Pénzügyi és adózási ismeretek

1. Pénzügyi és adózási ismeretek Dr. Csatár Miklós

2. I. téma: Gazdaságpolitika fogalmi megközelítése • A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket az állam társadalmi-politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. A gazdaságpolitika a gazdaság és a politika egyfajta szimbiózisa. • A gazdaságpolitika szintjei: • regionális (területi, térségi, tartományi), • nemzeti és nemzetközi (integrációs forma, például az Európai Unió) • A gazdaságpolitika céljai: • gazdasági növekedés • teljes foglalkoztatás • valutastabilitás • külső egyensúly

3. Gazdaságpolitika, pénzügypolitika A pénzügypolitika és a gazdaságpolitika között a rész és az egész viszonya áll fenn. A pénzügypolitika az államnak a pénzügyekre, pénzmozgásokra, pénzkapcsolatok szabályozására vonatkozó célrendszerét, és a célok megvalósításának eszközeiről, módszereiről vallott nézetrendszerét foglalja magában. A pénzügypolitika fő megjelenési formája a modern gazdaságokban a fiskális és a monetáris politika. • Költségvetési (fiskális) politika: A költségvetés a gazdaságirányítás fontos eszköze, mert meghatározza és befolyásolja a vállalkozások, lakosság rendelkezésére álló jövedelem nagyságát és elosztását. A költségvetési politika szolgálhat stabilizációs, allokációs és elosztási célokat. • Stabilizáció: Célja a visszaesés megelőzése, infláció elkerülése vagy mérséklése, termelés növelése, foglalkoztatás természetes szinten tartása, külső egyensúly, valutastabilitás biztosítása • Allokáció: Közjavak biztosítása, akár annak állami előállítása, akár állami megrendelése útján. • Elosztás: Szociálpolitikai célokat szolgál. Az elosztás eszköze a progresszív jövedelemadó, differenciált ÁFA kulcs, transzferkifizetések.

4. A költségvetési politika a pénzügyi politika szerves része, de viszonylagos önállósággal bír, mert saját eszközrendszerrel (pl. adók, támogatások, államkötvények adásvétele), saját intézményrendszerrel (pl. adóhivatalok), valamit saját célrendszerrel (pl. közös fogyasztás biztosítása) rendelkezik. A költségvetési politika kialakításánál figyelembe kell venni: • a gazdaság helyzetét • GNP alakulását • munkanélküliek számát • árváltozás várható mértékét • stb. • A monetáris politika a pénzkínálatra hat, irányítója az MNB. A monetáris intézményrendszer: jegybank, kereskedelmi bankok, egyéb pénzügyi intézmények. A monetáris politikával a Jegybank beavatkozik a gazdaság pénzügyi rendszerébe, hogy a pénzkínálat és a pénzkereslet a megfelelő szinten legyen. Cél az infláció leszorítása, a hazai valuta külső és belső értékének állandósága.

5. A monetáris politika fajtái: • Expanzív: a nominális pénzmennyiség, ezáltal a kereslet növelését célozza meg. • Restriktív: a pénzkínálat szűkítését, ezáltal a kereslet csökkentését célozza meg. A monetáris irányítás eszközei: Mennyiségi: amikor a monetáris hatóságok nem tesznek különbséget a gazdasági alanyok között • Refinanszírozási kamat: a központi bank számítja fel a kereskedelmi bankok számára folyósított hitelek után. • Nyíltpiaci műveletek: az állampapírok adásvételével szabályozza a forgalomban levő pénzmennyiséget és a hitelállományt. • Kötelező tartalékráta: a központi bank a kereskedelmi bankok tartalékának, azaz a jegybanki pénzállománynak, és betéteinek arányát írja elő. • Árfolyampolitika: az MNB jegyzi és teszi közzé az átváltási árfolyamokat. • Sterilizáció: a külföldről beérkező tőke hatásainak ellensúlyozása. M π , a beérkező pénzmennyiséget ki kell vonni a gazdaságból. • Inflációs célkitűzés: minden évben meghirdetett inflációs cél elérése kamatpolitikával, árfolyampolitikával. Minőségi: differenciálás, kontingensek, adósságkezelés: különbségtétel a gazdálkodó alanyok között.

