Helyi értékek, közösségi tervezés

1. „A vidékfejlesztés a hátrányos helyzetű és az ígéretesen fejlődő kistérségekben is fontos közösségszervező program.”

2. Helyi értékek, közösségi tervezés Az új vidékpolitika szinte mindegyik eleme épít a helyi értékekre, igénybe veszi a helyi ismereteket tudásokat, újfajta közösségi szándékot és akaratot feltételez, számít a helyi erőforrásokra , az együttműködésre.

3. Természetközeli életforma Szabadság Önfenntartásra törekvés Saját élet teljessége Szomszédság Hagyomány A város A természettől elválasztó infrastruktúra A virtuális világ A függőség A mások életének élése (média) Mi a vidék és mi nem vidék? Kolumbán Gábor Sapientia Egyetem

4. A vidéki térségek fejlődésének jellegzetességei • A mezőgazdaság piacának beszűkülése, fokozódó verseny, túltermelési válság • Környezeti és természeti értékek védelmének előtérbe kerülése • Fenntarthatóság elvárása • Elvándorlás, helyi közösségek gyengülése • Hiányzó közösségek a vidéki térségekben • Magas elvárások a kormányzati szervek felé • A fejlesztési projektek haszna túl szűk társadalmi réteg számára érzékelhető

5. A vidéki térségek fejlődésének jellegzetességei • Decentralizált döntéshozatali gyakorlat hiánya • A helyi kezdeményezések és innováció hiánya • Hiányzó helyi, regionális és nemzeti vidékfejlesztési hálózatok • A statisztikai határok nem szükségszerűen jelentenek kulturális, gazdasági vagy társadalmi homogenitást • Helyi és térségi szereplők közötti együttműködés hiánya • Szűkös pénzügyi eszközök és lehetőségek

6. „Tudatos vidékpolitikára van szükség…” Az új „közhaszon” értelmezés… • A vidéken élők (a terület 80%-a, a lakosság 50%-a életminőségének javítása, az esélyegyenlőség biztosítása • Az élő környezet és az épített örökség karbantartása • A természet közeli élet lehetősége • Egészséges élelemtermelés • Megújuló energiák • Kisvállalkozások terepe • Második lakóhely, rekreáció színtere • A határokon átlépő kapcsolatrendszer színtere Glatz Ferenc Párbeszéd a vidékért , a vidék közhaszna..

7. A kultúra a vidékfejlesztés kiemelt partnere Sajátos Küldetésével,szerepével, eszközrendszerével • A helyi érték megtartója és felemelője • A hagyományok őrzője és továbbéltetője • A mindennapi kultúra eszközeivel a társadalmi integráció segítője új közösségszervező erőtér • Norma és mintarendszerek közvetítője • Kimelt szerepe van a digitális szakadék leküzdésében • Szocio-kulturális háttér a munkaerőpiacon • A „jövőkép-jövőképesség” garanciája

8. Kinek a felelőssége? Vannak-e eszközeink? A mai napig hajlamosak vagyunk először elvárni, aztán eltűrni, végül megreklamálni, hogy a dolgok nem jól mennek, hogy mások alakítják településünk, térségünk, Régiónk jövőjét, okozzák lemaradását. Most van lehetőség érdemben befolyásolni azt, fontos hogy minden település, térség használva a kulturális területen régóta ismert település és közösségfejlesztési ismereteket tegyen önmagáért.

9. A közösségi tervezés, mint stratégiamint a „jövőképesség” záloga Célja: A település - térség konszenzuson alapuló fejlesztési stratégiájának elkészítése: • A települési identitás erősítése • Erőforrások feltérképezése, fejlesztése • Az állampolgári aktivitás növelése • Partneri együttműködések generálása

10. Mi kell a megvalósításhoz? • A „vezetők” friss szemlélete, de legalább az ellenállás leküzdése • Néhány másként gondolkozó elkötelezett helybéli személy, vagy szervezet • Szakemberek • Közösségi szintér, megfelelő infrastruktúra és információ • Anyagi áldozatvállalás és elkötelezettség • Segítő lehetőség,források, amik MOST RENDELKEZÉSRE ÁLLNAK

11. Hogyan lehetünk eredményesek ? A települések életében az új lehetőségek akkor tudnak valósággá válni, ha az érintett szereplők mindegyike: a polgármester és a képviselők, a gazdák és vállalkozók, a civil szervezetek, a helyi értelmiség pedagógus, lelkész, a falugazda, a népművelő egyaránt tájékozott a megnyíló forrásokról, együttműködik a tervezésben, támaszkodik a közös értékekre szellemi és anyagi erőforrásokra.

