Mozgalom a civil-nonprofit szervezetek méltóságáért!

1. Mozgalom a civil-nonprofit szervezetek méltóságáért! SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért 2009. december 11.

3. Mi történt? • 2009. szeptember közepén az ESZA Nonprofit Kft. döntése és intézkedései alapján az adóhatóság végrehajtást indított kb. 30 – 35 civil szervezet ellen, már 2007-ben lezárt HEFOP programok kapcsán. Az érintettek ennek jogosságát vitatják.

4. Mi történt? • 15 szervezet – az érintettek egy része, de sokan velük szolidáris társaságok – demonstrációt szervezett szeptember 21-ére az ESZA Nonprofit Kft. székházához és további csatlakozásra hívta a hazai civileket.

5. Mi a cél? • Azonnal függesszék föl az erőfölénnyel való visszaélést jelentő intézkedéseket – azaz teremtsenek a civilek számára jogorvoslati lehetőséget, s független szakértők segítségével részletesen vizsgálják felül a megvádolt projekteket.

6. Mi a cél? • Induljon el egy széleskörű egyeztetési tárgyalássorozat, a teljes támogatási és lebonyolítási rendszer átalakításáról – amely mostani formájában a civil szervezetek számára alárendelt és megalázó; így mélyen feudális viszonyt teremt a program megvalósítói és a támogatást közvetítők között.

7. Mi történt eddig? • A demonstrációt követően az ESZA Nonprofit Kft vezetőjének szervezésében tárgyalások kezdődtek a civilek képviselőivel, a „másik” oldalon az NFÜ, az SZMM és más szereplők voltak jelen.

8. Mi történt eddig? • Ám a szociális tárca államtitkára – ő volt a kormányzati szervezetek legmagasabb szintű felelőse – jogi szakértőinek véleménye alapján nem állította le a tárgyalások idejére a civilek által sérelmezett – a működésüket teljesen megbénító – intézkedéseket.

9. Mi történt eddig? • A teljes támogatási, fejlesztéspolitikai rendszer átalakításáról a tárgyalások az NFÜ vezetésével közösen egyeztetett módon és ütemben folynak. • Várható vége: 2010. március vége

10. Mi történt eddig? • Gulyás József o.gy. képviselő azonnali kérdése és írásbeli kérdése a Parlamentben • Blog – papirorszag.wordpress.com • Hírlevél • sajtó, rádió és TV híradás • 200 csatlakozó!

11. Alapvetéseink • Olyan pályázati rendszert akarunk, ahol a társadalomfejlesztésben az elvégzett munka a mértékadó és nem a papírok. • Olyan pályázati rendszert akarunk, melynek alapja a segítő attitűd, hogy mind a támogató, mind a támogatott biztos legyen a hatékony felhasználásban, és mind több legyen a sikeres projekt, az ország, a társadalom javára.

12. Alapvetéseink • Tisztességes, átlátható és megfelelő jogorvoslati lehetőségekkel rendelkező pályázati értékelést követelünk, és megegyezésre törekszünk. Nem az esetleg szabálytalan, vagy el nem végzett pályázati programokat akarjuk „megmenteni”, nem ezeknek szeretnénk amnesztiát.

13. Alapvetéseink • Nem adományt és nem állami/ önkormányzati támogatást-kedvezményt kap az egyesület, alapítvány, amely közfeladatot vállal át,ellenkezőleg ő támogatja a projektjeivel az államot. A közpénzből finanszírozott programok kockázata és eredménye – egyszerre érinti mindkét felet, közösen kell osztozzanak azokban.

14. Alapvetéseink • Elfogadhatatlanak tartjuk, hogy a különféle lebonyolító szervezetek által bonyolított projektek végén a közvetítőket nem érdekli a programok szakmai teljesítése, csak a számláink. Szakmai értékelés és hozzáértő emberek nélkül nem lehet a fejlesztési – pályázati programokat könyvelési tevékenységük alapján megítélni.

15. Alapvetéseink • Legalább annyi hibát követnek el ezek a lebonyolító szervezetek az adminisztratív, számviteli területeken ellenőrzéseik során, mint a jóval kisebb ilyen kapacitássokkal rendelkező civilek. • Csak a teljesítéssel arányos megítélés lehet igazságos akár pozitív, akár elmaradt – elvégzetlen ügyekben.

