1 / 59

EU-Ismeretek 3. EA.

EU-Ismeretek 3. EA. Heidenreich Réka Mérnöki Menedzsment Tanszék. EU-Ismeretek 2. Előadás. Gazdasági és Monetáris Együttműködés Az Európai I ntegrációs T érség Az Európai Monetáris Rendszer (EMS) Gazdasági és Monetáris Unió (EMU). Gazdasági és Monetáris együttműködés.

misae
Download Presentation

EU-Ismeretek 3. EA.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. EU-Ismeretek3. EA. Heidenreich Réka Mérnöki Menedzsment Tanszék

  2. EU-Ismeretek2. Előadás • Gazdasági és Monetáris Együttműködés • Az Európai Integrációs Térség • Az Európai Monetáris Rendszer (EMS) • Gazdasági és Monetáris Unió (EMU)

  3. Gazdasági és Monetáris együttműködés • Az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló Római Szerződés középpontjában a közös piac megvalósítása szerepelt • Ekkor még nem volt szó szorosabb monetáris együttműködésről

  4. Gazdasági és Monetáris együttműködés • Egyfelől létezett egy stabil nemzetközi pénzügyi rendszer, a BrettonWoods-i rendszer, amely rögzített árfolyamrendszert takart • Másfelől az alapító „Hatok” között a gazdasági különbségek az 50-es évek végén nem voltak jelentősek, tehát egy homogén gazdasági teret alkottak. • Harmadrészt nem akartak szorosabb együttműködést

  5. Gazdasági és monetáris együttműködés • Milyen okok késztettek mégis a monetáris integráció irányába? • 1968-ban létrejött a vámunió • A vámunió rávilágított arra, hogy pl. a német ipari termékek versenyképesebbek a francia termékeknél, ezt a különbséget az akkori árfolyamok nem fejezték ki (árfolyam leértékelési nyomás)

  6. Gazdasági és monetáris együttműködés • 1968-ban diáklázadások törtek ki több nyugat-európai országban is • Franciaországban a diáklázadásokat munkáslázadások követték, jelentős béremelésre került sor, ami csökkentette a francia termékek versenyképességét • Új politikai vezetés: de Gaulle visszavonult, helyette Georges Pompidou az új miniszterelnök • Németországban Willy Brandt az új kancellár

  7. Gazdasági és Monetáris együttműködés • 1969 augusztusában komoly árfolyam-módosításra került sor: • A francia frank-t 11,1%-al leértékelték • A német márkát 10 %-al felértékelték • Egy ilyen jelentős árfolyamváltozás hátrányosan befolyásolhatja a tagországok egymás közötti kereskedelmét, így mindezek együttvéve már fontossá tették a monetáris együttműködés megkezdését.

  8. Gazdasági és Monetáris együttműködés • 1969 Hágai Csúcs-Hágai deklarációban a tagországok megállapodtak, hogy szükség van monetáris együttműködésre • Ennek keretében megbízták Pierre Werner luxemburgi miniszterelnököt, hogy dolgozza ki az új integrációs forma megvalósítási programját

  9. WERNER-TERV • A dokumentum 1970-re készült el, célja • Árfolyamrögzítés • Konvertibilitás • Gazdaságpolitikai döntéshozó központ (erős gazdaságpolitikai koordináció) • 1972-ben megindult az árfolyamrögzítés • A Werner-terv megvalósítása nem lett sikeres, ennek világgazdasági okai voltak

  10. Gazdasági és Monetáris együttműködés • A stabilnak tartott nemzetközi BrettonWoods-i pénzügyi rendszernek ekkor mutatkoztak első válságjelei • Hátterében a romló amerikai gazdasági helyzet állt • Az egyre költségesebbé váló vietnámi háborút külföldi hitelekből fedezték

  11. OLAJVÁLSÁG • Nyersolajárak emelkedése (70%) • A nehéz gazdasági helyzet miatt az akkori elnök Nixon – megszorító csomagot vezetett be, az un. Nixon-csomagot • Felfüggesztették a dollár aranyra válthatóságát • 1973-ra összeomlott a BrettonWoods-i rendszer

  12. Az EU integrációs térség A jogi alapok változása: • Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) 1951-ben létrehozó Párizsi Szerződés - 2002 nyarán hatályát vesztette • Európai Gazdasági Közösséget 1957-ben létrehozó Római Szerződés, melyet többször módosítottak • 1993. novemberétől Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSz) volt a hivatalos elnevezése

  13. Az EU integrációs térség • Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz) /Maastrichti Szerződés/ 1993. novemberében lépett életbe • Létrejött az integráció három pilléres modellje: • az 1. pillért a korábbi közösségek képezték (a gazdasági együttműködés)