6. Devizapolitika: Olyan döntések, intézkedések összessége, amelyek a fizetési mérleg kiegyensúlyozásának, illetve az egyensúly fenntartásának feltételeit és eszközrendszerét alkotják. Részterületei: • nemzetközi árfolyampolitika • valutaárfolyam politika • nemzetközi hitelpolitika • tartalékpolitika

7. Pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban • Pénzügyi rendszer olyan piacok, egyének, intézmények, törvények, szabályok és technikák összessége, amelyek lehetővé teszik a pénz- és tőkekapcsolatokat a gazdaságban. • Három alapvető piac működik • Erőforrás piac • Termékpiac • Pénzügyi piac

8. Pénzügyi piacok csoportosítása • Pénz és tőkepiac: • Pénzpiac: néhány napos (vagy néhány órás) kölcsönöktől egy éves lejáratig foglalja magában a hiteleket. • Tőkepiac: hosszú lejáratú (egy évnél hosszabb lejáratú kölcsönök és részvények piaca. • Nyílt és zárt piac • Nyílt piacon lényegében bárki részt vehet a tőkebevonásban. 2 megjelenési forma: tőzsdei és tőzsdén kívüli • Zárt piacon: előre meghatározott partnereknek, kiválasztott befektetői kör kívánja bevonni • Elsődleges és másodlagos piac • Elsődleges piac: az értékpapírok első forgalomba kerülését, vagyis kibocsátását jelenti. • Másodlagos piac: a már kibocsátott („használt”) értékpapírok adásvétele. • Azonnali (prompt) és határidős (futures, forward piac) • prompt: azonnali, az eladás és a vétel nem szakad el egymástól • határidős: jelenben kötött adásvételnél valamilyen jövőbeni időpontban teljesítendő szállításban állapodnak meg.

9. Bankrendszer • A bankrendszer a banktevékenységgel összefüggő jelenségek törvényszerűségét, a bankári cselekvések meghatározott elvekhez igazodó rendjét, folyamatos, állandóan visszatérő és megújuló jellegét foglalja magában. Az előzőeket kiszolgáló intézményeket nevezik banknak, az intézmények összességét pedig bankszervezetnek. • Két alrendszere van: • központi vagy jegybank • üzleti bankok • A bankrendszer központi intézménye a Jegybank, mely a törvényes fizetőeszköz kibocsátásának kizárólagos jogával bír. • A Jegybank fontos tulajdonsága, hogy a monetáris politika kialakításának eszköztárát hordozza. • kötelező jegybanki tartalékráta • likviditási tartalék-előírás • refinanszírozási hitel • árfolyamszabályozás • nyíltpiaci műveletek

10. A Jegybank monetáris feladatai • Az „állam bankjaként” a kormány tranzakcióinak lebonyolítását végzi. Vezeti az államháztartás, költségvetés számláit. Ez egy pénzforgalmi jellegű számla, melyen a költségvetés összes bevétele és kiadása naponta felvételre kerül. • A „bankok bankjaként” koordinálja az üzleti bankok funkcióit. A Jegybank elsődleges feladata az üzleti bankok hitelkihelyezéseinek és likviditásának alakítása. • Végső hitelezőként formálja a hitelviszonyokat és a hitelnyújtás feltételeit, amelyen keresztül hatást gyakorol a fizetőképes keresletre. Ezt a kamatláb, a kibocsátható hitelek mennyisége, és a kötelező tartalékráta segítségével éri el. • Részt vesz a belső valuta külső értékének szabályozásában. • Kibocsátja és szabályozza a forgalomban levő pénztömeget.

11. Pénzforgalom A pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összességét fejezi ki. A pénzforgalmon belül megkülönböztetjük a nemzeti és a nemzetközi fizetési műveleteket. A pénzáramlások 3 nagy csoportja • Bankszámlapénz-forgalom • Készpénzforgalom • Készpénzkímélő és készpénz-helyettesítő forgalom 1. Bankszámlapénz-forgalom: előfeltétele, pénzforgalmi bankszámlát kell nyitni. A pénzforgalomra vonatkozó szabályok és rendeletek a jegybanktól származnak. Fizetési módok: • Átutalás: a vevő kezdeményezi, megbízza a bankját, hogy a bankszámlája terhére meghatározott összeget utaljon át a kedvezményezett számlájára. • Beszedési megbízás, inkasszó: a szállító kezdeményezi a fizetés teljesítését. Megbízza a számlavezető bankját, hogy számlája javára követelését szedje be és írja jóvá. (határidős, azonnali)

12. Keresztezett csekk: kizárólag a bankszámlák közti forgalom lebonyolítására szolgál. Csalás, hamisítás ellen használatos, ezzel nem lehet készpénzt felvenni. • Akkreditív: nemzetközi forgalomban elterjedt, az akkreditív megnyitásával a bank kötelező fizetési ígéretet tesz, amennyiben az eladó az akkreditív minden feltételének megfelel. • Átvezetési megbízás: ugyanazon ügyfél különböző számláinak pénzmozgását követi. 2. Készpénzforgalom: 3 esete: • effektív kp-vel valósul meg • postautalvány • kp. felvételi utalvány A gazdasági alanyok nemzeti valutában történő fizetéseinek, bevételeinek és kiadásainak összessége. A készpénzes fizetési forma elsősorban a gazdálkodó szervezetek és a lakosság közötti, valamint a lakosságon belüli pénzkapcsolatokra jellemző.

