1 / 176

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hajt-A Csapat

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hajt-A Csapat. Fenntartható gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködés a Tápió-vidéken élők között. Budapest, 2008 Június 1.

damisi
Download Presentation

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hajt-A Csapat

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hajt-A Csapat Fenntartható gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködés a Tápió-vidéken élők között. Budapest, 2008 Június 1. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

  2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  3. Hajt-A Csapat – Összefoglaló a térségről A(z) Hajt-A Csapat területe 14 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 49,200 fő, a városokban élő lakosok száma 696 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 • A térségben összesen 4 db fő fejlesztési prioritás és 9 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg • A térségben összesen 14 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 21%-a, 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik • A térségben összesen 36 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Hajt-A Csapat – Általános áttekintés • Négy legnépesebb település • Vállalkozások, jelentős szektorok • Általános információk • Népesség • 49,200 • Tápiószele • 6,323 fő • Vállalk. száma létszám szerint (db) • Legtöbb vállalk. adó szektor • Kereskedelem, javítás • Települé-sek száma • 14 • Tápiószentmárton • 5,637 fő • Legnagyobb fogl. szektor • Városok száma • 1 • Szentmártonkáta • 5,040 fő • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Hátrányos helyzetű települések száma • 1 • Kóka • 4,458 fő • Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok • Települések száma, ahol... • ...nincs szélessávú internet • 1 • 4 • Fő fejlesztési prioritások száma • 9 • Fejlesztési intézkedések száma • ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat • 0 • 14 • Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...nincs helyközi autóbusz-megálló • 0 • 36 • Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park • 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  5. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Hajt-A Csapat - Legfontosabb probléma és lehetőség • Legfontosabb probléma • Legfontosabb lehetőség • A térségben kevés a munkalehetőség, a lakosság nagy része ingázik, a munkába járás közlekedési feltétele rossz. • A vállalkozások többsége forráshiányos, kevés a szolgáltató jellegű vállalkozás. A termelési infrastruktúra alacsony fejlettségű. • A helyi termékek piacra jutása nehézkes. • A települések elöregedő tendenciát mutatnak, a megtartóképesség gyenge. • A térség turisztikai fogadóképessége erősítésre szorul, szükséges további szálláshelyek kialakítása, valamint több program szervezése a helyi hagyományra építve. • Probléma az ifjúsági, szórakozási és közösségi színterek hiánya. • Sok közterület, emlékmű felújításra szorul. • A természeti értékekben bővelkedő Tápió-vidéken folyamatosan bővül az ÖKO-turizmus, fejlesztése meghatározó irány. • Fontos a térségben rejlő kulturális, művészeti, népi hagyományok és a Tápió-vidéki arculat megerősítése, tudatosítása. • Nagy lehetőség nyílik a szolgáltató jellegű vállalkozások erősítésében, bővítésében, valamint • a helyi termékek piaci helyzetének és feldolgozottsági fokának javításában. • Célkitűzésünk a helyi vállalkozók, civil szervezetek, önkormányzatok közötti mind szorosabb együttműködés, valamint a térségen belüli, települések közötti kapcsolatok erősítése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  6. Hajt-A Csapat – A stratégia alapvető célja • A Tápió-vidék fejlesztését a turizmus térségi kiszélesítésével, biogazdálkodással, fenntartható agrárgazdasággal, helyi terméket előállító vállalkozások ösztönzésével, hálózatosodásának támogatásával képzeljük el. A megújuló erőforrások hasznosításával, a térségben található lehetőségek figyelembevételével erőteljesen fog növekedni a térség jövedelemtermelő potenciálja. A közösösségünkben élők életminőségének javítása, a települések fejlesztésével, új munkahelyek teremtésével valósul meg. Az épített örökség megőrzését, a falufejlesztést, a természeti és tájmegőrzést közösen a civilszervezetekkel valósítják meg az önkormányzatok. Ezen szervezetek vállalkozólag lépnek fel a sport és szabadidő infrastrukturális fejlesztésében, nehezen megtérülő szolgáltatásokban és feladatot vállalnak a fenntarthatóságban. Elősegítjük az írott és elektronikus sajtó fejlődését. A helyi identitás megőrzését összekötjük térségi programokkal, kulturális és természeti értékeink megőrzésének elősegítésével, bemutatásával. Hazai és nemzetközi együttműködésekkel fejlesztjük a kulturális, turisztikai és gazdasági kapcsolatainkat. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  7. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  8. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/1 • A Tápió-mente több, egymástól lényegesen eltérő természetföldrajzi kistájhoz tartozik, elsősorban történelmi, néprajzi kapcsolatok alapján lehatárolt. A közösség csatlakozott települései: Farmos, Kóka, Nagykáta külterülete, Pánd, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tóalmás és Újszilvás. • A Tápió-vidék infrastrukturálisan hátrányos helyzetűnek minősül. Rossz minőségű a településeket összekötő úthálózat és nehezen érhető el a szomszédos térségekben lévő főutak, hiányzik a szennyvízcsatorna hálózat, kiépítetlen a csapadékvíz elvezető rendszer, elöregedett a villamos hálózat. 12 olyan útszakasz található a térségben, amelyek rendbetételével a térségen belüli elérhetőség javítható. A térség előnye, hogy nem szeli ketté autópálya és nagy forgalmú országos közutak. Ez az előnyünk természeti értékek fennmaradása szempontjából rendkívül fontos. Épített kulturális értékeink jelentős számban vannak, azonban állapotuk-kihasználtságuk alacsonyfokú. Jelentős számú az ingázó munkába járó lakosság, a településen maradók elsősorban nők, és alacsony képzettségű betanított és idénymunkára alkalmas emberek. • Infrastrukturális szempontból a térség vegyes képet mutat. Számos településen sikerült iskolát, vagy óvodát felújítani, más önkormányzatok most készülnek erre. A számos gazdasági társaság mellet sok egyéni vállalkozó végzi tevékenységét, azonban a szolgáltatások jelentős része fővároshoz kötődő. • Erősödő a közösségi, civil kapcsolatrendszer. Az elmúlt években folyamatosan erősödött a térségi identitástudat, mely ma már minden településen megtalálható. Erősödik, és igényként mutatkozik meg a települések részéről a térség hagyományos már-már feledésbe menő kultúrájának fenntartása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  9. A