  14. 3 Pilléres Modell • A kormányközi jellegű 2. és 3. pillér: a közös kül- és biztonságpolitika, valamint eredetileg a bel- és igazságügyi együttműködés. • Ez utóbbi az Amszterdami Szerződés hatályba lépésével (1999. májusától) büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre vonatkozik

  15. Az EU integrációs térség • 2007. decemberében aláírták a Lisszaboni Szerződést, amely 2009. december 1-jén lépett hatályba: • Jogilag a Lisszaboni Szerződés sem több a korábbi módosító szerződéseknél • (az Egységes Európai Okmánynál, részben a Maastrichti Szerződésnél – amely egyszerre volt módosító és új szerződés is –, valamint az Amszterdami és Nizzai Szerződéseknél)

  16. Az EU integrációs térség • A szerződés az EKSz-t az Európai Unió működéséről szóló szerződéssé (EUMSz) nevezte át • Amásik szerződés (az EUSz) - Maastricht -elnevezését változatlanul hagyta • Tartalmilag jelentős változás, hogy a pilléres rendszer megszűnt, és az EUSz-ben már csak a közös kül- és biztonságpolitika maradt

  17. Az EU integrációs térség • Az EUMSz 2. cikke definiálja az Unió hatásköreinek típusait és területeit • Egyértelművé válik, hogy: • mely területeken kizárólagos az Unió hatásköre • mely területeken megosztott a tagállamok és az Unió között • mely területeken rendelkezik hatáskörrel az Unió a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések megtételére

  18. Az EU integrációs térség • Az EUMSz 3. cikke az alábbi politikák esetében határozza meg az Unió kizárólagos hatáskörét: • vámunió • a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása • monetáris politika azon tágállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euró • a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében • közös kereskedelempolitika

  19. Az EU integrációs térség • Az EUMSz 4. cikke sorolja fel az Unió és a tagállamok között megosztott hatáskör alkalmazásának területeit: • belső piac • a szociálpolitikának a szerződésben meghatározott vonatkozásai • gazdasági, társadalmi és területi kohézió • mezőgazdaság és halászat, kivéve a tengeri biológiai erőforrások megőrzését • környezetvédelem • fogyasztóvédelem • közlekedés

  20. Az EU integrációs térség • transzeurópai hálózatok • energiaügy • a szabadságon, a biztonságon és a jog érvénysülésén alapuló térség • a közegészségügy terén jelentkező közös biztonsági kockázatoknak a szerződésben meghatározott vonatkozásai • EUMSz 4. cikke külön bekezdésekben említ két politikát: a kutatás, technológiafejlesztés és az űrkutatás területét, valamint a fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás területét, ahol az Unió hatáskörrel rendelkezik egyes intézkedések megtételére, de ez nem akadályozhatja meg a tagállamokat saját hatásköreik gyakorlásában

  21. Az EU integrációs térség • Az EUMSz 5. cikkében megfogalmazódik, hogy a tagállamok összehangolják gazdaságpolitikájukat, amihez kapcsolódóan a Tanács fogad el intézkedéseket és átfogó iránymutatásokat • Az Unió a foglalkoztatáspolitika összehangolása céljából is intézkedéseket hoz, és iránymutatásokat dolgoz ki • Emellett a tagállamok szociálpolitikájának összehangolása céljából is kezdeményezéseket tehet

  22. Az EU integrációs térség • Az EUMSz 6. cikke sorolja fel azokat a területeket, ahol az Unió a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések végrehajtására vonatkozóan rendelkezik hatáskörrel: • az emberi egészség védelme és javítása • ipar • kultúra • idegenforgalom • oktatás, szakképzés, ifjúság és sport • polgári védelem • igazgatási együttműködés

  23. Az Európai Monetáris Rendszer Létrejötte • 1978: Brémai Csúcs:Döntés az Európai Monetáris Rendszer létrehozásáról • 1979-től 1992/93-ig működött az Európai Monetáris Rendszer, voltak árfolyam-kiigazítások, de viszonylag nyugodtan működött • 1992/93-ban az Európai Monetáris Rendszer válságba kerül.