13. 3. Készpénzkímélő és – helyettesítő forgalom A készpénz csak az egyik oldalon jelenik meg valós, fizikai formájában, a másik oldalon készpénz nélküli fizetési módozat van (terhelés vagy jóváírás). • Csekk: a csekk kibocsátója kötelezettséget vállal a csekken szereplő összeg számlakövetelése terhére történő kifizetésre. Az üzleti életben inkább a keresztezett csekk terjedt el, míg a lakossági csekkek elsősorban a készpénzfelvétel lehetőségét biztosítják. Nemzetközi fizetési forgalomban: • bankok rendeletére szóló csekk (saját banknál beváltható) • utazási csekk (külföldi fiz.eszköz igénybevételére szóló dokumentum) • kiírt csekk (előre rögzített összeg) • üres csekk (kitöltetlen) Csekk forgalmának nehézségei: közvetlen hitellehetőséghez nem lehet jutni, könnyen hamisítható, kezelése körülményes, hosszadalmas, költséges.

14. Bank-, betét-, hitel- és vegyes típusú kártyarendszerek: A különféle kártyák elterjedése elsősorban az üzleti bankoknak, az egyéb kártyakibocsátóknak, az elfogadóknak és az eszköz gyártóinak közös érdekeltsége. • A kártyák jellege szerint • betéti típusú: elkülönített kártyaszámlán lévő fedezet erejéig használható • hitelkártyák: hitelkeret mértékéig • vegyes típusú: bizonyos arányú túlköltekezésre is mód van • Felhasználásuk alapján: csak belföldön, csak külföldön, bel és külföldön egyaránt fizetésre szolgál. • Fizetés időbenisége: előre fizetett, azonnali fizetést megtestesítő, utólagos fizetést biztosító kártyák. Teljes pénzforgalom részei: a bank ügyfelei közti pénzforgalom alkotja a „belső klíringkört”. Amikor a fizetés két bank ügyfelei között történik, azaz a „külső klíringkörben”, akkor ehhez közvetítő szükséges. A bankok közti elszámolások érdekében jöttek létre az ún. elszámolási központok, amelyek ma már számítógépes hálózat segítségével automatizált klíringhálózatként működnek.

15. Bankjegy-kereskedelem • Más országok valutáival történő, bel és külföldi bankok közti adásvételi üzleteket értjük. • Általában azok a közép és nagy üzleti bankok foglalkoznak ezzel az üzletággal, amelyek országos hálózattal is rendelkeznek. • A bankjegy-kereskedelem lehetővé teszi, hogy az üzleti bankok valuta- és devizaállománya mindig a piaci igényekhez igazodó mértékben és összetételben álljon rendelkezésre. • A jelentősebb valutapiacok, ahol a bankjegy-kereskedelem lebonyolódik Bécs, Frankfurt, Zürich, London, Basel.

16. II. téma: Az államháztartás rendszere Államháztartás: pénzügyi rendszer, a kp-i kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás közfeladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere 4 alrendszer • az államháztartás központi szintje • az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásból finanszírozó alapok • helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetése • a társadalom közös – biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő – kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere

17. Mit kell biztosítani az áht. működtetése során? • a kijelölt állami feladatvállalás teljesítését • a közpénzekkel való hatékony gazdálkodást • a gazdálkodás ellenőrizhetőségét • a megfelelő pénzügyi egyensúlyt Az államháztartás alapegységei: költségvetési szervek, alapok, előirányzatok Államháztartás bevételei: adó, illeték, vám, járulék, hozzájárulás, bírság, díj

18. Az államháztartás funkciói

19. Az államháztartás gazdálkodásának alapelvei: • költségvetés: pénzügyi terv, pénzügyi alap…(deficit, szufficit) • bevételi előirányzatok telj. kötelezettsége • kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultsága • elszámolási kötelezettség • globális fedezettség elve • jóvá kell hagyni a hiány fin.-t, a többlet felhaszn.-át • pénzforgalmi szemlélet • bruttó elszámolás elve • nyilvánosság elve • azonos szerkezet elve • szerepek és felelősség egyértelműsége

20. Központi költségvetés Áht. alrendszere Fogalma: • pénzügyi terv: naptári évre szólóan a közfeladatok ellátáshoz szükséges pénzeszközöket központosítja és újra elosztja, befolyásolva a nemzetgazdaság fejlődését • pénzügyi alap: az állami és közfeladatok megvalósításához szükséges pénzeszközök, melyek elosztásáról az Országgyűlés dönt Bevételei:gazd. szervezetek befizetései(társ. adó, külön adó), fogyasztáshoz kapcsolt adók(ÁFA, jöv. adó), lakossági befizetések(SZJA, illeték), Jegybank befizetései, helyi önk.-ok befizetései, elk. állami pénza.-ok befizetései, adósságszolg. kapcsolatos bevételek, egyéb bevételek Kiadásai: gazdálkodó szervezetek támogatása, fogy-i árkiegészítés, TB alapok támogatása, kp-i szervek támogatása, elkülönített pénzalapok támogatása, helyi önk.ok tám.,adósságszolgálat, ált. tartalék, állam által vállalt garanciák és kezességek érvényesítése