12. Hogyan lehetünk eredményesek ?. • A szükséglet felismerése • Korszerű ismeretek használata • Kommunikáció és munkamegosztás • Együttműködés • Forráskoordináció

13. A vidékfejlesztési intézkedések köre UMVP I. tengely A szerkezetváltás tengelye: falun nemcsak mezőgazdaságból, hanem más foglalkoztatási formákból is meg lehet élni ( feldolgozóipar, energianövények helyi termékek előállítása stb) kkv-k támogatása II. tengely Megőrzendő táj, környezetkímélő földhasználat, biogazdálkodás stb

14. A vidékfejlesztési intézkedések köre III. tengely Komplex falumegújítás közösségekre alapozva. Szükséges, hogy a települések rendelkezzenek közösen kialakított jövöképpel és ennek megvalósítását szolgálhassák az új lehetöségek • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások bövítése • A mikro-vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének segítése • A nem mezögazdasági tevékenységgé történö diverzifikálás • Falumegújítás és –fejlesztés • A vidéki örökség megörzése

15. A komplex falupolitika megvalósulása aIII.-IV. tengelyben A tervezés a Helyi Vidékfejlesztési Irodák (Vidékfejlesztési Hálózat) segíti, a közösségekre alapozva. • LEADER közösségek • Helyi vidékfejlesztési közösségek A sikeres tervezés, pályázatok készítése, és a végrehajtás tehát a helyi közösségeken múlik, eszköze a település-és közösségfejlesztés módszertana, szereplői az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra, záloga az együttműködés.

16. A vidékfejlesztési intézkedések köre IV. Tengely LEADER Program (közösségi alapú fejlesztés) A III. Intézkedéscsoport célkitüzései jelennek meg a legnagyobb hangsúllyal a LEADER programban, de a helyi közösségek (Leader akciócsoport, helyi vidékfejlesztési közösség) hosszabb távra alakítja ki a térség fejlesztési terveit, tudja befolyásolni a pályázati aktivitást és esélyeket.

17. Nemzeti Fejlesztési terv Mik a feltételei a helyi vidékfejlesztési stratégiák hatékony megvalósíthatóságának? • A vidéki térségek erőforrásainak ismerete • Az önkormányzati, vállalkozói és a civil szféra szereplőivel való kapcsolattartás • A folyamatos, naprakész tájékoztatás • A képzés • A helyi adottságok, értékek és kapacitások feltárására irányuló tanulmányok készítése • Hálózatépítés (humán és fizikai kapacitás javítása, tapasztalatok megosztása, közös projektek

18. Veszélyek, illúziók • Tervezni és cselekedni (egyiknek sincs értelme a másik nélkül) • A vidék valóban komplexitás, egy téglára nem lehet várat építeni • Nézzünk körül, de ne másoljunk • Az élet minősége nem a fogyasztás mennyiségétől függ • A másik, csak akkor jön hozzánk, ha már mi is otthonosan érezzük magunkat • Kistérségi tervezés jól működhet települési tervezés nélkül…

19. “A nagy városok viszont elzárják őt attól, aminek ölelésében kellene élnie: a földtől, a vizektől, az erdőktől és az erdő állataitól. A nagyváros bezárja az embert az embercsordába. Egyebet sem lát az ember, csak embert, embernek munkáját. Az emberről beszél minden körülötte: a házak, az utcák és a villámhárítók. Az ember kiszakította magát a mindenség öleléséből.” Balázs Ferenc: A rög alatt

20. „ A mindenségi élet törvényei a falu mellett döntenek. ... A hegy oldalában, a folyó partján, a völgy szájában meghúzódó falu a helyes arányú élet. Hegyek, erdök, rétek, szántóföldek, levegö, levegö és házak, emberek. Együtt van mind, aki ismerheti egymást és együtt élnek mind a föld hátán, Isten tenyerén. Müvészet, tudomány fejlödhetik köztük. De a föld emlöjéröl soha le nem szakítják magukat. Túrják a földet és vetik a magot. Érzik a növekedést. Élik a mindenség életét.” Balázs Ferenc: A rög alatt 1936 Torda

21. JÓ MUNKÁT, EREDMÉNYES EGYÜTTMŰKÖDÉST KÍVÁNOK Halmai Gáborné országgyűlési képviselő Bp.2008.április 17 gaborne.halmai@parlament.hu Akire büszkék vagyunk

23. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Bihar-Sárrét Összefogás „Út a Jövőbe” Bihar- Sárrét Összefogásával 2008 Május 30. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

24. „A hely szelleme”

25. Fő fejlesztési prioritások: • Vállalkozások hatékonyságának növelése • Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése • Helyi életminőség fejlesztése • Helyi turizmus ágazat fejlesztése • Helyi mezőgazdasági termékek versenyképességének növelése • Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése • Bihar-Sárrét identitás erősítése • A térség külső kapcsolatrendszerének fejlesztése

26. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!