1 / 36

Dekarbonizáció atomerőművek nélkül? – nálunk és más országokban

Dekarbonizáció atomerőművek nélkül? – nálunk és más országokban. Kérdések. Miért kell a dekarbonizáció? Mit jelent a dekarbonizáció? Hogyan kell elkészíteni a dekarbonizációs forgatókönyveket? Európai forgatókönyvek – attomal-atom nélkül Hazai forgatókönyvek / hazai lehetőségek Tanulságok.

kalona
Download Presentation

Dekarbonizáció atomerőművek nélkül? – nálunk és más országokban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Dekarbonizáció atomerőművek nélkül? – nálunk és más országokban

  2. Kérdések • Miért kell a dekarbonizáció? • Mit jelent a dekarbonizáció? • Hogyan kell elkészíteni a dekarbonizációs forgatókönyveket? • Európai forgatókönyvek – attomal-atom nélkül • Hazai forgatókönyvek / hazai lehetőségek • Tanulságok

  3. 1. Ceterum censeo

  4. Mit jelent a dekarbonizáció? • A veszélyes mértékű éghajlatváltozás elkerülése (2 C) • Az antropogén eredetű övegházhatású gáz kibocsátásokat globális mértékben a felére kell(ene) csökkenteni 2050-re • A fejlett ipari országok üvegházhatású gáz kibocsátásainak az 1990-es szinthez képest 80-90%-al kell(ene) csökkenni 2050-re • 2050-re az egy főre jutó éves üvegházhatású gáz kibocsátásokat kb. 1 fő/tonna szintre kell(ene) csökkenteni • Lehet, hogy mindez kevés és későn jön… de még ez is irreálisan radikálisnak tűnik…

  5. Hogyan kell elkészíteni a dekarbonizációs forgatókönyveket? – 1. • Nézőpontok: kiindulás a jelenből, kiindulás a jövőből • Aggregált 2050-es dekarbonizációs cél meghatározása • Szektorális dekarbonizációs célok meghatározása potenciál felmérés alapján • Szektorális forgatókönyvek kidolgozása opciókkal (vannak választható és nem választható elemek)

  6. Hogyan kell elkészíteni a dekarbonizációs forgatókönyveket? - 2. • Opciók költségeinek, hatásainak felmérése és elemzése, • Megvalósíthatóság • Költség • Beruházási költség • Fenntartási költség • Energia/termék bekerülési költség • Társadalmi költség • Költségek időbeni tervezése – költségvetési ciklusok • Társadalmi vita és döntés az opciókról és a végleges preferált útvonal meghatározása

  7. Korai strukturális változások Késői strukturális változások 2010 2050 2010 2050 Hatékonyságon alapuló kibocsátás csökkentés Hatékonyságon alapuló kibocsátás csökkentés Strukturális változásokkal járó kibocsátás csökkentés Strukturális változásokkal járó kibocsátás csökkentés Strukturális változásokkal járó kibocsátás csökkentés 2020-as célok félrevezető volta

  8. Késlekedés a kibocsátáscsökkentésbenjóvalmagasabbköltségeketjelent a jövőben Szokásos üzletmenet A kezdőpont késleltetése növeli a csökkentés éves arányát 5,7 % egyenlő az USA teljes elektromos áram szektorával Éves globális kibocsátások (GT CO2e) • Ha azonnalcselekszünkakkor a GDP 2 %-a aköltség • Tízéveskésedelemduplázza a költségeket, ha nemcselekszünk, akkorviszont a GDP 20 %-igemelkednek

  9. Európai forgatókönyvek • Európai Bizottság 2050-es forgatókönyvei • IEA – World Energy Outlook 2010 • Eurelectric – Power Choices • Greenpeace, EREC - energy revolution • EREC – RE-Thinking • SEI – Europe’s Share of the Climate Challenge • ECF – Roadmap 2050

  10. Megújulók Nukleáris Földgáz Olaj Szilárd

  11. EU 2050-es dekarbonizációs útiterv – European Climate Foundation

  12. EU energiaigény alakulása 2050-ig Energia termelés beleértve e. hatékonyság Energia szükséglet a dekarbonizátl útitervekhez Épületek Ipar hatékonyság E.Jármű Épület Ipar üzemanyag vált. Energia kereslet 2050 Energia kereslet 2005

  13. Áram igény a különböző forgatókönyvek szerint –szektorok

  14. Elektromos áram előállítása a forgatókönyvek szerint Import Más megújulók Geotermális Napenergia Biomassza Szél Víz Más nem-megújuló Gáz +CCS Gáz – CCS Szilárd + CCS Szilárd – CCS Nukleáris

  15. Forgatókönyvek költségei • az elektromos áram jövőbeli költségei a dekarbonizálási forgatókönyvek mellett hasonlóak a jelenlegi karbon-intenzív infrastruktúrához köthető költségekhez • dekarbonizált erőművi szektor megbízhatósága, rendszer stabilitása szempontjából a jelenlegi szektoréhoz hasonló megbízhatóság • tőke költségek eloszlása tekintetében nagy eltérést jelent a jelenlegi karbon intenzív technológia megújításával szemben: az energia infrastruktúrára vonatkozó tőkebefektetést az elkövetkező 15 évben 50-100%-al meg kell növelni • a megnövekedett beruházást igénylő periódust az infrastruktúra fenntartásának folyamatosan csökkenő költsége jellemzi 2020-tól • 2015 előtti cselekvés előfeltétele, hogy a 80%-os dekarbonizációs cél 2050-re megvalósítható legyen • egységes európai rendszerek szükségesek

