1 / 17

Erőszak az iskolában

Erőszak az iskolában. Dr. Herczog Mária. Az iskolai erőszak és előzményei. Családi előzmények, rizikófaktorok Közösségi reakciók Az erőszak formái Megelőzés, kezelés Szakemberek felelőssége, feladata. Családi rizikófaktorok. Elfogadás, szeretet hiánya, kötődési problémák

jovita
Download Presentation

Erőszak az iskolában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Erőszak az iskolában Dr. Herczog Mária

  2. Az iskolai erőszak és előzményei • Családi előzmények, rizikófaktorok • Közösségi reakciók • Az erőszak formái • Megelőzés, kezelés • Szakemberek felelőssége, feladata

  3. Családi rizikófaktorok • Elfogadás, szeretet hiánya, kötődési problémák • Éretlen, felkészületlen szülők • Alacsony iskolai végzettség, életvezetési nehézségek, • Addikciók, mentális betegség • Társadalmi, érzelmi izoláció • Konfliktus és kríziskezelési nehézségek

  4. Kutatási eredmények: • Egy magyar vizsgálat (Figula Erika, Szabolcs-Szatmár megye, 2003) • 505 gyerek, 10 . És 10 8. osztály és 6 lakásotthon • 12,8%-a volt támadó, 26,14%-a áldozat és 26,53% agresszív áldozatok aránya. • A fiúk és lányok aránya közel fele-fele volt , ez eltér a nemzetközi adatoktól • A 13-15 évesek a leggyakoribb támadók, míg a 10-12 évesek között több az áldozat és a szemlélő

  5. Kutatási eredmények • az erőszakos esetek 80%-a 12-16 év közötti tanulók között esik meg, 85% a fiú elkövetők aránya a nemzetközi gyakorlatban • az iskolai agresszív esetek 87%-a tanulók között történik; a felnőttekkel szembeni erőszak kétharmada a tanárokat éri • a rasszista indítékú elkövetés pedig nagy szórást mutat, míg Franciaországban 3%, Norvégiában eléri a 18%-ot.

  6. Közösségi reakciók • Erőszak növekedése • Érintett elkövetők elutasítása • Áldozatok segítség nélkül • Tehetetlenség, frusztráció, harag érzés • Hárítás, tétlenség • Példaadás és minta elmarad

  7. Iskolai erőszak megjelenési formái • Tanár, felnőtt dolgozó - diák ellen • Diák – diák ellen • Diák –tanár, felnőtt dolgozó ellen • Intézmény a diák ellen – magántanulói státusz, szegregáció, kizárás

  8. Iskolai erőszak formái • Bullying:: lefordíthatatlan angol összefoglaló kifejezés az agresszivitáshoz van legközelebb, de több annál: olyan agresszív viselkedési forma (erőszakoskodás, zaklatás, terrorizálás), amely ismétlődő jelleggel irányul gyenge, egyedül lévő gyerekre, akinek nehézségei vannak, vagy képtelen önmaga megvédésére. • Bullying áldozata

  9. Iskolai erőszak formái: • Zaklatás:Akkor beszélünk zaklatásról, ha a három speciális feltétele jelen van: az agresszív viselkedés vagy sérelem okozása szándékos; ha ismétlődően és hosszú időn keresztül követik el; olyan személyközi kapcsolatban történik, ahol egyenlőtlen erőviszonyok alakulnak ki. • Beavatás, csicskáztatás • Verbális, fizikai, szexuális erőszak

  10. Az iskolai erőszakot kísérő leggyakoribb megnyilvánulások: • a társadalmi, közösségi szabályok megszegése (az oda nem tartozás érzése, visszautasítottság miatt, helyzet fel nem ismerése, szabályok nem ismerete, határok tartásának képtelensége); • a családi kötelékek elszakítása, „kiszállás” a közösségből, bandákhoz, csoportokhoz, idősebbekhez csapódás; • a sérült önérzet védekezése támadással (az iskola, mint szervezet és az ott dolgozók negligálása, ellenük szegülés, más – beilleszkedő, gyengébb – gyerekek megtámadása, bántalmazása, az iskola otthagyása); • a pozitív önkép elvesztése (destruktív, öncsonkító, önpusztító magatartásformák követése, öngyűlölet).

  11. Az áldozatok támadásra adott reakciójuk alapján • - a passzív áldozat úgy viselkedik, mintha más emberek jogai, szükségletei fontosabbak lennének a sajátjánál; • - a támadó áldozat úgy viselkedik, mintha az ő jogai és szükségletei fontosabbak lennének, a többiek jogainál és szükségleteinél; • - a jó önérvényesítők magukat és a másik embert egyformán tisztelik, ezért igyekeznek a szempontokat és történteket eszerint mérlegelni, és ennek alapján cselekedni.

  12. Az áldozattá váló személyek leggyakrabban megfigyelt tulajdonságai: • alacsony önértékelés; • rettegés attól, hogy nem felelnek meg valaminek; • önmaguk hibáztatása; • úgy érzik, hogy nincs irányítás, vezetés az adott közösségben; • úgy érzik, hogy mások jobban tudják a helyzeteket felmérni, kezelni; • nem tudnak másokkal megfelelő kapcsolatot kiépíteni, fenntartani; • hiányos szociális készségek; • szociális, érzelmi elszigeteltség; • népszerűtlenség, el nem fogadottság.

  13. A közoktatási törvény 10. § (2) bekezdése • szerint a gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait erőszakkal szemben. A gyermek és tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Az emberi, állampolgári, gyermeki és tanulói jogokat a pedagógus nem vonhatja el és nem is korlátozhatja, azok nem képezhetik pedagógiai mérlegelés tárgyát.

  14. A testi fenyítés tilalma: • ENSZGyermekjogiKonvenció, Emberi Jogok Európai Konvenciója, Európai Szociális Charta, Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, • Magyarországon a Csemegi-kódexet módosító 2. Büntetőjogi novella óta nem része a jogrendszernek a „házi fegyelmezési jog” • Gyermekvédelmi törvény (2004. december 20. óta), az ENSZ Gyermekvédelmi Konvenciót kihirdető 1991. évi LXVI. törvény

  15. Magyar adat: • Kutatás szerint a gyerekek több mint egyötöde – 21,3%-át fenyítik néha a tanárok, és 3%-át elég gyakran (Bíró Kata (szerk): Agresszió az iskolában -és jog, 2008)

  16. Lehetséges kezelés: • Jó iskolai hangulat, környezet megteremtése • A gyerekek felelősségérzetének erősítése, érzékenyítés: szociális kompetenciák, készségek elsajátítása, kortárs mediáció, tettes-áldozat mediáció, családi csoport konferencia, együttműködés, önértékelés, önbizalom növelés bizonyítottan és ugyancsak sokféle tekintetben hasznosuló technikák. • Biztonság növelése – „convivienza” • Nem csak a tanulók és a tanárok, hanem a szülők és az iskolai nem pedagógus dolgozók elérése, segítése, készségfejlesztése is alapvetően fontos. • Iskola előtti – koragyermekkori programok, családtámogatás

  17. Veszélyeztetett gyerek Veszélyes gyerek

More Related