1 / 59

A diasor hatályosítását elvégezte: Kisgergely István(2014.01.31.)

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK III. modul: Általános államháztartási ismeretek. A diasor hatályosítását elvégezte: Kisgergely István(2014.01.31.). Nemzetgazdaság: az ország gazdasági szereplőinek összessége és a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere .

babu
Download Presentation

A diasor hatályosítását elvégezte: Kisgergely István(2014.01.31.)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEKIII. modul:Általános államháztartási ismeretek A diasor hatályosítását elvégezte: Kisgergely István(2014.01.31.)

  2. Nemzetgazdaság:az ország gazdasági szereplőinek összessége és a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere. • Az állam különleges gazdasági szereplő: • Célja a közfeladatok minél színvonalasabb, de hatékony és gazdaságos ellátása. • Közpénzekből gazdálkodik – az államháztartási gazdálkodás szigorú törvényi szabályozása, különösen az Alaptörvény Közpénzek és a Helyi önkormányzatok fejezetei, és hozzájuk kapcsolódó sarkalatos törvények alapján. • Gazdasági súlya jelentős (a megtermelt jövedelem jelentős hányadát centralizálja). • Közhatalmi helyzetéből adódóan képes befolyásolni a gazdaságot (szabályozás, ellenőrzés, jövedelem-elvonás – újraelosztás, monetáris politikai ráhatás). Az államháztartás helye és szerepe a nemzetgazdaságban

  3. A neoliberális piacgazdasági modell tartós válsága. • Felértékelődő állami szerepek a közhatalmi funkciók területén, a dekonjunktúra ciklusok ellensúlyozása, szociális-társadalompolitikai beavatkozások területén. • A gondoskodó állam lényege, a Jó Állam koncepciója. • J. M. Keynes gazdaságfilozófiájának lényege, és reneszánsza 2007-től. • Sikeres fiskális és monetáris politika fordulatra képes magyar államműködés. Az állam felértékelődő szerepe

  4. Új Széchenyi Terv (gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés, versenyképesség növelés), • Széll Kálmán Terv (költségvetési stabilitás előmozdítása), • Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (közigazgatás megújítása). A tervek szervesen illeszkednek az Alaptörvény „Közpénzek” c. fejezetéhez (36-44. cikkek) és a Helyi Önkormányzatok c. fejezethez (31-35. cikkek). Magyarország újjászervezésének területei, programjai

  5. Általános beavatkozások • Nemzetközi és EU kötelezettségek teljesítése (pl. befizetések az EU költségvetésébe), • Biztonság, közbiztonság védelme (pl. rendvédelem), • Jogi és intézményi keretrendszer működtetése (pl. igazságszolgáltatás, közigazgatás működtetése), • Az állam gazdasági és pénzügyi tevékenysége (pl. az adók beszedésének kötelme, gazdálkodás szabályainak megalkotása). • Speciális beavatkozások • Egyes vállalkozói csoportok támogatása (pl. kis- és közép vállalkozások, regionális támogatások), • Egyes lakossági csoportok támogatása (pl. családtámogatások rendszere, nyugdíjasok kedvezménye), • Válságkezelés állami forrásokból, állami szabályozás és ellenőrzés kiterjesztésével. Állami beavatkozások (intervenciók)

  6. A nemzetgazdaság egészének folyamatai: • Gazdasági növekedés (a makro-jövedelem számbavételének mutatói, növekedési ütem), • Infláció (fogyasztói árindex, antiinflációs politika), • Külgazdasági egyensúly • (fizetési mérleg, az ország külföldi adósságállománya). • Az államháztartás jellemzői: • Jövedelem-centralizáció, jövedelem-újraelosztás szintje, • Államháztartási hiány mértéke (GDP max. 3%-a), • Magyarország 3. éve teljesíti ezt a követelményt • (EDP eljárásból is kikerültünk 2013-ban), • Államadósság mértéke (felhalmozott tartozás; EMU: GDP max. 60%-a). A nemzetgazdaság helyzetét meghatározó fő makrogazdasági tényezők és az államháztartás

