Férfibeszéd – családról és munkáról

1. Férfibeszéd – családról és munkáról A FIONA Alapítvány kutatása 2007. január – március

2. FIONA – Fiatal Nőkért Alapítvány • Célja: a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének elősegítése a teljesebb demokrácia elérésének érdekében; fiatal nők, lányok öntudatosságának, jogismeretének növelése; fiatal korosztály érzékenyítése • Eszközei: kutatás és adatgyűjtés, információ-terjesztés és oktatási tevékenység, szakértői tanácsadás, figyelemfelkeltő, köztudat-formáló programok és kampányok szervezése, kiadványok megjelentetése, önszerveződő társadalmi csoportok megerősítése és támogatása

3. „Férfibeszéd – családról és munkáról” kutatás • 2007. január – március • Cél: felmérni a munka és magánélet összeegyeztetésével kapcsolatban a férfi vezetők személyes hozzáállását, véleményét, attitűdjét • Kérdéssor összeállítása fókuszcsoportos interjú alapján • Háttértanulmány: a munka és magánélet összeegyeztetésének társadalmi és politikai hátteréről • Irányított interjúk férfivezetőkkel • Interjúk kiértékelése, elemzése • Tanulmány elkészítése, szakmapolitikai javaslatok összeállítása

4. Munka és magánélet összeegyeztetése – miért fontos? • A nők és férfiak társadalmi egyenlőségének eléréséhez mindkét fél közreműködésére szükség van • Fontos a férfiak bevonása az egyenlőséget célzó programokba, intézkedésekbe • Együttműködés egyik fő területe: munkaerőpiac, otthoni munkavégzés • Munka és magánélet összeegyeztetése (work-life balance) és a férfiak bevonása kulcsfontosságú terület (key policy area) az EU-nak a nemek társadalmi egyenlőségére irányuló politikájában

5. Interjúalanyok I. • Politikai döntéshozók: kormányzat, szakpolitika, törvényhozás közép- és felsővezetői (főosztályvezetőtől fölfelé), akik felelősek voltak vagy jelenleg felelősek a család és munka összeegyeztetésére, illetve a nemek egyenlőségére irányuló politikáért, a Családbarát Munkahely Díjért (17 férfi) • Családbarát Munkahely Díjat nyert vállalatok, szervezetek felsővezetői (19 férfi)

6. Interjúalanyok II. • Közép- és felsővezetők • Politikai döntéshozóknál alacsonyabb átlagéletkor • Bp. – vidék • Többnyire házasságban élők, 2 vagy több gyerekkel (legtöbbször a feleség biztosítja a stabil családi hátteret)

7. Módszertan • Irányított interjú – kis minta indokolja, narratívákra voltunk kíváncsiak • Egységesített, sztenderdizált interjúvázlatok • Fókuszcsoport: 2 Családbarát Munkahely díjas vezető, Budapesti Corvinus Egyetem Emberi Erőforrások Tanszékének oktatója

8. Kérdések • I. Általános kérdések: család, családbarátság fogalma, családbarát intézkedések felsorolása, kinek a feladata a munka és magánélet összeegyeztetése • II. személyes kérdések: az alany életében hogy valósul meg, mennyire konfliktusos a munka és magánélet összehangolása, családi munkamegosztás • III. családbarát intézkedések előnyei/hátrányai egyéni, vállalati, társadalmi szinten • IV. vezető szerepe a családbarát intézkedésekben, család és vezetői karrier összeegyeztetése • V. vállalatvezetőknél: a szervezet Családbarát Munkahely Díjával kapcsolatos kérdések

9. Politikai döntéshozók interjúinak elemzése • Alapvetően pozitív hozzáállás a témához (hátrányokat nemigen soroltak), főleg a társadalmi haszonról beszéltek • Család fogalma: elméletben sokféle, gyakorlatban nukleáris, heteroszexuális (házasságon alapuló), 2 szülős, 2 gyerekes az átlag • Kételyek az állam és saját szerepükkel és befolyásukkal kapcsolatban • Eltérő mélységű elméleti tudás a témáról (pl. családbarát intézkedések felsorolása) • Nagyon hasonló gyakorlati tapasztalat: állandó túlmunka, lelkiismeret-furdalás a családdal szemben • Munkahelyeiken nincsenek családbarát intézkedések – informális egyeztetéssel „oldják meg”

