1 / 18

Pentz Edina, bérszámfejtési üzletág vezető

Mire kell figyelnünk idén a munkaügyi ellenőrzésekkor. Mire van joga a munkaügyi ellenőrnek és a cégnek?. Pentz Edina, bérszámfejtési üzletág vezető RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. RSM DTM Hungary Zrt. r övid bemutatása. RSM DTM Hungary cégcsoport.

hall-sharpe
Download Presentation

Pentz Edina, bérszámfejtési üzletág vezető

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Mire kell figyelnünk idén a munkaügyi ellenőrzésekkor. Mire van joga a munkaügyi ellenőrnek és a cégnek? Pentz Edina, bérszámfejtési üzletág vezető RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

  2. RSM DTM Hungary Zrt. rövid bemutatása

  3. RSM DTM Hungary cégcsoport 2001 óta a magyar piacon 90+ tanácsadó kolléga Számvitel, bérszámfejtés, adótanácsadás, HR tanácsadás, könyvvizsgálat nemzetközi háttér RSM International 7. legnagyobb tanácsadó hálózat 108 tag 102 országban 32 757 szakember $4 Mrd bevétel

  4. Szolgáltatásaink Adótanácsadás Számviteli tanácsadás Könyvvizsgálat Bérszámfejtés • Adótanácsadás • Adózási átvilágítás • Adózási adminisztráció támogatása • Adójogi képviselet • Transzferár-dokumentáció elkészítése • Pénzügyi képviselet és adóregisztráció • Nemzetközi adótervezés • Cégcsoport átstrukturálás • Cafeteria • Rendszeres könyvvizsgálat • Pénzügyi és számviteli átvilágítások • Cégértékelés • Üzleti tanácsadás • Könyvelés • Számviteli és üzleti tanácsadás • Adóbevallások elkészítése és benyújtása • Pénzügyi beszámolók, jelentések elkészítése • IFRS/US GAAP/HB II jelentések elkészítése • Pénzügyi feladatok támogatása • Bérszámfejtés • TB tanácsadás • Munkavállalási engedélyek intézése • SZJA bevallások HR tanácsadás • Fejvadászat • Szakértő keresés-kiválasztás

  5. Mire kell figyelnünk idén a munkaügyi ellenőrzések során?

  6. Ki látja el a munkaügyi ellenőrzést? • A munkaügyi ellenőrzést a munkaügyi hatóság munkaügyi felügyelői végzik. Munkaügyi hatóságként főszabályként: • a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi igazgatósága, illetve • a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei járnak el. • A munkaügyi hatóság ellenőrzési tevékenységét a hatóság vezetője által megállapított, és adott év február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv szerint végzi. • Az ellenőrzési irányelv tartalmazza: • az adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljait, • az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat vagy ágazatokat.

  7. Mire kell figyelnünk idén a munkaügyi ellenőrzések során? A 2013. évi irányelv rendelkezései alapján 2013 első felében a szolgáltatást támogató tevékenységet folytató munkáltatók számíthattak munkaügyi ellenőrzésre, kiváltképpen azokban a szektorokban, amelyeket a korábbi évek célellenőrzései nem érintettek. Így többek között nemcsak az építőipar, a vendéglátás és a kereskedelem, hanem például a gépek bérbeadásával, az épületüzemeltetéssel, a takarítással, egyéb irodai szolgáltatások nyújtásával vagy a raktározással foglalkozó cégek kerülhettek előtérbe.Az ellenőrzési terv szerint 2013. október és november hónapban a munkaügyi ellenőrzések középpontjába a kereskedelmi szektor és a munkaidőre, illetve pihenőidőre vonatkozó előírások betartása kerül. E körben a munkaidő-nyilvántartás - ideértve a túlórák, napi, heti pihenőidők és a szabadságok nyilvántartását is - hiánya vagy nem megfelelő vezetése a leggyakrabban kifogásolt szabálytalanság.

  8. Mire terjed ki a munkaügyi ellenőrzés? • Az ellenőrzések a foglalkoztatási jogviszonyokra terjednek ki, tehát olyan jogviszonyokra, melyekben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka. A törvény külön nevesíti, hogy nem számít foglalkoztatási jogviszonynak: • a vállalkozási szerződés, illetve megbízási szerződés alapján végzett munka, • a közkereseti társaság és a betéti társaság tagjának személyes közreműködése, • közérdekű önkéntes tevékenység.

  9. Mit vizsgál első sorban az ellenőr? • a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, az életkori feltételek meglétére, a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire, valamint a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések megtartását; • a jogviszony létesítésére, megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó bejelentési kötelezettség elvégzését; • a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos szabályoknak való megfelelést; • a munka-és pihenőidőre előírt rendelkezések megtartását; • a munkabér mértékére és védelmére előírt rendelkezések megfelelőségét; • a jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiállítására és kiadására, valamint a kapcsolódó elszámolásokra vonatkozó jogszabályok megtartását; • harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére és a jogszabályoknak megfelelő foglalkoztatásuk vizsgálatát; • a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazását; • a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényező alkalmazása előtti közlésre vonatkozó rendelkezések megtartását.

