A kábítószerek hatásmechanizmusa

1. A kábítószerek hatásmechanizmusa

2. KÁBÍTÓSZER DEFINÍCIÓJA Minden olyan növényi vagy szintetikus eredetű anyag,amely a szervezetbe kerülve megváltoztatja annak működését, illetve annak több funkcióját, hat a központi idegrendszerre. Megváltozik az egyén közérzete, hangulata és a viselkedése. Rendszeres fogyasztása pedig a megszokás révén függőséghez vezet.

3. . Kábítószerek az álboldogság forrásai • A kábítószerek többsége az emberi és állati szervezetben egyaránt jelen lévő receptorokon fejtik ki hatásukat. E receptorok a szervezet természetes ingeranyagainak megkötésére és jeltovábbításra szolgálnak. • A középagy egyik területéről olyan idegpálya fut az n. accumbenshez a boldogságközpontba ami dopamint mint ingerületátvivő anyagot tartalmaz. • A kábítószerek többsége a mesocortico-limbicus dopaminerg rendszert aktiválja,dopamint szabadít fel a nucleus accumbensben, ami kellemes érzéshez vezet. • A belső ingeranyagok hatása nem tartós, hamar lebontódnak ezért nem alakul ki legtöbbször függőség.

4. A boldogságközpont felelős a különböző kábítószerekkel kapcsolatos függő viszony és hozzászokás kialakításáért is. Az egyén leküzdhetetlen vágyat érez, hogy a kábítószerrel elért kellemes érzéseket ismételten elérje, de ehhez egyre nagyobb dózis szükséges.

5. A nucleus accumbensben felszabaduló dopamin más ideghálózatokra, az ott jelenlévő dopaminra érzékeny jelfogókra, D2-receptorokra hatva váltja ki a kellemes érzetet.

6. Dopamin felszabadítás két módja • 1.Az idegből direkt módon dopamint szabadítanak fel (ecstasy, nikotin, amfetamin). • 2. Az idegpálya aktivitását gátló ingerületátvivő anyaggal, a GABA-val működő idegek aktivitását gátolják (morfin, kannabisz), aminek eredményeképpen a gátlás alól felszabaduló, dopamint termelő idegpálya fokozottabban tud működni.

9. A kábítószerek csoportosítása • Ópiátok (morfin, heroin) • 2. Központi idegrendszeri depresszánsok, gátlók (barbiturátok, alkohol,benzodiazepinek) • 3. Pszicho stimulánsok (kokain, amfetaminok) • 4. Koffein és nikotin • 5. Kannabinoidok(kender) • 6. Hallucinogének (LSD,meszkalin,pszilocibin,phencyclidin) • 7. Szerves oldószerek (inhalánsok)(nem foglalkozom most)

10. 1.Ópiátok • A morfin az endorfinok fogadására felkészült receptormezőkhöz kötődik és ezen keresztül fejti ki többek között fájdalomcsillapító és euforizáló hatását. • Az opiátok sejtszinten az adenilcikláz enzim gátlása révén fejtik ki a hatásukat. Egy másik mechanizmussal hiperpolarizálják az idegsejtet, ezáltal a sejtekben csökken egy sor hírvivő anyag (acetilkolin, noradrenalin, dopamin, szerotonin, s a fájdalom kialakulásában szerepet játszó P-anyag) felszabadulása.

11. 2.Depresszánsok(barbiturátok,benzodiazepinek, alkohol) • A GABA-erg rendszer befolyásolása útján fejtik ki fő hatásukat • A benzodiazepin kötődik a GABA-receptor benzodiazepin-kötőhelyéhez, és megnöveli a kloridcsatorna megnyitási idejének frekvenciáját. • A barbiturátok a GABA-receptor barbiturát-kötőhelyéhez kötődnek és a csatorna nyitott fázisának idejét növelik meg, mintegy bénítják a csatornát. • Az alkohol hatása sokrétű. Csökkenti az idegsejtmembrán szerkezetének rendezettségét, a benzodiazepinekhez hasonlóan gátolja a GABA-erg rendszert, valamint gátolja az idegsejtekben a depolarizáció okozta ingerületátvivő-anyagfelszabadulást, s gátolja a gyors aktiváló ingerület átvitelben szerepet játszó glutamátreceptor működését is.

12. 3.Stimulánsok I. kokain • Hatása viszonylag rövid ideig tart, mivel gyorsan lebomlik. • A dopamin transzporter gátlásával a központi idegrendszer jutalmazó központjaiban a dopaminszint megemelkedik, ami erős eufóriát okoz. • A kokain gátolja a noradrenalin és a dopamin visszavételét a szinaptikus résből, ezáltal fokozza a stimulációt. (A visszavételre azért van szükség, hogy az átvivő anyag, miután kifejtette a hatását, eltűnjön a hatóhelyről, másrészt, hogy újra felhasználhatók legyenek, a szintézisük ugyanis igen energiaigényes.) • A krónikus kokainszedés a dendrittüskék szaporodását is okozza az accumbensmagban.Ez a hatás egy enzimaktivitás, a ciklin-dependens kináz növelésén alapszik. Heroin túladagolása esetén az agy légzőközpontja gátlás alá kerül.