10. Családbarát Munkahely Díjas vállalatvezetők interjúinak elemzése • Konkrét tudás és gyakorlati tapasztalat a CSB intézkedésekkel kapcsolatban, de kritikai attitűd (főleg a díjjal szemben) • Család fogalma: hagyományos, 2 szülős, 2 vagy több gyerekes (saját életükben is) • Általában a normális, rendezett körülményeket biztosít munkahely már családbarátnak minősül • Legfontosabb családbarát intézkedések: rugalmas munkaidő, céges programok; ezen túl: pénzügyi és természetbeni juttatások, cafeteria szolgáltatások • Intézkedések alanyai: „minden munkavállaló” – a gyakorlatban inkább a nők (hagyományos nemi szereposztás) • A vezető nem veheti ki a részét a CSB intézkedésekből, inkább csak a bevezetésben van szerepe • Nemek közötti hagyományos munkamegosztás kérdését az esélyegyenlőségtől elválasztva kezelik

11. Azonosságok a két csoport válaszaiban • Családbarátság általánosan pozitív megítélése • Általános leterheltség, túlmunka jellemző mindkét oldalon • Munka – magánélet, munka – család fogalompárok megkülönböztetése nem jellemző (főleg családosokról beszéltek) • Család fogalma: elméletben politikailag korrekt beszédmód, gyakorlatban hagyományos családmodell • Munka – család összeegyeztetése állandó probléma (kisgyerekeseknél egyenlőbb otthoni feladatmegosztás) • „Rugalmas munkaidő” a vezetőknél – nem veheti igénybe a CSB intézkedések jó részét • Javaslatok a CSB intézkedésekkel, CSBM díjjal kapcsolatban

12. Különbségek a két csoport válaszaiban • Eltérés a tárgyi tudásban: díjazottak és a CSB intézkedésekkel jelenleg foglalkozók több intézkedést, lehetőséget ismernek • Különbségek a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos tudásban • Különbség a céges rendezvények megítélésében • Politikai döntéshozóknál (mivel nincsenek CSB intézkedések) inkább nem formalizált érdekegyeztetés zajlik – vezető feladata • Vállalatvezetők: nagyobb felelősségérzet, a vezető szerepe a CSB bevezetésében – politikusok: „apró porszem a rendszerben” érzés

13. Kiemelt témák I. • Magyar társadalom, szociálpolitika értékelése: „vadkapitalizmus” mint kibúvó – nem családbarát a politikai és gazdasági helyzet • Fatalizmus a (szociál-)politikai intézkedésekkel, folyamatokkal, döntésekkel kapcsolatban • Államszocializmus emlegetése: nosztalgia vagy az elszakadás vágya

14. Kiemelt témák II. • Legfőbb akadály: társadalmi mentalitás („tradicionális”, „hagyományos”, „konzervatív”) – az alanyoknál a társadalmon kívüliség érzete (a személyes példa nem az elszakadást mutatja a hagyományos modelltől) • Vezetői példamutatás lehetetlensége – támogató családi háttér, „kétszemélyes karrier” • Különbség az elmélet/idea és a gyakorlat/valóság között: • Családbarátság, családbarát munkahely, intézkedések • Otthoni feladatok megosztása • Kettős teher a nőkön – kiknek segítsünk? A segítség veszélyei • A kiindulás dilemmája: idealisztikus vagy realisztikus helyzetből kiindulva hozzunk politikai döntéseket? (Hagyományos szerepfelosztás megerősítésének veszélye)

15. Szakmapolitikai javaslatok • Átgondolt koncepció (foglalkoztatáspolitika, demográfia, gyermekvállalás, nemek társadalmi egyenlősége) • Komplex változások (munkahely, oktatás, média, család, szociálpolitika szerepe) • Egyértelmű iránymutatások a kormányzat részéről a gazdasági környezet számára • Jogszabályi támogatás a családbarát intézkedéseknek • Alternatív munkavállalási formák bevezetésének támogatása (pl. job-sharing) • Apák támogatása és ösztönzése politikai szinten • Médiakampány az apák feladatvállalásáról • Egyéni családbarát munkahely szerződés a vállalati szerződésekhez • Vezetőképzésbe, HR-képzésbe a családbarát intézkedések, illetve a nemek egyenlősége téma integrálása

16. Családbarát Munkahely Díjjal kapcsolatos javaslatok • A pályázat rendszerének átvizsgálása, monitoring rendszer kidolgozása, megújíthatóság megerősítése • Pályázat értékelési szempontjainak felülvizsgálata (jelenleg túl széles, illetve vitatott kategóriák) • CSBM Díj auditálása, minőségbiztosítási rendszer kidolgozása • Pályázatoknál az auditált Családbarát Munkahely díjjal rendelkezők előnyben részesítése • A díj kommunikációjának javítása – legyen presztízse a díjnak • Magyarországi és külföldi jó tapasztalatok, intézkedések összegyűjtése és közzététele

17. Köszönöm a figyelmüket! További információk: www.fiona.org.hu borbiro.fanni@fiona.org.hu