  24. Az Európai Monetáris Rendszer Működése • Árfolyam lebegtetési mechanizmus: • Az árfolyam-mechanizmus a rendszerben résztvevő valutákra a központi bankok által un. központi paritásrácsból indult ki (a valutaingadozások minimalizálásának eszközeként) • A valutákra vonatkozó lebegési sávokat a paritásrácsban az összes valutára nézve kétoldalúan határozták meg

  25. Az Európai Monetáris Rendszer • A lebegési sávot 1979-ben +/-2,25%-ban állapították meg, így a rendszer két valuta között maximálisan 4,5%-os lebegést tett lehetővé • A mechanizmus azon alapult, hogy amennyiben a valutaárfolyamok a paritásrácsból kiléptek, a központi bankok kötelesek voltak beavatkozni

  26. Az Európai Monetáris Rendszer (EMR) • A rendszer fontos eleme volt a közös valuta irányába mutató ECU (nem bankjegy, csak közös pénzegység) • Az árfolyam-mechanizmus az ECU irányába is működött (célja a tagállamok valutái közötti ingadozás mérséklése)

  27. Az Európai Monetáris Rendszer (EMR) • A tagállamok valutái az ECU napi árfolyamával szemben is +/-2,25%-ra térhettek el, ellenkező esetben a központi bankok kötelesek voltak beavatkozni. • A központi bankok beavatkozásaikhoz a tagországok tartalékaiból létrehozott Európai Monetáris Együttműködési Alap rövid lejáratú ECU-ben kibocsátott hitelkonstrukcióit vehették igénybe.

  28. Az Európai Monetáris Rendszer • Az Európai Monetáris Rendszer indulása egybeesett a második olajválsággal (78-80), ezért a rendszer kialakulásának kezdeti szakaszát a bizonytalanság jellemezte • 1983-tól lehet számítani az Európai Monetáris Rendszer második szakaszát, amely már a rendszer folyamatos stabilizálódását hozta

  29. Az Európai Monetáris Rendszer • 1987-től új Európai Monetáris Rendszerről szokás beszélni • A Basel-Nyborgegyezmény értelmében a központi bankok már azelőtt beavatkoztak, mielőtt a valuták elérték volna a kijelölt paritáshatárokat

  30. Az Európai Monetáris Rendszer • Meglehetősen szilárd lett az árfolyamstabilitás • Mindenekelőtt a frank-márka paritás • 1990-ben csatlakozott az Egyesült Királyság is (6%-os lebegési sávval)

  31. Az Európai Monetáris Rendszer • 1989-ben csatlakozott Spanyolország • 1992-ben Portugália • Az akkori 12 állam közül csak a folyamatosan magas inflációval küzdő Görögország maradt ki

  32. Az Európai Monetáris Rendszer • Az 1992-es pénzügyi válság és recesszió hatására a monetáris rendszerből kilépett a brit font és az olasz líra • Több valutát le kellett értékelni! • 1991 USA-ban pár hónapos recesszió, Európában 1,5 éves visszaesés (árfolyammozgások)

  33. Az Európai Monetáris Rendszer • 1993 augusztusától a tagállamok kénytelenek voltak a lebegési sávot a +/-2,25%-ról a +/-15%-ra emelni • Spekulációk! (deviza spekulációk) • 1994 elejétől a pénzügyi válság elmúlásával az árfolyamok visszakerültek az eredeti szűk sávba

  34. Delors-terv : EMU • Delors Terv: 1989. április: az EMU megvalósításáról • 1991. december: Maastrichti csúcs Az EMU megvalósításának 3 szakasza: • 1. szakasz: 1990. júl. – 1993 vége célok: - tőkemozgások teljes körű liberalizálása - konvergencia erősítése - gazdaságpolitikák közelítése - az ECU minél szélesebb körű használata nem igazán sikeres szakasz – inkább divergencia a recesszió miatt

  35. Európai Monetáris Unió • 2. szakasz: 1994. jan. – 1998. vége - Európai Monetáris Intézet felállítása (az EKB előfutára, feladata a tagországok monetáris politikáinak figyelemmel kísérése) - felkészülés a 3. szakaszra, konvergencia-kritériumok teljesítése - 1997. július: Stabilitási és Növekedési Paktum - 1998. május: döntés a 11 tagországról (N-Br., Dánia, Svédo. nem akart bekerülni, Görögo. csak 2001-től) - 1998. július: Európai Központi Bank

  36. Európai Monetáris Unió • 3. szakasz: 1999. jan. – 2002. febr. 28. - árfolyamok stabilitása - az euró bevezetése bankszámlapénzként - fokozatos áttérés (3 szakasz) - 2002. január: készpénzként bevezetik az eurót (2 hónap párhuzamos valutahasználat) - 2002. március 1-től 12 országban kizárólagos fizetőeszköz

  37. Gazdasági és Monetáris Unió • A EMU legfőbb problémája: • A Gazdasági és Monetáris uniót úgy alkották meg, hogy nem számoltak válság jelentkezésével • Nem hoztak létre olyan intézkedéseket, intézményeket, amelyek alkalmasak lennének a válság kezelésére