térség környezeti állapota 1/2 • A Tápió mentén sokaknak feltűnhet a táj nagyfokú változatossága, Gombától Farmosig, vagy Kókától Tápiógyörgyéig keresztülutazunk e sokszínű vidéken, akkor hazánk szinte összes alföldi, illetve dombvidéki tájtípusával találkozhatunk. • Láthatunk szurdokszerű völgyeket, dombtetőket, árterületeket, homokbuckákat mocsarakat, hatalmas szikes pusztákat. • A Tápió-mente nyugati része az Északi-középhegység legdélebbi nyúlványa. • Hatvani-sík a kistáj déli részét képezi. Lapályban a patakok vize szétterült és három, több száz hektáros nyílt vizű mocsarat hozott létre. : (Hajta-mocsár, Nagy tó, Nagy-nádas.) Ezeket az Alföld egyik legnagyobb vizes élőhelyeként tartjuk számon. A vizenyős terület nyugati határában döntően szántóföldi műveléssel hasznosított löszhát helyezkedik el. A Tápió-mente peremterületei a Jászsági-síkhoz, a Gerje–Perje-síkhoz és Gödöllői-dombsághoz tartoznak. • A Tápió-mente életében mindig meghatározó szerepet játszottak a vizek. • Az állóvizek közül igen különlegesek a szikes tavak, melyek leginkább Tápiógyörgye és Újszilvás határában fordulnak elő. Legszebb a tápiógyörgyei Vámos-szék, valamint az újszilvási Szakajtó- vagy Bene-szék. Ezek mindegyikét hóolvadást követően tavasszal víz borítja, majd nyár közepére teljesen kiszáradnak. Szikes tavakkal találkozhatunk Nagykáta határában is. Itt a Hajta-patakot kísérő keskeny homokvonulatba a szél vájt kisebb-nagyobb tómedreket (egreskátai Sóstavak, Ebakasztó, Fehértó stb). Igen sajátos a Tápióbicske déli részén elnyúló, ugyancsak Fehér-tónak nevezett meder. • A Tápió-mente vízfolyáshálózata három, egymástól lényegesen különböző vízgyűjtő területből tevődik össze.. A vidék lelentősebb mellékvize az Ilike-ér. • A vízfolyásokon hóolvadáskor, illetve a hirtelen lezúduló, nagyobb esők alkalmával keletkezhetnek árvizek. A terület egyébként száraz, gyenge lefolyású. A vizek közül csupán a Farmos határában kanyargó Öreg-Hajta, a Kókai-ág egyes részei tekinthető még valamelyest természetesnek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  10. A térség környezeti állapota 2/2 • A Tápió-mente talajtakarója a változatos természetföldrajzi adottságoknak köszönhetően sokszínű. A dombsági területeken barna erdőtalajok, illetve a feketeföldnek is nevezett csernozjomok uralkodnak. A Felső- és Alsó-Tápiót kísérő árterületeken általában réti talajok, foltokban pangó vizes láptalajok, míg a homokbuckákkal tagolt magasabb térszíneken barna földek és humuszos homoktalajok fordulnak elő. Több helyen láthatunk szép padkás szikeseket, ahol a szikhátak, szikpadkák, szikfokok mozaikja valóságos terepasztallá változtatja az egyhangúnak tűnő pusztát. • A Tápió-mente hazánk egyik legszélsőségesebb időjárású vidéke. Az évi csapadékmennyiség összege nem éri el az 550 mm-t, csökkenő tendenciát mutat. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i. • A Tápió-mente növényföldrajzi szempontból Magyarország egyik legváltozatosabb, egyben legbonyolultabb vidéke. Itt találkozik a középhegységi zárt lombos erdők öve a ligetek és gyepterületek váltakozásával jellemezhető erdős sztyeppekkel. Átmeneti jellegénél fogva növényvilágának változatossága országos viszonylatban is egyedülállónak mon Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  11. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 • A HAJT-A Csapat területén egyetlen hátrányos helyzetű település van: Tápiószőlős. A legközelebbi várostól, Ceglédtől északra fekszik. A falu 1947-ig Tápiószele lakott külterülete volt. A terület felszínének kb. háromnegyed részére, Ény DK csapásiránnyal húzódik át Tápiószentmárton felől a Tápió hordalékkúpjából származó futóhomok garmadabuckákkal és szélbarázdákkal tagolt területe. A déli területére átterjed az Ős-Tápió által kialakított, a több más település határába áthúzódó lösztakaró, amelyben jól nyomon követhető a Tápió egykori medre is. A település területén – hasonlóan más, Tápió-mentén fekvő falvakhoz – az időszámítás és a honfoglalás előtt különböző nomád népek éltek: a szkíták, a szarmaták és az avarok a kedvező földrajzi környezet miatt telepedtek le. Honfoglaló őseink ugyancsak tartósan megtelepedtek a környéken, hiszen a kistáj földrajzi környezete jól megfelelt életmódjukhoz. A honfoglalás után a kereszténység gyors térhódítását jelzi a falu területén megtalált három, valószínűleg a XII. századból való kőtemplom maradványa. Az 1997-es statisztikai adatok alapján Tápiószőlős település területe 2840 ha, ebből a belterület 208 ha, a külterület 2632 ha. A lakosság száma 2736 fő. A munkanélküliek száma 190 fő, 7%-os. Az Általános Iskolában 280 diák tanul, az óvodában 116 gyermeket nevelnek. • Településfejlettségi mutatók: A víz- és gázvezetéket a lakások 45%, illetve 56%-ában építették ki. A lakások 30%-a rendelkezik telefonnal. A burkolt utak aránya 10%-os. A település területén 104 vállalkozás működik. A település legfőbb lehetősége a számos helyi vállalkozás továbbfejlesztése. A nagyszámú helyi termék piacra jutásának fejlesztése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  12. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • Kereskedelem, javítás • Építőipar • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • Pénzügyi közvetítés • Egyéb szolgáltatás • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  13. 2. Néhány nagy vállalat • 1. Sok kis/közepes méretű vállalat • 3. Sok kis vállalat • 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben • Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás • Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  14. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása • Aktív vállalkozások száma szektoronként • (db) • Szektorok részesedése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 7% • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 12% • 15% • Építőipar • 25% • Kereskedelem, javítás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 4% • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • 8% • 3% • Pénzügyi közvetítés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 17% • 8% • Egyéb szolgáltatás • 0% • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  15. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 28%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 28% 9% Építőipar 11% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 11% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 5% 4% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 20% 2% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  16. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 4.9%, ami 1.4 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül • Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 4.9% • Változás 2003-hoz képest 1.4 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

