A Nemzeti alaptanterv tervezett változásai

1. Kaposi József 2010. december A Nemzeti alaptanterv tervezett változásai

2. Felhasznált irodalom • Szárny és Teher, Bölcsek Tanácsa Alapítvány (2009). Szerzők: Csermely Péter, Fodor István, Eva Joly, Lámfalussy Sándor. • Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért 2008. (Szerk.: Fazekas K., Köllő J. és Varga J.). Ecostat kiadó, Budapest, 2008. www.oecd-pisa.hu; • Iskola, Erkölcs, Tudás (A köznevelés, szakkép-zés,felsőoktatás és felnőttképzési rendszer újjá-építése) • Munka- és háttéranyagok a Nemzeti alaptanterv kiegészítéséhez 2010.

3. Az előadás kérdései • Miként rögzíti a készülő KT a tartalmi szabályozás kérdéseit? • Melyek a NAT-kiegészítés főbb elemei? • Miként változik a NAT szerepe és bevezetője? • Mit tekint a NAT kiegészítés a közműveltség alapjainak? • Mely elemekkel egészülnek ki a kiemelt fejlesztési területek? • Hogyan jelennének meg a műveltségterületeken belül a közműveltségi tartalmak? • Mely tantárgyközi elemek jelennek meg a műveltségterületekben illetve önállóan? • Melyek a készítés keretei, határidői? • Miért kerülnek a NAT szintjére a közműveltségi tartalmak? (Összegzés)

4. Kiindulópont • „A magyar oktatási rendszer az elmúlt harminc évben olyan gyors változássorozaton ment keresztül, amelynek igényei és elképzelései az oktatási rendszert kiérleletlenül, összecsiszolatlanul, sok esetben egymásnak részben ellentmondó hullámokban érték el.” (Szárny és teher) • „Magyarország a tanulás világában egyre jobban lemarad versenytársaitól. Az elmúlt évek számos reformja ellenére a tudásbeli szakadék, amely a világ legfejlettebb részeitől elválaszt bennünket, nem szűkült, hanem szélesedett.” (Zöld könyv) • „A nevelés-oktatás rendszerét a létező értékek megőrzésével és új elemek beillesztésével az alapjaitól teljességében újjá kell építeni.” (Szárny és teher)

5. A tanítás-tanulás tartalmi szabályozása A nevelő-oktató munka pedagógiai kereteit, célját, tartalmát, követelményeit, értékelésének kritériumait a Nemzeti alaptantervre épülő kerettantervek és az intézmény pedagógiai programjának részét képező helyi tanterv, valamint középfokú intézményekben az érettségi vizsgaszabályzat együttesen jelöli ki. A Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek egyensúlyra törekszenek az értékhordozó hagyományok valamint az új fejlesztési célok és tartalmak között. A jelzett egyensúlyt a fenti dokumentumok ötévenkénti felülvizsgálatával fenn kell tartani.

6. Nemzeti alaptanterv • A közoktatásban a nevelés-oktatás tartalmi egységét a Nemzeti alaptanterv biztosítja, amely egyúttal a központi kerettantervek és a helyi tantervek alapját is képezi. • A Nemzeti alaptanterv meghatározza a Magyar Köztársaság közoktatási rendszerében minden iskoláskorú gyermek számára egységesen átadandó műveltségtartalmat. Közli a magyar közoktatás kiemelt fejlesztési feladatait, az Európai Unió által közös fejlesztési célként megjelölt kulcskompetencia-területeket.

7. A Nemzeti alaptanterv műveltségi területenként határozza meg a közoktatás kereteiben folyó nevelő-oktató munka közös értékeit, kötelező céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló közműveltség ismeret-, készség- és képességjellegű követelményeit. A Nemzeti alaptanterv ennek révén biztosítja a minőségi oktatáshoz való hozzáférés közszolgálati garanciáját. • A Nemzeti alaptanterv tartalmazza továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása speciális tantervi követelményeinek alapelveit. • A Nemzeti alaptantervet a Kormány rendeletben adja ki.

8. Kerettantervek • A Nemzeti alaptantervben foglaltak érvényesülését az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek biztosítják. • Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és a képességterületek fejlesztésének feladatait, és közlik a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló illetőleg ajánlott időkeretet. Az intézmény szakmai önállóságát a kerettantervekben szabadon hagyott időkeret és módszertani szabadság biztosítja. • Az iskola számára kötelező valamely kerettanterv kiválasztása, amelyet a helyi tantervében megnevez.

9. Helyi tanterv • A helyi tanterv megnevezi a választott kerettantervet, továbbá leírja azt a megközelítőleg 10%-nyi szabadon választható tananyagtartalmat, amit kerettanterv nem fed le. • A helyi tanterv rendelkezik például a mindennapos kötelező testnevelés intézményi formáiról, kereteiről. A választott kerettanterv és a helyi tanterv a pedagógiai program szerves része. • A közoktatási intézmény kísérleti jelleggel, az oktatásért felelős miniszter engedélyével kerettantervtől eltérő helyi tantervet is használhat.

10. A tantervi szabályozás szintjei Kormányrendelet Min.rend. Helyi A helyi szinten a Kerettantervek adaptálása a feladat.