  10. Mire van joga a munkaügyi ellenőrnek és a cégnek?

  11. Mire jogosult a munkaügyi felügyelő? • A munkaügyi felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat. Tevékenységét kizárólag az erre jogosító igazolvány birtokában végezheti. A felügyelő jogosult: • a munkahelyen tartózkodó személyek személyi azonosságának igazoltatással való megállapítására, • TAJ használatára, • a munkáltató nyilvántartásairól készült másolat, illetve hang-és képfelvétel ellenőrzési tevékenységével kapcsolatos felhasználására (ezen dokumentumokat az eljárás jogerős befejezését követően három éven belül köteles megsemmisíteni).

  12. Milyen intézkedésekkel élhet és szankciókat alkalmazhat a munkaügyi felügyelő? • megtiltathatja a további foglalkoztatást, ha az a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható (szerződés nélküli, bejelentetlen, engedély nélküli foglalkoztatás), • kötelezheti a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő megszüntetésére, • kötelezheti a harmadik országbeli állampolgárt érvényes munkavállalási engedély vagy EU Kék Kártya nélkül foglalkoztatót a központi költségvetésbe való befizetésre (a befizetendő összeg állampolgáronként legalább a kötelező legkisebb munkabér nyolcszorosának, magánszemély munkáltató esetén a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg) –munkaügyi bírság a befizetés mellett nem szabható ki, • jogszabályban meghatározott esetben munkaügyi bírságot szabhat ki,

  13. Milyen intézkedésekkel élhet és szankciókat alkalmazhat a munkaügyi felügyelő? • megállapíthatja a foglalkoztatásra irányuló jogviszony a munkába lépés napjától történő fennállását és kötelezheti a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására, • eltilthatja a foglalkoztatót tevékenysége folytatásától, ha foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályban előírt engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik, • munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételek megsértésével kapcsolatos jogsértés esetén a gyermek veszélyeztetettsége miatt jelzéssel élhet a gyermekjóléti szolgálatnál.

  14. Mikor szabható ki munkaügyi bírság? • Munkaügyi bírság akkor szabható ki, ha a foglalkoztató: • a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre, valamint a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségre, munka-és pihenőidőre, valamint a munkabér mértékére és védelmére vonatkozó rendelkezéseket egy munkavállaló vonatkozásában megsérti, • a munkaszerződés tényleges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó, valamint a nők, fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos, illetve a jogviszony megszűnésével kapcsolatos igazolások kiállítására, kiadására, a kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó rendelkezéseket több munkavállaló vonatkozásában megsérti.

  15. Mikor szabható ki munkaügyi bírság? • A felügyelő köteles javaslatot tenni munkaügyi bírság kiszabására, illetve a munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató: • a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre vonatkozó rendelkezéseket sértette meg, • a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatban nem tett eleget az Art. szerinti bejelentési kötelezettségének • a munkabér összegére és kifizetésének határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette, • hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő-kölcsönző tevékenységet.

  16. Milyen mértékű mulasztási bírság szabható ki? • A munkaügyi bírság mértéke főszabály szerint harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet. • Kivételek: • ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól ötmillió forintig terjedhet, • természetes személy foglalkoztató által – nem egyéni vállalkozás keretében - foglalkoztatott munkavállalót érintő jogsértés megállapítása esetén a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól egymillió forintig terjedhet, • a bírság mértéke a fentiek szerinti felső korlát kétszereséig terjedhet, ha a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott, bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés megállapítására kerül sor.

  17. Mi alapján történik a bírság összegének megállapítása? • A bírság összegének megállapításánál a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt annak mértékéről. Ennek keretében többek között az alábbiakat mérlegeli: • a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, • a jogsértés ismétlődését, gyakoriságát, • a jogsértést elkövető gazdasági súlyát, • a jogellenes állapot időtartamát, • az okozott hátrány nagyságát, a hátrány visszafordíthatóságát, • a jogsértést elkövető együttműködő magatartását, • a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, • az érintett munkavállalók számát.

  18. Kapcsolat RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. 1138 Budapest, Faludi u. 3. Telefon: +36 1 886-3700, +36 1 886-3701 Fax: +36 1 886-3729 E-mail: info@rsmdtm.hu Kalocsai Zsolt tulajdonos, alapító, elnök-vezérigazgató zsolt.kalocsai@rsmdtm.hu Szakmai kérdéseivel, kérem, a következő kollégákat keresse: Pentz Edina Bérszámfejtési üzletág vezető edina.pentz@rsmdtm.hu A témában több bejegyzést is olvashatnak szakmai blogunkon: www.blog.rsmdtm.hu

More Related