13. 3.Stimulánsok II.:amfetamin és származékai, (speed,extasy) • A dopaminerg és az adrenerg hatások erős fokozását okozzák. A kokainhoz hasonlóan beépülnek az idegsejtekbe,fokozzák a szimpatomimetikus katekolaminok felszabadulását, izgatják a receptorokat, gátolják a lebontásért felelős monoaminooxidáz enzim aktivitását és a kateko­laminok újrafelvételét a transzportereken keresztül.

14. Az amfetaminok azonban a kokainhoz hasonló központi izgató hatás mellett, még a dopaminerg-receptorok és szerotoninerg neuronok és pályák degenerációjához is vezetnek krónikus használat után, ezenkívül csökkentik a szervezet immunválaszát.

15. 4. A koffein és a nikotin • Koffein:széles körben elterjedt élvezeti szer. A növeli az agy jutalmazó központjában a dopamin termelést.(A ciklikus foszfodieszteráz enzim (felelős a cAMP elbontásáért) gátlásán keresztül fejti ki hatását, s a cAMP koncentrációjának növekedésével, a dopamin és a noradrenalin szintjének emelkedéséhez vezet.) • A nikotin a ganglionokban az idegizom szinapszisokban és a központi idegrendszerben azzal kelt izgalmat, hogy kinyitja az ioncsatornákat. A nikotin hatására jellemző, hogy kis adagja izgat, nagy adagja pedig bénít. • Nagyon erős méreg, az erős dohányosok mégsem szenvednek végzetes mérgezést, mert a nikotin gyorsan lebomlik a szervezetben. A nikotin testi és lelki függőséget, valamint toleranciát is kialakít. Stimuláló hatásait az adenozin-receptorokon, adenozin-receptor antagonistákon és hipofízisen keresztül fejti ki, olyan hormonok kibocsátásával, amelyek több adrenalin felszabadulását teszik lehetővé.

16. 5.Kannabinoidok(THC) Az agyban a kannabisz (anandamid) receptorokon keresztül fejtik ki hatásukat. A kannabiszok hatása némileg az ópiátokra emlékeztet, de annál valamivel gyengébb. Az anandamid részt vesz a hangulat, a memória, az étvágy, a fájdalom, az észlelés és az érzelmek szabályozásában. A THC növeli továbbá a felszabaduló dopamin szintjét azáltal, hogy kompenzálja a GABA neuronok gátló hatását. A cannabinoidok krónikus fogyasztása az agy bizonyos neuron-receptorainak pusztulásához vezethet, ami figyelem-kihagyást, memória-zavarokat okoz és károsítja a tanulási képességet. 

17. 6.Hallucinogének(LSD,meszkalin,pszilocibin,phencyclidin) Az LSD hatása a noradrenalinnal,dopaminnal, szerotoninnal való kémiai hasonlósága alapján a szimpatikus, a dopaminerg rendszer,és a szerotonin-receptorok izgatásán alapul. Gátolja a szerotonin felszabadulását, és így fokozza a szerotonin koncentrációt az idegsejtekben, hatásai kiszámíthatatlanok. Rövid idő alatt kialakítja a toleranciát és lelki függőséget, fizikai függőségre azonban nem hajlamosít. A phencyclidint (PCP) a bennfentesek "angyalpor" néven ismerik. Feltehetően két támadáspontja van: izgatja az opioid receptorokat, illetve gátolja a glutamát receptorokat.

19. Összefoglalásképpen • Az álboldogságot kiváltó drogok hatásmechanizmusára tehát az jellemző, hogy a boldogságpályát izgalomba tudja hozni. • DE! Ennek nem lesz olyan emléknyoma, amely segítségével újra és újra az emlék felelevenítésével pozitív érzések lennének úrrá az egyénen. Újra és újra a drogokhoz kell nyúlnia, hogy rövid időre örömérzése legyen.

20. További testei tünetek a teljesség igénye nélkül: • A kábítószer okozhat szívritmuszavarokat, koszorúér elégtelenséget. • Agyi érszűkületet, epilepsziához hasonló görcsöket. • Csökkenő szexuális érdeklődést, impotencia is kialakulhat. • Felgyorsult szívverést, a szemet körülvevő hártyában lévő vékony vérerek megdagadását(véreres, piros szem). Szemek és az orrjáratok enyhe szárazságát, a kezdeti fokozott nyálelválasztást követően a száj kiszáradását, torokirritációt és köhögést, továbbá a vizelési inger gyakoribb jelentkezését. • Előfordulhat rosszullét, hányás, hasmenés vagy székrekedés is. Egyes személyeknél koordinációs zavarokat, reszketést, mellkasi fájdalmakat, továbbá szédülést vagy ájulást eredményezhet.

21. Köszönöm figyelmeteket! Készítette:Salamonné Csótár Adrienn