  16. Tanúságok az uniós forgatókönyvek kapcsán • Mivel egységes rendszert vizsgálnak nagyobb flexibilitással rendelkeznek mint az ország szintű forgatókönyvek • Nagy a bizonytalanság a teljes elektromos áram igény mennyisége kapcsán • A közlekedési eredetű áram igény egyértelműen növekszik • Nukleáris opciók a forgatókönyvek többségében jelen vannak – EREC és GP (Ecofys) fejlesztett nukleáris mentes forgatókönyveket

  17. Hazai forgatókönyvek • NFFT „klímatörvény” háttértanulmány • Energia forradalom – Greenpeace • Energiastratégia 2030/HDU tervezet

  18. Energy revolution (GP-Ecofys) • A jelenlegi óriási energiahatékonysági potenciál kiaknázása által primerenergia-igények a jelenlegi 1085 PJ/évről (2010) 796 PJ/év-re csökkenthetőek 2050-re • 2050-re az áram körülbelül 78%-ban megújulókból fog származni. • 2050-re a primerenergia-igények 75%-át a megújuló energiaforrások fogják kielégíteni. • A hőtermelő szektorban a megújulók részesedése 2050-re 93%-ra emelkedik a • Akapcsolt hő- és villamosenergia-termelő (CHP) erőművek használatának terjedése • A közlekedési szektor villamosításának aránya a végső energiafelhasználásban 2050-re eléri a 65%-ot • A megújuló energiaforrásokkal meghajtott elektromos járművek 2020-tól kezdve egyre nagyobb teret hódítanak

  19. Energiastratégia 2030 • A stratégia a primer energia-felhasználás 6%-os növekedésével számol 2030-ig. • A megadottforgatókönyvektúlnyomórésztazatomenergiatovábbibővülésétirányozzákelő • Az áramtermelésre vonatkozó forgatókönyvek mindegyike alapnak tekinti a jelenleg működő paksi reaktorok 20 éves élettartam-hosszabbítását • Az egyik forgatókönyv még a szénenergia további bővítésével, pontosabban egy új, 440MW-os lignittüzelésű blokkal is számol a Mátrai Erőműben • A megújulóalapúelektromosenergiaterénlegoptimistábbforgatókönyvszerint is csak 35%-osrészarányttudunkelérniMagyarországon2050-re • Hazai napenergia potenciál nagyobb mértékűközvetlen áramtermelésre való felhasználására csak 2016 után lát lehetőséget magas árak miatt • CCS terén ambiciózus a terv • Hőtermelés terén tervez jelentős megújuló alapú fejlesztést - biomassza

  20. HDU tervezet: dekarbonizációs potenciál 2030-2050 • A HDU kb. 70%-os csökkentési szintet mutat 2050-re 1990-hez viszonyítva • A nukleárishozzájárulás 5,4 Mt • CCS hozzájárulás 1.5 Mt • Megújulók 10,1 Mt

  21. „Láb-jegyzet”Áram termelés karbon láb-nyoma (életciklus) • Szénerőmű 960 gCO2e/kWh • Gáz erőmű 443 gCO2e/kWh • Nukleáris erőmű 66 gCO2e/kWh • Fotovoltaikus erőmű 32 gCO2e/kWh • Szélerőmű 10 gCO2e/kWh • Nukleáris áramtermelés karbon-lábnyom összetevői: • Fűtőelem előállítás 38 % • Erőmű építés 12 % • Működés 17 % • Tüzelőanyag és hulladék kezelés 14 % • Erőmű felszámolás 19 %

  22. A legnagyobb kibocsátás csökkentési szükséglet/potenciál három szektorra koncentrálódik: • Erőművi szektor • a termelésen belül nagyobb igény a villamos áramra • Közlekedés • kőolaj csúcs miatt nem fosszilis üzemanyag • korai bevezethetőség miatt vélhetően villamos hajtás • Épületek • földgáz kitettség megszüntetése erősebb kényszer, mint a kibocsátás-csökkentési célok

  23. HDU tervezet: dekarbonizációs potenciál 2030-2050 • A HDU kb. 70%-os csökkentési szintet mutat 2050-re 1990-hez viszonyítva • A nukleárishozzájárulás 5,4 Mt • CCS hozzájárulás 1.5 Mt

  24. Lehetséges kibocsátási pályák Magyarország számára

  25. Lehetséges kibocsátási pályák Magyarország számára

  26. Lehetséges kibocsátási pályák Magyarország számára

  27. Lehetséges kibocsátási pályák Magyarország számára

  28. Melyik ujjamat harapjam meg? • Teljes villanyenergia igény mennyi? • Megújuló arány? • Nukleáris arány? • CCS igen/nem és ha igen, akkor mennyi? Mennyit tud csökkenteni az energiahatékonyság a teljes villany igény terén? A megújulókkal mennyire kompenzálható a nukleáris kapacitás kiiktatása? Regionális együttműködés lehetőségei és használata A CCS technológia használata és kockázatai mennyire elfogadhatóak, reálisak?

  29. Tanulságok • A dekarbonizáció elkerülhetetlen • Az energia szektor nagymértékű dekarbonizációja elkerülhetetlen • A dekarbonizáció során nincsen fekete-fehér döntési lehetőség, kompromisszumokat kell kötni • Magyarország tekintetében kulcskérdés a megújuló alapú áramtermelés kérdése a nukleáris kérdés „ellenpontjaként” • A nukleáris kérdés mellett hasonló dilemmát jelent a CCS technológia használata

  30. Köszönöm a figyelmüket! Feiler József jfeiler@rec.org Jozsef.feiler@klimapolitika.com

More Related