  38. Gazdasági és Monetáris Unió • Konvergencia-kritériumok: • Árstabilitás (infláció: 3 legalacsonyabb átlaga +1,5%) • Kamatok konvergenciája: A hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben 2%-nál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam átlagát

  39. Gazdasági és Monetáris Unió Konvergencia-kritériumok: • Stabil költségvetési helyzet • Államháztartási hiány (GDP max. 3%-a) • Államadósság (GDP max. 60%-a) /a tendencia is méltányolható/ • Árfolyam-stabilitás (a nemzeti valuta a lebegési sávban marad 2 évig) • Jegybanki függetlenség

  40. Gazdasági és Monetáris Unió Az eurózóna tagjai: • 1999-ben 11 ország • 2001-től Görögország • 2007-től Szlovénia • 2008-tól Ciprus, Málta • 2009-től Szlovákia Jelenleg tehát összesen 16 tagország A jelölteknek konvergencia-programot kell készíteniük

  41. Gazdasági és Monetáris Unió • Az euró legfőbb előnyei: • Eltérő valutakockázatok megszűnése • Átváltási költségek megszűnése • Átutalási költségek csökkenése • Átlátható piac

  42. Gazdasági és Monetáris Unió • Hátrány: • A nemzeti árfolyam-politikáról való lemondás – de ez amúgy is korlátozott, versenyképesség-javulást már csak a termelékenység javulásával lehet elérni • Komoly dilemma: • Egységes monetáris politika ↔ nemzeti fiskális politika, csak gazdaságpolitikai koordináció

  43. Gazdasági és Monetáris Unió • nagyobb piaci tér  optimális termelési méretek  méretgazdasági előnyök • intenzívebb verseny  hatékonyság növelése  termelési költségek csökkentése • munkamegosztásból származó hatékonysági és jóléti előnyök (komparatív előnyök  specializáció és kooperáció) kiaknázása

  44. Gazdasági és Monetáris Unió • Előnyei: • A vállalatok számára kedvezőbb feltételek egymás piacain, fokozottabb védelem a külső versenytársakkal szemben. • A fogyasztók számára pozitív hatások: alacsonyabb költségek és növekvő hatékonyság miatt az árak mérséklődnek, szélesebb választék. • Atagországok makrogazdasági teljesítménye: gyorsabb gazdasági növekedés, javuló egyensúlyi feltételek és foglalkoztatottság.

  45. Gazdasági és Monetáris Unió • Hátrány: • Megvalósult ugyan egy pénzügyi rendszer, a monetáris unió, gazdasági részével azonban problémák vannak: • Nincs egységes gazdaságpolitika • Nincs egységes adórendszer • Aszimmetrikus gazdasági formához vezet!

  46. Gazdasági és Monetáris Unió • Mundell: ”Optimális valutaövezetek elmélete” (1961) • Valutaövezet akkor megfelelő, ha a tagországok elfogadják a tőke és a munkaerő szabad áramlását • Ehhez hasonló szerkezetű gazdaság kell • Rugalmas munka – és termékpiaccal • Teljes mértékben összehangolják költségvetési politikájukat

  47. Gazdasági és Monetáris Unió • A közösségi szintű monetáris politikát nem támasztja alá közösségi szintű költségvetési politika • A költségvetési politika tagállami hatáskörbe tartozik • A közös monetáris politika mögött nem egy kormány, hanem annyi kormány áll, ahány éppen a GMU tagja (jelenleg 16)

  48. Gazdasági és Monetáris Unió • A közösségi szintű monetáris politika ellentmondásba kerülhet a nemzetállami szintű fiskális politikával. • Ahhoz, hogy a költségvetési politika közösségi szintre emelkedhessen, ennek feltétele a politikai unió létrejötte. • Ezt 2005-ben a franciák és a hollandok elutasították az Alkotmányszerződéssel.

  49. Gazdasági és Monetáris Unió • A politikai unió hiánya kikezdheti a Gazdasági és Monetáris Unió legitimitását • Ebből nem következik az, hogy a Gazd. És Mon. Unió összeomlik, az akár több évtizedig is fennmaradhat, de várható időtartama véges lesz • Tagjai új tagokat óvatosabban fognak felvenni, ezért felerősödhetnek a tagállamok közötti ellentétek.

  50. Gazdasági és Monetáris Unió • Az EU tagsággal a tagállamok magukat arra is kötelezték, hogy rövid vagy hosszútávon belépnek a GMU-ba. • Konkrét határidőt nem kellett megjelölniük. • Magyarország is és a többi EU-tagállam is a GMU derogációval rendelkező tagja, ami annyit jelent, hogy minden intézkedést meg kell tennie a konvergencia kritériumok teljesítése érdekében.

More Related