  7. 2. fejezetAz államháztartás rendszere, az államháztartási gazdálkodás alapelvei, legfontosabb szabályai

  8. Államháztartás reformja: • olyan strukturális változások, melyek után megváltozik a költségvetési rendszer működése, hatékonysága, a közszolgáltatások színvonala javul, az Állam hatékonyabban működik. • A reform területei: • Feladatellátás (pl. hatékony, ésszerű és célszerű gazdálkodás az állami vagyonnal, állami tulajdon védelme és arányának erősítése), • Finanszírozás (pl. adórendszer, adósságállomány, kincstári rendszer, külső finanszírozás diverzifikálása), • Management (pl. kontrollrendszer, stratégiai tervezés). Az államháztartás összefüggései az állami szervezeti rendszerrel és az Európai Uniós tagsággal

  9. Az államháztartás közgazdasági megközelítésben: az államháztartás közfeladatok ellátását finanszírozó gazdálkodási rendszer. • Feladat-megközelítésben minden olyan tevékenység, amely az államháztartás vagyonát hasznosítja, vagy amelyet folyó államháztartási bevételekből finanszíroznak. • Szervezeti megközelítésbenaz államháztartás azon szervezetek köre, amelyek az államháztartás részét képezik, és amelyekre az államháztartási gazdálkodás szigorú szabályait alkalmazni kell. Az új Áht. elmozdult a feladat-megközelítés irányába. Az államháztartás fogalma

  10. Az állam és az államháztartás változó szerepei történelmi aspektusból (Adam Smith, Friedrich List, J. M. Keynes, Milton Friedman, 2007-től újjászervezett gazdaságpolitikák kora). • Fiskális politika felértékelődő szerepe, fiskális kényszer. • MNB kivonása a reálszektor- és az ÁHT refinanszírozásából. Jelenlegi változtatási kényszerek, új törekvések az MNB gazdaságpolitikai integrációjának mélyítésére, stratégiai partnerré válására. • Az Euró-zóna válsága, hatásai a magyar gazdaságra. • A közteherviselésbe bevontak körének szélesítése. Az államháztartás történelmi aspektusai és új kihívásai

  11. Önkormányzati alrendszer Központi alrendszer • a helyi önkormányzat, • a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat, • a társulás, • a térségi fejlesztési tanács, • a költségvetési szervek, amelyek irányítója az önkormányzati alrend-szerbe tartozik. • az állam, • a központi költségvetési szerv, • a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, • a köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv. Az államháztartás alrendszerei

  12. Az államháztartás rendszerének belső arányai

  13. Éves költségvetés szerinti gazdálkodás • Költségvetés • Költségvetés egyenlege Előirányzatokkal való gazdálkodás • Költségvetési gazdálkodás • Kiadási előirányzatokhoz • Bevételi előirányzatok • Előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás Az államháztartás rendszerének legfontosabb közös szabályai

  14. Az alapelvek szerepe • az államháztartáshoz tartozó minden szervezetre vonatkozik a költségvetés tervezési metódusa, végrehajtása a bevételek és kiadások számbavétele, valamint a beszámolás, • egyszerre, egymást erősítve kell érvényre jutniuk. • Érvényesülésük jogszabályi garanciái • a költségvetés készítésével és az elszámolással kapcsolatos eljárási szabályok , • a költségvetés végrehajtásával és a gazdálkodással kapcsolatos szabályok, • a pénzügyi folyamatok számbavételi módját meghatározó szabályok Az államháztartási alapelvek szerepe, jelentősége

  15. Nyilvánosság elve • A tervezés és elszámolás alapelvei • a költségvetés alapján történő gazdálkodás elve, • a programozás elve, • a teljesség elve, • a valódiság elve, • az egységesség és áttekinthetőség elve, • a globális fedezet elve, • a bruttó elszámolás elve, • a részletezettség elve. • A költségvetési források felhasználásának alapelvei • felhasználási kötöttség elve, • közbeszerzési kötelezettség elve, • állami támogatások korlátozásának elve. Az államháztartási alapelvek

