1 / 23

Veszélyes anyagok és kockázatértékelés

Veszélyes anyagok és kockázatértékelés. Európai kampány a kockázatértékelésről. Mik a veszélyes anyagok ?. Veszélyes anyagok : Bármely olyan folyadék, gáz vagy szilárd anyag, amely kockázatot jelent a munkavállalók egészségére vagy biztonságára.

hope-gibbs
Download Presentation

Veszélyes anyagok és kockázatértékelés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Veszélyes anyagokéskockázatértékelés Európai kampánya kockázatértékelésről

  2. Mik a veszélyes anyagok? Veszélyes anyagok: • Bármely olyan folyadék, gáz vagy szilárd anyag, amely kockázatot jelent a munkavállalók egészségére vagy biztonságára. • Majdnem minden munkahelyen megtalálhatók, a kis- és középvállalkozásokban is (mezőgazdasági üzemekben, fodrászüzletben, motorbicikli-szerelőnél, kórházakban, iskolákban…). • Vannak köztük vegyi és biológiai szerek (baktériumok, vírusok, gombák, paraziták...). • Vannak köztük a munka melléktermékeként létrejövő anyagok és nyersanyagok is (hegesztőgázok, dízel-kipufogógáz, fapor, pékségben használt liszt…).

  3. Veszélyes anyagok és károsodás Ha nem kezelik megfelelően a veszélyes anyagok használatának kockázatát, sokféle módonkárosodhat a munkavállalók egészsége : • egyetlen rövid expozíció során • többszöri expozíció során • az anyagok hosszú időn át tartó, a szervezetben történő felhalmozódása során.

  4. Egészségi hatások A veszélyes anyagoknak sok különböző egészségi hatása lehet, többek között: • Akut hatások: mérgezés, fulladás, robbanás és tűz • Hosszú távú hatások, például: • légzőszervi megbetegedések (reakciók a légutakban és a tüdőben) így asztma, orrnyálkahártya-gyulladás, azbesztózis és szilikózis • foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések (leukémia, tüdőrák, mezotelióma, az orrüreg daganatos elváltozása) • Egészségügyi hatások, amelyek akutak vagy hosszú távúak is lehetnek: • bőrbetegségek, reprodukciós problémák és születési rendellenességek, allergiák • Egyes anyagok felhalmozódhatnak a szervezetben • Egyes anyagoknak halmozódó hatása lehet • Egyes anyagok a bőrön keresztül juthatnak be

  5. Veszélyes anyagok – a jog • Ennek a területnek a jogi szabályozása magában foglalja a munkavállalók védelmét az alábbiakhoz kapcsolódó kockázatokkal szemben: • vegyi anyagok • biológiai anyagok • rákkeltő és mutagén anyagok (ideértve az azbesztet és a faport) • Ugyanilyen fontos a besorolásra és címkézésre vonatkozó szabályozás, de ez nem vonatkozik minden veszélyes anyagra (pl. fodrászati vegyszerek, gyógyszerek). • Egyes anyagokra és munkafolyamatokra felhasználási és forgalmazási korlátozások vonatkoznak. • Kérjen információt a vonatkozó nemzeti szabályozásról, amely a veszélyes anyagok munkahelyi használatával kapcsolatban esetleg Önre vonatkozik.

  6. Egyéb vonatkozó jogszabályok • REACHAz Európai Közösség 1907/2006/EK rendelete új, egységes rendszert hoz létre a vegyi anyagok regisztrálására, értékelésére és engedélyezésére (REACH): • Célja, hogy többet tegyen a környezet védelméért és a felhasználók egészségéért. • Még inkább az ipar feladatává teszi a vegyi anyagokból eredő kockázat kezelését és az anyagok minden gyártójának és felhasználójának biztonsági tájékoztatását. • Többet a REACH-ről: http://echa.europa.eu • A GHS – az ENSZ vegyi anyagok osztályozására és címkézésére vonatkozó, globálisan harmonizált rendszere – szintén hatással lesz a munkavállalók egészségére • Többet a GHS-ről: http://ec.europa.eu/enterprise/reach/ghs_en.htm

  7. Dióhéjban… • A jog szerint az EU-ban a munkáltatóknak meg kell védeniük munkavállalóikat a veszélyes anyagokból fakadó munkahelyi ártalmaktól. • A munkavállalók veszélyes anyagoktól való védelme érdekében a munkáltatóknak a jog értelmében kockázatértékelést kell végezniük. A munkavállalókat be kell vonni ebbe a feladatba.

