200 likes | 297 Views
A zöldítési intézkedések politikai céljai és a végrehajtási folyamatuk Magyarországon. Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Multifunctional Landscapes Roadshow Budapest, 2013. június 3. Természeti erőforrások.
E N D
A zöldítési intézkedések politikai céljai és a végrehajtási folyamatuk Magyarországon Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium MultifunctionalLandscapes Roadshow Budapest, 2013. június 3.
Természeti erőforrások Amezőgazdasághoz kapcsolódó természeti erőforrások: termőföld, talaj, víz, erdő, növényzet és az állatvilág genetikai állománya = biodiverzitás
Termőföld • Magyarország összes területe 9,3 millió hektár, ebből: • mezőgazdasági terület 5,337 millió hektár. • A mezőgazdaságilag hasznosított terület: • 80 százaléka szántó, • 14 százaléka gyep (legelő, rét), • 6 százalék a konyhakert, a gyümölcsös és a szőlőterület részaránya.
Természeti erőforrások hasznosításának kihívásai A mezőgazdaság hosszútávon jelentkező kihívásai a természeti erőforrások hasznosítás során: • Az időjárás változékonyabbá, szélsőségesebbé és kiszámíthatatlanabbá válik, • csökken a biológiai sokféleség, • egyes térségekben kevesebb lesz az ivó- és öntözővíz, • egyes kártevők, növény- és állatbetegségek gyorsabban terjednek, • a tengeri és folyami halászat hozama drasztikusan visszaesik. Stratégiai feladat a természeti erőforrások fenntartható gazdálkodása!
Alkalmazható eszközök Kutatás-fejlesztés támogatása; A műszaki-technológiai fejlődés legújabb vívmányainak alkalmazása növénytermesztésben és állattenyésztésben: technológiák, művelésmódok, jó gyakorlatok; Szakmai ismeretek átadása gazdálkodóknak; Támogatáspolitika
KAP 2014-2020 Nőnek a magyar agrártámogatások 2014 és 2020 között. • Magyarország részaránya a KAP költségvetéséből 3,19%-ra emelkedik a korábbi 2,36%-ról, • A korábbi 10,4 milliárd euró helyett 12,3 milliárd euró agrártámogatást kap 2014-2020 között, • A közvetlen támogatások Magyarországra jutó összege 1,6 milliárd euróval nő 2007-2013-hoz képest, azaz mintegy 500 milliárd forinttal több jut a magyar gazdáknak a következő 7 évben, • Az uniós költségvetési ciklus első éve, 2014 átmeneti év lesz, amelyben a közvetlen támogatások változatlanok maradnak. Alltech Kérődző Szeminárium, Velence 2013.
KAP 2007-2013 I. pillér II. pillér Piaci intéz-kedések Közvetlen támogatások Vidék- fejlesztés (+ nemzeti társfinanszírozás +nemzeti kiegészítések) Intervenció, magántárolás, stb. Különleges támogatások 4 tengely Egyre szűkülő alkalmazási lehetőségek moduláció +top-up támogatások EU12-ben
KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI (2014-2020) Életképes élelmiszertermelés: - a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása. 2. Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás: - a mezőgazdaság által előállított közjavak ellentételezése és ösztönözése. 3. Kiegyensúlyozott területi fejlődés: - a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása.
A KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK ÚJ RENDSZERE A támogatás feltétele a kölcsönös megfeleltetés intézkedéseinek betartása Minden tagállam számára kötelező elemek Tagállamok által választható önkéntes elemek + • Alaptámogatás • „Zöld” komponens • Fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás • Termeléshez kötött támogatás • Természeti hátrányokkal sújtott területek támogatása CAPPING CAPPING VAGY Tagállam számára kötelező, a gazdák számára választható elem A kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszer Zöldítés követelményei alól mentesülnek. A kölcsönös megfeleltetést itt is be kell tartani, de támogatási szankció nincs.
Zöldítésről Közvetlen támogatás egy része kifizetésének feltétele az eddigi követelményeken túl további zöld kötelezettségek teljesítése Cél a környezetvédelmi teljesítmény javulása Minden EU-tagállamban közvetlenül hatályos lesz; Delegált jogi aktusok nagy szerepe,.
A zöldítést érintő területek nagysága az EU-ban Forrás: EUROSTAT
A KAP-ban jelenleg is létező zöld elemek • Kölcsönös megfeleltetés: • HMKÁ (Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot) • JFGK (Jogszabályban foglalt gazdálkodói követelmények) 1-5, 9: természet és környezetvédelem, talajvédelem- vízvédelem, növényvédőszerhasználat. • AKG: • önkéntes, • 5 éves kötelezettségvállalás, • Magyarországon 21 célprogram (fokozottan védett madárfajok, szántó, gyep, ültetvény, biogazdálkodás, őshonos állatfajok génmegőrzése) • Tanúsított rendszerek (pl.: ISO integrált és egyéb környezeti szempontú tanúsító rendszerek, melyek a jövőben mentességet adhatnak egyes KAP intézkedések feltételrendszere alól): • piaci és üzleti alapon, • önkéntes, • nem hatósági ellenőrzés, hanem akkreditált auditálás üzleti alapon.