16. Alapvetéseink • Az erőfölény rendszeres alkalmazását a joggal való visszaélésnek és a partnerségi elv megcsúfolásának, társadalmilag rendkívül károsnak tekintjük. • A sajtót folyamatosan tájékoztatjuk a tárgyalási fejleményekről.

17. A támogatási jogviszonyról • A Jogismeret Alapítvány az Ökotárs Alapítvány TRUST programjának támogatásával összehasonlító elemzést végzett a civil szervezetek államháztartási forrásaira vonatkozó jogi környezetről. • A kutatócsoport eredményeit dr. Bíró Endre tette közzé Álom és rémálom címmel.

18. A támogatási jogviszonyról • A jogszabályok nem tartalmaznak a „támogatási jogviszonyra” fogalom-meghatározást. • A támogatási jogviszony a Polgári Törvénykönyvben nem nevesített, ú.n. atipikus polgári jogi szerződéses jogviszony, amelynek fogalmi jelentőségű, állandó elemeit a kutatás megállapította.

19. A támogatási jogviszonyról • 107 hatályos jogszabály az államháztartás szervezetei és a civil szervezetek közötti támogatási szerződések szabályozására. • Ez a jogszabálytömeg 9 szabályozási szinten vonatkozik a támogatási jogviszonyokra. • A jogi szabályozás sok átfedéssel, diszharmóniával, belső ellentmondással terhelt.

20. A támogatási jogviszonyról • A sok részletszabályozástól nem látható támogatási jogviszonyok közös jogi feltételrendszere! • A magasabb forrású jogszabályi rendelkezéseket több végrehajtási szintű jogforrás nem idézi vagy felhívja; hanem ismerteti, átfogalmazza és rövidítve ismétli. Ezzel torzítja, butítja vagy éppen ellentmondásossá teszi.

21. A támogatási jogviszonyról • Jogellenesen tartalmaznak a támogatási szerződésekre szabályt a támogatási rendeletek. • A Polgári Törvénykönyv csak a szerződést kötő egyenrangú felek számára diszpozitív, nem a rendeleti jogalkotók számára.

22. A támogatási jogviszonyról • 44 féle támogatási szerződés elemzése alapján megállapítható, hogy ezek egyoldalú és aránytalan helyzeti előnyt, erőfölényt jelenítenek meg az állami, önkormányzati szerződő fél javára; ezáltal erősen diktátum jellegű előírásoknak minősülnek, s nem egyenrangú szerződő felek kétoldalú megállapodásának.

23. A támogatási jogviszonyról • Minden szerződéses szankció csak a Támogatottra vonatkozik! • A támogatás visszatartása (ki nem fizetése) nem érinti a Támogatott teljesítési kötelezettségét. • A szerződés egyoldalú módosításának lehetősége – szinte minden okból!

24. A támogatási jogviszonyról • Minden szerződésszegés „súlyosnak” minősül. (az eljárási, ügyviteli, adminisztrációs hibák is megalapozhatják az elállást) • A támogatási szerződések 80 %-a az elállást általános és elsődleges szerződésmegszüntetési módnak tekinti.

25. A támogatási jogviszonyról • Az elállás a típusszerződések 20 %-ában kötelező szerződés megszüntetésként, elállási kötelezettségként szerepel. („köteles elállni”, „eláll”) • Másik 70 %-ban a szerződés a Támogatót, Kezelőt megillető elállási jog alkalmazása körében mérlegelést enged („jogosult elállni”, „elállhat”, „elállási jog”).

26. A támogatási jogviszonyról • A látszólagosan szigorú közpénzt védő szabály a támogatási jogviszonyokat romboló, mindenkinek kárt okozó, irracionális ámokfutássá válik. A Támogató akkor is el kell álljon a szerződéstől, ha az eset jellegéből teljesen egyértelmű, hogy a már teljesített szolgáltatások nem származtathatóak vissza, s az eredeti állapot visszaállításának semmiféle realitása nincsen.

27. A támogatási jogviszonyról • A teljes támogatás kamatokkal növelt összegének visszakövetelése. • Minden szerződésszegés ok az elállásra. • Eljárási hiba egyenlő a fő kötelezettségek megszegésével. • Nincsenek jogorvoslati jogok, eljárások a támogatási szerződésekben.