21. A központi költségvetés szerkezeti rendje: • fejezet: a tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, irányított szervek és előirányzatok összessége (OM, Orsz.gy.) • cím: szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó e.i.-ok összessége: kp-i költségvetési szerv, területileg széttagoltan működő de azonos tev-et végző szervek, pártok támogatása, fejezeti kezelésű e.i.-ok (MAKI, VPOP) • alcím: egy költségvetési címhez tartozó költségvetési szervek és alapok (Rendőrkapitányságok, Orsz. Kis. Önk. tám.) • előirányzat csoport : működési, felhalmozási • kiemelt előirányzat: működési (személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli jutt.) felh. (beruházsok, felújítások, közp. beruházások) • funkciócsoport, jogcímcsoport, jogcím: a tevékenység jellegéhez való kötődést jelzi (mely tev.hez kapcsolódnak)

22. Az állami költségvetéssel kapcsolatos hatásköri és eljárási szabályok • Országgyűlés: törvényalkotás (elfogadás, végrehajtás, módosítás), felhatalmazás a Kormánynak • Kormány: elkészítés, előterjesztés, végrehajtás, átcsoportosítás, tartalék felhasználása (általános-, céltartalék) • Pénzügyminisztérium: Kincstár működtetése, döntés-előkészítés, koordinálás, törvénytervezetek előkészítése, nyilvántartások vezetése, e.i.átcsoportosítási jog fejezetek között • Fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője (miniszter): irányelvek kialakítása, tervezés irányítása, végrehajtás, fejezeten belül átcsoportosítás

23. Elkülönített állami pénzalapok • Előre meghatározott, konkrét célra a költségvetéstől elkülönített pénzalap. Az alap állami feladatot lát el, így része az államháztartásnak, és független a központi vagy helyi költségvetéstől. • létrehozása: törvénnyel (rendeltetés, bevételi források, teljesíthető kiadások, a rendelkezésre jogosult, felelős miniszter megnevezése) • költségvetés alapján gazdálkodik • költségvetését és zárszámadását az Ogy. fogadja el • a beszámolót könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell

24. Munkaerőpiaci Alap cél: foglalkoztatási helyzet kezelése, képzési programok, munkanélküliek ellátásának biztosítása kezelő: munkaügyi miniszter bevételek: járulékok (munkaadói, munkavállalói), költségvetési támogatás, egyéb kiadások: célhoz kapcsolódó kifizetések, működési kiadások, képzés feltételeinek megteremtése, munkahelyteremtés Központi Nukleáris Pénzügyi Alap cél: radioaktív hulladékok elhelyezése, kezelő: gazd. miniszter bevételek: radioaktív anyagokat elő-, átalakítók, felhasználók befizetései kiadások: elhelyezés, tároló kialakítása Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Alap Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Nemzeti Kulturális Alap Szülőföld Alap

25. A társadalombiztosítási alrendszer • Fogalma: A társadalom szolidaritási és biztosítási alapon működő, közös kockázatvállaláson alapuló, kötelező biztosítási rendszere. • Részei: • Egészségbiztosítási rendszer • Nyugdíjbiztosítási rendszer • Állami feladat: • A tb rendszer működtetése és fejlesztése • A mögöttes anyagi felelősség vállalása

26. Nyugdíjbiztosítási ágazat • Nyugdíjbiztosítási alap • Irányítás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság • Nyugdíjbiztosítási ellátások: • saját jogú: öregségi, rokkantsági, baleseti-rokkantsági • hozzátartozói: özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti-hozzátartozói nyugdíj • Fedezet: TB járulék, nyugdíjjárulék Egészségbiztosítási ágazat • Egészségbiztosítási alap • Irányítás: Országos Egészségbiztosítási Pénztár • Egészségbiztosítási ellátások: • Természetbeni: járóbeteg szakellátás, gyógyintézeti-kórházi ellátás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz • Pénzbeli: táppénz, terhességi gyermekágyi segély, gyed

27. Önkormányzati alrendszer • Az önkormányzatok az államháztartáson belül • ellensúlyként működnek a "központi" állammal szemben • helyi szinten ellátják a közfeladatokat: ivóvízellátás, szennyvíz-elvezetés; nemzeti és kisebbségi jogok biztosítása; közutak, köztemetők fenntartása; egészségügyi, szociális ellátások; oktatás • Bevételei: • Központi költségvetésből eredő bevételek • Átengedett bevételek • Normatív támogatások (közvetlenül, felhasználási kötöttség nélkül illetik meg őket) • Központosított előirányzatok ( kötött felhasználású) • Cím és céltámogatások (önerőn alapuló, felhalmozási jellegű) • OEP finanszírozás • Kiegészítő támogatások ( CÉDE, TEK, ÖNHIKI, vis maior) • Saját bevételek • Helyi adók • Intézményi bevételek • Átvett pénzeszközök • Hitelek • Kiadásai: • Működési ( intézményfenntartás) • Tartalék • Felhalmozási ( beruházás, felújítás)

