3.5.1 központi program – zárókonferencia dr. Szivi József, főosztályvezető-helyettes

1. A FELNŐTTKÉPZÉS ÉS A SZAKKÉPZÉSI PROGRAMOK SZEREPE AZ ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG ÉS A FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSÉBEN 3.5.1 központi program – zárókonferencia dr. Szivi József, főosztályvezető-helyettes Szociális és Munkaügyi Minisztérium

2. A FELNŐTTKÉPZÉS FOGLALKOZTATÁSI FUNKCIÓJA • Alapvető kérdés: a felnőttképzés a foglalkoztatás szolgálatában áll-e, elsődlegesen abban kell-e álljon? • Önmagáért való tanulás öröme foglalkoztatási-jövedelmi szempontok • Alacsony képzettség – alacsony tanulási hajlandóság

3. 1. ábra KÉPZETTSÉG SZERINTI MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTÁK MAGYARORSZÁGON, 2006

4. VÉGZETTSÉG, JÖVEDELEM - KÉPZÉS • Minél magasabb valakinek a végzettsége, annál kevésbé válhat munkanélkülivé • Tanul az, akinek - alacsony a jövedelme, illetve magasabb a jövedelme és magasabb a végzettsége • Nem tanul az, akinek alacsony a végzettsége és magas az életkora

5. AZ EU BIZOTTSÁG FELNŐTTOKTATÁSI CSELEKVÉSI TERVE • A cselekvési terv (2007. szeptember) is a felnőttképzés foglalkoztatási funkcióját hangsúlyozza • Kiemeli a következőket: - A munkaerőhiány csökkentése az alulképzettek kompetenciáinak fejlesztése révén - Az iskolai lemorzsolódás negatív hatásainak csökkentése a felnőttkori második esély megadásával - A felnőttképzésben való részvétel növelése, különösen 34 éves kor után Összefoglalva: a felnőttképzésnek és a szakképzésnek elsődlegesen a foglalkoztatást, a foglalkoztathatóságot kell szolgálnia

6. AZ UNIÓS ÉS HAZAI FELNŐTTKÉPZÉSI RÉSZVÉTEL ARÁNYAI

7. AZ UNIÓS ÉS HAZAI FELNŐTTKÉPZÉSI RÉSZVÉTEL • A Bizottság cselekvési terve megállapította: 2006-ban 9,6 %-ra csökkent a 25-64 éves korosztály részvételi aránya. Ez veszélyezteti a lisszaboni célkitűzések teljesítését (2010 – 12,5 %) • A magyar részvételi arányok hullámzóak, de az idősebb rétegek részvételi arányai igen kedvezőtlenek

8. A FOGLALKOZTATÁS SZOLGÁLATÁBAN ÁLL-E A FELNŐTTKÉPZÉS? Állítható, hogy igen, mert a gazdasági növekedés ütemének csökkenése ellenére • a munkanélküliségi adat viszonylag kedvező (még akkor is, ha az utóbbi fél évben növekedett; 2007-ben csekély mértékben /0,2 %-kal/, - de csökkent), • a foglalkoztatottság nem romlott Mindebben benne van a felnőttképzés hatása is – különösen a munkahelyi képzések növekedése révén, - az összképet azonban árnyalni kell

9. A MUNKAHELYI KÉPZÉSEK JELENTŐSÉGE A felnőttképzés gazdasággal való kapcsolata legszorosabban a munkahelyi, illetve a munkahely által támogatott képzésekben nyilvánul meg, mert • ez a képzési forma tud leginkább hozzájárulni a munkahely megtartásához, • itt jelennek meg legközvetlenebbül a munkáltató igényei a munkavállalók elvárt kompetenciáival kapcsolatban

10. A MUNKAHELYI KÉPZÉSEK VÁLTOZÁSA I. Hat év alatt • a képzéseket támogató vállalkozások aránya 12 %-kal 49 %-ra nőtt, • 4-szeresére nőtt a képzésben résztvevők száma, • több mint 7-szeresére az e célra a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére felhasznált összeg (e lehetőség a „kisadók” összevonása után is meg fog maradni), • majdnem 8-szorosára a támogatott képzések száma

11. 3. ábra

12. 4. ábra

13. 5. ábra

14. 6. ábra

15. A MUNKAHELYI KÉPZÉSEK VÁLTOZÁSA II. A vállalkozások előnyben részesítik a nem tanfolyami (nem OKJ-s) formákat • 2006-ra a szakképzési hozzájárulás terhére támogatott OKJ-s képzések száma visszaesett, • a nem hagyományos képzéseket támogató vállalkozások aránya valamelyest gyorsabban nőtt, mint a tanfolyami képzéseket támogatóké. A képzést támogató vállalkozások száma minden kategóriában nőtt, de • a kisvállalkozások esetében csak 43 %-os, • a nagyvállalatoknál 92 %-os az arány.