28. Lépéslehetőségek • Bíró Endre (Jogismeret Alapítvány) megkereste a Miniszterelnöki Hivatalt, ahol államtitkári szinten nyitottak voltak a kérdésre, elsősorban az ágazati jogszabályok módosítása tekintetében. Ezt ígéretük szerint továbbítják a tárcák koordinációs államtitkárságai felé, kérdés, hogy ott hogyan fognak reagálni.

29. Lépéslehetőségek • Móra Vera (Ökotárs Alapítvány, Civil Lobbi Kerekasztal) találkozót kezdeményez az Emberi Jogi Bizottság elnökével (Balog Zoltán, Fidesz), hogy ezt a témát a képviselők szintjén is felvesse. • Néhány szervezet keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz az elállás jogszerűtlenségének megállapításáért.

30. Lépéslehetőségek • További – elállással sújtott, ezért végrehajtás alatt álló - civil szervezetek is perelhetnének „pro bono” képviselettel - a jelenlegi gyakorlat abszurditására bírósági ítéletek sora hívhatná fel a figyelmet!

31. Egy eset közelnézetből • Az Istenkúti Közösségért Egyesület Pécs észak-nyugati városrészében működik 12 éve. • Éves bevétele tartósan 30-40 millió forint. • 2005-2007-ben bonyolított egy HEFOP programot konzorciumi partnerként. • MINDEN rész-beszámolóját elfogadták.

32. Egy eset közelnézetből • 2009-ben a Támogató elállt a szerződéstől (a támogatás utolsó 20%-nak kifizetése helyett) és visszakövetel közel 20 millió forintot, amelyből több mint 7 millió a kamat. • A követelést adó módjára hajtja be az APEH felülvizsgálati lehetőség és bírósági ítélet nélkül.

33. Egy eset közelnézetből • Az Istenkúti Közösségért Egyesület ellehetetlenül, szeptemberi keresetére a bíróság még nem reagált. • 1.300.000 forintot – benne még a banknál lekönyveletlen járulékutalást elvesz az államkincstár. • Az egyesületnek ezen felül csak ingóságai vannak.

34. Egy eset közelnézetből A veszteséglista ennél azért bővebb: • műsorszolgáltatási jog • közművelődési megállapodás • munkaerőpiaci támogatások • közösségi színtér működtetése • pervitel az állam ellen Tubes-ügyben

35. Egy eset közelnézetből • Európa Kulturális Fővárosa Pécs2010 önkéntes programja • közösségi kezdeményezések szakmai támogató hálózata (SZMM) • felnőttképzés • megyei önkéntes programra elnyert TÁMOP támogatás

36. Egy eset közelnézetből • futó NCA-programok, elsőlemezes PANKKK-szerződések • hálózati tagság: Önkéntes Központ Hálózat, TETT-HELY Ifjúsági Szolgáltató Hálózat, KRÉTA Hálózat, The International Federation of Settlements and Neighbourhood Centres

37. Egy eset közelnézetből • alapító tagság a Pécsi Közművelődési Tanácsban • tagság a Szabad Rádió Magyarországi Szervezetében, a Közösségfejlesztők Egyesületében • ügyféli jogállás a Városnál a pécsi építési szabályzat, a bányakapitányságnál pedig urán kutatófúrások ügyében

38. Egy eset közelnézetből • 12 év munkája • 6 munkavállaló munkahelye • 3 millió forint tartozás és ugyanennyi követelés (a 2007-ben zárt Hefop utófinanszírozós része) • jó hírnév

39. Vesztes – vesztes játszma • az állam közpénzt inkasszózik (túlnyomórészt ilyen bevételei vannak egy közhasznú szervezetnek) - miközben nem utalhat át közpénzt neki tartozó szervezetnek.Ha mégis átutalják a támogatást, akkor abból a közhasznú szervezetnél újabb adósság keletkezik.A közpénz behajtása újabb behajtandó közpénzt eredményez.

40. Csatlakozás/Kapcsolat http://doodle.com/y7hwiaeqvsv4ewh8 http://papirorszag.wordpress.com Peták Péter petak@istenkut.hu Giczey Péter giczey.peter@polgarz.hu www.polgarz.hu