parlament (kivételekkel)

  • A második kamara a provinciáknak biztosít képviseletet

  • Szövetségi vagy kvázi szövetségi szerkezet


6 korm nyzati rendszer

6. Kormányzati rendszer

  • Jelentős önállóság: 1865 (ColonialLawsValidityAct) óta a brit törvények gyarmati hatálya csak az azokat érintő törvényekre nézve érvényesül: nagyfokú TH-i önállóság (a főkormányzó aláírása formális)

  • Tényleges önállóság 1931-től:Westminsteri Statútum (közös uralkodó, de megszűnt a brit parlament elsőbbsége, a király prerogatívája a gyarmati törvények létrehozására, a PrivyCouncilhoz való fellebbezés lehetősége)

  • Laza kapcsolat marad fönn az anyaországgal és egymással (Brit Nemzetközösség)


7 india

7. India

  • 1858: a brit kormány közvetlen felügyelete alá kerül

  • 1876: „Indiai Birodalom” létrehozása (uralkodója a brit király/nő)

  • Nem domínium (szoros brit irányítás)

  • 1919: törvény India kormányzatáról: közös állam, benne a provinciák korlátozott autonómiával rendelkeznek

  • Összállami és provinciai szinten is kétkamarás parlamentek (a London által kinevezett kormányzók megvétózhatják a törvényeket)

  • 1950: önálló alkotmány


5 a nagy francia forradalom kezdeti peri dusa s az ember s polg r jogainak deklar ci ja

5. A Nagy Francia Forradalom kezdeti periódusa és az Ember és Polgár Jogainak Deklarációja


1 az ancien r gime id szaka

1. Az ancien régime időszaka

  • Rendi tagozódás

  • Abszolút monarchia

  • Igazságszolgáltatás

  • Válságtényezők


2 a forradalom kirobban sa

2. A forradalom kirobbanása

  • A harmadik rend képviseletének kérdése

  • Labdaházi eskü, Assembléenational

  • Jogi forradalom: Alkotmányozó Nemzetgyűlés

    • Augusztusi határozatok

    • alkotmánybizottság


3 az ember s polg r jogainak deklar ci ja 1789 aug 26

3. Az Ember és Polgár Jogainak Deklarációja (1789. aug. 26.)

  • Írott alkotmány részének szánják

  • Emberi és polgári jogok (emberi: egyetemes, elidegeníthetetlen; polgári: a francia polgárokra)

  • Személyi és politikai szabadságjogok (+ államszervezeti alapelvek)

  • Szöveg:

  • Forrás: Hahner Péter (szerk.): A Nagy Francia Forradalom dokumentumai. Budapest: Osiris, 1999. 84-86.


Eur pai alkotm ny s integr ci t rt net 2

  • [Bevezető] Mivel a francia nép Nemzetgyűlésben összegyűlt képviselői úgy látják, hogy a társadalmi problémáknak és a kormányok romlottságának egyedüli oka az ember jogainak nem ismerése, elfelejtése vagy megvetése, úgy határoztak, hogy ünnepélyes nyilatkozatban teszik közzé az ember természetes, elidegeníthetetlen és szent jogait, abból a célból, hogy e nyilatkozat állandóan a társadalmi testület minden tagjának a szeme előtt legyen, s folyamatosan emlékeztesse őket jogaikra és kötelességeikre; abból a célból, hogy a törvényhozó hatalom és a végrehajtó hatalom aktusait mindig össze lehessen mérni valamennyi politikai intézmény céljával, s így nagyobb tiszteletben részesüljenek; és abból a célból, hogy az állampolgárok panaszai ezután egyszerű és vitathatatlan elveken alapuljanak, s mindig az alkotmány és a közös boldogság fenntartására irányuljanak.

  • Ebből következően a Nemzetgyűlés a Legfelsőbb Lény jelenlétében és oltalma alatt az ember és polgár következő jogait ismeri el és teszi közzé:


Eur pai alkotm ny s integr ci t rt net 2

Első cikkely. Az emberek szabadnak, jogilag egyenlőnek születnek, és azok is maradnak. A társadalmi megkülönböztetések csak a közhasznosságon alapulhatnak.


Eur pai alkotm ny s integr ci t rt net 2

2. Minden politikai egyesülés célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomásnak való ellenállás.


Eur pai alkotm ny s integr ci t rt net 2

3. Minden szuverenitás alapelve lényegileg a nemzettől származik. Semmilyen testület, semmilyen egyén sem gyakorolhat olyan hatalmat, amely nem kifejezetten ebből ered.