28. III. téma: Adózási ismeretek Adó fogalma Adók rendszerezése • adóztatási jog szerint: kp-i adók – helyi adók • a teherviselés szerint: közvetlen (egyenes) – közvetett adó • adó mérték szerint: lineáris (arányos): adómérték állandó – progresszív: adó mértéke az adóalap függvényében változik (sávosan – lépcsőzetesen) Adózás elvei: alkotmányos elvek: általánosság, egyenlőség, arányosság eljárási elvek: legalitás, törvényesség, mérlegelés, méltányos eljárás, megkülönböztetés tilalma, tájékoztatáshoz való jog, adózó jóhiszemű joggyakorlásának elve és együttműködési kötelezettsége, szerződések tartalom szerinti minősítése, rendeltetésszerű joggyakorlás, piaci ártól való eltérés tilalma (kapcsolt váll.)

29. Adóhatóságok feladata: nyilvántartás, adó, támogatás megállapítása, behajtás, beszedés, végrehajtás, ellenőrzés, kiutalás, adószámla vezetés APEH, VPOP, önkormányzat jegyzője Alapfogalmak: Adózás: Adókkal és költségvetési támogatásokkal kapcsolatos eljárás. ha annak megállapítása, beszedése, végrehajtása, kiutalása v. ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik. Adóalany: Az a személy, aki aki az adóköt. alapjául szolgáló tényállást megvalósítja és akit az anyagi jogszab. a fiz. köt. címzettjeként megjelöl. Adózó: Adóalany + akinek az adóköt.-ét az Art. állapítja meg (kifizető, munkáltató, adatszolg.ra köt.) Adótárgy: Az a tárgy, dolog, jog, jogviszony, tény, amelyre az adóztatás irányul. Adómérték: Azt fejei ki, hogy az adóalap után mennyi adót kell fizetni. (adókulcs: % - adótétel: fix összeg)

30. Adóalap: Az adótárgynak pénzzel, vagy más term. mértékegységgel kifejezett mennyisége, amelyből adókulcs,vagy adótétel alkalmazásával az adó összege meghatározható. (SZJA – jöv. – 1.00.000 Ft) Adómentesség: Az adótárgyban v. az adóalanyban rejlő ok miatt nem keletkezik tényleges adófizetési köt. Adókedvezmény: A tényleges adófiz. köt. joszab. alapján mérsékeltebb összegű Adójogviszony: tárgya az adóalany által kifejtett magatartás, tartalma: jogok és kötelezettségek, alanyai: adóalany – adóhatóság és közvetetten az állam Adózás rendje E törvény célja, az adózás rendjének, az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása. • Területi hatály: A Magyar Köztársaság területén • Székhellyel, telephellyel rendelkező gazd. tevékenységet folytató jogi személy • Lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező magánszemély • Vagyonnal rendelkező vagy bevételt, jövedelmet elérő magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet

31. Közigazgatási vagy bírósági eljárásban résztvevő személy • Tárgyi hatály: adónak minősül: adó, járulék, illeték, adóelőleg, pótlék, bírság, költség, költségvetési támogatás, adó visszaigénylés, -visszatérítés,adók módjára behajtható köztartozások. • Személyi hatály: Adózó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, akire a törvény adókötelezettséget, adófizetési kötelezettséget ír elő. Adózó jogosultsága: • Iratbetekintés: az adózó jogosult a saját adózására vonatkozó iratok megismerésére. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet, vagy kérhet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. Az iratbetekintés korlátozásáról az adóhatóság végzéssel dönt. • Önellenőrzési jog: az adózó önadózás esetén jogosult az önellenőrzésre. Az adózó a korábban benyújtott bevallásait önellenőrzéssel módosíthatja, amíg az adóhatóság meg nem kezdi a vizsgálatokat.

32. Adózó kötelezettségei 1. Bejelentés, nyilatkozattétel Adóköteles tevékenységet csak adószámmal rend. adózó folytathat – bejelentkezés az állami adóh.-nál adószámért • egyéni váll. – körzetkp. jegyzőjéhez • üzletszerű gazd. tev. – cégbírósághoz • ha a fenti kettőhöz nem kötött – állami adóh. (nyomtatvány) határidő 15 nap, Írásos forma, tartalma: iratok őrzésének helye, jogelőd adóazonosítója, levelezési cím, a tevékenységhez szükséges engedély, naptári évtől eltérő üzleti év mérlegforduló napja Elektronikus adóbevallás: regisztrálás okmányiroda, bejelentés állami adóhatóság, Önkormányzati adóhat.: önadózás és adóbeszedés esetén – bejelentési köt. tev. megkezdésétől szám.15 napon belül egyéb esetén bevallás benyújtásával.

