1 / 11

A szóbeli közlés felépítése

A szóbeli közlés felépítése. Kiselőadás. A kiselőadás lehetséges helyzetei. 1. A kiselőadás lehetséges helyzetei. 2. A kiselőadás lehetséges helyzetei. 3. A végső cél a:. I. A BEFOGADÓ – HALLGATÓI SZEMPONT. A befogadó hozzászólhat a kiselőadáshoz. Felszólalás:

jamal-richard
Download Presentation

A szóbeli közlés felépítése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A szóbeli közlés felépítése Kiselőadás

  2. A kiselőadás lehetséges helyzetei 1.

  3. A kiselőadás lehetséges helyzetei 2.

  4. A kiselőadás lehetséges helyzetei 3.

  5. A végső cél a:

  6. I. A BEFOGADÓ – HALLGATÓI SZEMPONT • A befogadó hozzászólhat a kiselőadáshoz. Felszólalás: • Vélemény – átgondolása és megfogalmazása. • Indoklás – ok-okozati felépítése a felszólalásnak. • Érvelés – alátámasztani a véleményünket. • Ellenvetés – az előadóval ellentétes vélemény kifejtése. • Vita – két szembenálló vélemény ütköztetése. • Meggyőzés – a vita célja mindkét félnél a saját szempontját előtérbe helyezve. • Megegyezés – a vita lehetséges lezárása, a párbeszéd esetében azonban ez a CÉL.

  7. A felszólalás visszajelzés a hallottakra. Gyakran alkalmazott módszere az ISMÉTLÉS, melynek során egyben megalapozza a felszólaló a saját véleményét, s ezt tovább fogalmazza a saját álláspontja szerint.

  8. II. ELŐADÓ – Beszédművek alkotása és előadása Bármely beszédmű megalkotása, átgondolása közben tanácsos ügyelni a következő szempontokra: • Kikből áll a hallgatóság? Mik az elvárásaik, milyen a tudásuk, az érdeklődésük, vannak-e előítéleteik? • Milyen képet szeretnénk a beszédmű tárgyáról és magunkról kialakítani? Milyen célt kívánunk elérni? • A témával kapcsolatos ötletek begyűjtése (ötletroham), majd szelektálása • Vázlat készítése • Az egyes pontok kidolgozása, begyakorlása

  9. Az előadás szerkezeti egységei BEVEZETÉS (15%) • Szükség szerint üdvözlés, • Figyelemfelkeltés, • Átvezetés, • A téma megnevezése, fontosságának indoklása, előrevetítés. FŐ RÉSZ, KIFEJTÉS (65%) • Tézisek és alátámasztásuk megfelelő érvelési technikával. (Pl. egyoldalú érvelés: csak saját vélemény; kétoldalú érvelés: érvek és ellenérvek számbavétele; deduktív, induktív, okozati, analógiás stb. érvelési módok.) • Konklúzió BEFEJEZÉS (20%) • Összefoglalás, hatásos megerősítés (esetleg szlogenek bevetése is), lezárás.

  10. Mondandónk előadása közben ügyeljünk az érdeklődés és a figyelem fenntartására, a hallgatókkal való kapcsolattartásra (szemkontaktus, közbevetett kérdések, szemléltető eszközök stb.).

  11. „HA ELMONDOD, ELFELEJTEM. HA BEMUTATOD, EMLÉKSZEM RÁ. HA BELEVONSZ, MEGÉRTEM.” (ősi kínai közmondás)

More Related