Eur pai alkotm ny s integr ci t rt net 2

4. A szabadság azt jelenti, hogy minden megtehető, ami másnak nem árt: ennélfogva minden ember természetes jogai gyakorlásának csak olyan korlátai vannak, amelyek a társadalom más tagjai számára is biztosítják ugyanezen jogok élvezetét. Ezen korlátokat csak a törvény határozhatja meg.


Eur pai alkotm ny s integr ci t rt net 2

5. A törvény csak a társadalom számára ártalmas cselekedetek tiltására jogosult. Mindazt, amit a törvény nem tilt, nem lehet megakadályozni, és senkit sem lehet arra kényszeríteni, amit a törvény nem rendel el.


Eur pai alkotm ny s integr ci t rt net 2

6. A törvény a közakarat kifejeződése. Valamennyi állampolgárnak jogában áll személyesen vagy képviselőin keresztül részt venni a megalkotásában. A törvénynek azonosnak kell lennie mindenki számára, akár védelmez, akár büntet. Minden állampolgár egyenlő a törvény előtt, s ezért képességeiknek megfelelően és kizárólag erényük és tehetségük szerinti megkülönböztetéssel egyformán betölthetnek valamennyi méltóságot, állást és közhivatalt.


Eur pai alkotm ny s integr ci t rt net 2

7. Mindenkit csak a törvény által előírt és általa meghatározott formák szerint lehet vád alá helyezni, letartóztatni vagy fogságban tartani. Meg kell büntetni azokat, akik önkényes intézkedéseket szorgalmaznak, hoznak, hajtanak vagy hajtatnak végre; de minden állampolgár, akit törvényesen idéznek meg vagy vesznek őrizetbe, azonnali engedelmességgel tartozik, s ellenállás esetén bűnössé válik.


Eur pai alkotm ny s integr ci t rt net 2

8. A törvény csak kifejezetten és nyilvánvalóan szükséges büntetéseket róhat ki, és mindenkit csak olyan törvény alapján lehet megbüntetni, amelyet a bűncselekmény előtt hoztak, hirdettek ki és legálisan alkalmaztak.


Eur pai alkotm ny s integr ci t rt net 2

9. Mivel minden embert ártatlannak kell tekinteni, amíg bűnössé nem nyilvánították, ha letartóztatását elkerülhetetlennek ítélik, a törvénynek szigorúan meg kell torolnia minden olyan erőszakosságot, amely nem szükséges az illető személy elfogásához.


Eur pai alkotm ny s integr ci t rt net 2

10. Senkit sem szabad meggyőződései miatt zaklatni, legyenek ezek akár vallásiak, feltéve, hogy ezek megnyilvánulása nem zavarja a törvényes rendet.


Eur pai alkotm ny s integr ci t rt net 2

12. A gondolatok és vélemények szabad cseréje az ember egyik legértékesebb joga; tehát minden állampolgár szabadon beszélhet, írhat és nyomtathat, de a törvény által meghatározott esetben felelnie kell e szabadsággal való visszaélésekért.


Eur pai alkotm ny s integr ci t rt net 2

14. A karhatalom fenntartása és a kormányzat költségei miatt közös adózásra van szükség; amelyből egyenlő módon kell részesednie valamennyi állampolgárnak, képességei lenek megfelelően.


Eur pai alkotm ny s integr ci t rt net 2

15. A társadalomnak joga van elszámoltatni kormányzata valamennyi köztisztviselőjét.


Eur pai alkotm ny s integr ci t rt net 2

16. Az olyan társadalmaknak, ahol a jogok garanciáját nem biztosították, a hatalmak szétválasztását pedig nem határozták meg, nincs alkotmányuk.


Eur pai alkotm ny s integr ci t rt net 2

17. Mivel a tulajdon szent és sérthetetlen jog, senki sem fosztható meg tőle, csak törvényesen megállapított közérdekben, amely ezt nyilvánvalóan szükségessé teszi, és csak igazságos és előzetes kártalanítás esetén.


6 az 1791 es francia alkotm ny

6. Az 1791-es francia alkotmány


1 ltal nos jellemz k

1. Általános jellemzők

  • 1791. szeptember 3.

  • Az első modern alkotmány Európában (két rész: Deklaráció + Államszervezet)

  • Alkotmányos monarchia


2 llamszervezeti szab lyok

2. Államszervezeti szabályok

  • Vagyoni cenzusos, korlátozott választójog, elektoros választás, képviseleti demokrácia

  • A királyi hatalom alkotmányosan korlátozott (esküt tesz az alkotmányra)

  • TH

  • VH

  • BH

  • Alkotmánymódosítás – rugalmatlan alkotmány

  • 1792: szakítás a monarchiával!