33. ÁFA bejelentése: Az adóköteles tev. megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozni kell: • kizárólag TM tevékenységet végez, ehelyett adóalanyiságot választ, vagy AM-et választ, az adó megállapítás mely módját kívánja alkalmazni, EK más tagállamában keresk. kapcsolatot kíván létesíteni, csoportos adóalanyiságot választ Változtatástaz adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az alanyi mentességre jogosító értékhatárt év közben lépi túl – 15 napon belül bej. Közösségi adószám: Aki az Európai Közösség valamely más tagállamában illetőséggel bíró adózóval szeretne kereskedelmi kapcsolatot létesíteni Változás bejelentése – ha adókötelezettséget érint. Adózót az adóhatóság nyilvántartásba veszi.

34. 2. Adó megállapítás

35. 3. Bevallás • tartalmazza: azonosításhoz szükséges adatokat, mentességeket és kedvezményeket, adó alapjának és összegének megállapításhoz szükséges adatokat. • az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja • adótanácsadó, adószakértő ellenjegyezheti • helyességét az adóhatóság megvizsgálja: kijavítás (számítási hiba, v. elírás – 30 napon belül értesítés) • ha adózó nem ért egyet – egyeztetés (15 napon belül) – eredménytelenség esetén adóeljárás megind. – hat. • ha a bevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható – hiánypótlás 15 napon belül 4. Bizonylat-kiállítás és –megőrzés, könyvvezetés Ellenőrzésre alkalmas legyen. Az iratokat az adó megállapításhoz való jog elévüléséig meg kell őrizni.

36. 5. Adófizetés és adóelőleg-fizetés • Az esedékességkor az köteles megfizetni, akit arra a jogszab. kötelez. • a levont adót, adóelőleget annak, aki levonta • a beszedett adót a beszedésre kötelezett Az adót meg kell fizetni az előírt esedékesség időpontjában Adóhat. által megáll. adó esetén a hat. jogerőre emelkedésétől 15 napon belül időpontja: bankszámla – terhelés dátuma, pénztárba való befizetés, egyéb – adóhatóság számláján jóváírás Visszatérítés: az igény beérkezésétől számított 30 napon belül 6. Adatszolgáltatási kötelezettség kifizetőt, biztosító intézetet, földhivatalt, illetékhivatalt, pénzintézetet, vámhatóságot, jegyzőt, munkaügyi kp.-ot stb.

37. Adótitok: az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat adóhatóság – titoktartási kötelezettség megszegése, ha a kötelezett az adózás vagy bírósági eljárás során megismert adótitkot vagy más titkot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, felhasznál, közzétesz. alapos okkal használják fel: adóigazgatási elj. megindítását, adatszolg.-ra kötelezett szervek tájékoztatását szolgálja, törvény előírja, megengedi, érintett hozzájárul Adóhatóságok hatásköre illetékessége: APEH – általános, Vámhatóság: reg. adó, jöv. adó, külföldi gépj. adó, energiaadó, termékimportot terhelő adó (kivéve ÁFA), Jegyző: helyi adók, belf. gépj. adója, termőföld bérbeadásából szárm. jöv., adók módjára behajtható köztartozások, Illetékesség: lakóhely, székhely ,telephely, gazd.itev. gyak.

38. Ellenőrzés cél: az adóbevétel megrövidítésének, visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása, a jogszab. kötelezettségek teljesítésének v. megsértésének megáll. fajtái: utólagos vizsgálat, állami garancia beváltásához kapcsolódó ell., adóköt. telj. ell.,adatok gyűjtését célzó ell., illetékkötelezettség telj, ell., ismételt ell., határidő: 30 nap, ismételt ellenőrzés 90 nap meghosszabítható szakaszai: ellenőrzés megindítása (előzetes értesítés v. ennek mellőzése), megbízólevél – szolgálati igazolvány, a hivatali helyiségben nem szükséges, próbavásárlás esetén a jogosultságot a vásárlás befejezésekor kell igazolni. bizonyítási eszközök: irat, szakértői vélemény, adózó nyilatkozata, tanúvallomás, helyszíni szemle, próbavásárlás, helyszíni leltározás, más adózók adatai, adatszolg. tartalma, nyilvántartások

39. adóhatóság jogai: helyiségbe beléphet, helyszínt átvizsgálhat, iratokat, munkafolyamatokat vizsgálhat, nyilatkozatot és felvilágosítást kérhet, próbavásárlást tarthat, bizonyítást folytathat le adózó jogai: személyazonosságról és megbízásról meggyőződhet, ellenőrzési cselekménynél jelen lehet, képviseletről gondoskodhat. köteles együttműködni, a feltételeket biztosítani az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül – reagálhat az adózó egyszerűsített ellenőrzés: az adóhatóság az adóköt. teljesítését a rendelkezésre álló adatok és a benyújtott adóbevallás egybevetésével ellenőrzi, ha minden rendben – határozat, ha nem – jegyzőkönyv becslés: az adó alapját valószínűsíti, alkalmazása: vagyonszerzési illeték, ha az adó alapja nem állapítható meg, hiányos bevallás v. nyilatkozat, iratok nem állnak rendelkezésre