  16. A törvény az alábbi kérdésköröket szabályozza: • az államadósság csökkentése (az államadósság fogalma, számítása, adósságcsökkentés, az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok), • Államadósság Kezelő Központ (az Államadósság Kezelő Központ jogállása, feladatai), • Költségvetési Tanács (tagjai, feladata, hatásköre, működésének szabályai, szerepe az államadósság mértékének vizsgálatában), • a közteherviselés alapvető szabályai. A Stabilitási törvény

  17. Közbevételek Közhatalmi bevételek (fizetési kötelezettségek) Magánjogi bevételek Tulajdonosi bevételek, pl. koncessziós szerződésekből eredő bevételek, vagyonhasznosítás bevételei, osztalék- és kamatbevételek. Alkotmányos alapja: közteherviselés. Szabályozási garanciák! Adó jellegű bevételek Díjjellegűbevételek Szankció jellegű bevételek Az államháztartás bevételei A közhatalmi bevételek beszedése: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (állami adóhatóság) Települési önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság)

  18. ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK • JÓLÉTI FUNKCIÓ • GAZDASÁGPOLITIKAI FUNKCIÓ • ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE Az államháztartás kiadásai(funkcionális csoportosítás)

  19. Csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett. • Átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható. • Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetekönállóan és felelősen gazdálkodnaka törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint. Az Alaptörvény nemzeti vagyonnal való gazdálkodáshoz kapcsolódó alapelvei

  20. A nemzeti vagyon • rendeltetésének megfelelő, • az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, • elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, • egységes elveken alapuló, • átlátható, hatékony és költségtakarékosműködtetése. • További vagyongazdálkodási feladat a nemzeti vagyon • értékének megőrzése, állagának védelme, • a nemzeti vagyon körének bővítése, • értéknövelő használata, hasznosítása, valamint • az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése. A nemzeti vagyongazdálkodás feladata

  21. Az államháztartás vagyona, a vagyongazdálkodás szabályai

  22. Az állami vagyon feletti jogokat és kötelezettségeket a Magyar Állam nevében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja: • a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., • a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., illetve • tulajdonosi joggyakorló szervezet útján. Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek

  23. Centralizált pénzgazdálkodás a központi alrendszerben • Jellemzői, főbb funkciói: • állami feladatok finanszírozása, az ezzel kapcsolatos fizetési műveletek lebonyolítása; • nettó finanszírozást végez, központi alrendszer és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatában meghatározó szerepe van; • az államháztartási jövedelmek hatékonyabb elosztására törekszik; • törzskönyvi nyilvántartást vezet. • Szervezete: • Magyar Államkincstár, • Államadósság Kezelő Központ Zrt. • Kincstári ügyfelek: • Kincstári kör, • Kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok. Akincstári rendszer, szerepe, feladatai

  24. Központi szereplője: Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (ÁKK Zrt.). • Az ÁKK Zrt. főbb funkciói: • az államadósság-kezelési stratégia kidolgozása; • az állami költségvetés fizetőképességének fenntartása; • az államadósság és az államháztartási hiány finanszírozása; • az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezelése. Államadósság kezelése

  25. 3. fejezetAz államháztartás központi szintje

  26. A költségvetés főbb bevételei: • A gazdálkodó szervezetek befizetései (társasági adó, pénzintézetek adója) • Fogyasztáshoz kapcsolt adók (ÁFA, jövedéki adó, regisztrációs adó) • Lakossági befizetések (személyi jövedelemadó, illetékek) • Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei • Befizetések az államháztartás alrendszereiből • Egyéb bevételek A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai

  27. A költségvetés főbb kiadásai: • Támogatások • Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai • Államháztartás alrendszereinek támogatása • Adósságszolgálat • Egyéb kiadások • Tartalékok A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai

  28. A központi költségvetés szerkezeti rendje

  29. A Költségvetési ciklus

  30. Társadalmi közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszer. • Működési elvei: biztosítási elv, szolidaritási elv. • Alapszerű gazdálkodás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap. • Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások. • Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség (az alapok céljaihoz kapcsolódó kiadások). • Mögöttes állami felelősség. • TB igazgatási szervek: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A társadalombiztosítási alapok működésének jellemzői