  8. Mi a kockázatértékelés? • A kockázatértékelés a munkahelyi veszélyekből adódó, a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegető kockázatok értékelésének folyamata. Ez a munka összes aspektusának rendszerszerű vizsgálatát jelenti, amely áttekinti, hogy: • mi okozhat sérülést vagy kár • kiküszöbölhetők-e a veszélyek, és ha nem • milyen megelőző vagy védőintézkedésekre van szükség a kockázatok kézben tartásához. • A kockázatértékelés a sikeres munkavédelmi irányítás alapja, valamint a munkavégzéssel összefüggő balesetek és a foglalkozási megbetegedések csökkentésének a kulcsa.

  9. A veszélyes anyagok kockázatértékelése • A veszélyes anyagok kockázatértékelése ugyanazokat az alapelveket és folyamatokat foglalja magában, mint az egyéb munkahelyi kockázatoké. • Bárki végezze is a kockázatértékelést, alapvető, hogy a munkavállalókkal konzultáljanak, és bevonják őket a folyamatba. Ők: • ismerik a munkahelyüket • azok, akiknek a munkafeltételek/gyakorlat változásait meg kell majd valósítaniuk. • Különböző módszerek léteznek. A legtöbb cég esetében azonban jól működik a kockázatértékelés lényegre törő, ötlépéses módszere.

  10. 1. lépés: A veszélyek és a kockázatoknak kitett személyek azonosítása (1) • Keressük azokat az anyagokat, amelyek ártalmat okozhatnak, és azonosítsuk az esetleges munkavállalókat, akik ki lehetnek téve ezeknek az anyagoknak. • Külön figyelmet kell szentelni a munkavállalók azon csoportjainak, akik nagyobb kockázatnak lehetnek kitéve, pl.: • fiatal munkavállalók • terhes nők és szoptatós anyák • migráns munkavállalók • képzetlen vagy tapasztalatlan munkaerő • takarítók, alvállalkozók és a lakosság tagjai. Emlékeztető: veszélyesnek minősülhet minden – legyen az munkaanyag, felszerelés, munkamódszer vagy gyakorlat –, ami kárt okozhat.

  11. 1. lépés: A veszélyek és a kockázatoknak kitett személyek azonosítása (2) A veszélyek azonosítása érdekében: • Készítsünk leltárt a munkahelyen használt és létrejövő anyagokról. • Gyűjtsünk információt ezekről az anyagokról, pl. hogy milyen ártalmat okozhatnak, és az hogy történhet meg. • A vegyszer előállítója által rendelkezésre bocsátott szabványosított biztonsági címkék, kockázatot jelölő szimbólumok és biztonsági adatlapok (BA) fontos információforrások. • Ellenőrizzük az anyagok foglalkozási expozíciós határértékeit (FEH). • Az FEH-k segítenek a veszélyes anyagoknak való munkahelyi kitettség ellenőrzésében azzal, hogy megállapítják az anyag (levegőben mért) maximális koncentrációját. • Mérjük fel, hogy használunk-e rákkeltő vagy mutagén anyagokat, amelyekre szigorúbb előírások vonatkoznak. • További információért lásd:33. sz. Tájékoztató és35. sz. Tájékoztató