  17. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 • Térségünkre nem jellemző, hogy egy meghatározott településre koncentrálódik a munkavégzés helye, a munkavállalók kb. 2/3-a fővárosi munkahelyre jár dolgozni, de Jászberényben is sokan találnak állást. • A térség adottságai nem kedveznek igazán az új vállalkozások idevonzásának, megtelepedésének. A helyi munkaerő alacsonyan iskolázott, amely elsősorban a vállalkozók számára kedvezőtlen helyzet. • A vállalkozások többsége tőkeszegénységgel, likviditási gondokkal, a hitelfelvétel akadályaival küszködik. • A térségben jellemzően kis – és középvállalkozások vannak jelen, de nagy foglalkoztató is található, mégpedig a Ganz-Transelektro Kft. A Kft. az elmúlt évben indiai tulajdonba került, a stagnálás évei után bővül. A következő három évben évi 30-50 fős létszámbővítés várható. • A térség agrárgazdaságában a szövetkezeti és társas vállalkozói kör tevékenységét, döntően a mezőgazdasági növénytermesztés és a gépi szolgáltatás jelenti. Az állattartó telepek száma csökkent, ami kedvezőtlen hatást gyakorol a húsfeldolgozó üzemekre. A Tápiószentmártonban működő agrárszövetkezet és Rt. komoly gondokkal működik, a cukorgyárak bezárása miatt a cukorrépa termelésről más növények termesztésére kényszerül átállni. A kistérségben csökkent a varrodák száma, mert piac hiányában termékeiket nem tudták értékesíteni. • Jelentős ágazat a kereskedelem, ami jellemzően kiskereskedelem, a nagy áruházláncoknak még nincs üzlete a térségben. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  18. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése • Leírás • Érték • Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma • 7 db • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 7%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak • Legjelentősebb település • Tápiószentmárton székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma • 3 db • Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma • 1,145 fő • Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül • 7% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