  31. Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. • Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör, az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős miniszter • Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, egyes alapoknál önkéntes befizetések (adományok, segélyek) • Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség • Jelenleg működő alapok: Nemzeti Földalap, Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap. Az elkülönített állami pénzalapok működése

  32. 4. fejezetAz államháztartási rendszer helyi alrendszere

  33. Az Alaptörvény 32. cikke szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvényi keretek között: • gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; • meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; • e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; • dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről. • önkormányzati feladatok és adósságállomány centralizáció 2011-2013 között Az önkormányzatok gazdasági önállóságának alkotmányos alapjai

  34. VAGYONELEMEK:ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok. I. Önkormányzati törzsvagyon • Körét az Ötv., más törvény, és az önkormányzat rendelete határozza meg, közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálja: • forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak, közterek), • korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak (pl. középületek, közművek). II. Forgalomképes önkormányzati vagyon • Hasznosítása alapvetően önkormányzati döntés alapján. • Vállalkozásban való részvétel korlátai (!) Az önkormányzatok vagyona

  35. SAJÁT BEVÉTELEK • helyi adók; • díjak; • bírságok; • vállalkozásból, az önkormányzati vagyon értékesítéséből, hozadékából származó bevételek; • önkormányzati vagyon értékesítéséből származó bevételek; átvett pénzeszköz; • egyéb bevételek. A helyi önkormányzatok bevételei

  36. ÁTENGEDETT KÖZPONTI BEVÉTELEK • gépjárműadó, (2013-tól változás van) • illeték, • termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó, • az önkormányzatot megillető egyéb bevételek. A helyi önkormányzatok bevételei

  37. ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK, TÁMOGATÁSOK • általános működési és ágazati feladatainak támogatása(Általános működés, köznevelés, gyermekétkeztetés, szociális és gyermekjóléti támogatás, kulturális feladatok támogatása); • központosított előirányzatokból; • működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások; • vis major támogatás; • cél- és címzett támogatások. A helyi önkormányzatok bevételei

  38. A költségvetés előkészítése • költségvetési koncepció • költségvetési tervezet elkészítése • költségvetési egyeztetések • A költségvetési döntés • a költségvetés tartalmi elemei • A költségvetés végrehajtása • helyi önkormányzati költségvetési szervek • A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése • zárszámadási rendelet elfogadása (költségvetési beszámoló) Költségvetési ciklus

  39. 5. fejezetA költségvetési szervek

  40. Az államháztartás részét képező, az Áht. szerint nyilvántartásba vett jogi személy,amely • jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat (közfeladat) • közérdekből, • alaptevékenységként, • haszonszerzési cél nélkül, • jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, • jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, • az alapító okiratban megjelölt működési körben, • közfeladat-ellátási kötelezettséggel, • a költségvetéséből gazdálkodva végez, • gazdálkodásáról számviteli beszámolót készít (2014-től eredményszemléletűt). A költségvetési szerv fogalmi ismérvei

  41. A költségvetési szerv alapítására jogosultak

  42. A létrehozásról jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. • Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki. (Kivételek vannak.) • Az alapító okirat kötelező tartalmát törvény ,rendelet (Áht,Ávr.) írja elő. • A költségvetési szerv a nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre (főszabály szerint). • A költségvetési szervekről a Magyar Államkincstár vezet nyilvántartást (törzskönyvi nyilvántartás). Költségvetési szerv alapításának főbb szabályai

  43. A költségvetési szervek típusai

  44. Irányítási jogosultságok • Alapítói jogok gyakorlása, • Vezető kinevezése, felmentése, munkáltatói jogok gyakorlása, • Gazdasági vezető kinevezése, felmentése, díjazásának megállapítása, • A költségvetési szerv tevékenységének ellenőrzése, • A fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az működéssel, gazdálkodással kapcsolatos jogainak gyakorlása, • Jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, • Jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, • Egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására. A félkövér betűvelszedett jogosultságok a felügyeleti szerv jogosultságai körébe nem tartoznak! A költségvetési szerv irányítása, felügyelete