11. A NAT-munkálatok főbb elemei • A NAT küldetésének újradefiniálása • A nevelés és az értékek fontosságának hangsúlyozása • A közműveltség értelmezése • A nemzedékek közötti kapcsolat, a kollektív identitásképzés érdekében • A műveltségtartalmak megjelenítése • Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése • Új ismeretkörök (elemek) beépítése • A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése érdekében

12. A bevezetés kiegészítése (részlet) • Pl. „A NAT egyik fontos szerepe, hogy megfogalmazza azt az eszmei-erkölcsi értékrendet, amely a nevelés és oktatás területén hivatott szolgálni hazánk, országunk alkotmányos rendjét. Továbbá, hogy az emberiség eddig felhalmozott kulturjavaiból oktatási követelményekbe írja át azt a műveltségszintet, amelyre a jövő nemzedéknek szüksége van. […]” • „Magyarország valamennyi közoktatási intézményének tevékenységét meghatározza az az európai, humanista értékrend, amelynek a leglényegesebb eleme az élet és az ehhez kapcsolódó általános emberi értékek tisztelete. Elfogadása, igenlése mindannak, ami az egyéni (a személyiség) és a közösség (a család, a haza, a nemzet) érdekét szolgálja, és elutasítása mindannak, ami akár az egyén, akár a közösség életének kibontakozását gátolja. A NAT-ban a célok ebből fakadóan, illetve ehhez kapcsolódóan fogalmazhatók meg az oktatás és nevelés harmóniájában.” (1994-es NAT alapelvek)

13. A közműveltség alapelemei • Közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) tudás. • Az együttműködéshez szükséges készségek, képességek, kompetenciák. • Közösségi és személyes értéktudat, nemzeti és európai azonosságtudat. • Közös kulturális kód. • Közös erkölcsi normák. • Kritikai gondolkodás, szabadság, felelősségtudat. • Fenntarthatóság, megőrzés és megújulás.

14. Kiemelt fejlesztési területek • A fenntartható fejlődés • a természettudományi, technológiai kultúra magas, a fenntarthatóság elveit is szem előtt tartó színvonalának biztosítása. • A mindennapi életre, értékekre és munkára nevelés • Pl. etika, családi életre nevelés, pénzügyi –gazdasági kultúra, szociális munka • A tanórán kívüli nevelés • Pl. szakkörök, művészeti tevékenységek, kirándulások

15. Műveltségterületek • Egyszerűsödnek a fejlesztési feladatokban rögzített kompetenciaértelmezések. • Megjelennek a közműveltségi tartalmak.

16. Közműveltségi tartalmak • Három iskolai szakaszban: • 1-4. 5-8. 9-12. évfolyamok (táblázat v. folyó szöveg) • Pl. Témakijelölés és feldolgozási szempont meghatározása • „Az ókori Egyiptom anyagi, szellemi kultúrája” • Tantárgyanként eltérő módon és struktúrában • Pl. 5 népdal, vagy csak a szerző neve (Juhász Gyula) jelenik meg vagy konkrét mű (Kölcsey Ferenc: Himnusz)

17. Példa • Magyar nyelv és irodalom 5-8. Memoriter • Petőfi Sándor: Az Alföld, Nemzeti dal • Részletek a János vitézből • Egy népballada • Arany János: a Toldi-ból egy részlet, egy ballada • Kölcsey Ferenc: Himnusz • Vörösmarty Mihály: Szózat • Négy szabadon választott költemény • Három szabadon választott (rövid) prózai szöveg

18. Példa • Matematika

20. A készítés keretei

21. NAT-bizottság • Feladata: az átdolgozás és kiegészítés szakmai irányítása, az általános irányvonal meghatározása és a kitűzött célok megjelenésének ellenőrzése. A bevezető kiegészítésének áttekintése, szakmai véleményezése. • Tagjai: a pedagógiatudomány felső- és középfokú képviselői, egyetemi oktatók, közoktatási szakértők.

22. Iskolatípus bizottságok (alapfokú, középfokú, szakiskola, SNI): • Feladatuk: az adott iskolafokozat anyagainak véleményezése. Annak vizsgálata, hogy mennyiben igazodnak a meghatározott nevelési célokhoz és az adott korosztály pedagógiai lehetőségeihez. • Tagjai: gyakorló iskolai tanítók, tanárok, intézményvezetők, szakértők. Szakmai bizottságok: • Feladatuk: műveltségterületenként, tantárgyanként kidolgozni a közműveltség tartalmait. Tagjaik általános és középiskolai gyakorló tanárok, szakértők, a felsőoktatás képviselői.

23. Legitimációs bizottság • Feladata: A NAT kiegészítésben megjelenő nemzeti közműveltség véleményezése, elfogadása és a közvéleménye előtti megjelenítése. • Tagjai: a társadalmi közélet (gazdaság, kultúra stb.) jeles képviselői NAT-szerkesztőség • Feladata: a szakmai anyagok összeszerkesztése, rendezése, a kereszthivatkozások ellenőrzése, a dokumentum koherenciájának biztosítása, nyelvi ellenőrzés • Tagjai: a könyvszerkesztéshez és nyelvi lektoráláshoz értő szakemberek

24. A készítés tervezett ütemezése • 2011. tavasz • a NAT kiegészítés szakmai elfogadása • 2011. nyár • A NAT kiegészítés jogi elfogadása • 2011. ősz • A NAT-hoz igazodó, új kerettantervek kiadása • 2012. ősz • Az új NAT szerinti tanítás 1; 5; 9. évfolyamokon

25. Összegzés Létezik egy közösnek tekinthető műveltség, mely az iskolai tudás tartószerkezete. A tantárgyakon belüli és közötti tartalmi összefüggések is mintázatba rendeződhetnek. Az ismeretközvetítés és a képességfejlesztés feladatát nem lehet kettéválasztani. A műveltségtartalmak szimbolikus és nemegyszer átélhető üzeneteket tartalmaznak.