16. 7. ábra

17. A NORMATÍV TÁMOGATÁS MEGSZŰNÉSE • A támogatással a felnőttképzés extenzív növekedését akartuk ösztönözni • Háttérbe szorultak a munkaerő-piaci és hatékonysági szempontok • 2006-ban már csak fogyatékossággal élők számára, 2007-ben lényegében megszűnt • Megszüntetésének oka: nem ösztönzött a megszerzett képzettség hasznosítására • Helyette: - közmunka végzésének támogatása, ahhoz kapcsolódó képzés, - komplex program a fogyatékossággal élők képzettségi szintjének emelésére, foglalkoztatási rehabilitációjára és foglalkoztatására (pályázat 1 milliárd forint keretösszeggel)

18. A KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSAI • Az alacsony iskolai végzettségűek képzésbe vonásának arányát 3 év alatt alig sikerült növelni • A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a nem OKJ-s képzések vonatkozásában 20 %-ról 30 %-ra (!) emelkedett • Az OKJ-s képzésben résztvevők több mint 50 %-a 2006-ban is a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők közül került ki • Új módszerekre és eszközökre van szükség az alacsony végzettségű és idősebb rétegek képzésbe vonásához

19. 10. ábra

20. A KÉPZÉSEK SZAKMAI ÖSSZETÉTELE ÉS A FOGLALKOZTATÁS I. • A kérdésnek nemcsak strukturális, hanem területi, időbeli és tartalmi dimenziói is vannak • A szakképzettséggel rendelkező pályakezdők munkanélkülisége bizonyítja, hogy az iskolarendszerű szakképzés szerkezete nem felel meg a gazdaság igényeinek • Tud-e ezen a helyzeten változtatni a felnőttképzés, tudja-e oldani a feszültségeket?

21. 13. ábra

22. 14. ábra

23. A KÉPZÉSEK SZAKMAI ÖSSZETÉTELE ÉS A FOGLALKOZTATÁS II. • A 10 legnépszerűbb szakképesítés közül 6 mindhárom évben rajta volt a listán • A változatlanság elgondolkodtató a gazdasági struktúraváltás szempontjából • A hiányszakmákban alacsony a képzett létszám (a hegesztő esetében még ez is jelentősen csökkent) • Levonható következtetés: a felnőttképzés a szükségesnél kisebb mértékben tudja korrigálni az iskolarendszerű szakképzés strukturális hiányosságait

24. A KÉPZÉSEK TARTALMÁRÓL • Kritika a gyakorlati képzés hiányosságai miatt • Kritika a tananyagok tanulhatóságával kapcsolatban • Az új OKJ szakmai és vizsgakövetelményei a megszerzett tudás használhatóságára helyezik a hangsúlyt • Az akkreditált intézményektől és különösen a regionális képző központoktól elvárható, hogy a visszajelzések alapján fejlesszék képzési programjaik tartalmát

25. MIBEN VÁLTOZTAT A 3.5.1? • Megvalósította a szinergiát az új, a tudás használhatóságát előtérbe helyező OKJ-s szakmai és vizsgakövetelményekkel • Sajátos programokat dolgozott ki a hátrányos helyzetűek számára, kiemelten kezelte a felzárkóztató képzési programok és tananyagok készítését • A kidolgozott programok és tananyagok korszerűsége leginkább komplexitásukban ragadható meg • A programok kísérleti kipróbálásával, a tanártovábbképzés megvalósításával a folyamatos fejlesztéshez is mintát adott • Mindezek következtében növekszik-e a képzésben résztvevők száma, az alkalmazkodóképesség, a foglalkoztatottság (foglalkoztathatóság)?

26. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!