Petőfi Sándor

1. Petőfi Sándor Életrajz-életmű

2. Petőfi Sándor

3. 1823. január 1.(?) Kiskőrös (az anyakönyvben Petrovics néven jegyzik be) Apa: Petrovics István (kocsmáros, mészáros) Anya: Hrúz Mária (cselédlány) Család

4. Kiskőrösi szülőház

5. Tanulmányok • Kiskunfélegyháza • Kecskemét • Szabadszállás • Sárszentlőrinc • Pest (evangélikus majd piarista gimnázium) • Aszód (1835-38) • Selmecbánya (1838) • Pápa (református kollégium) • Iskolai évei alatt műveltsége kiteljesedik, megismerkedett a klasszikus irodalommal, németül, angolul és franciául tanult

6. Vándorévek • 1838 és 1843 közt bejárja az országot • házitanító Ostffyasszonyfán • 1839-ben katonának áll (Sopron), de testi gyengesége miatt ezt a tervét feladja • 1841-42 újra Pápán tanul, itt ismerkedik meg Jókai Mórral • Többször is elszegődik vándorszínésznek (pl. Székesfehérváron, Kecskeméten, Pozsonyban játszik) • Pozsonyban az Országgyűlési Tudósítások másolásából szerez pénzt • 1843-ban Pesten a Külföldi Regénytár számára fordít • 1843-44 telén Debrecenben nyomorog, elhatározza, Pestre megy és Vörösmarty pártfogását kéri

7. Írói pályája • 1842 az Athenaeum-ban három költemény jelenik meg tőle (elsőként A borozó) • 1843 az Athenaeum, Regélõ, Életképek, Szivárvány című lapok számos költeményét közli • Korai verseit (népdalait) Pönögei Kiss Pál álnéven jelenteti meg

8. 1844-45 • 1844 nyarán szerkesztősegéd a Pesti Divatlapnál Szerkesztő: Vahot Imre

9. A helység kalapácsa • 1844-ben születik meg A helység kalapácsa (augusztus-október)

10. 1844 • 1844-ben jelent meg verseinek első kötete • 1844 áprilisától júniusig Dunavecsén a szüleinél tartózkodik • 1844 János vitéz (november), 1845 márciusában jelenik meg

11. Dunavecse-Petőfi ház

12. 1845-ben jelent meg a fiatalon elhunyt Csapó Etelkának (1845. január 7.) emléket állító Cipruslombok Etelka sírjáról című versfüzete Az 1845-ös felvidéki körutazást örökíti meg az Úti jegyzetek című útirajz és a Szerelem gyönyörei című versgyűjtemény (utóbbi versek ihletője Mednyánszky Berta) 1845 megjelenik költeményeinek második füzete 1845

13. Felhők • 1845-46 telén pesszimista kedélyállapotban születnek meg a Felhők ciklus epigrammái • (A verscilus veresei a kötetben az alábbi dátumozással szerepelnek: Szalkszentmárton 1846. március 10. előtt

14. Tigris és hiéna - A hóhér kötele • 1846 elején készült a Tigris és hiéna című dráma, később A hóhér kötéle című regényén dolgozott Petőfi • Márciusban visszatért Pestre, belevetette magát az irodalmi, politikai életbe

15. Szendrey Júlia • 1846. szeptember 8. a nagykárolyi megyebálon megismeri Szendrey Júliát • 1847-ben házasodnak össze

16. 1847 • 1847-ben elolvasta Arany Jánosnak a Kisfaludy Társaság pályázatára küldött Toldiját és szoros barátságot köt Arannyal. • 1847. márciusában megjelenik az Összes költemények című kötete.

17. 1848. március 15. • 1848. március 15. a pesti forradalom és Petőfi napja. • A márciusi ifjak vezéreként az események egyik főszereplője.

18. Pilvax • Petőfi javaslatára határoztak úgy a márciusi ifjak a Pilvax kávéházban, hogy az eredetileg 19-re tervezett népgyűlést azonnal meg kell tartani.

19. A 12 pont és a Nemzeti dal

20. 1848 tavasz-nyár • Petőfi radikális nézeteit újságjában (Március 15.) és verseiben egyaránt hirdeti • A népképviseleti országgyűlési választásokon azonban éppen emiatt nem választják meg követnek választókörzetében

21. Az apostol • 1848 nyarán a politikai kudarc hatására születik meg Az apostol című „hosszú költemény” • Az apostol csak a költő halála után, 1851-ben jelkent meg nyomtatásban

23. 1848 őszétől • 1848 őszétől Petőfi katonai szolgálatba lép • 1848.december 15-én születik Zoltán nevű fia • 1849 elejétől Bem seregében szolgál, májustól őrnagyi rangot visel

24. „Szörnyű idő…” • Utolsó versét Mezőberényben írta, ahol feleségével és kisfiával töltött néhány napot • 1849. július 25-én újra csatlakozik Bem seregéhez

25. Segesvár 1849.július 31. • Petőfi 1849, július 31-én a segesvári ütközetben Fehéregyháza határában tűnt el • Barátai, pályatársai és kortárs olvasói még sokáig hittek abban, hogy túlélte az ütközetet és hazatér, feltehetően ebből nőtt ki a manapság is újra meg újra megújuló Petőfi legenda