„Zöld” komponens a 2013. március 19-i Tanácsi Álláspont tükrében • Kötelező a tagállam és a gazdák számára is, a közvetlen kifizetési nemzeti keretösszeg 30%-a. • Általános érvényű (kivéve kisgazdálkodók), évenkénti és nem • szerződéses formájú. • A kölcsönös megfeleltetés követelményein túlmutat. • Feltételei: • - Diverzifikálás • - Állandó gyepek fenntartása • - Ökológiai célterület fenntartása (állandó gyepen felüli jogosult területen).
„Zöld” komponens – I. • Terménydiverzifikáció • - Bizottsági javaslat szerint: 3 ha szántó felett betartandó, legalább 3 féle növény termesztése tárgyévben, meghatározott min. és max. arányokkal, • - Nem ugyanazt jelenti, mint a vetésváltás • Vetésváltás = időbeliség; Terménydiv. = térbeliség • Mentesülő üzemtípusok (javaslat szinten): pl. 75% feletti • gyepterület vagy árasztásos kultúrák; ahol a szántó teljes egészében fű, egynyári takarmánynövény vagy hüvelyesek termesztésére szolgál, illetve parlagon hagyják. • - Tanácsi Álláspont szerint: 10 ha szántó felett 2 növény, 30 ha szántó felett 3 növény.
„Zöld” komponens - II Állandó gyepterület Bizottsági javaslat szerint: gazdálkodói vagy akár parcella szinten rögzíteni és nyomon követni az állandó gyepterületek nagyságát. Bizottsági javaslat szerint: - 5%-ban lehetne megváltoztatni a nagyságát a 7 év alatt. Tanácsi Álláspont szerint: nemzeti vagy regionális szintű monitoring, illetve alternatív megoldások.
„Zöld” komponens – III. • Ökológiai célterület • Bizottsági javaslat szerint: a támogatható szántóterület 7%-át ki kell jelölni minden üzemben ökológiai célokra, • Tanácsi Álláspont • konkrét listát tartalmaz (ami tagállami kezdeményezésre a Bizottság jóváhagyásával bővíthető), • bevezetés kétlépcsős: 2014-től 5%, majd egy 2017. évi felülvizsgálat • után 7%, • Beszámítható területek: mezsgyék, puffersávok, fehérjenövény • termőterület, ültetvények, erdős területek, kunhalmok (tájelemek), stb.. • Egyenértékű gyakorlatokelismerése akár egy, akár a zöldítés mindhárom követelményére vonatkozóan, illetve többféle mentesülő gazdálkodási/területi típus (ez fontos előrelépés az eredeti bizottsági javaslathoz képest).
„Zöld” komponens – IV. Következetesen, 2011 óta képviselt magyar álláspont: - egyszerűsítés fokozott érvényesítése, - ne korlátozza a versenyképességet, - ne nehezítse meg túlzottan a források lehívását, ne járjon túl nagy teherrel, - a lehető legnagyobb tagállami mozgástér. Terménydiverzifikáció: - a Bizottság által javasolt 3 ha-os küszöböt emelni kell, - kisebb üzemek esetében elegendő legyen 2 különböző növényt termeszteni. Állandó gyepterület: - tagállami szintű követelmény fenntartása. Ökológiai célterület: - a jelenleg ökológiai célokat szolgáló területek is beszámíthatóak legyenek a célterület mértékébe még akkor is, ha jelenleg nem támogatható területek, - a 7% rugalmasabb kezelését (termelői csoportok vagy tagállami szinten), csökkentését szeretnénk.
Vidékfejlesztési prioritások 2014-2020 A 2014-2020 időszak vidékfejlesztési céljait a hat vidékfejlesztési Uniós prioritáson keresztül kell elérni: Tudás transzfer a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban Mezőgazdaság versenyképessége, üzemek életképessége (beruházások) Élelmiszerlánc-szervezés, kockázatkezelés a mezőgazdaságban Mezőgazdaságtól és erdőgazdálkodástól függő ökoszisztémák megőrzése, javítása (AKG, Natura 2000, ökogazdálkodás, génmegőrzés, stb.) Erőforrás hatékonyság és alacsony szénfelhasználású és szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés az agrár-élelmiszer és erdőgazdálkodási ágazatokban A vidéki területek foglalkoztatási és fejlesztési lehetőségeinek kiaknázása.