40. Hatósági eljárás hivatalból v. kérelemre • adóalap, adó, adómentesség, adókedvezmény. megállapítására • költségvetési támogatás jogosultság megállapítására • ellenőrzés során feltárt jogsértés és jogkövetkezmények megállapítására • törvényben előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés engedélyezésére formái: utólagos adó-megállapítás, adó soron kívüli megállapítása (adózó halála), adó feltételes megállapítása (PM díjfizetés ellenében), fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése (fizetési nehézség esetén, ha az adózónak nem róható fel, átmeneti jellegű, megfizetés valószínűsíthető), adómérséklés (ha a megfizetés a megélhetést súlyosan veszélyezteti v. a gazdálkodási tev.-et ellehetetleníti. Mag. személy: adó, pótlék, bírságtartozás, Vállalkozó: pótlék és bírás tartozás

41. JOGORVOSLATOK Módosítás és visszavonás (saját hatáskörben), feltétele: felettes szerv v. bíróság által el nem bírált, jogszabálysértő, 1 éven túl csak az adózó javára Fellebbezés: I. fokú határozat ellen, 15 napon belül, utólagos adómegállapításnál30 napon belül Felügyeleti intézkedés: felettes adóhatóság ill. pénzügymin., ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata jogszabálysértő, Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata: II. fokú hat. VÉGREHAJTÁS: adótartozás behajtása, alapja - végrehajtási okirat: fiz. köt.-et megállapító jogerős hat., önadózás esetén fiz. adót tartalmazó bevallás, adóhatósági adó-megállapítás, I. fokú adóhatóság folytatja le ELÉVÜLÉS– 5 év

42. JOGKÖVETKEZMÉNYEK • Késedelmi pótlék: napi mértéke a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része • Önellenőrzési pótlék: késedelmi pótlék 50 %-a, ismételt önellenőrzés – 75 %-a • Adóbírság: adóhiány esetén – ennek 50 %-a • Mulasztási bírság: adókötelezettségek elmulasztása. Magánszemély adózó 200 ezer Ft-ig, más adózó 500 ezer Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. • Intézkedések: • lefoglalás, le (be) zárás és felfüggesztés. SZJA közvetlen, progresszív és lineáris alapelvei: arányosság és méltányosság, általánosság, célhoz kötöttség, valós tartalom szerinti minősítés alanya: magánszemély (belföldi illetőségű, külföldi illetőségű), kifizető, társasház, ha közös név alatt jövedelmet szerez.

43. tárgya: jövedelem – a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze v. a törvényben elismert költségekkel csökkentett része v. annak törvényben meghatározott hányada bevétel: bármilyen jogcímen és formában megszerzett vagyoni érték (pénz, dolog, keresk. utalvány, értékpapír, szolgáltatás) • Adóköteles bevételek: összevontan adózó jöv.(önálló, nem önálló tev., egyéb jöv.), külön adózó jöv. (egyéni váll., vagyonátruházás, tőkejöv., term. jutt., ép.) • Adómentes bevételek: az adóalap számításánál nem kell figyelembe venni. SZJA tv. 1. sz. mell., TK. 66.o. Költség: a bevételszerző tev.gel közvetlenül összefüggő , a naptári évben ténylegesen kifizetett és igazolt kiadás.

44. ÖSSZEVONT ADÓALAP 1. önálló tevékenységből származó jöv.: egyéni váll., mezőgazd. őstermelő - kedvezmények, bérbeadó, választott könyvvizsgáló, szellemi tev., ingatlan-ingó hasznosítása - bevétel költség: tételes költségelszámolás v. 10 %: feladatok 2. nem önálló tevékenységből származó jövedelem: munkaviszonyban folytatott tevékenység, országgyűlési – helyi önkormányzati tev.,társas vállalkozás tagjának személyes közreműködése, segítő családtag, gazd. társ. vezető tisztségviselőjének tevékenysége 3. egyéb jövedelem: adóterhet nem viselő járandóság (nyugdíj, GYES, GYET, ápolási díj, külf-i kiküldetés címén kapott bevétel, praxis átruházásból származó bevétel, borravaló.) Számított adó: A 2008. évi adótábla azonos a 2007. évivel. 0-1.700.000 Ft-ig 18 %, efelett 306.000 Ft + az 1.700.000 Ft felüli rész 36 %-a