  12. 2. lépés: A kockázatok értékelése és rangsorolása • Mérjük fel, hogy a munkavállalók mennyire vannak kitéve az azonosított veszélyes anyagoknak, ellenőrizve a munkavállalók expozíciójának fajtáját, intenzitását, időtartamát és gyakoriságát. • Vegyük figyelembe, mely munkafolyamatokat használják. • Vegyük figyelembe a több anyaggal szembeni együttes expozíciót. • Vegyük figyelembe az egyéb kockázatokkal együtt kialakuló hatásokat, például: • tűz kockázata gyúlékony anyagok közelében • erős fizikai munka, ami erősítheti a vegyszerek felszívódását, • nedves környezetben végzett munka, ami a vegyszerek bőrre gyakorolt hatását erősítheti • A lista ezután cselekvési terv készítésére használható. Emlékeztető: a kockázat annak a – kicsi vagy nagy – esélye, hogy valaki a veszély miatt megsérülhet.

  13. 3. lépés: Döntés a megelőző fellépésről (1) Kövessük az intézkedések hierarchiáját, hogy megelőzzük vagy csökkentsük a munkavállalók veszélyes anyagokkal szembeni expozícióját: • Kiküszöbölés – a legjobb módja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatok csökkentésének • Küszöböljük ki a veszélyes anyag használatának szükségességét azzal, hogy megváltoztatjuk azt a folyamatot vagy terméket, amelyben az anyagot használják. • Helyettesítés – ha a kiküszöbölés nem lehetséges • Helyettesítsük vagy váltsuk fel a veszélyes anyagot nem veszélyes alternatívával.

  14. 3. lépés: Döntés a megelőző fellépésről (2) • Szabályozás– ha egy anyagot nem lehet kiküszöbölni vagy helyettesíteni • Előzzük meg vagy csökkentsük az expozíciót az alábbiakkal: • a veszélyes anyag kibocsátását eredményező folyamat elkülönítése • a kibocsátás forrásnál való szabályozása • a folyamatok jobb irányítása • az expozíciót minimálisra csökkentő műszaki megoldások • a veszélyes anyagnak kitett munkavállalók számának, illetve az expozíció időtartamának és intenzitásának csökkentése • ahol máshogy nem lehet megelőzni az expozíciót, ott biztosítsuk, hogy az adott személyek megfelelő egyéni védőeszközökkel rendelkezzenek, és ki legyenek képezve azok használatára.

  15. Helyettesítés – munkafolyamatok • Kezdje azokkal az anyagokkal és munkafolyamatokkal, amelyek: • már problémát okoztak a vállalkozásában (egészségi problémát, balesetet vagy más váratlan eseményt) • szükségessé teszik a rendszeres egészségügyi ellenőrzést (például a munkavállalók orvosi vizsgálatát) • konkrét nemzeti szabályozás vonatkozik rájuk, amelyek korlátozzák a munkahelyi felhasználást • a munkavállalók erős expozíciójához vezetnek, vagy sok munkavállaló expozícióját eredményezik. • A mérlegelendő munkafolyamatok közé tartoznak: • a nyitott folyamatok, pl. nagy felületek festése, nyitott tartályokban/edényekben végzett keverés/vegyítés • a por, pára vagy füst keletkezésével járó, vagy levegőben folyadékot eloszlató munkafolyamatok, pl. hegesztés, festékszórás.

  16. Helyettesítés – anyagok • A mérlegelendő anyagok közé tartoznak azok, amelyek: • növelik a tűz vagy robbanás esélyét • illékonyak, pl. szerves oldószerek, vagy a levegőben oszlatják el őket(aeroszolok, por) • akut egészségi kockázatot jelentenek, pl. mérgek, maró és irritációt okozó anyagok • krónikus egészségi kockázatot jelentenek, pl. allergének, a reprodukciót érintő anyagok • foglalkozási megbetegedéseket okoznak • felszívódhatnak a bőrön át • egyéni védőeszköz (pl. belélegzés elleni védelem) használatát teszik szükségessé. • További információ lásd:34. sz. Tájékoztató