  19. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 1 • Ganz Transelektro • Tápiószele • 3110 Villamos motor, áramfejlesztő gyártása • 616 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Ferzol • Tápiószőlős • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 110 3 • Káta CNC Kft. • Szentlőrinckáta • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 83 4 • Aranyablak Kft. • Újszilvás • 2030 Épületasztalos-ipari termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 54 5 • Haldex Kft. • Szentlőrinckáta • 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 51 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 6 • Euro - Novex Kft. • Újszilvás • 3720 Nem fém visszanyerése hulladékból • 50 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Aranyszarvas Zrt. • Tápiószentmárton • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 49 8 • Tempo Kft. • Tápiószentmárton • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 48 9 • Rehabit Komplex Kft. • Tápiószentmárton • 2123 Irodai papíráru gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 44 10 • Seminis Hungária Vetőmag Kft. • Farmos • 5121 Gabona-, vetőmag-, takarmány-nagykereskedelem • Kereskedelem, javítás • 40 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  21. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1 • Az elmúlt időszakban, térségünkben jelentősen fejlődtek a kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozások, viszont a szolgáltató vállalkozások nagy része, elsősorban Budapesten tud munkát találni/vállalni. Mivel a kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozások fejlődést mutatnak, így a turisztikai vállalkozások megerősödésére is van lehetőség. Térségünkben nem kell számolni a nagy létszámú munkahelyek letelepedésével, mivel az ipari területek kialakítása már nem időszerű. A meglévő vállalkozások fejlesztése, azok piaci pozícióinak megerősödése, új munkahelyek teremtése, programunk szempontjából kiemelt fontosságú. A térség „ipari területektől” való mentessége feltétele annak, hogy megmaradjon a térség élhető funkciója, megőrizve a települési karaktereket, kialakítva a települési központokat, amely által a központokba telepíthetők a szolgáltató vállalkozások. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  22. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben • Számuk a térségben • Számuk a térségben • Non-profit szervezet típusa • Non-profit szervezet típusa • Kultúrával kapcsolatos tevékenység • 11 • Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 4 • Vallással kapcsolatos tevékenység • 3 • Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység • 13 • Sporttal kapcsolatos tevékenység • 21 • Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység • 1 • Szabadidővel kapcsolatos tevékenység • 26 • Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 1 • Oktatással kapcsolatos tevékenység • 15 • Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység • 0 • Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység • 11 • Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység • 0 • Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység • 1 • Nemzetközi kapcsolatok • 2 • Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység • 10 • Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység • 5 • Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység • 8 • Politikai tevékenység • 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  23. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1 • A térségben erősödő civilszervezeti összefogások vannak. A társadalmi szervezetek települési jelenléte, egyre inkább túlnyúló mikrotérségi összefogásokban nyilvánulnak meg, elsősorban a sport, a tűzvédelem, és polgárőrségi szinteken. Elkezdődött és a térség felemelkedése szempontjából rendkívül fontos a kulturális, turisztikai összefogás, mert így a közös többnapos programokat lehet szervezni. A non-profit szervezetek előnye, hogy kordában tudják tartani a szélsőséges önkormányzati elképzeléseket, lehetőséget adnak a szólásszabadság gyakorlására, kezdeményezni tudnak a lakosság szempontjából fontos, közérdekre, közérdeklődésre számot adó programokra. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  24. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,333 fővel nőtt, ami arányosítva 3%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 47,868 48,134 48,632 49,129 49,200 Éves változás 497 71 267 497 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,333 fővel nőtt • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  25. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben • Aktív korú lakosság • Lakosság kor szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 3% • 3% • 0-2 év • 3% • 3% • 3-5 év • 11% • 13% • 6-14 év • 63% • 60% • 15-59 év • 20% • 21% • 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  26. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele • 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 2% • 2% • 0 általános • 11% • 9% • 1-5 általános • 13% • 9% • 6-7 általános • 33% • 26% • 8 általános • Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül • 4% • 4% • Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel • 19% • 17% • Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel • 5% • 9% • Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel • 9% • 12% • 1% • 2% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül • 3% • 10% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  27. A térség demográfiai helyzete 1/1 • A térség demográfiai helyzetére jellemző, hogy az elöregedő lakosság mellett, kis mértékben de növekszik a lélekszám, az összesített lakosság 2002-2006 között 1333 fővel nőtt, ez arányosítva 3%-os növekedést jelent. • A beköltözéseknek köszönhetően a térség iskoláit még nem kellett társulásba szervezni, önállóan tartják fenn az önkormányzatok az óvodákat, iskolákat. A térség demográfiailag az országos átlagot képezi le, nem vagyunk sem könnyebb, sem nehezebb helyzetben, viszont térségünkben emberi lakhatásra alkalmatlan telepszerű lakókörnyezet nincs. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  28. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége • Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) • Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) • Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet • 1 • 7% • A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a • 0% • Mindhárom mobilhálózat • 0 • Helyközi autóbusz-megállóhely • 0 • 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park • 13 • 93% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen • 0 • 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  29. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér Közmű ellátottság • Állati hulladék tároló Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Középiskola • Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely • Kollégiumi feladat-ellátási hely Ipari parkok Kultúra • Mozgókönyvtári állomáshely Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  30. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Gazdaságfejlesztési szervezet • Ipari kamara • Agrárkamara Egészségügyi ellátás • Mentőállomás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat • Tűzoltóság Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  31. A térség infrastrukturális adottságai 1/1 • A térségben a 90-es évekig kiépült a teljes infrastruktúra, a szennyvízhálózat kivételével. A következő évek problémáját az okozza, hogy a rendkívüli rombolásokkal járó szennyvíz rendszer kiépítése után hogyan sikerül a környezetet helyre állítani, valamint a 70-es években épült ivóvíz rendszereket sikerül e kicserélni, mert ezek nagy része még eternit vagy vascsöves hálózatok. A településeken belüli úthálózatok jó állapotúak, a belterületeken 80 %-os kiépítettségűek. A településeket összekötők utak, melyek állami tulajdonban vannak rendkívül rossz állapotúak, a közút kezelője elhanyagolja, karbantartásukról kampányszerűen gondoskodik. Hasonlóan rossz elöregedett a villamos hálózat, a felújításoknál már előnyben kellene részesíteni a föld alá helyezett hálózatokat, ehelyett a balesetveszélyes faoszlopos megoldásokat részesíti előnyben a szolgáltató anyagi megfontolások miatt. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  32. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus • Egy főre jutó szálláshelyek száma • (db/fő) • Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Térségi adat • 0.00 • 0.01 • 0.00 • 0.16 • Országos átlag • 0.02 • 0.04 • 1.81 • 0.68 • Térségi adat az országos átlag százalékában • 0% • 14% • 0% • 24% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  33. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/2 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Farmos • Község • 3,644 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.57% • 5,935 • 0.000 • 0.000 Kóka • Község • 4,458 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.96% • 7,143 • 0.000 • 0.000 Nagykáta • Város • 696 • 4.22% • 5,650 • 0.000 • 0.008 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pánd • Község • 1,986 • 5.83% • 5,056 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szentlőrinckáta • Község • 1,901 • 3.53% • 5,491 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szentmártonkáta • Község • 5,040 • 4.31% • 6,104 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Tápióbicske • Község • 3,587 • 5.32% • 5,520 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  34. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/2 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Tápiógyörgye • Község • 3,816 • Közszféra • 4.10% • 5,814 • 0.000 • 0.006 Tápióság • Község • 2,772 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.00% • 6,999 • 0.000 • 0.000 Tápiószele • Nagyközség • 6,323 • 6.63% • 5,862 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tápiószentmárton • Nagyközség • 5,637 • 5.80% • 5,420 • 0.000 • 0.041 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tápiószőlős • Község • 3,154 • 4.54% • 4,294 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tóalmás • Község • 3,421 • 6.00% • 6,024 • 0.000 • 2.055 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Újszilvás • Község • 2,765 • 5.62% • 4,469 • 0.000 • 0.227 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  35. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/7 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Helyben kevés a munkahely, a település lakosai nagy számban kénytelenek máshol dolgozni, ingázni. A jó minőségű utak és a csatornázás hiányzik. A turizmus tovább fejlesztését hátráltatja, hogy a településen nincsenek szálláshelyek. Közintézményeink nagyon rossz állapotban vannak. Közterületeink és faluközpontunk felújításra szorul.” • „Farmos szép természeti környezetben, az Alföld egyik legnagyobb mocsara mentén fekszik. A természeti értékek megőrzése, bemutatása és a kulturális hagyományok fejlesztése a település egyik legnagyobb lehetősége. A helyi vállalkozók, civil szervezetek és az önkormányzat eddigi jó együttműködése további fejlődés alapja.” • Farmos • „Helyben kevés a munkahely, a lakosság jelentős része kénytelen máshol munkát vállalni, de a bejárás közlekedési feltétele rossz. A település a szálláslehetőségek hiánya miatt nem tudja kihasználni a turisztikai lehetőségeket.” • „Szép természeti környezetben borpincékkel övezve, a hagyományos gazdálkodást és vendéglátást ötvözve várja az idelátogatatókat. A sportcsarnok lehetőséget ad nagy rendezvények, sport bemutatók és tábor szervezésére.” • Kóka Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  36. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/7 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A külterületen lakóknak az infrastruktúra teljes hiányával kell szembenézni. A szálláshelyek hiányoznak. A tanyás térségen az emberek elszigetelten élnek, csak néhány vállalkozás van.” • „A természetszerű legelőkön a meglévő lovas turisztikai szolgáltatások és a legeltető állattartás a Natura 2000es területek megóvásával. A térség kulturális és művészeti tevékenységének továbbfejlesztése. A természeti környezet a védett értékek bemutatása a turizmus fejlesztésének egy lehetősége.” • Nagykáta • „Elöregedett a település, gyenge a humán infrastruktúra, alacsony a civil aktivitás. Kevés a munkahely, rossz a település megközelíthetősége.” • „Természeti adottságok és a hagyományos népi kultúra megjelenítése a Közalapítvány tájházában. A helyi mezőgazdasági termelők szeretnék a „pándi meggy” és egyéb növények újratelepítését, piacra jutását elősegíteni. Helyi vállalkozások továbbfejlesztése.” • Pánd Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  37. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/7 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A faluházban civil szervezetek működnek, a szervezetek között nincs megfelelő összhang. • A programok anyagi háttere nem mindig biztosított. • Helyi vállalkozások forráshiánya. • Kerékpárút, járda nincs. • Belvízelvezetés gond. • Sportpálya, sportolási lehetőség kevés. • Intézmények nyílászáró cseréje szükséges. • Helyi termékfeldolgozás nincs. • Zöldségfélék tárolása, hűtése megoldatlan.” • „Különféle programokra könnyen mozgathatók a fiatalok. • A civil szerzetek közötti kapcsolatok fejlesztése terepfesztivál, megrendezésével. • A természeti környezet lehetőséget biztosít értékeink bemutatására. (tanösvény, turistaút hálózat, madárgyűrűző- és egyéb táborok, teljesítménytúrák) • A helyi termékek feldolgozottságának emelése.” • Szentlőrinckáta • „Településünk a forgalmas 31-es út mentén helyezkedik el. Sajnálatos, hogy a falu jelenlegi képe jellegtelen. A településen kevés a munkahely. A faluközpont épületei és útjai felújításra szorulnak. Nincsenek parkok, virágos utak. Nincs megfelelő ifjúsági, kulturális, közművelődési, sportolási közösségi színtér. A településről hiányoznak az információs táblák térképek.” • „A lapos tetők beépítése közösségi színtereknek. Természeti értékeink, a Natura 2000-es területek bemutatása, értékeinek megőrzése a védett növények és állatok megismertetése. A jól működő civil élet és az évente megrendezésre kerülő falunap lehetőséget teremt a további összefogásra. A térképek, táblák elkészítése faluképünket és a tájékoztatást segíti.” • Szentmártonkáta Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  38. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/7 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A Tápió patak és a partján található 1849-es emlékhely valamint az azt övező természeti környezet elhanyagolt állapotban van. Közterületek, önkormányzati épületek, sportpálya felújításra szorulnak.A sportpályák elavultak nem teszik lehetővé a kulturált kikapcsolódást. A civil szervezetek és a vállalkozások forráshiányosak.” • „A hagyományos vidéki élet és a természeti értékek bemutatása. Az emlékhelyek, valamint az azt övező természeti értékek felújítása a nagyrendezvények kulturált megrendezését teszik lehetővé. A testvérvárosi kapcsolatok fejlesztése a nemzetközi együttműködést segíti elő. A sportpálya felújításával és újak kialakításával lehetőségeket teremtünk minél több fiatal bekapcsolására.” • Tápióbicske • „Kevés a munkahely.A vállalkozások és a civil szervezetek száma jelentős, de forráshiánnyal küzdenek. A turizmus gyorsabban fejlődik, mint a hozzá kapcsolódó infrastruktúra, nincsenek pihenőhelyek, képzett emberek. Kevés a helyi termék, piacra jutásuk korlátozott. Nincsenek megfelelő szintű sportpályák. Kulturális értékeinket nem tudjuk bemutatni.” • „A megszépült falu az öko-turizmus fontos célállomása. További bemutató, pihenőhelyek és szálláshelyek kialakításával nő a látogatók száma. Vállalkozások több helyi termékeket állítanak elő, a bevételek növekedése a további fejlődés alapja. A civil szervezetek több forráshoz jutnak, megerősödnek. Sportpályák, futópályák fejlesztével javul a szabadidő eltöltésének lehetősége.” • Tápiógyörgye Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  39. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 5/7 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az utak, járdák, hidak rossz állapotban találhatók. A meglévő szabadtéri színpad rossz állapota miatt nem alkalmas rendezvények megtartására. Az utak, terek fásítása, virágosítása hiányos. A dűlőutak elhanyagolt állapotúak. A sportcsarnok üzemeltetése az energia árak miatt nagy teher. Az iskola és az ún. Török-híd fontos építészeti emlékeink, rossz állapotban vannak.” • „A falu határában található rét fontos élőhely, ennek bemutatása az ide vezető utak felújításával válik lehetővé. Az épített emlékeink megújításával nő a település lakóinak identitástudata. Az természeti és kultúrális értékek bemutatása eddig kevéssé kihasznált, ezek fejlesztése további lehetőség. A megújuló energiaforrások használata lehetővé teszi épületeink hatékonyabb működését.” • Tápióság • „Tápiószelén kevés a helyben található munkahely. Kevés a jól működő vállalkozás,szakképzetlen a munkaerő. A szolgáltató helyek, szálláshelyek száma még mindig alacsony. • Nincs utca-névtábla: ez jelentősen megnehezíti a helyismerettel nem rendelkezők községen belüli tájékozódását. • A település arculata az utóbbi években sokat fejlődött, ennek további fejlesztése szükséges.” • „Tápiószele környékén jelentős a NATURA 2000-es területek aránya. A településen található az ország egyetlen Kúria múzeuma, a Blaskovich múzeum, aminek további fejlesztése a turizmus egyik legnagyobb lehetősége. • A civil szervezetek működése országosan is kiemelkedő.” • Tápiószele Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  40. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 6/7 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A helyi termékek feldolgozottsági foka alacsony. • A település legfőbb problémája a helyi munkalehetőségek hiánya. Kevés a jól működő helyi vállalkozás. A lakosság jelentős része ingázik, a munkába járás feltételei rosszak. • A település több részre tagozódik, az egyes részek között a kapcsolattartás bonyolult.” • „A turizmusfejlesztés lehetőségei adottak, ezek kapcsolódnak a bor-, horgász, gyógy- és a lovasturizmushoz. A jó minőségű földeken nagyobb hozzáadott érték elérésére van lehetőség. • A természeti értékek, védett területek további bemutatása lehetséges. A helyi termékek fejlesztésével növelhetjük a piacra jutási lehetőségeiket.” • Tápiószentmárton • „Nehéz a lakosság megtartása, szorosan nem kapcsolódik a nagykátai kistérséghez, kettősség jellemzi a települést. Nehéz a helyi termékek piacra jutása. Turisztikai és természetvédelmi terveinket forrás hiány miatt nem tudjuk elindítani. Hiányzik egy interaktív közösségi tér. A szociálisan hátrányos helyzetű bevándorlók nehezen illeszkednek be.” • „A település legfőbb lehetősége a számos helyi vállalkozás továbbfejlesztése. A nagyszámú helyi termék piacra jutásának fejlesztése. Egyesületeink, civil szervezeteink igen aktívan részt vesznek a község közösséget teremtő életében. Térségi visszatérő programjaink-lovas napok, falunap, adventi kiállítás-egyre népszerűbbek.” • Tápiószőlős Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  41. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 7/7 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település forráshiány miatt adottságait nem tudja kihasználni. Fejletlenek a szórakozási- és sportolási lehetőségek. A szálláslehetőségek és programok hiánya a további fejlődés akadálya.” • „Tóalmás a Gödöllői dombság lankáin Natura 2000-es területekkel övezve, szép környezetben helyezkedik el. • A fejlődés egyik meghatározó lehetősége a gyógyvizes strand és kemping fejlesztése. A település központjában található a nagygödörként nevezett terület, ahol szabadidő-központ kialakítására van lehetőség, gyermekjátszótérrel, dísztóval, szabadtéri színpaddal, teniszpályával.” • Tóalmás • „A helyi munkalehetőség hiánya miatt az értelmiség és a képzett réteg elvándorlása tapasztalható. A bevándorlók szociálisan hátrányos helyzetűek. Likviditási problémák és forráshiány jellemez minden szektort.” • „Meglévő helyi termékeink a további fejlődésünk alapját képezik. Földrajzi adottságaink a fejleszthetőség szempontjából kiválóak. Településünk innovatív, kreatív, mind a vállalkozói, mind a szellemi tőke tekintetében” • Újszilvás Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  42. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  43. A térségben 4 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 9 db fejlesztési intézkedés tartozik Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) • Fő fejlesztési prioritás • „A HAJT-A Csapat településeinek építészeti és kultúrális örökségének megőrzése, fejlesztése, rendezvények támogatása, írott és elektronikus termékek készítése, a létrehozott értékek védelme.” • 3 db • 2,105,977 • „A HAJT-A CSapat területén található vállalkozások fejlesztése, turisztikai infrastruktúra javítása.” • 2 db • 1,645,253 • „A HAJT-A Csapat területének sport és szabadidő infrastruktúra fejlesztése, nemzetközi és hazai civilkapcsolatok kialakítása, erősítése.” • 2 db • 537,000 • „A HAJT-A Csapat területén található természeti értékek védelme, turisztikai célú hasznosítása, környezetvédelmi programok szervezése, alterntív és megújuló energiák alkalmazása.” • 2 db • 329,581 • „{FejlPrioritasok.4.Ny396}” • {FejlPrioritasok.4.Sz331} db • {FejlPrioritasok.4.Sz332} • „{FejlPrioritasok.5.Ny396}” • {FejlPrioritasok.5.Sz331} db • {FejlPrioritasok.5.Sz332} • „{FejlPrioritasok.6.Ny396}” • {FejlPrioritasok.6.Sz331} db • {FejlPrioritasok.6.Sz332} • „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” • {FejlPrioritasok.7.Sz331} db • {FejlPrioritasok.7.Sz332} 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