45. Az adójóváírás Alap: 2008.január 1-jétől megszűnt. a kiegészítő adójóváírás. Az adójóváírás a bérjövedelem 18 %-a, legfeljebb havi 11 340 Ft, 12 hónapra 136 080 Ft. Ez teljes egészében évi 1 250 000 Ft jövedelem alatt érvényesíthető, 2 762 000 Ft jövedelemig a különbözet 9 %-val kell csökkenteni. A havi adójóváírást a munkáltatónak kell levonnia az adóelőlegből. Jogosultsági hónap: amelyre a magánszemélyt bér illette meg. Feladatok Az adóalap adóját csökkentő kedvezmények: tandíj kedvezménye, személyi és családi kedvezmények, biztosítások kedvezménye, társadalombiztosítási és magánnyugdíj pénztári befizetések kedvezménye, közcélú adományok kedvezménye

46. Külön adózó jövedelmek 1. Egyéni vállalkozásból származó Az a magánszemély, aki egyéni vállalkozói igazolványa alapján vállalkozási tevékenységet végez, továbbá a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő, az ügyvéd, a magán-állatorvos, a magángyógyszerész, az európai közösségi jogász Adózás módjai: Vállalkozói jövedelem szerinti adózás, fajtái: vállalkozói adóalap után 16 %-os mértékű adó, osztalékalap után 25 %-os illetve 35 %-os adó, vállalkozói kivét után adótábla szerinti adó 2008.január 1-jétől az egyéni vállalkozónak a vállalkozói adóalap legfeljebb 50 millió forintos része után 10 % vállalkozói személyi jövedelemadót kell fizetnie, ha az alábbi feltételek egyszerre teljesülnek: • nem érvényesít adókedvezményt • foglalkoztatottjainak létszáma az adóévben legalább 1 fő • az adóévben meghatározott járulékalap után vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

47. A 10 %-kal adózó vállalkozói adóalap 6 %-ának megfelelő összeget az egyéni vállalkozó köteles a belföldi pénzforgalmi bankszámláján lekötni abban az évben, amikor bevallotta, és az adóév utolsó napján fennálló követeléséből lekötött számlakövetelésként kimutatni. Átalányadózás: feltételei – megelőző adóévben max. 8 millió Ft (kizárólag kiskereskedelmi tev.: 40 millió Ft) bevétel, nem áll munkaviszonyban, bevétel – tv-ben meghatározott költséghányad= jövedelem – számított adó adótábla szerint

48. 2. Vagyonátruházásból származó jövedelem Ingó: bevétel (eladási ár, cserébe kapott dolog piaci értéke) – költségek (megszerzésre fordított összeg. Értéknövelő beruházások, átruházással kapcsolatos kiadások), mértéke 25 %, nem kell megfizetni az év során együttesen keletkező jövedelem adójának 50 ezer Ft-ot meg nem haladó részét Ingatlan, vagyoni értékű jog: bevétel, költségek, ugyanaz, ha az átruházás a megszerzés évében v .az azt követő 5 évben történik jöv. = számított jöv. Ha ezt követően a számított jövedelmet csökkenteni kell évente 10 %-kal, 15 év után nincs adó. Az adóból visszajár vagy nem kell megfizetni, melyet a jöv. Megszerzését megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélra fordítanak (lakás építése, vétele stb.) Feladat

49. 3. Tartási, életjáradéki v. öröklési szerződésből származó jövedelem, mérték 25 % 4. Tőkejövedelmek Kamatjövedelem – 20 % Értékpapír kölcsönzésből származó jövedelem – 25 % Osztalékból származó jövedelem – 25 ill. 35 % Árfolyamnyereségből származó jövedelem – 25 % Tőzsdei ügyletből származó jöv. – 20 % 5. Természetbeni juttatások adója: (reprezentáció, üzleti ajándék, egyéb adóköteles term,. jutt.) – 54 %, cégautó adó 6. Vegyes jövedelmek – kisösszegű kifizetés: 15.000 Ft-ot meg nem haladó kifizetés, a magánszemély választhat vagy a kifizető vonja le, vagy saját maga a bevallásában ingatlan bérbeadásából származó jöv. – 25 %, nyereményből származó jövedelem: pénzbeli nyeremény esetén 25 %, más vagyoni érték esetén 33 % Feladatok

50. Társasági adó Közvetlen adó, alapelvei: • tartalmi megközelítés elsődlegessége • egyszeres figyelembe vétel elve • nemzetközi szabályok elsődlegességének elve • számviteli törvénnyel való összhang elve alanyai: belföldi adózó: teljes körű adóköt. terheli, külföldi adózó: korlátozott – belföldi telephelyen végzett váll. tev-ből származó jövedelemre terjed ki nem alanya: MNB, MTI, ÁPV Rt., pártok, EVA alanya, stb.. adó alapja: adózás előtti eredmény – csökkentő tételek + növelő tételek elvárt jövedelem: 2007.01.01-től, ha az így megállapított adóalap nem éri el a bevétel – ELÁBÉ értékének 2 %-át, akkor ez lesz az adóalap.