  17. Rákkeltő és mutagén anyagok • A rákkeltő és mutagén anyagok szabályozása szigorúbb követelményeket állít: • a rákkeltő és mutagén anyagokat fel kell váltani, amennyiben műszakilag lehetséges • kötelező a kibocsátási folyamatok elkülönítése, ha műszakilag kivitelezhető • a munkavállalók hozzáférésének korlátozása • részletesebb nyilvántartást kell vezetni a munkavállalók expozíciójáról, és azt hosszabb ideig meg kell tartani • bővebb tájékoztatást kell adni a munkavállalóknak az expozícióról és az egészségügyi ellenőrzésekről. • Szerezzen információt a vonatkozó nemzeti szabályozásról, amely a veszélyes anyagok munkahelyi használatával kapcsolatban esetleg Önre vonatkozik.

  18. 4. lépés: Cselekvés • Megelőző és védőintézkedések bevezetése • A hatásos megvalósítás olyan terv kidolgozását is magában foglalja, amely meghatározza, hogy: • ki mit tesz • egy adott feladatot mikor kell elvégezni • melyek az intézkedések végrehajtásához biztosított eszközök • mikor és ki fogja felülvizsgálni az értékelést. • Alapvető a kockázat kiküszöbölését, helyettesítését vagy szabályozását célzó valamennyi munka rangsorolása.

  19. 5. lépés: Nyomon követés és felülvizsgálat • A megelőző intézkedések hatékonyságát figyelemmel kell kísérni. • Minden alkalommal, amikor jelentős változások történnek a szervezetben, felül kell vizsgálni a kockázatértékelést, így: • amikor megváltozik a munkafolyamat • amikor új vegyi anyagokat és munkafolyamatokat vezetnek be • amikor balesetek vagy egészségi problémák jelentkeznek • időről-időre, hogy a kockázatértékelés eredményei még mindig érvényesek legyenek.

  20. A kockázatértékelés dokumentálása • A kockázatértékelést dokumentálni kell, és az ilyen dokumentáció felhasználható: • az érintett személyek tájékoztatására • annak felmérésére, hogy a szükséges intézkedéseket bevezették-e • a felügyelő hatóságok bizonyítékkal való ellátására • a körülmények megváltozása esetén az intézkedések felülvizsgálatára.

  21. Tanács a munkavállalóknak • A veszélyes anyagokkal kapcsolatos biztonságuk megóvása érdekében a munkavállalókat tájékoztatni kell: • a kockázatértékelés eredményeiről • a veszélyekről, amelyeknek ki vannak téve • arról, hogyan érintheti ez őket • mit kell tenniük maguk és mások biztonsága érdekében • mit tegyenek baleset esetén vagy ha baj van • honnan lehet tudni, ha baj van • kinek jelentsék az esetleges problémákat • mi a teendő a karbantartási munkálatok folyamán • az expozíció bármilyen nyomon követésének vagy egészségügyi felülvizsgálatnak az eredményeiről.

  22. Tanács a munkáltatóknak: kommunikáció • A munkáltató és munkavállaló közötti jó kommunikáció az alábbiakból áll: • a teljes munkafolyamat során használt vagy keletkező veszélyes anyagokról szóló lista • a biztonsági adatlapok és egyéb hasonló dokumentumok elérhetővé tétele minden felhasznált veszélyes anyagok vonatkozásában • munkahelyi utasítások készítése a veszélyes anyagokról szóló információ alapján • a veszélyes anyagokat tartalmazó tartályok világos címkézésének biztosítása • a kockázatértékelés eredményeinek ismertetése • a munkavállalók rendszeres megkérdezése a lehetséges egészségvédelmi és biztonsági problémákról • az összes lényeges információ, utasítás és képzés biztosítása a munkavállalók számára a munkahelyen megtalálható veszélyes anyagokról.

  23. http://hw.osha.europa.eu Jó önnek. Jó a vállalkozásnak. Európai kampánya kockázatértékelésről

More Related