  44. A legtöbb forrás – 70,000 EUR – a(z) Nemzetközi és hazai civilkapcsolatok fejlesztése, közösségi tevékenységek ösztönzése. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/4 Fő fejlesztési prioritás: A HAJT-A Csapat településeinek építészeti és kultúrális örökségének megőrzése, fejlesztése, rendezvények támogatása, írott és elektronikus termékek készítése, a létrehozott értékek védelme. • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Kultúrális értékek védelme, fejlesztése, bemutató helyek kialakítása. • 408,977 • Települési marketing tevékenység ösztönzése, írott és elektronikus termékek készítése, rendezvények támogatása. • 350,000 • A települések épített örökségének védelme, településkép javítása, a közlekedés és a közbiztonság fejlesztése. • 1,347,000 • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

  45. A legtöbb forrás – 70,000 EUR – a(z) Nemzetközi és hazai civilkapcsolatok fejlesztése, közösségi tevékenységek ösztönzése. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/4 Fő fejlesztési prioritás: A HAJT-A CSapat területén található vállalkozások fejlesztése, turisztikai infrastruktúra javítása. • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Turisztikai lehetőségek bővítése, kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése. • 420,000 • Helyi termékek és szolgáltatások fejlesztése, kapcsolódó infrastruktúra javítása. • 1,225,253 • {FejlIntForras.2.Int} • {FejlIntForras.2.Forras} • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