  45. Az átalakításról, vagy a megszüntetésről jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. Jogosult: alapító szerv. • Az átalakítás történhet: • egyesítéssel (beolvadás, vagy összeolvadás), • szétválasztással (különválás, vagy kiválás) • Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban (határozatban) rendelkezni kell: • a megszűnő költségvetési szerv valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról, • valamennyi jogáról és kötelezettségéről, • meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és azon kört, mértéket, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. • A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásból való törléssel,a törlés napján szűnik meg. A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése

  46. Közfeladat-ellátási kötelezettség • A feladatellátás belső rendje, módja: SZMSZ, ügyrendek. • Alaptevékenység: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban (határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenység. • Vállalkozási tevékenység: az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység. (Korlátozott) • Működés, feladatellátás rendszeres felülvizsgálata.(irányító szerv) A költségvetési szerv tevékenysége

  47. Gazdálkodásuk alapdokumentuma: az irányító szerv által jóváhagyott elemi költségvetés. • Tartalma: • kiadások, bevételek és támogatások kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szak-feladatrend szerinti tevékenységenként részletezve, • személyi juttatásainak és létszámának összetételét, • Szak-feladatrend szerinti mutatók állománya és értékei. • Működésükkel, gazdálkodásukkal szembeni alapvető követelmények: • Gazdaságosság (az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás, ráfordítás a lehető legkisebb legyen) • Hatékonyság (a nyújtott szolgáltatás, ellátott feladat értéke, vagy bevétele a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrások kiadásait/ráfordításait) • Eredményesség (a kitűzött célok teljesüljenek, a feladat tervezett és tényleges hatása között a lehető legkisebb eltérés legyen, vagy a tényleges hatás kedvezőbb legyen a tervezettnél) A költségvetési szerv működésének, gazdálkodásának általános jellemzői

  48. A költségvetési szerv bevételei • Tárgyévi költségvetési bevételek: támogatás, támogatásértékű bevétel, közhatalmi bevétel, átvett pénzeszköz, egyéb működési és felhalmozási célú bevétel, vállalkozási tevékenység bevételei, átvett maradvány. • Korábbi években képződött, felhasználásra jóváhagyott tartalék igénybevétele (alaptevékenységhez kapcsolódóan önkormányzatoknál pénzmaradvány, kincstári körben előirányzat-maradvány (kötelezettségvállalással terhelt, nem terhelt), valamint a vállalkozási maradvány) - pénzforgalom nélküli bevételnek minősül. • A költségvetési szerv kiadásai • Működési kiadások: személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások (készletbeszerzések, szolgáltatások kiadásai), egyéb folyó kiadások. • Felhalmozási kiadások: intézményi beruházási kiadások, felújítások. A költségvetési szerv bevételei, kiadásai

  49. Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: ellenjegyzés. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS Belső szabályzatban kell rögzíteni mely esetekben és kinek kötelező igazolni szakmai szempontból a teljesítést. TELJESÍTÉS (átadás/átvétel) Összegszerűség, fedezet megléte, gazdálkodási, számviteli szabályok betartásának ellenőrzése. ÉRVÉNYESÍTÉS A pénzügyi teljesítés elrendelése. Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: ellenjegyzés. UTALVÁNYOZÁS A költségvetés végrehajtásának egymásra épülő folyamatai Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak az egyes jogkörök gyakorlói vonatkozásában!

  50. A költségvetési beszámolás célja: a költségvetési szerv gazdálkodásáról információt nyújtani a költségvetési szerv vezetői, az irányító szerv, valamint az ellenőrző szervek részére. • Féléves beszámoló • június 30-i fordulónapra készül, • tartalma: pénzforgalmi jelentés, pénzforgalom egyeztetése, • a költségvetés I. félévi teljesüléséről szolgáltat információt. • Éves költségvetési beszámoló • december 31-i fordulónapra készül, • tartalma: könyvviteli mérleg, pénzforgalmi jelentés, maradvány-kimutatások, kiegészítő melléklet (számszaki és szöveges rész), • a költségvetés végrehajtásáról és a vagyon alakulásáról ad információt. Költségvetési beszámolás

More Related