9 a norv g kir lys g 1814 vi alkotm nya

9. A Norvég Királyság 1814. évi alkotmánya


1 el zm nyek

1. Előzmények

  • 18-19. sz. fordulóján Skandináviában két önálló állam: Svédország + Dánia (Norvégia 1387 óta unióban Dániával)

  • 1814-ben a meggyengült Dánia felajánlja Norvégiát Svédországnak

  • Norvégia inkább alkotmányozó nemzetgyűlést tart Eidswoldban

  • Meghívják Keresztély Frigyest királynak (az addigi dán kormányzót)


2 ltal nos jellemz k

2. Általános jellemzők

  • Nincs preambulum, nincs alapjogi deklaráció (de a végén „általános rendelkezésként” szerepel néhány klasszikus alkotmányos jog: önkényes letartóztatás tilalma, kisajátításnál kártalanítás)

  • „Korlátozott és örökletes” monarchia

  • A hatalom a népet illeti (képviselőkön keresztül gyakorolja)

  • Vallásgyakorlás a keresztény felekezetekre nézve szabad, az evangélikus egyház kiemelt státuszú


3 a korm nyz s rendje 1

3. A kormányzás rendje (1)

  • Storting:

    • Közvetlenül, három évre választott parl.

    • Megalakulása után saját tagjainak negyedéből Lagtinget választ (a többi képviselő pedig megalakítja az Odelstinget)

    • A királynak felfüggesztő vétójoga van

    • A Lagtinga LB tagjaival alkalmilag állambíróságot alkot (miniszterek, bírák, parlamenti képviselők jogi felelősségre vonása)


3 a korm nyz s rendje 2

3. A kormányzás rendje (2)

  • VH:

  • Király, de esküt tesz az alkotmányra, törvényekre

  • Miniszterekkel kormányoz (ellenjegyzés)

  • Örökletes és személyes privilégiumokat nem adhat

  • Az alkotmány megváltozatása:

  • Storting: egyszerű többség, majd a következő parlamentben 2/3


4 jelent s ge

4. Jelentősége

  • Svédország katonai erővel mégis eléri az uniót (1905-ig tart), de elfogadta a norvég alkotmányt

  • a népszuverenitás alapján meghatározott alkotmányos, „korlátozott” monarchia klasszikus és korai példája (az 1791-es francia alkotmány a minta), s ilyenként egyedül élte túl az 1814-1815-től kezdődő európai visszarendeződést


7 a belga kir lys g 1831 vi alkotm nya

7. A Belga Királyság 1831. évi Alkotmánya


1 el zm nyek1

1. Előzmények

  • 1556: A németalföldi Tizenhét Tartomány II. Fülöp spanyol királyé (konfliktusok)

  • 1579: a déli tartományok kifejezik hűségüket a spanyol koronának, az északiak azonban rövidesen (1581) elszakadnak (Utrechti Unió)

  • 1815: Bécsi Kongresszus újra egyesíti őket (konfliktusok)

  • 1830: Belgium a francia júliusi forradalom hatására (fr. segítséggel) kivívja függetlenségét, a trónra Lipót szász-koburgi fejedelmet hívják meg


2 a liber lis alkotm nyoss g p ld ja 1

2. A liberális alkotmányosság példája (1)

  • Népszuverenitás, alkotmányon nyugvó uralkodói hatalom

  • TH: két népképviseleti kamara

  • Feloszlatási és elnapolási jog, de nincs vétójog

  • VH: miniszterek útján (ellenjegyzés)

  • Jogi felelősség

  • BH: független, élethossziglan kinevezett bírák


2 a liber lis alkotm nyoss g p ld ja 2

2. A liberális alkotmányosság példája (2)

  • 1789-es deklarációt követi (de érződik az amerikai minta is)

  • Nincs államvallás, oktatási szabadság, tilos az iskolák külső befolyásolása, polgári házasság

  • Rugalmatlan: mindkét ház elfogadja a módosítást, majd feloszlanak, s az újonnan megválasztott két kamarának 2/3-os többséggel kell újra elfogadnia

  • Közvetíti a kontinensre a Angliában korábban kifejlődött alkotmányos monarchiát

  • 1994-ig hatályos (5-ször módosították, ebből három 1921-ben történt, a választójogot 1893-ban terjesztették ki)


  • Login