  46. A legtöbb forrás – 70,000 EUR – a(z) Nemzetközi és hazai civilkapcsolatok fejlesztése, közösségi tevékenységek ösztönzése. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/4 Fő fejlesztési prioritás: A HAJT-A Csapat területének sport és szabadidő infrastruktúra fejlesztése, nemzetközi és hazai civilkapcsolatok kialakítása, erősítése. • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Nemzetközi és hazai civilkapcsolatok fejlesztése, közösségi tevékenységek ösztönzése. • 70,000 • Sport és szabadidő tevékenységek infrastruktúrájának kialakítása, fejlesztése. • 467,000 • {FejlIntForras.2.Int} • {FejlIntForras.2.Forras} • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

  47. A legtöbb forrás – 70,000 EUR – a(z) Nemzetközi és hazai civilkapcsolatok fejlesztése, közösségi tevékenységek ösztönzése. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/4 Fő fejlesztési prioritás: A HAJT-A Csapat területén található természeti értékek védelme, turisztikai célú hasznosítása, környezetvédelmi programok szervezése, alterntív és megújuló energiák alkalmazása. • Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Természeti értékek védelme, turisztikai célú hasznosítása, kapcsolódó infrastruktúrális fejlesztések, környezetvédelmi programok szervezése. • 229,581 • Kisléptékű közösségi célú alternatív és megújuló energiák alkalmazása. • 100,000 • {FejlIntForras.2.Int} • {FejlIntForras.2.Forras} • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

  48. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok • 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat • 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat • Komplex stratégia megoldási javaslatai

  49. A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése • Szektoronkénti megoszlás • Vállalkozások száma • Foglalkozta-tottság • 10 legna-gyobb vállalk. • 10 legfonto-sabb javaslat • Szektor • Javaslatok • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 7% • 8% • 20% • 7% • 0% • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 12% • 35% • 70% • 14% • 8% • 15% • 11% • 0% • 7% • 8% • Építőipar • 25% • 13% • 10% • 14% • 17% • Kereskedelem, javítás • 4% • 3% • 0% • 21% • 25% • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 8% • 14% • 0% • 7% • 8% • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • 3% • 2% • 0% • 0% • 0% • Pénzügyi közvetítés • 17% • 7% • 0% • 0% • 0% • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 8% • 5% • 0% • 14% • 17% • Egyéb szolgáltatás • 0% • 3% • 0% • 14% • 17% • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

  50. A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Szektor Megoldási javaslat • „A HAJT-A Csapat területén a vidéki turizmus formák közül a fenntartható falusi, agro és ökoturisztikához kapcsolódó szálláshelyeket szükséges kiépíteni, berendezéssel ellátni a támogatások addicionalitásával.” • „Minden igényt kielégítő, akadálymentesített szálláshelyek jönnek létre a HAJT-A Csapat területén, melyek koherenciába lesznek egymással. A mikro térségben a túristák száma valamint a vendégéjszakák száma nő. Ezen területen a foglalkoztatottsági helyzet pozitív irányba mozdul el.” • „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 1 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

More Related